Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
1967. MÁRCIUS ML napló Április 4. programja Koszorúzás —־ Diszünnepség Hatszáz ifjúkommunista fogadalma ternazionale után a Mecsek Művészegyüttes lép szín- padra, őket követi a Ívovi Galicsina Művészegyüttes bemutatója. Április 4-én a Széchenyi téren kerül sor az iíjú kommunisták fogadalomté- telére. Mintegy 2500—3000 fiatal vonul fel 24 zászló- vivő és a gyárvárosi iskola úttörőzenekara mögött, hogy részt vegyen az ünnepélyen, melynek kezdetét a Nádor szálloda erkélyén hat har- sonás jelzi. A Himnusz el- hangzása után Csiga István, a KISZ Pécs városi Bízott- ságának titkára köszönti az avatandókat, akik meghall- gatják Ambrus Jenőnek, az MSZMP Pécs városi Bizott- sága első titkárának avató beszédét. A 600 ifjú kom- munista ezután leteszi a fogadalmat, majd az úttö- rők köszöntik ״idősebb test- véreiket.” A DÍVSZ indu- lót az elvonulás követi. A tervek szerint a fogadalom- tételt a Televízió is közve- ti ti egyenes adásban. Hazánk felszabadulása 22. évfordulójának megünnep- lése április 3-án Pécsett 10 órakor kezdődik a közte- metőben megrendezendő hagyományos koszorúzással. A szovjet hősi emlékmű- nél a magyar és szovjet himnusz elhangzása után Vasvári István Vörös Had- sereg című versét mondja el Győry Emil, majd a Le- nin gyászinduló hangjaira a párt-, állami és társadal- mi szervek képviselői he- lyezik el a hála és megem- lékezés koszorúit. A koszo- rúzás után az üzemek, in- tézmények, iskolák küldőt- tei róják le kegyeletüket egy-egy csokor virággal. Este 7 órakor a Nemzeti Színházban lezajló ünnep- ségen a himnuszok eljátszó- sa után Benjamin László, Tavasz Magyarországon cí- mű művéből ad elő részle- tét Vajda Márta, majd Hor- váth Lajos, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizott- ságának elnöke emlékezik meg április 4-ről. Az InElkészült a város általános rendezési terve Pécs a XX. század végén A BÁTASZÉM VASÚTVONAL KEftUtTCZése A jövő héten Négynapos nyilvános tervismertetés és társadalmi bírálat a Technika Házában ^Tjanaiz a városon tál van bent.:. — Fejével a vá ros felé int, aztán vállat von — Tetszik tudni, mi a Tiszi mentéről kerültünk ide, meg• szoktuk a természetet. Ali| várjuk, hogy itt kint lakhas־ sunk a dombok között. Fent- ről szép a kilátás, jó a leve■ gő. Itt nyugalom van. 3. Ahogy távolodunk a város• tói, egyre színesebb lesz 8 táj. A korai juhar sárga vi■ rágai előtünedeznek a fák közül, és a barkás kecskefűz ágai is virítanak már, mint- ha a tavasz végleges volna. Pedig néhány napja még dér- től-hótól fehérlett kora reg- gél a Jakabhegy teteje, s a lefagyott úton egy autó is szerencsétlenül járt. De mind- ez napokkal ezelőtt történt, s most már a naptár hivata- los tanúsága szerint is tavasz van. Az Orfűre, Abaligetre vezető út mentén a Remete rét magasságában hirtelen lányok, fiúk bukkannak elő. A pécsi Vegyipari Techni- kum L A osztályának tanú- lói. Kardos Lajos osztályfő- nők kíséretében kora reggel indultak útnak, s a lányok már egy egész névnapra való virágot gyűjtöttek össze. — Zömmel hóvirág és egy mély- kék színű növény színesedik a kezekben, talán tavaszi csillagvirág lehet. A legtöbb kék virágot Szlányi Lenke, a legtöbb ״fehéret” Tóth Kata- lin szedte. A fiúkat persze nem érdekli a virág, a labda pattogása a Remete rétről egészen az országúiig hallat- szik. 4. Az élet Orfűn is megín- dúlt. A tó egyik partján a mecsekrákosi iskolások épí- tik az úttörőparkot, a mási- kon mérnökök járnak, kelnek és a jövő telektulajdonosai! Parcelláznak. A parton autók állnak, és egyetlen motorke- 1-ékpár, melynek horgász gaz- dája a víz szélén kísérlete- zik a tavaszi hal járással. Né- hány csónak is vizen van már, a többi a parton színe- sedik, s minden valószínűség szerint még a tilalmi időbe- köszöntése előtt a tóra ke- rül. A táj hol elsötétül, hol ki- fényesedik az előbukkanó napfényben. Elég hideg van, de a tavasz úgy látszik már visszavonhatatlan. Egy idős ember azt mondta a napok- bán, hogy inkább márciusban legyen áprilisi időjárás, mint májusban, ügy látszik az idő- járás megfogadta a tanácsot. Bertha Balcsa — Ezek nyilván böjti sze- lek — mondom Danitz-pusz- tán Szili János területveze- tő kertésznek, s Szili János bólint és az asszonyok is bó- lógatnak, akik vastag kabá- tokba, nagykendőkbe bugyo- Iáivá fújatják magukat a széllel. Formálják a barackos szép fáit, termőre metszenek, eltávolítják a fagyott galy- lyakat. A virágrügyek már duzzadtak, lassan megindul a nedvkeringés. — Sok a fagykár —mond- ja Harcos Andrásné, s a tél- re panaszkodik Rozemberger Ferencné is, aki háromszor is körültáncolja a fákat, mi- re sikerül kiválasztania egy- egy vezérgallyat. Állunk SziU Jánossal a fák között és reménykedem, hogy az asszonyok majd váratlanul mondanak valami szépet, ta- vaszit, megírni valót. De ezeknek az asszonyoknak már nem a szája, hanem a keze jár, mind szakmunkások. Har• cos Andrásné nagysokára csak annyit mond, hogy az ״embereket pénzzel szelidí- tik.1410 ”.־ Ft az átlaguk, és az elkövetkező napokban fejenként öt holdnyi Ősziba- rackost akarnak termőre metszeni. — Nem lehet olyan nagy ez a fagykár — mondja Szi- li János, s bizonyára igaza van. Tavaly a Pécsi Állami Gazdaság két üzemegységé- ben nyolcvan vagon barack termésre számítottak, s 136 vagon termett. 2. Daindolban is csattognak a metszőollók, de a vidék iga- zi látványossága az építke- zés. Félig kész téglaházak vi- lágítanak. az út mindkét ol- dalán, máshol viszont még csak az alapok kiásásánál tartanak. Egyik helyen egy asszony és egy tízéves forma kisfiú dolgozik lapáttal, csá- kánnyal. — Amit csak lehet magunk csinálunk, így is nagyon drá- ga — mondja Bálint József- né. A földhányás szélén kőha- lom, téglarakások, odább me- szesgödör és egy avitt hor- dó vagy kád Egyik nap bo- rosüveget láttam a hordó te- tején és egy szifont. Akkor Bálint József is a gödörben hajlongott. Ünnep lehetett vagy vasárnap. — Két és fél szobás lesz, lent mosókonyha és garázs.״ Igen a szőlő is idetartozik. Kiöregedett már, majd újat telepítünk, magyarázza a ház- építő asszony a látnivalókat. — Lakásuk? — Most szolgálati lakásunk embert. Eddig nem úgy tér- veztük meg az épületek kö- zötti zöldterületeket, hogy azok kellemes és fesztelen tar- tózkodási helyet biztosítsanak. Játszótereink, parkjaink —ha vannak —, illedelmes kis- gyermekek és tekintélyes, sé- táló felnőttek számára készül- tak. Sportpályákkal, klubok- kai nem dicsekedhetünk. Lakásba nem lehet zárni az embereket, tehát gondos- kodni kell az aktív pihenés megvalósításáról, s ez a kér- dés felveti egy csomó létesít- mény építését. A rendezési terv ezen a téren is sok újat kínál, mert a tevékenységek összes területén az emberi igények maximális kielégíté- sére törekedtünk. Pécs rendezési terve hatálmás arányaival, számadatai- val, célkitűzéseivel napokon át kimeríthetetlen téma lesz. A Városi Tanács, a Hazafias Népfront pécsi Bizottsága az Építőipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportja ren- dezésében sorra kerülő nyíl- vánas tervismertetés és társa- dalmi bírálat négy napján a tervezők és a különböző tár- sadalmi szervek képviselői a nyilvánosság előtt ismer- tetők a rendezési tervet és vitatják meg annak elképze- léseit Átfogó képet festenek a városfejlődés távlatairól, a századforduló társadalmáról, városszerkezeti egységek tej- lesztéséről és a városépítés gazdasági irányításáról. Szóba- kerülnék a garázsproblémák, közlekedés, zöld övezetek, ját- szóterek problémái; megtud- hatjuk milyen nagyságú laka- sokat terveztek, Pécsnek mi- lyen negyedei állnak jelentős fejlődés előtt és milyen lesz az óváros fél évszázad múlva. mok telepítésénél is. Az ipar- területek nem kezelhetők mos- tohán, zaj- és porvédelem, kommunális ellátottság szem- pontjából ugyanúgy kell meg- tervezni, mint a lakóterüle- teket. Az emberek életük je- lentős részét a munkahelyen töltik, így nem lehet közöm- bős a városrendező számára sem ez a környezet. Elvetet- tűk azt az elvet, hogy elkü- lönítsük a lakónegyedeket az Ipartelepiektől —, a jövőben egyre közelebb kívánjuk hoz- ni egymáshoz ezeket a funk- dójukban eltérő rendeltetésű területeket. A ״szendvics-elv” alkalma- zását tartjuk célszerűnek, ahol váltakozva települ munka- és lakóhely. Előfeltétele az ilyen telepítési módinak az ipari üzemek ״megszelídítő- se”, ám ez csak a technika fejlettségi kérdése. Az ipari, és különösen a nagy munka- hely sűrűségű szolgáltató üze- mek a jövőben a lakóterületi egységek közé ékelődve sem zavarhatják az embert, mert szennyező jellegüktől meg- fosztva, zaj- és pormentesen működve, parkosított kömye- zetben épülnek (Természete- sem kitelepítjük a belátható időn belől nem változó tech- nológiájú zajos, bűzös üzeme- két.) A fenti élvek alapján telepített üzemek lehetővé te- szik a munkahely gyalogos megközelítését, könnyebb lesz a közlekedés és a bekövetke- ző munkaidő-csökkenéssel együtt jelentősen növeli a dolgozók szabad idejét. Gerő Balázs: Napjainkban kialakult egy tekintélyes nagyságú ״otthon- ülő társadalmi réteg”. Nin- csenek olyan tényezők, ame- lyek a városba csalogatják az Elkészült • Pécs általános rendezési terve, amely a jö- nö század közepéig konkréten meghatározza a városépítés Irányait. A tervet különböző wárosi és megyei szervekkel együttműködve a Pécsi ׳Per- vező Vállalat városrendező kollektívája készítette el több éves munkával. Kiss Dénes, Papp József, Dénesi Ödön, Gerő Balázs, Toli Stefánia és Kovács György a héten megrende- zenélő négynapos nyilvános tervbírálaiton részleteiben is- mentetik Pécs közönségével a tervet. Kérésünkre előzetes felvilágosítást adtak a terv készítésének egyes mozzana- tairól és beszéltek Pécs fejlő- dósi irányairól, felvillantva egy-egy képet a jövő társa- dalmának életéből. Kiss Dénes: Kössön selyemtermelési szerződést! BEFEKTETÉS NÉLKÜL 1000—SOM forint MELLÉKJÖVEDELMET ÉRHET EL egy vagy két adag selyemhernyó felnevelésével A fonható I. és II. osztályú selyemgubó át- vételi ára 40,— Ft kg-ként, az ״EXTRA” gubáért 10,— Ft felárat fizetünk! Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNÉL A terv készítéséihez első- sorban földrajzi vizsgálatokat (település-, nép- és gazdaság- földrajz) kellett elvégezni. — Pécs fejlődése Baranya falvai- nak és a környező városok fejlődésének függvénye. — A szomszédos települések tér- vezett fejlődése esetén Pécs 300 ezer lakosú várossá nő- hét. A társadalom fejlődését, jövőbeni alakulását kisebb־ 'nagyobb pontossággal meg ,ífehet határozni, s az így meg- határozott társadalmi modelire tervezzük a várost. Papp József: Ez a társadalmi modell a város lakóinak számát, a la- kosság korösszetételét, foglalkozta tottságát, nemek szerinti megoszlását tartalmazza. A következőkben meg kell vizsgálnunk, hogy ez a ״mo- delT’-emberek összessége és társadalomban — mit csinál, miből él, milyen az ellátott- sága. életmódja. Ezek után sor kerülhet a kommunális ellátás — ipari munkahelyek szervezésére, a közösségi fo- kozatok kialakítására és ezek városszerkezeti egységekre szervezésére. Dénesi Ödön: Épül a Gyöngyösi Hőerőmű Elkészült a Gyöngyösi Hőerő- mű első 31 mé- tér magas kazán- tartó pillére. A kazán két pillé- ren nyugszik majd. A munka nagyságát jellem- zi, hogy a két tar- tópillérbe 5 40 tonna betonacélt, 520 tonna merev- acélt és 12 000 köbméter betont építenek be. A pillérek építésével egyidőben meg- kezdték a hőerő- mü 200 méter magas és 34 mé- tér alapátmérőjü kéményének ala- pozását is. A városszerkezeti egységek- ben biztosítanunk kell az emberi tartózkodás és tévé- kenységek megfelelő feltété- leit. Az egész város belterü- lete közlekedési főútvonalak- kai és ezekkel összhangban lévő gyalogos úthálózattal van . átszőve. Az úthálózati rend- szer szétválasztását a zavar- tálán járműközlekedés és biz- tonságos gyalogos forgalom kialakítása érdekében végez- tűk. Az egységek telepítésénél az az elv vezetett bennünket, hogy az ember jól érezze ma- gát a környezetében. A gya- logos főhálózat mellé telepi- tettük az alapfokú kiszolgáló intézményeket (óvoda, bölcső- de, iskola, bevásárló központ), de ugyancsak erre a gyalogos fővonalra szerveződnek a középfokú városi intézmények is, helyenként gyalogosan meg- közelíthető alközponttá tőmőrülve. Ezekbe az alközpon- tokba telepítettük a kulturá- lis, szórakoztató és egészség- ügyi intézményeket. A jövő- ben a lakóépületek elhelyezése is szalagszerű lesz. a lakótele- pék a gyalogos fővonalak mentén nyúlnak el. Kiss Dénes: A ״várost az emberért”־elv érvényesült az ipari objéktuSzegény szerelmesek... Meg- | állnak a téren, néhány véz- I na bokrocska takarásában, j egymáshoz simulnak, aztán bi- j zakodva leereszkednek egy- egy betonperemre, nekitá- maszkodnak az alacsony bás- tyák szélének, de néhány perc múlva újra tovább vonulnak dideregve. Hideg még a kő, s fent a faágakon gyanús ma- darak tanyáznak áldást hűl- lajtva a gyanútlanokra... S van-e gyanútlanabb a fiatal szerelmeseknél? A járókelők felsandítanak a fákra, és pil- lantásuk félig elmenőben diszkrét tartózkodással és ki- váncsisággal a fiatalokat is súrolja. Aztán elborul az ég és mindenki sietősre fogja a lépteit. Naponta többször is felhő köpenyekbe burkolózik a Mecsek, könnyű tavaszi zó- por söpör végig az utcákon, s ahogy jön, megy is sietve. Hideg napfény szóródik elő a felhők közül, és derül, majd újra borul. A felhők napok óta délre vonulnak és néha egymásnak ütköznek a he- gyek felett. Nézzük a felhő- két és valamennyien a mész- szeségbe kívánkozunk, leg- alábbis a város falain túlra. 1. te a város falain túl is a tavasz közeledését figyeli mindenki. Az emberek vég- zik munkájukat, s néha a városra pillantanak, néha a harmatozó felhős egekre־
