Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
Két színházi bemutató Pécsett Ön is lehet gyilkos már ott a bőrönd, amiről a legtehetségtelenebb kriminé- ző is tudja, hogy majd fon- tos szerepe lesz, hogyha ép- pen két ásóra lesz szükség, éppen annyi lesz, ez már mind lényegtelen, ha az em- bér egyszer elkezd hinni. Szilágyi Sándor rendezése zökkenőmentes, rutinos, ügye- sen pergő. Egyetlen bukta- tója lehetne, de ezt sikere- sen kikerüli. A darab ugyan- is kétrészes, az első rész lé- nyegileg egy némi bűnügyi színezettel megspékelt bohó- zat, a másik pedig egy fe- szült, mégis vidám krimi. Ráadásul a két rész mégcsak nem is egyenértékű. Az első ugyanis lényegesen jobb. A másik rész eleje, a nyomozói kihallgatás, sokkal vontatót- tabb is. Ha a két részt szét- választják, akkor súlyos stí- lus törést okozhatott volna. Ezt csak egy módon lehetett elkerülni, hogy az első rész- ben nem viszik túlzásba a bohózatot, a másik részben a krimit. így is tették és el- kerülték a buktatót. Néhány apróbb, rendezői ötlet külön is frappáns. Gon- dolok itt ilyenekre: a nyomo- zás során a körbe adott cl- garetta, a szekrény kampó- .iára felakasztott hullának két kilógó cipője, vagy a végén Fülöp Mihály szerepe, — a kitartott spanyol selyemfiúé, — rövid, de teljes illúziót kelt. Az alatt a néhány perc alatt, amit a színpadon tölt, bizonyítja azt, hogy tehetsé- síéből nagyobb szerepre ifl futná. Meg kell említenem, mert megérdemlik, — bár szere- pük csak másodlagos, — Győri Emil Julióját és Föl- desi Margit Noémiját. Mindent összevetve, azt hiszem nagy és megérdemelt közönségsiker lesz ez a da- rab. Ha már polgárjogot nyert nálunk a krimi. — ami nem is baj —. akkor ez egyike a legjobbaknak és alapvetően tisztességes. Ta- Ián meg kell magyaráznom, hogy ezt hogy értem Én sze- retem a krimit, de dühít, ha hülyének néznek. E7 az ele- ién említett bizonyos Belphe- gór és társai. Azt mégkevés- bé tudom elviselni, hogyha az író és a szereplők állan- dóan a tudomásomra hozzák, hogy amit itt csinálnak,- az tulajdonképpen nem komoly, hanem paródiája a kriminek. Ezt akár Dumas: Három test- őrének filmváltozatában, — akár tévé-játékoknál látom, méregbe gurulok. Rogyjanak ?ngem békén. Ennyi oaródi•׳ ־incs. Ez a darab ebbel a szempontból tisztességes. Le- hetne nézni Daródiának is, de nem az. Bővérű humor, ״ninrVn él nélkül, atm1 reme- kül lehet fí0~־édiá ־mi és a humor nem kfv'iír"! ■rtagga- l0tf hárem ׳יי «s a színház é׳ is ezzel lehöto- seggel. Nem irodaim, de ragyogó színház. Szőllősy Kálmán az a stílusos jópofa elvonulás, amit a szereplők rendeznek. Vata Emil díszletei jók, korrektek, pontosak. A leg- nagyobb érdemnek azt ér- zem, hogy eszközteienek és egyáltalán nem tűnnek fel. Nem kellékek, hanem szer- vés részei az előadásnak. Igazi kamaradarab, és az első percekben már bevonja a nézőt a játékba és ezen a kis színpadon ez rendkívül fontos. A kilenc tagú sze- replőgárda hibátlan alakítást nyújt, egyetlen visszás hang, egyetlen félresikerült mozdu- lat sem töri meg az előadás Hogy is kezdjem? Aki úgy ül le a Kamaraszínház néző- terére, hogy tanulni, vagy okulni akar, azt aligha ér- dekelheti ez a darab. Itt nem tanul semmit, lélek- tant sem, legalábbis, amit eddig ne tudott volna. Köz- napi lélektan ez! Hogy a férfiak mecsálják a felesé- güket, amikor az asszonyok nyaralni mennek, hogy az életbiztosítási kötvény, vagy a vagyon bűnre ösztönözheti az örököst. hogy vannak ijedt emberek és pergőnyel- vű menyecskék, mindez nem ebből a darabból derül ki először. Még a jellemábrá- zolás, a jellemkomikum sem izgalmas. Kész jellemek ezek akik a darab elején pontosan olyanok, mint a végén. Szó- val megállapodhatunk ab- bán, hogy aki tanulni akar, vagy komoly szatirikus iro- dalmat hallani, az itt nem sokra fog menni. Ezzel szemben van két és fél óra tökéletes vidámság, szellemes kikapcsolódás, jó- ízű komédiázás és mindenek előtt tiszta, felszabadult őszinte nevetés. Régóta já- rok színházba, de ilyen gát- lás tálán vidáman még nem szórakoztam. Miről van szó? Végy egy ötletet, egy nem túlságosan eredetit és nem is valami igazit, hogy mindenkiből le- hét gyilkos, pontosabban mindenki belekeveredhet ár- tatlanul is a gyilkosság gya- nújába. Keríts hozzá egy-két hullát és írj egy krimit, amely sokkal tökéletesebb, mint a Belphegor, mert végül is minden logikus. Keríts hozzá egy belemen ős, kika- pós férjet, meg egy határa- zatlant, aki csak csetiik-bot- lik és akivel állandóan csak történik valami, végy még- egy klorofilzöld, mérhetetle- nül bőbeszédű feleséget, meg egy szelíd, butauska másikat, aki sohasem jut szóhoz, csak nagy szemekkel csodálkozik. Kell még hozzá ,két tudálékos nyomozó, egy mindent tudó felügyelő, meg egy okoskodó, de tökkel ütött alantasa, va- lamint egy épkézláb mese éS: egy pehelykönnyű, vidám, jóízű estét szerző komédia- zás, amit az együttes szol- gáltat is. Az ne zavarjon meg sen- kit, hogy a mesében a kép- télén helyzetek egymásra hal mozódnak, mert mindössze az első abszurditást kell el- fogadni, ami egyáltalában nem nehéz (nekem sem esett nehezemre és azután már re- mekül érzi magát az ember. Ha ehhez hozzájön még nemi pajzánság, az csak hasiz- nál a darabnak. Hogy aztán, amikor felmegy a függöny. FAUST maximumát nyújtó teljesít- ménnyel járult hozzá Mar git nem rá szabott szerepé- ben az együttes munkájához. Az ékszerária kulturált elő- adása az est zavartalan pil- lanatai közé tartozott. Hor- váth Eszter megjelenésében közelebb áll az imént emlí tett szőke, törékeny Margit- hoz, aki lángragyújtja Faust szívét. Kellemes benyomást keltő bemutatkozását a kő- zönség szívesen fogadta. Igé- retes. drámaiságot sem nél- külözö szopránhang tulajdo-' nosa, melyen még érződik a szokatlan, nagy feladattal való küzdelem. Ez hatja á* Szabadi József első, igazán jelentős operai szerepének zenei és színészi megformá- lását is. Címszereplőként na- talmas feladatot old meg, ha még nem is mindvégig egyenlő színvonalon és hő- fokon. Énekszólamát szép tó- nussal énekli az operai énekstílus fokozottabb elsa- játításával minden bizony- nyal még élménytnyúj főbbé válik majd Faust-alakítása Cser Tímea egyszerűségében is megkapó Siebelje, Erese Margit vérbő színekkel meg- rajzolt Schwertlein Mártája Bolla Tibor rokonszenves és hősies Valentinje, valamint Kanizsai László és Rest Fe- renc Brandere egészíti ki a szereplőgárda névsorát. Gounod Faustjának pécsi bemutatójával tovább gazda- godott az együttes reperto- árja. s ha az előadás még küzd is nehézségekkel, bizo- nyára sok pécsi operakedve- lő számára szerez ünnepi perceket. Dr. Nádor Tamás előadásban. Ezt követően Kodály Orgonamiséjéből na!’ hattunk részleteket. Az orgo na kisebb meghibásodása ?a nos zavarta az előadót és r hallgatóságot a részletei־ egyenrangú tolmácsolásában Illetve befogadásában. Az o gonára tervezett improvlzs ciók ezért a zongorán ha u׳ zottak el, A haltott impr־~ vizációk tanúsították hog Kistétényi nemcsak mint é־ raalkotó. hanem mint alk<־>- is idváló. A hangversenyen Her״- Judit heeedűművészné m׳" ködött■ közre. A koncert R« részében Bach szóiószorá־' jának hatásos e1 ־-ן־r ־״ןך׳י^ ׳י■ műsor második feléb־ Brahms: A-dur szonátája partnernek is kitűnő Kis־־• ténvivel) stílusos tolmácsé1 sával járult hozzá az es־ sikeréhez. (Várnai) A hét zenei krónikája iényi már az első — indítás- hoz különösen jől megválasz tott — műben bizonyította teljes uralkodnitudását hang- szerén. A C-dúr toccata ada- gio és fúgá-t mindvégig könnyed technikai biztonság- gal játszotta; ennek kereté- ben a mutatós pedál-szóló is bravúros módon sikerült. A hangverseny csúcspontja az első részt bezáró g-muíl preludium és fúga volt. A részek gondos, a formálás szintézisét nem gátló kieme- lése, a hangszínek mérték- tartóan igényes megválasztá- sa és a mesterségbeli prob- lémák hiánytalan kidolgozó- sa jellemezte az interpretá- lást. A szünet után Franck: a-moll korálfantáziája hang- zott dl remekül felépített AZ ORSZÁGOS FILHAR- MÓNIA ״C” kamarabérleti hangversenyén szerdán este szűknek bizonyult a Liszt hangversenyterem. Hogy min denki kényelmesen elférjen, a pódium egy részét a hall- gatóságnak kellett átadni. A vártnál is nagyobb érdeklő- dés előzte meg Kistétényi Melinda orgonaestjét. A mű- vésznő jó hírnevének és a ״hangszerek királyának” egy aránt ״része van ebben.” A pécsi közönség kicsit kiéne- zett az orgonamuzsikára és boldogan ül be orgonákon- certre. Kistétényi Melinda orgonaestje szép oroeramot ,’sért. És ,együk mindjárt hozzá, a megvalósításban sem maradt adós. A hangverseny első részét Bach művei alkották. KistóImre koreográfiája a Pécsi Balett sajátos nyelvén és esz közeivel támasztja életre a boszorkányszombat vad tob- zódását. A Hoffmann meséd óta ez a második alkalom, hogy a Pécsi Balettegyüttes operaszínpadon járul hozzá jelentős mértékben az elő- adás sikeréhez, melyben ez- úttal az egész balettkar ősz- tozik. A Walpurgis-éji jele- net szólótáncaiban Uhrik Dóra. Bretus Mária és Tóth Sándor, Stimácz Gabriella és Gallovits Attila, Aradi alá- ria és Csifó Ferenc, Hadel Edit és Debreceni István, va- lamint Árva Eszter és Fodor Antal arat sikert. Különösen a balettzene megszólaltatásé- nál végez kitűnő munkát a zenekar, mely Paulusz Ele- mér irányításával az egész előadás során megbízhatóan jó formájáról tesz tanúsá- got. Jelentős feladat jut az énekkarnak. Károly Róbert, akinek neve sajnálatos mó- dón ismét lemaradt az egyéb ként népes közreműködő- gárdát feltüntető színlapról, szinte hősies munkát végzett a külső énekesekkel felduz- zasztott, minimális létszámú színházi kórussal. A megle- hetősen heterogén hanganyag főként a külső kórusoknál hangzik szépen, itt is inkább a női kar, mint a nyersebb férfikórus. Az opera zenéjének érté- kei, melyek a pécsi előadá- són is érvényesülnek, nem- csak hálás feladatot jelente- nek az együttes számára. Népszerű, sokak által is- mert operáról lévén szó, a spontán összehasonlítás le- hetősége fokozott művészi igényességre készteti a sze- replőket. E magasra emelt mérce követelményeinek az egyébként nagy lelkesedéssel és gonddal elkészített Faust- előadás nem minden szerep- lője tud eleget tenni. Ez el- sősorban az opera központi alakjára, az egész cselek- ményt irányító Mefisztóra vonatkozik. Halmi László aki vendégként lépett szín- padra, megbetegedéssel küzd- ve még saját korábbi telje- sítményét sem tudta a pécsi közönség előtt megismétel- ni, ígv — legalábbis egyelő- re — adós maradt Mefisztc megformálásával. A másik szereposztásban bemutatkozó Marczis Demeter Mefisztójí becsületes felkészülés ered- menye. Bár 5 sem eléig•' nagyvonalú és démoni, d׳ kulturált szerepmegoldását főleg a Szerenád előadása őszinte közönségsiker koro názta. A szőkeségében romlatlanságában tündö‘<?/ Margit szerepében is kette־ mutatkoztak be: Bárdos An na és vendégként Horváti־ Eszter Bárdos Anna eddig alakításaihoz hasonlóan ezút- tál is korrekt, képességei A Pécsi Nemzeti Színház operatársulata Handel: Julius Caesar című operájának ma- gyarországi bemutatója után az évad második premier- jén újból az operairodalom népszerű, közismert alkotá- sai között válogatva, Gou- nőd: Faust című négyfelv»- násos dalművét szólaltatta meg. A Faust — mely nem hiányózhat egyetlen operaegyüttes repertoárjából __minden k or hálás feladatot jelent az előadó kollektíva részére. Az opera közel évszázados vt- lágsikerét Gounod gazdagon áradó, líra' dallamai bizto- sítják. Ezeket hallgatva rit- kán gondol a közönség az ősi Faust-mondára, az ör- döggel cimboráié Faust dók- tor történetére, mely számos irodalmi megfogalmazás után Johann Wolfgang Goethe ke- ae nyomán öltött klasszikus, maradandó alakot. Goethe remekműve egész sor mu- zsikust ihletett meg: Berliozt éppúgy, mint Boitot, Lisz*et vagy Wagnert. Zenés szín- pádon Charles Gounod ol- dotta meg kétségkívül legsi- keresebben Faust életrekel- tését. Természetesen Gounod sem törekedett arra az egyébként lehetetlen feladat- ra, hogy a muzsika hangjai- val tükrözze vissza Goethe hatalmas költeményének vi- lágot átfogó távlatait. Mint vérbeli francia muzsikus, a goethei Faustot nem filozó- fiai mélységben fogta fél, hanem az emberi szenvedő- lyek drámájaként. Ezt a tel- fogást bontja ki és fejleszti tovább Ho’wáth Zoltán vilá- gos és áttekinthető rendezői koncepciója. Munkájának >eg főbb értéke, hogy az alap- jában lírai szövetű zenéhez a színpadon drámai feszülésé- get tud teremteni. Ehhez megfelelő játékteret biztosi- tanak Vata Emil érzékle,es díszletei. Katona Piroska jel- mezei, Léka László maszk- jai, valamint a színpad tech- nikai közreműködői. Az ope- ra világszerte jól bevált tra- diétájához mélyebben hozzá- nyúlni valószínűleg Horváth sem akart, inkább ízléses és mértéktartó módon saját el- képzeléseinek fokozására fel- használta a látványos nagy- opera kelléktárának kínál- kozó, hatástkeltő eszközeit: bőven nyílik lehetősége ked- véne fény, árnyék és szín- hatásainak alkalmazására, a kavargó tömegielenetek meg- komponálására. (ami az al- kaim! statisztériával eléggé hálátlan igvekezet). ezenkí- vül még hóhullá? is van 3 dar־’ ־-׳־ ־׳slamim mefí־z*ói varázslat és természet »ser! batett. melyet naev érdeklő- dés és várakozás előzött meg. Ez talán az egyetlen pont, ahoi az eiőeKíc gvökere-sen *sakít a tradíciókkal: Eck ritmusát. Még azok az ap■ róbb baklövések is pillanatai alatt elintézhetővé válnak hogy a függöny fogja ma- gát és a rendezői utasítás ellenére leszakad, vagy hcgj elfelejtették a telefon zsinór! elvágni és a főszeregjőnek magának kell ráncigálnia mindaddig, amíg el nem sza- kad. Még ez sem zavar, meri gyors, pergő ritmusú és a színészek pompásan, de min•- dig mértéktartóan, komédiáz- nak és rögtön feledtetik mindezt. Valójában az az ér- zésem, hogy néha többet ad- nak, mint maga a szerző. Különösen vonatkozik ez a két főszereplőre Pásztor Erzsire és Haumann Péterre. Ök a motorjai a darabnak és szinte nem is lehet kő- zöttük különbséget tenni. A másik két szereplő. Karikás Péter és Farkas Gabi alaki- tása is kifogástalan, mind- kettő kiváló az alkatuknak is megfelelő szerepben, csak szerepük kissé alárendeltebb a másik kettőénél. Telitalálat a két detektív; Faludi László a megszokott, vérbő humorú alakításához még valamilyen belső, de- rűs emberséget is ad, míg Szi vier József minden meg- mozdulása megérdemelt Ti- dámságot vált ki.
