Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

lM. fKBBuail tv.

napló

4

A budapesti II« sz. Gyermekklinika igazgatójának nevezték ki Kerpel-Fronius professzort

adónak és 1962-ben a kalifor- niai Stanford egyetemen ven. dégelőadóként oktatott. Két könyvet, öt tankönyvfejezetet, négy referáló munkát és 127 dolgozatot írt. Tiszteletbeli vagy levelező tagnak válasz- tották meg számos külföldi tudományos társaságba. Segít- ségéVel a klinika orvosi kara külföldön is megismerkedhe- tett a gyermekgyógyászat eredményeivel. Pécsett pedig lengyel, cseh, keletnémet és kínai orvosok tanultak.

Tudományos munkásságáért 1948-ban az Akadémia levele- ző tagjának választották, 1951- ben Kossuth-díjat kapott, va- lamint a Magyar Népköztár- saság Érdemrend V. fokoza- tát, 1966-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát.

Kerpel-Fronius Ödön pro- fesszor működése alatt igen sokat fejlődött a Gyermekkli- nika felszereltség tekintetében is. Az utóbbi években nagy költséggel teljes mértékben felújították. korszerű kora- szülött osztályt, szép labora- tóriumokat, modem tantér- meket kapott, illetőleg kap. Az év végére a pécsi lesz az ország legszebb gyermekklini- kája.

Búcsúzóul ezt mondta a professzor:

— Életem nagy öröme volt. hogy Pécsett kezdettől fogva csak barátokkal találkoztam és azt hiszem, csupa baráttól búcsúzom most el. A haliga- tők is nagyon szívemhez nőt- ték, tőlük külön előadás al- kaiméval búcsúzom el. Köszö- nőm a kitűnő munkalehető- séget és a sok segítséget.

Földessy bén«•

Világhírű szaktekintélyt bú- csúztatott pénteken este a -é- esi Orvostudományi Egyetem Tanácsa: dr. Kerpel-Fronius Ödön Kossuth-díjas egyetemi tanár 20 évi pécsi munkás- sága után visszatért Budapest- re és ott a II. sz. GyermeK- klinika, igazgatója lesz.

1946-ban mint a Budapesti Tudományegyetem Orvostudo- mányi Karának magántanárát nevezték ki Pécsre a Gyér- mekklinika igazgatójának és tanszékvezető professzornak. Nehéz helyzetben vette át a klinikát.

— Kevés volt az orvos, a felszerelés egy része Nyugatra került — emlékezik vissza a professzor. — Hiányoztak a megfelelő laboratóriumok, elő- adótermek, nem volt koraszü- lőtt osztály. De nagyon sokat segített nekem a pécsi egye- tem, ahol a munkakapcsola- tok igen jók voltak, a klinika orvosai pedig lelkesek és jól- képzettek. Abban, hogy éle- tem legtermékenyebb szaka- sza volt ez a pécsi húsz év, sokat segített a baráti at- moszféra, professzortársaim segítsége, s mindaz, amit a pécsi egyetemtől kaptam.

Kerpel-Fronius Ödön veze- tésével a Pécsi Gyermekklini- kán a tudományos kutató és gyógyító munka a világszín- vonalon állt, különösen a só és vízhajtatás, a csecsemőkori sorvadás, a csecsemőkori bél- hurutok, az újszülött élettana és betegségei, valamint a vese- betegségek tárgykörében. Kér- pel-Fronius professzort keleti és nyugati országok tudomá- nyos kongresszusaira, szimpo- zionokra hívták meg főeiőEszperantócsoport

Szigetváron

Legfiatalabb városunkban — Szigetváron — is megin- dúlt az eszperantóélet. A földművesszövetkezet kereté- ben létrejött a város.• első ön- álló eszperantócsoport. A péntek esti ünnepélyes alakuló ülésen a nagy történetíró, a Szigetváron is élt Istvánffy Miklós nevét vette fel a cső- port. A tagok Tarkó Józsefet választották elnökül, mig a csoport titkára Bagi Ferenc és pénztárosa Báli Istvánná lett. A pécsi-baranyai eszpe- rantisták nevében Pallós Ist- vánné, a Megyei Eszperantó Bizottság titkára köszöntötte az új csoportot. Javaslatára a tagok Bagi Ferencet válasz- tották képviselőjüknek a Ma- gyár Eszperantó Szövetség or- szágos küldöttgyűlésére. A csoport tagjai a földművesszö- vetkezet keretében működő nyelvtanfolyamon sajátítják el a nemzetközi nyelvet.

Kerékasztal-beszélgetés

Az élelmiszeripari gépgyártás központja lesz Pécs

Harc a vásárlók bizalmáért — 270 milliós új üzem a zöldövezetben

ifjúsági lakótelep épül Mágocsen

Hasznos kezdeményezést in- dított el a Mágocsi Gépjavító Állomá.;: pártfogásával épül fel a KISZ ifjúsági lakótelep a községben.

Egyes központi fekvésű ba- ranyai községekben ugyanis, amelyeknek gyors fejlődése erős szívóhatást gyakorol a környék kisebb helységeire, ma már csaknem olyan égető a lakáshiány, mint a városok- bán. A megye legnagyobb 1 községeihez tartozó Mágocson j is ez a helyzet — különösen a fiataloknak jelent súlyos gondot a lakáshiány. A KISZ Megyei Bizottságának javasla- tára vállalta tehát a Gépja- vító Állomás, hogy saját ere- jéből, illetve OTP-kölcsönne1 és társadalmi hozzájárulással felépítteti a lakásokat, s azo- kát az állomás fiatal dolgozói kapják majd meg.

Hasonló akciót tervez mágocsi példa nyomán Vajszlói és a Villányi Gépja vító Állomás is.

Automata gépek a Porcelángyárban

Az NDK-ból vásárolt au- tomata tányérformázóval már a próbatermelés ide- jén megsokszorozták a tel- jesítményt a Pécsi Porcelán- gyárban.

is bizonyítja, hogy a profil- tisztítás erőteljes folytatásán túl gyártmányaink nemzetkö- zi értelemben vett korszerűsé- ge érdekében is igyekszünk mindent megtenni.

FŐMÉRNÖK: A piac nem- csalt igényes, de rendkívül jól informált is. Egy-egy ke- vésbé sikerült, vagy korsze- rűtlen termék híre évekre visszaveti az exportot. Most hatalmas erőket fordítunk a vásári ók bizalmának megszer- zésére. A vállalati MEO köz- ponti irányítás alá került, s a legkisebb hibákat is észre- vételezi. S már jelentkeznek is az első eredmények: Olasz- ország — a tőkés piacról első- nek —, érdeklődik gépeink iránt.-1־ Mit várhat Pécs a távla- tokát illetően? Mit kap a So- piana a III. ötéves tervben és mit az azt követő észtén- dőkben?

IGAZGATÓ: Az idei évben kisebb átalakításokat végzünk, de terveink nagy jövőt ígér- nek Pécsnek. De erről talán a gyárfejlesztési osztály ve- zetője...

OSZTÁLYVEZETŐ: Az idén az egykori öntödei épületét alakítjuk át. Ott kapnak he- lyet a kisegítő üzemek. Az így felszabaduló területen tér- melési helyeket alakítunk ki. Létesül néhány szociális jel- legű helyiség is. Mintegy 2,5 millió forintot fordítunk ezek- re a munkákra. A III. ötéves terv időszakában más nem• is igen készül a Sopianában, tervünk ugyanis az, hogy a zöldövezetben — Ujmecsek- aljával szemben, túl a vas- úton — egy új gyárat épí- tünk 270 millióért

— És milyen stáb umban vannak ezek a tervek'/

OSZTÁLYVEZETŐ: A be- ruházási tervek 1970-re ké- szén állnak. A KGM kérte, hogy gyorsítsuk meg az üte- met A munkálatok tehát elő- reláthatólag a IV. ötéves terv első éveiben kezdődnek. Az új gyár volumene egyébként 600 millió forint lesz, ami azt jelenti, hogy Pécs a hazai élelmiszergépgyártás fellegvá- rává hő.

Békés Sándor

FŐMÉRNÖK: A tervező, a technológus és a gyártó fele- lőssége közös. Harmadik ne- hézségünkként szeretném meg- említeni azt a tényt, hogy gé- peink kipróbálása időhöz kö- tött — a konzervgyári szezon- ra gondolok —, s a gépek ״vizsgáztatását” sem mi, ha- nem a gyárak szakemberei végzik. A konstrukciós munka javításának szükségességét egyébként mi magunk is fel- ismertük, s tervezőintézetünk szellemi kapacitását mintegy 50 százalékkal emeltük.

— A tervező munka kon- centrálása kétségtelenül szá- mos előnnyel járt. Az azon- bán, hogy a gyáraknak nincs tervező csoportjuk, rengeteg bosszúságot, kiesést és több- letköltséget jelent. A Sopia- nában például egyetlen ilyen státus sincs.

IGAZGATÓ: Jó hírt mon- dók: 1967. július 1-ig tíz fős szerkesztési osztályt szerve- zünk Pécsett. Az ehhez szűk- séges erők egyébként a So- pianában megvannak, tehát nem lesz nehéz. Az elvtársak bizonyítottak is mór: korsze- rűsítették a szalonnakookázó- gép konstrukcióját minden külön osztály létezése nélkül. Nagy reményeket fűzünk eh- hez a géphez.

— Von-e lehetősége a gyár- naí׳, hogy a ״fogyasztóval” is kapcsolatot teremtsen, s ami még ennél is fontosabb: rend- szeresen tájékozódjék a kül- földi ipar eredményeiről?

FŐMÉRNÖK: A Sopiana vezetői eddig is jártak azok- bán az országokban, ahol gé- peik dolgoztak. A jövőben csak szélesedik ez. Egyetlen konkrét példa: a moszkvai élelmiszergépipari kiállításra KGM-keretből két emberünk megy. Az egyik pécsi.

— Az 1967-es év egyébként milyen feladatok megoldását kívánja a pécsi gyár szak- embereitől?

IGAZGATÓ: Jónéhány

olyan terméket, melyeket jól és gazdaságosan termeltek ugyan, de nem tartozik a vál- lalat profiljába, le kell ad- niuk. Helyettük 14 új gyárt- mány előállítását kell meg- szervezni. Ez egyébként azt

▲ főváros egyik legnagyobb 1 gyámegyedében, a Gumigyár szomszédságában terül el az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat központi üzeme, és itt van az országos vállalat igazgatóságának szék- háza is. Kerekasztal-beszélge- tésünk résztvevői: Jochlik La- jog igazgató, T húr zó Endre műszaki főmérnök és Szabó László, a gyárfejlesztési ősz- tály vezetője. Beszélgetésünk témája a Pécsi Sopiana Gép- gyár jelene ás jövője.

— Az új nagyvállalat 1964. január 1-én kezdte meg a munkát. Megvoltak-e az ered- ményes gazdálkodás feltételei az indulás időszakában? Mi- M/en változtatásokra volt szűk- ség az egyes gyáregységeket illetően « későbbiek folya- mán?

IGAZGATÓ: Három gyár

— a Pécsi Sopiana, a Győri Kisalföld és a pesti Gábor Áron —, egy tervező intézet

— a Géptervező és Műszaki Iroda — és egy kísérleti üzem

— a Láng Gépgyár rákospalo- tai üzeme — alkotja az új vállalatot. Mint ahogy a fel- sorolásból is kiderül, az ered- menyes munka minden fő- feltétele megteremtődött: vol- tak termelő gyáregységek, volt tervező intézetünk és rendelkezésre állt egy viszony- lag jól felszerelt prototípus- üzem is. A gondot a profil- zűrzavar jelentette. Kis túl- zással azt mondhatom: ezer•le dolgot csináltak ezek a tk. Ma a következő a Lyzet: Pesten az öntvények, nehéz vasszerkezetek és sütő- ipari gépek készülnek, Győ- rótt a belső anyagmozgató eszközök és a könnyű vas- szerkezeti jellegű gépek. A tulajdonképpeni gépgyártás Pécsett folyik. A vállalat lét- száma egyébként 2500 fő, s az évi volumen 270—280 millió forint Ebből a Sopiana 52 millióval részesül.

gén dolgozik. Tizennyolc

éves, közgazdasági techni- kumban érettségizett De- rűs, szőke fiú, a mád fia- talokra jellemző nyíltság- gal, belső dolgainak okos, racionális rendjével.

— Maga mi alkart leírná eredetileg?

— Nagy elképzeléseim nem voltaik — mosolyog — To- vább akartam tanulni A tanulás volt a célom.

— És most?

>— Megtaláltam a számi- tásomat. Érettségi után az ember megpróbál valamit, de általában nem veszik fel, mert mindenütt nagy a túljelentkezés. Akkor meg- próbál elhelyezkedni. Ha ez sem sikerül, elmegy ipa- ri tanulónak. Ha itt a tsz- ben nekem nem sikerül, én is ipari tanulónak mentem volna. Harmincán végez- tünde az évfolyamon, egye- dűl én dolgozom tsz-ben. A fiatalok lenézik a szövet- kezetet, de ha arról van szó, hogy mennyit keresel, akkor jön a hallgatás. Ne- kém kétezer forintom van itt havonta. Szeretem a munkámat, és a helyet is megszoktam. Több. mint valószínű, itt fogom leélni az életemet ג..

*

Azt mondták Vámén den:

keressem meg Pécsett Szippl Terézt is, beszéljek vele. Véméndi lány, az érettsé- gijével takarítónő egy böl- csődében. A III kerületi ta- nácsruál azt válaszolták•

közül az utóbbi időben négyen érettségiztek. Mi lett velük? Hoczmann Márta igazgatónő jó pedagógus, akkor sem téveszti szem elől a diákjait, amikor azok elkerülnek a kis falusi is- kóláiból. Elég csak a név- sort fejolvasni.

— Ki jött vissza érettsé- givel, és most is itt dolgo- zik?... — mondja tűnőd- ve. — Nem. tudok ilyent Lehet, hogy később lesz ilyen. A legutóbbiák közül Schiszler János Hímesházá- ra került, mint képesítés nélküli pedagógus. Minden vágya a főiskola Jakab Já- nos egy dunaújvárosi gyár- bán dolgozik, állítólag ő szeretne visszajönni Sze- bénybe. Schmeisl Ferenc Pécsett van az ércbányá- nál. Kovács Anna az érett- ségi mellé elvégezte a gyors- és gépíró tanfolyamot, a múlt héten végre sikerült élhelyezkednie Pécsett, a bíróságon.

— Tehát mind találtak helyet magiaknak a falutól távol.

— Munka nélkül egy sincs, de azt mondják: ha már leérettségiztek, akkor nem mennek kapálni. Sze- retettel gondolnak vissza a falujuíkra, némelyik talán szívesen elhelyezkedne itt, de nincs hol. így elmennek máshová és időnként haza- látogatnak...

*

Ka }tár Antal június óta a véméivS tsz könyvelésémondta, csak mind ilyen volna. A tanárképzőbe azon- bán nem vették fel a jeles érettségijével. Azt mondták: jó a felvételije, mégsem vették fél. Kétszer megpró- bálta. mindhiába.

<— Most mit csinál?

Az apa rám1׳ pillant szó- morúan.

— Nem tudja az a Mmy, hogy hova kellene folya- modni, hogy legyen belőle valami. Én se tudom. A MÁV-kertészetnél fizikai munkás. Virágokkal dolgoz- nak. Kiutaznak az állomá- sokra és teleültetik virá- gokkal. •Nem keres többet havi ezerszáznál, ebből két- százötven az albérlet. Ha mi nem tudnánk segíteni ...

*

Szebénytoen ismerősökhöz kopogtatok be. Kovács Bá- lint a tsz szebényi üzem- egységének a vezetője. Név- nap van, a konyhaasztalt elborítják a kedves üdvöz- lőlapok. Az'ünnep családias hangulatában nem hangza- nak valami szerencsésen a kérdéseim. Az idősebbik fiú, László most érettségizik a pécsi Nagy Lajos Gimná- zjum szakközépiskolájában.

— A fiú Gyöngyösre sze- retne menrf — mondja az anyja. — De hát kérdés, hogy hol veszik fel. Moson- magyaróvárhoz is volna kedve...

A Szebényi Általános Is- kóla hideg, barátságtalan kőfolyosóján megnézem a cédulámat: a falu fiataljai

Bolyongó fiatalok

— Mit fog csinálni, ha elvégzi a tanfolyamot?

—' Irodába akar menni, hiszen nem azért tanult, hegy kapáljon. Van Pécsett egy vállalat, ott állítólag felveszik majd ...

Tizenöt házzal lejjebb laknák Görcs Gabrielliáék. Az anyja a szemét törölgeti, s azt a megfelelő szót ke- resi, amitől minden szülői szomorúsága egy pillanat alatt értelmet nyer. Végül bizonyítani, előkeresi Gab- riélla érettségi bizanyítvá- nyál ״A szabályszerű köve- télményeknek jelesen (5) megfelelt” — olvasom. A pécsi Janus Pannonius Gitn- niáziumban érettségizett. Az apja a gépjavításból jött be egy percre. Olajos, fagyott kezét mossa a lavórban. Szorgalmas ember, a műn- ka volt mindig a legtöbb az életében. Traktoros a véméndi tsz fekedi üzem- egységében. Nem tartozik szorosan a témához, de meg- említem, hogy tavaly hat- száz munkaegysége volt

— Azt mondtam: gyere- keik, elmegyünk mind a tsz- be dolgozni, de a lányok ta- rtulni akartak — s a kezét törli lassan. — Gabi min- den vágya az ▼olt, hogy magyar—német szakos ta- nár legye®. Elmentem az osztályfőnöknőjéhez. Azt

Napközben nehéz meg- találni őket. Dolgoznak vagy tanfolyamokra jár- nak, irodákban kilincsel- nek vagy elkedvetlenedve mászkálnak az utcákon. A presszókban isznak egy ká- vét s a délutáni vonattal, autóbusszal hazaindulnak a faluba. A hivatalokban még tart a munkaidő, de ők már öregebbek egy nap- paL

*

Heller Ágnes tavaly érett- ségizett a pécsi Leöwey Gimnázium német tagoza- tán. Jól tanult, magyar-né- met szakos tanár szeretett volna lenni. Jelentkezett a Tanárképző Főiskolára, nem fették fel. Megpróbált el- helyezkedni a falujában. Egy ideig az erdőben dől- gozott később a mérnökök mellett kapott két hónap- ra kisegítő munkát, azután sémim.

A langyos, már kihűlő konyhában két asszony ül: az anyja és a nagyanyja. Kötögetnek, foltoznak. Ar- eukat türelmes mosoly sző- vi át mégis az ember úgy érzi, a mosolytól lehetnek szomorúak is.

— A lány Pécsett van, csak este jön haza. Heten- ként két napon gépírást te- nul => mondják*

— Az elmúlt években sok hírt hallottunk a vállalat szé- lesedö export-kapcsolatairól. A magyar élelmiszeripari gé- pék minden szocialista ország- bán megtalálhatók, ugyanak- kor elég sok reklamációról is hallunk.

IGAZGATÓ: Azt szeretném előrebocsátani, hogy egy leg- alábbis hazai viszonylatban új iparágról van szó. S- ez már önmagában is komoly nehéz- séget jelent. A másik: népgaz- dasági érdekből gépfejleszté- sünk felgyorsított ütemű.

FŐMÉRNÖK: Mit jelent ez a gyakorlatban? Magyaror- szág komplett berendezéseket ad el, melyeknek fontos rész- egységeit képezik a mi gyárt- Hiányaink. Arra nincs lehe- tőség, hogy ezeket külföldiek- kel pótolják — marad tehát a feladat: a lehető legrövi- debb időn belül a lehető leg- jobb gépeket produkálni, hogy ne vesszen el az egész meg- rendelés.

*— A Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizs- gálatot végzett a pécsi gyérbán. Megállapították: a hibák túlnyomú többsége konstruk- dós eredetű...

FŐMÉRNÖK: Hogy fconstrukciós vagy gyári hibáról van-e szó — nagyon nehéz el- dönteni.

IGAZGATÓ: A reklamációk többsége részletproblémákhoz kapcsolódik. Tény, a kipróbá- lási idő nagyon rövid — fő- hatóságunk a fentebb emlí- tett érdekek alapján bizonyos esetekben még a prototípus és a nullszéria legyártása alól is feloldást adott De ez csak az egyik oldal. A hibák másik oka a gyárakban keresendő, s ott sem elsősorban az em- berekben, hanem a feltételek:- ben, 1