Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
r ú rm. jajttAr n. napló Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka nyában például tavaly Is több ezer vagon volt a betakarítási veszteség. Az idén a kormány ן kétezer SzK—1-es gabonakom- bájn beszerzését biztosította a Szovjetunióból. Ezen túlmenő- en szükséges, hogy jobban összpontosítsuk a figyelmet és az anyagi erőket a meglevő termelőberendezések (istállók, öntözőtelepek, ültetvények, zöldségkultúrák) kiegészítő já- rulékas beruházásának meg- valósítására! Ag rárpolitikai intézkedéseink a mezőgazdaság fellendítését szolgálják Tisztelt Országgyűlés! A kormány a múlt év ele- je óta több nagyfontosságú agrárpolitikai intézkedést tett. A múlt év január elsejéig mintegy 9 százalékos felvá- sárlási árszínvonal-növelés ennek alapján a részleges amortizáció (gépi amortizáció) bevezetése után a kormány novemberben újabb nagy- horderejű intézkedést ho- zott. A hitelrendezést a tér- melöszövetkezetekben decern- bér végén, s ez év első hó- napjaiban végrehajtották. A gyors, zavartalan és lelkiisme- retes lebonyolítás a Magyar Nemzeti Bank hálózatának jé munkáját dicséri! A hitelrendezés indokait Timár elvtárs expozéjában részletesen ismertette. A ma- gam részéről csak annyit ki- vánok hozzáfűzni, hogy a hitelrendezés nagyjelentő- ségfi újabb lépés a termelő- szövetkezetek önálló gazdái- kodásának pénzügyi meg- alapozásában. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetke- zeteknél teljeskörűvé tegyük az amortizációt. Tavaly még csak a gépek után számolták el, ez év elejétől már az épü- letek és a szőlő-, gyümölcs- ültetvények után is. Amorti- zációs alapjukból szövetkeze- teink olyan ütemben és ősz- szetételben növelhetik álló- eszköz-állományukat, ahogyan ez a termelési célkitűzéseiket legjobban elősegíti. A múlt év elején hozott, va- lamint a IX. pártkongresszu- són elhatározott (azóta jelen- tős részben megvalósított) gaz daságpolitikai és társadalom- politikai intézkedések lénye- gében új helyzetet teremtet- tek a mezőgazdaságban: a me- zőgazdasági termelés további fellendítésének vetik meg biz- tonságos alapjait. Ha a pa- raszti munkának e nagy hord- erejű intézkedésekben meg- nyilvánult növekvő társadalmi megbecsülése, továbbá a me- zőgazdaság korszerűsítésére hozott erőfeszítések párosul- nak a szorgalom és a munka termelékenység együttes nőve- kedésével — az eredmény nem marad el! Az országgyűlés napirend- jén levő idei költségvetés gaz- dasági céljainkat megfelelően• szolgálja, pénzügyileg bizto- sítja azok megvalósítását. Ép- pen ezért a költségvetést a kormány nevében elfogadásra« ajánlom. Egyúttal kérem kép- viselőtársaimat: — munkate- rületükön tegyenek meg min- dent elgondolásaink, céljaink minél jobb megvalósításáért! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fekszi litván, Szabolcs-Szatmár me- gyei képviselő emelkedett szó- lásra. A délutáni ülésen felszó- lalt még Sümegi János Nóg- rád megyei, dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Valaska László Borsod megyei, Báli Zoltán Tolna megyei, Schu- man« Zoltán Nógrád megyei és Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő. A költség- vetést valamennyien elfogad- Iák. A3 országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A múlt évi ár- és bérintéz* kedések az áruforgalom ősz- szetételét is befolyásolták. A leszállított árucikkek forgal- ma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A terven te- lüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből 1e- lentkezett. A megnőtt keres- let rendkívüli intézkedések- kel: a textiliparban szerve- zett vasárnapi műszakokkal, az export csökkentésével és a készáru-import növelésével tudtuk csak kielégíteni. Fej- lődött az árukínálat a korsze- rű ruházati termékekből, így például a szintetikus, modern textíliákból, s a terven fe- lüli tőkés import révén bő- vült és színesebb lett a vá- laszték. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremelések összességükben hogyan hatottak a lakosság életszínvonalára? A válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mér- téliben nőtt az egy kereső- re jutó reálbér és a lakos- ság egy főre jutó reáljöve- dclme. A reálbér két-három száza- lékkai, a reáljövedelem mint- egy öt százalékkal emelke- dett! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedése- két helyes volt nem elodáz- ni, hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gaz- dasági fejlődéshez hovato- vább nélkülözhetetlen! A felvásárlási árak emelése a mezőgazdasági árarányok ja- vitását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áreme- lés leghamarabb a szarvas- marha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági ered- ményt. Nagyrészt a három fo- rintos kilogrammonkénti ár- emelés eredményeként orszá- gos viszonylatban 28 kilo- grammal nőtt a vágómarhák átlag súlya, s a termelőszövet- kezeteknél még ennél is na- gyobb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek követkéz- tében tavaly 24 százalékkal nőtt az élőmarha és a marha- hús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A növénytermesztésben a földadó mérséklésével össze- kapcsolt felvásárlási áremelés (együttvéve mázsánként 57,— Ft) hatására a kenyérgabona vetés tervét sikerült teljesíte- ni, s ezen belül nőtt a búza aránya — a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrende- ן zés kedvezően hatott a szer- ződéskötésre: a napraforgónál és a rizsnél is. A mezőgazdasági felvásárlá- si áremelésből származó több- letbevétel lehetővé tette a tér- melőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezetését, a gazdaságirányítási reform rendszerében az első nagyobb lépést jelenti a termelőszövet- kezetek önállóbb gazdálkodá- sának irányába. A többletár- bevételből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot kötött le. Az idei terv megva1 ásítása nagy erőfeszítéseket kíván Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabad- ság és más munkajogi ked- vezmények szempontjából munkából eltöltött időnek te- kintendő. A családi pótlék-jo- gosultság az otthon töltött időre is fennáll. A gyermekgondozási segély összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600,— forint. A mezőgaz- dasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazda- sági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgo- zó nő részére járó gyermek- gondozási segély összege havi ötszáz forint. A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én vagy azután szü- lettek, illetve születnek. Javítanunk kell beruházási tevékenység ünket Tisztelt Képviselőtársaim! Egész népgazdasági fejlődé- sünk nagymértékben attól függ, mennyire sikerül meg- javítaná beruházási tevékeny- ségünket. Ebben évek óta nincs kellő előrehaladás. Timár elvtárs említette ex- pozéjában, hogy elsősorban az új induló ipari beruházások körül heves vitáik folytak. Ez való igaz. A kormány ellen- állt a túlzott igényeknek s nem engedélyezte számos ér- tékhatár feletti ipari s néhány egyéb beruházás (irodaházak) idei indítását. Az erőfeszítéseket az eddi- ginéi sokkal jobban kell összpontosítani a folyamat- bán levő beruházások ml- előbbi befejezésére. Emellett általában csak olyan új beruházások kezdését tart- ja indokoltnak most és a jő- vőben is, amelyek révén jobb szerkezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyeknek a termékei révén javítani tu- dunk a fizetési mérlegen. Szükség van a mezőgazda- Ságban is a beruházások jobb koncentrálására, így — amint már Timár elvtárs is említette — elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése céljá- bóL Elegendő kombájn biáTisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi népgazdasági terv és állami költségvetés reális összhangban van a har- madik ötéves tervvel. Timár elvtárs részletesen foglalko- zott az idei célokkal és fel- adatokkal. Hozzászólásom to- vábbi részében azokkal a főbb tennivalókkal kívánok fog- lalkozni, amelyek mindinkább gazdasági munkánk homlok- terébe kerülnek Az idei terv megvalósítása során továbbra Is nagy erő- feszítést kell kifejtenünk a kedvező folyamatok erősítésé- re. A legnagyobb gonddal kell törekednünk az igények j és a termelés jobb összehan- golására, mindenekelőtt az iparban. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindin- kább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságos- ság fokozása. Az ipar legtöbb ágazatában ez már ma úgy jelentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. A népgazda- sági egyensúly szempontjából igen nagy jelentősége van an- nak, hogy az állami költség- vetés bevételi előirányzatai megvalósuljanak. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a tér- melés emelkedését az idén is országos átlagban, körülbelül nyolcvan százalékos arányban a termelékenység növelése biztosítsa! Részben munkaerőgazdálko- dási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermek- gondozási segély szükségessé- gét A pártkongresszus állás- foglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést, * megfelelő határo- zato* hozott olyan gyermek- gondozási segélyrendsaer be- vezetésére, amely lehetővé te- szí a kisgyermekes dolgozó anyák otthon maradását A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív ke- reső, vagy mezőgazdasági tér- melőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása cél- jából saját elhatározásából át- menetileg a háztartásban ma- rád. A gyermekgondozási se- gély a gyermek két és fél éves karáig biztosítható. Fo- lyósításának időtartama a szü- lesi szabadság idejével együtt j a harminc hónapot nem ha- I ladhatja meg, I Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után szü- net következett, majd Beresz- tóczy Miklós alelnök elnök- létével folytatódott a tanács- kozás. Inokai János, az or- szággyűlés terv- és költségve- tési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója mon- datt beszédet. Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita. Elsőként Vargha Károly Somogy megyei képviselő szó- lalt fel. Az 1967. évi állami költség- vetés tervezetét elfogadta. Bartha János, Hajdu-Bihar megyei képviselő felszólalása után szünet következett. A szünet után Pólyák Já- nosnak, az országgyűlés alel- nőkének elnökletével folytató- datt az ülés. hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a cső- portérdekek és az egyéni ér- dekek összhangja az új gaz- daságirányítási rendszer ke- rétében.' Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es év- ben minden területen újszerű, az eddiginél nagyobb felada- tokát kell megoldanunk. En- nek legfontosabb feltételei: a szorgalmas munka és a ren- delkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhasználása. Előrehaladá- sunkhoz annak a szilárd egy- ségnek az alapján, amely a párt IX. kongresszusán feje- ződött ki — kedvezőek a fel- tételek. Ezért joggal bízhatunk abban, hogy gazdasági törek- véseinket a vállalatok, intéz- mények dolgozói megértik, ak- tivan támogatják, s így fel- adatainkat sikerrel oldjuk meg. (Folytatás a 2. oldalról) kz átmenet számos problé- nát vet fel. A vállalatoknak 'el kell készülniük az új rányitási rendszerre. 1968- « már nem kapnak Icbon- ott tervszámokat, s ez arra Igyelmeztet, hogy Idejében leli a megrendeléseket biz- ositanl, Idejében kell a szál lítási szerződéseket meg- lötnL K reform követelményeivel :zhangban újra fel kell mér- a harmadik ötéves terv 18—70. évi szakaszának fel- itait, hogy a szükséges zhangot e vonatkozásban tosíthasuk. Tartalékokat 1 képezni a gazdálkodás fo- imatosságának biztosítása lekében. Pontos szerep hárul a párt- !rvezetekre, a szakszerveze- :re is. Elő kell segíteniük, Sikeresen teljesítettük a harmadik ötéves terv fiiiis feladatait Fehér Lajos elvtárs felszólalása Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes aktív egyenlegben. A SZŐVOSz által lebonyolított zöld- ség-gyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb, 650 millió devizaforint összegben. Kedvezően alakult áltálé- bán egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékenysége is. A szocialista országok vi- szonylatában több száz millió devizaforint aktívum keletke- zett. Sikerült valamelyes ja- villást elérni a tőkés külkeres- kedelemben is, habár ez még nem a kívánt mértékű, összes exportunk 4 százalékkal több, az import pedig 2 százalékkal kisebb volt a tervezettnél. bán megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézke- déseknek kettős célja volt, egyrészt ellensúlyozták az ár- emelkedések hatását, másrészt javítottak jövedelmi arányo- kát. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósí- tani. A munkás-alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tér- vezettnél jóval több, összesen kb. 1.1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forln- tot fordítottunk béremelésre. Ez az érintetteknél átlago- san 8 százalékos béremelést tett lehetővé. hol magasabban, hol alacsonyabban alakult az előző évi- nél, de átlagban kb. 10 száza- lékkai csökkent. A fontosabb vágóállatokból és állati termékekből három százalékkal többet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A tejfelvásárlás 5, a tojásé 2, a baromfié 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari export 11 százalék- kai nagyobb az előző évinél. Ezen belül az élőállat- és hús- export (baromfival együtt) 10 százalékkal növekedett, kerek 13 ezer vagon export-import A múlt év gazdasági ered- ményeáről szólva, úgy érzem, kötelességem a tiszteit ország- gyűlést tájékoztatni azoknak az ár- és bérintézkedéseknek hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foga- natosított 1966-ban több területen javí- tottunk elosztási rendszerűn- kön. Ezzel szemben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhan- got teremtsünk a valóságos rá- fordítások és a fogyasztói árak között. Másrészt lépéseket tét- tünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobá délutáni ülésen elsőnek hér Lajos, a Miniszterta- cs elnökhelyettese emelke- tt szólásra. risztéit Országgyűlés! Kt idei állami költségvetés ája két szempontból is jó :alom arra, hogy gazdasági lődésünk átfogó, főbb kér- !eiről szóljunk. ^ harmadik ötéves terv va- aváltásában egy esztendő asztalata áll mögöttünk, i már ad alapot ahhoz, ry az elkövetkezendő évek- 1 hol kell a gazdasági mun- : erősíteni, és hol kell eset- a nem kívánatos irányza- at kiigazítani. Továbbá, a ־t kongresszusa után va- mk, ugyanakkor az új gaz- ágirányítási rendszer be- !etésésiek, előkészítésének !ben élünk. Ezért már az i költségvetést is aszerint sgálhatjuk: hogyan válnak kongresszuson elfogadott dasági, gazdaságpolitikai, daságvezetési elvek a gya- ■lati gazdálkodás — így a tségvetési gazdálkodás — mévé. 'avalyí gazdálkodásunk ite legfigyelemreméltóbb árnénye az, hogy az ipari ne lés növekedésének kb. százaléka a termelékeny- növekedéséből származott, megfelel annak a fő tö- vésőnknek, hogy a nem- jövedelem alapjában a sadalmi munka termeié- !ységének emelkedése után ekedjéfc lúlt évi gazdálkodásunk ik figyelemre méltó ered- 1ye, hogy az ipari terme- jobban szolgálta a szűk- etek kielégítését, mint az ő években. A termelés !lése elősegítette gazdasági itűzéseink valóra váltását. ipari termelés növekvő yada jutott exportra, de eljesfllt a belföldi fogyasz- a szánt áruk átadásának e is. Főként az energia az alapanyagok termelése idta meg a tervezettet. így Ipari termelés a tervezett- gyorsabb ütemű n öveke- » általában nem növelte anyagellátási nehézségelég Jő esztendő volt a me- izdaságban is. Búzából a Iánként! átlagtermés meg- *lítette a 12,5 mázsát Ku- cából valamivel mégha- a a 18 mázsát, s így eb- az eddigi legjobb termést k el. Ugyancsak rekord- lést értünk el burgonyá- az átlagtermés felül van mázsán. Vörösheróből ke- ■n 26, lucernából 25 má- a holdanként! termését- Napraforgóból, téli almá- közepes, szőlőből gyenge :pes, a gyümölcsféléik egy énéi. a zöldségféléik na- >b részénél jó volt a tér- . Ennek eredményeként az ycikkék szabadpiaci ára Az ár- és bérintézkedések hatása
