Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
1967. JANUAR 2ד. rtcApiö 2 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka ן A takarékos gazdálkodás ! előmozdításiára a költségveté- si szerveiméi rátértünk a két- éves előirányzatok készítésé- re, ami előrelátóbb gazdálko- dást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az év végi pénzma- radványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szer- vek ezeket az összegeket fél- reteszik és a következő évben vagy években használják fel hasznos beszerzésekre, vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségve- tés volumenének kereken egy- ötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egész- ségügyi, kulturális és kommá■ nális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivel szem- beni többleteket elsősorban a kórházi- és járóbeteg-ellátás javítására fordítják. A taná- csők költségvetését 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a község- fejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 millió fo- rinttal több. A tanácsi költségvetések• összeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthet- tek a részükre biztosított be- vételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kéz detnek tekinjük, mert még nagyon sok a tanácsi terve- zési s gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntések az ahhoz leg kedvezőbb feltételekkel ren- delkező szinten szülessenek. í kedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a I dolgozó emberek életkorúimé- I nyelnek javítása állandó cél. I I Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő — részesül nyugdíj- bán. Az állami nyugdíja- sok átlagnyugdíja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj- és járadék-kiadások elő- irányzata több mint 9 mii- liárd forint. Ez 10 évvel ez- előtt még 3 milliárd forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodó- sával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok le- hetőség van. Érzékeltetésére csak néhány példát említek meg. A tudományos kutatásokra államunk — erejéhez mérten — jelentős összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem meg- felelő a kutatóhelyek tévé- kemységének koordinálása, sok helyütt még nem elég inten- zív a törekvés a kutatási ered mények gyakorlati alkalma- zására, s tudományos szerveze- teink nem élnek eléggé a nemzetközi együttműködés- ben rejlő lehetőségekkel. Az oktatási törvény vég- rehaj tása során a középfokú oktatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordul- tak azonban túlzások. A kö- zép iskolai hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák léte- sítése nem mindig eléggé át- gondolt, nincs megfelelően összehangolva a szükséglettel. Nagyobb gondot kell fordí- tani a körültekintő gazdálko- dósra az egészségügy terüle- tón is. A gazdaságirányítási reform munkálatai döntő szakaszba értek koncepciók kidolgozásával kap csolatos feladatok. Ilyen pél- dául a mezőgazdaság és az ipar hosszabblejáratú fejlesz- tésére, beruházásainak ará- nyaira vonatkozó elképzelés, az energetikai bázis kialakí- tására vonatkozó különböző nézetek egyeztetése: továbbá a beruházások optimalizálása a fizetési mérleg szempontjából, a gépipar és a belföldi szűk- ségletek összhangjának foko- zott biztosítása: az építőipar kapacitásának fejlesztése, ősz- szefüggésben külföldi hitel- lehetőségekkel, stb. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új terve- zési és finanszírozási rendjé- nek kidolgozása, amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mér- legelésük alapján, a rendelke- zésükre álló amortizációs fej- lesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzá- járul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerü- léséhez. A központi előirány- zatokat így fokozott mérték- ben és gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szol- gáló célok szolgálatába állíta- ni. Kidolgozás alatt áll a jö- vedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tér- vezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részese- dési alap felett fognak ren- delkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a pré- miumokat, a jutalmakat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat, s más juttatáso- kát, amelyeknek eddigi pénz- forrásai is az alapba kerül- nek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat szaba- dón dönt A megnövekedett részesedési alap terhére, meg- határozott szabályok között, az eredményesen gazdálkodó vál lalat emelheti a dolgozók sze- mélvi jövedelmeinek színvo- nalát. így fokozottabban lehet differenciálni a jól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalap- rendezésre, továbbá a hitel- és kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban ki- fejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. (Folytatja * í. oldalon.) 1967 az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelő- ző év. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál lévő alkotó erők fokozott ki- bontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését, min- den remény megvan arra, hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszín- vonal alakú lására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt miniszté- riumokban széles körben fo- lyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgo- zása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek, illet- ve 1967-ben életbe lépnek. így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rend- szert, az idén egyszerűsítjük a tervjóváhagyás és a tér- mékgazdálkodás rendjét, a be ruházások szabályozását. Me- zőgazdasági vonatkozásban je- lentős termelőszövetkezetek hi- telréndezése, a teljeskörű amortizáció bevezetése és más intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968-ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen történik. Ilyen az árreform, a jövede- lemelvonás és anyagi érdekelt ség rendszere, a tervlebontások megszüntetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje. Az átállás idején mind az állami, mind a párt- szerveknek éberen kell ügyel- niük a felmerülő problémák- ra — ilyenekre számítani kell —, hogy szükség esetén kellő időben és helyesen a reform szellemének megfelelően lép- jünk közbe. A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfonto- sabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rend- szere. A különböző időtarta- mú népgazdasági tervek jel- lege és tartalma. Az illetékes szervek napi- rendjén szerepelnek a távlati delme növekedésének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges vál- toztatást e téren nem terve- zünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosító־ sán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkü- lönbségeket. I ja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibőví- tésével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelőszövet- kezeteink e lehetőségeket jól használják fel a terme- i lés fejlesztésére, a jövedel- j mezőség fokozására, nagy mértékben hozzájárulnak I mind a bérből élők, mind a szövetkezeti parasztok jőveBeruházások 49 milliárd forintért lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, inté- zetek, műemlékjellegű épít- kezések előirányzatait kor- látok között kell tartani. A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dói- gozóknak támogatóst nyújt׳- hatnak társasház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP óital a lakosságnak nyújtott közép- és hosszúle- járatú lakásépítési hitelek elő- irányzata ebben az évben teö- rülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építésé- hez ! nyújt hiteltámogatást. Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az ered- ményaket, amelyeket az el- múlt két évben a készletgaz- dálkodás terén elértünk. Bí- zunk abban, hogy az idén tovább javult a készletkötés aránya. A készletek hatéko- nyabb felhasználása érdeké- ben a Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalap- hitelek nyújtását és a rövid- lejáratú hitelezéssel a válla- latokat folyamatos értékesí- tésre ösztönözze. Termelő egységeink egyik legfontosabb feladató ebben az évben is a gazdaságos ex- port fokozása, különösen azok- bán a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszony- lag alacsony, a fejlett tőkés országok piacaim Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek 111- dokoltak és azt a célt szolgál- ják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé te- gyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermek- ruha és a különböző kulturá- lis cikkek dotációja. Van- nak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakul- tak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán foko- zatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság szá- mára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más, életszín vonal-eme- lő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármó- dosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bízónyos termékek árai érzéke- nyebben reagálnak majd a kereslet és kínálat alakulósara. Ezért az államnak szabályé- zólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszí nvana- la se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedő- sek egyenlegükben a lakos- ság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezesse- nek. A költségvetés 1967. évi ki- adásai között állami beruhá- zásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hi- telt, illetve állami támogatóst irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkené- si leírásból, valamint a válla- lati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finahszirozzák. 1967-ben számos jelentős lé- tesítmény fejeződik be. A na- pakban adták át a bánhidai erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befe- jeződik a hódmezővásárhelyi porcelángyár, a pécsi rostmű- bőrgyár, a dunaújvárosi fé- sűsfonógyár, a székesfehérvá- rí hűtőház, a balatanarácsi szálloda építése. A vegyipar- bán, a gépiparban és a köny- nyűiparban több, külkereske- delmi szempontból fonto6 to- vábbi beruházás készül el. így például a székesfehérvári könnyűfémmű préskovács üzemének, az Elekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése, stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a Szolnoki MÁV kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai köríil heves vi- ták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásé- bán egyik legfontosabb szem- pont a külkereskedelmi és fi- zetési mérlegre történő kiha- tásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnk- bői futja. Rendkívül fontos, hogy be- ruházási politikánk általános követelményeinek hiánytala- nul érvényt szerezzünk a me- zógazdaság, a termelőszövet- kezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari léte- sítményekné;: a rendelkezés- re álló keretek felhasználásá- n׳ál nem kellően mérlegelik, hogy egy-egy beruházás mi- lyen gyorsan térül meg, mi- lyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyan- akkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést bizto- Sitó területeire nem jut ele- gendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaház építés. Túlzások tapasztalha- tók középületek, intézetei•: építése, sőt egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — építése terén is. Az ilyen be- ruházások nemegyszer meg- előzik égetően szükséges la- kásépítkezéseink kiszélesíté- sét. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a Eszközeinket hatékonyabban kell felhasználni rális kiadások csaknem S százalékkal, a védelmi, rend- és jogbiztonsági kiadások 6.S szá- zalékkal emelkednek. Jelen- tős — a társadalombiztosító- si kiadások között 1— á tar- mel őszövetkezeti nyugidíjrend- szer reformja. Ex ma intézA költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, vé- delmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi ki- adások áz előző évivel szem- boa *,ג százalékkal, a fcultuA költség r tés meghaladja a szá *milliárd forintot százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 szó- zalékkal nő. A kormány újabb beruházásokat határo- zott el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági térinelés 2—3 százalékos nővelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyész- tés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó cé- lók. E tervelőirányzatok biz- tosítják a lakosság alapvető élelmiszer-ellátását és az ex- part növelését. A felvásárlási feladat 3 százalékkal emelke- dik. A mezőgazdasági és élei- miszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási igé- nyekkel arányosan növek- szik. A beruházások volumene az előző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fo- gyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az életkörülmények javítása- bán fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések, így az új terme- lőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, amelynek volumene 1967. év- ben első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege kere- ken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. (Folytatás az 1. oldalról) Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kong- resszusának határozatai, a fo- lyamatban levő 5 éves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási 1e- form bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgaz- dasági terv legfontosabb elő- irányzatai a következők: a nemzeti jövedelem 1966. évi- hez viszonyított növekedése mintegy 3,5—4 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bő- vül. Ezen belül az igények- nek megfelelően legdinamikusabban növek- szik a villamoscnergia-ipar, a vegyipar, a gép- cs fém- tömegcikk-ipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a nőve- kedés a kohászatban, a szén- bányászat termelése pedig az energia-struktúra racionális irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a termeié- kenység emelése, az önköltség csökkentése — itt a feladat 1 százalék — az export szó- lesítése és gazdaságosságának fokozása, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar export-szállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezen belül a tőkés exportfel- adatok teljesítése és kivána- tos túlteljesítése jelentős erő- feszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6,5 Jelentős tartalékaink vannak szes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befize- tőseinek részesedése 3 száza- lék, a földművesszövetkezete- ké 0,5, a termelőszövetkeae- teké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint ismeretes — a mezőgaz- dasági termelőszövetkezetek- nél hitelrendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövet- kezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálko- dás megalapozásával kapcsa- latban alakult ki és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézsé- gei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományá- nak — átlagosan — 60 száza- lékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetke- zeteknél többet, az erősebbek- nél pedig, gazdasági erejüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövet- kezetknél teljes körűvé to- gyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, 1967-től az épü- letek és az ültetvények után is. Az így kialakult új hely- zetben szövetkezeteink beru- húzásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák és ! így kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket ala- kítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben folyó- sítandó beruházási hitelek va- lóban megfeleljenek funkció- juknák: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jö- vedelmezőség fokozását szol- gálják és így a termelőszö- vetkezetek a gazdasági félté- teleket megteremtsék az idő- beni visszafizetésre. A jövő- ben ez már szigorú követel- meny minden egyes hitelnyi- tásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jö- védelmének növelését szolgálA bevételeknél a legna- gyobb arányban természete- sen ismét az állami vállala- tok befizetései szerepelnek. A pártkongresszuson el- hangzott a munkaidő csők- kentésének programja. Ez az intézkedés igen nagy jelentő- ségű a szocialista fejlődés út- ján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes ipar- ágakban és a vállalatoknál. Ennek során fel kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb ki- használása terén fennállanak. Ilyen formán e feladatot olyan emelő erővé alakíthat- juk, amely hozzájárul, hogy ez az intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jőve- delmezőség romlásával. A munkaidő csökkentés nagy szervező munkát kíván elsősorban a folyamatosán üzemelő iparágakban, a szol- gáltatásoknál, és más iparág- bán is. Vállalati vezetőink, dolgozóink, egész iparvezeté- síink számára jelentős erőpró- ba lesz ez a feladat, amely ha jól végezzük el, egyik len- dítője lehet üzemeink maga- sabb fokú szervezettségének és a gazdasági fejlődésnek. Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban más vonat- kazásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosító- sa, egyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energia fejlesztő berendezések racionalizálása a vasúti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagy- ságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton és acélváz szerkeze- tek alkalmazásának szélesíté- se jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit. Köz- ismert, hogy gépeink súlyo- sabbak a fejlettebb ipari or- szagok hasonló gépeinél, 8 ez arra utal, hogy itt már jelentősek az anyagmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazda- Ságban és a többi népgazda- sági ágban is. A szövetkezetek befizetései ax 1967. évi költségvetés ősz
