Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

f!H?6. DECEMBER 14. napló 5 Minden panaszt elintéztek 99Apró-cseprő66 ügyek a komlói tanácson Non nagy problémák, ap­ró-cseprő ügyek bosszantják nap-nap Után az embereket. A sötét járda, a sáros utca­szakasz, a beázó mennyezet, a nem kapható nylon-ing ál­talában a beszédtéma. Nos, az „apró-cseprő” ügyek elin­tézéséért vajon mit tesz a tanács? az érdemi ügyintézés idejét.” A bejelentéseknek mintegy 25 százalékát kapja a komlói tanács a felsőbb szervektől. Ennek oka: sokan nem tud­ják, hogy közvetlenül hova kell fordulniok bizonyos ügyes bajos problémáik elintézése végett. A Komlói városi Tanács Végrehajtó Bizottságán nem­rég tárgyalták meg a dolgo­zók köz- és magánérdekű be­jelentésednek intézését. Meg­állapították, hogy azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyek a tanácstagoktól köz­vetlenül érkeznek, az elmúlt évihez képest 70 százalékkal nőtt. Ez a tény azt jelenti, hogy a tanácstagok aktivitása fokozódott A fogadóórákon el­hangzottakról értesítik a ta­nács illetékes osztályát Miről számoltak be a tanácstagok? Az Anna-aknai népbolthoz vezető út szinte Járhatatlan, Zobák-pusztán a buszmegálló­nál nem ég az utcai lámpa, III-as aknán, Béta-aknán és Mecsekfaluban nincs nyilvá­nos telefon. Talán nem tűnik nagy ügynek, de ezek a hiá­nyosságok nem egy esetben súlyosabb következményekkel is járhatnak. Az említett né­hány példa megoldása: a ta­nács intézkedett, és járható már az Anna-aknai bolthoz vezető út, ég már a buszmeg­állónál a lámpa, nyilvános te­lefont szereltek fel III-as ak­na mellett, Béta-aknánál és Mecsekfaluban is. Természetesen az „apró- cseprő” ügyek elintézése is pénz kérdése. Tudja ezt a la­kosság is. Komlón például a lakosság kérte, hogy az or­szágúira vezető egyik feljárót a tanács csináltassa meg, mert sáros, csúszós. „Ha kapunk betonlapot, mi társadalmi munkában elkészítjük” — tet­ték hozzá. Így már könnyebb, j A tanács a betonlapokat már | kiszállíttatta. Azt pedig, hogy j a lakosság nemcsak kér, ha- | nem önként vállalt munkával j is hozzájárul lakhelyének szé- 1 pítéséhez, csinosításához, szá- I mok bizonyítják: mig 1960- ban mindössze 31000 forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága, ad­dig ez az összeg 1965-ben már az egymillió forintot is meg­haladta. Még egy figyelemre méltó statisztika: a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy az ebben az évben a tanácshoz érkezett 222 bejelentés közül saját hatáskörben 201-et in­téztek el, más szervhez to­vábbítottak 21-et, elintézetlen pedig nincs! Ezek a számok, illetve a mögöttük levő fele­lősségteljes munka tovább erősíti a tanács és a lakosság kapcsolatát. Ez pedig már nem is olyan „apró-cseprő” ügy. G. F. Egészséges-e az ülőmunka? Pusztay Piroska és Herzfeld Zsuzsanna fényerősséget és a levegő páratartalmát méri egy munkahelyen. Irodai ártalmak Nyolcszázezer ember dolgozik íróasztal mellett — Miiven legyen a bútor, a hőmérséklet? — 40—50 helyett 75 phonos zajártalom Mindig csak pénzkérdés a hiányosságok megszüntetése? Nem. Sokszor csak egy kicsit jobb munkaszervezésen múlik. Bejelentés érkezett a tanács­ra, hogy a város kenderföldi részén levő tejbolt korán zár, a dolgozók munka végeztével már nem jutnak áruhoz. Min­den pénz nélkül, jobb munka- szervezéssel megoldották ezt a panaszt. Mindemellett a ta­nácsok anyagi eszközeinek nö­velése feltétlenül szükséges, ez hathatós intézkedésük egyik előfeltétele. Az MSZMP IX. kongresszusán Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács el­nöke a következőket mondot­ta: „A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek to­vábbi feladat- és hatáskörö­ket, anyagi eszközöket adja­nak át a tanácsoknak, a me­gyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, kü­lönösen városi és községi ta­nácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolat­ban a lakossággal". A témával kapcsolatban felmerül egy másik kérdés is. A tanács végrehajtó bizottsá­gának ülésén szó esett arról, hogy „a felsőbb szervektől ta­nácsunkhoz áttett bejelenté­sek az elmúlt évihez képest megkétszereződtek. Amikor felsőbb szervek az illetékesbe, és hatáskör figyelembe' véte­lével a hozzájuk címzett be­jelentéseket tanácsunkhoz te­szik át, helyesen járnak el, azonban ez a tény megnöveli megfelelő munkakörnyezettel magyarázhatók. Háromszáz lux Mindezek alapján hogyan is áll az irodai ember munka- egészségügye, s mi a teendő e téren? — Az irodáik nagyságával kapcsolatosan nincsen egysé­ges álláspont. Legtöbben a 2—4 személyes irodákat ked­velik. Magyarországon ez is a jellemző, csakhogy nálunk túlzsúfoltak. A bútorzatot nem számítva legalább 3 négyzet- méter alapterület és 15 köb­méter térfogat levegő szüksé­ges személyenként. Pszicholó­giai szempontból kedvező az üde növényzet és a falak vi­lágos, pasztell színe. A világítás? Kienle doktor szerint az a jó, ha az ablakfelület nagysá­ga a padlófelületnek legalább egyötöde. De a mesterséges megvilágítás is szükséges le­het, különösen ősszel és télen, amikor havonta átlag 20 bo­rús nap van. — A nem kielégítő világí­tás miatt a szem idő előtt ki­fárad, amit fejfájás, szédülés, idegesség is követ Ezért min­den irodában legalább 150— 300 lux megvilágítás-erősséget kellene biztosítani. Fontos tudnivaló: az asztali lámpák kizárólagos használata nem jó, mert fényegyenetlenséget okoz, ami ugyancsak hamar kifárasztja a szemet. Ehelyett megfelelőbb az egész helyi­ségnek a mennyezetről törté­nő, kellő erősségű megvilágí­tása, A megfelelő bútorzat? A zavartalan idegrendszeri működés egyik feltétele a kel­lemes közérzetet biztosító úgynevezett komfortklíma. Ha ugyanis zárt munkahelyen hosszú éveken át érvényesül­nek a jelentéktelennek látszó bioklimatikus hatások, azok igen komoly károsodást ered­ményezhetnek. A legjobb? 20—23 Celsius fok hőmérsék­let, 40—60 százalék relatív nedvesség. De a klímaviszo­nyok komfortját legjobban a klíma-berendezésekkel — lég­kondicionáló gépekkel — te­het biztosítani. Igaz ugyan, hogy beruházási költségük ma­gas. mégis rövid időn belöl megtérül. Vizsgálatok szerint klímaberendezések beépíté­se után az irodai munkában 6—-10 százalékos teljesítmény­növekedés mutatható ki Fontos a bútorzat is. Nagy­számú külföldi vizsgálatok szerint a legjobb méretek 76— 78 centis asztalmagassá ti és a szék ülőlapjának a földtől számított 42—47 centis ma­gassága. A különböző emb - ri testméretek miatt állítható magasságú székek beszerzése a célszerű. Légi óbbak a ’r­gatható, rugalmas támlájú iro­daszékek. Azonkívül a szék ülőlapjának első része lehető­leg legömbölyített legyen, hogy élével ne akadályozza a láb vérkeringését. S a gépíró­asztal? A helyes testtartáshoz legalkalmasabb magassága 65 —68 centi. — Magyarországon átlago­san 75 phon az irodák zaj­szintje. Egyes szerzők szerint a koncentrált szellemi mun­kát már 40—50 phon zaj is jelentősen zavarja A hazai 75 phonos zaj nemcsak rossz pszichikai hatást vált ki. ha­nem vegetatív idegrendszeri zavarokat is előidéz. Kívána­tos lenne a gépi munkafolya­matok — író-, számoló-, köny­velőgépek — elkülönítése. Séta a szabadban A munkakörnyezeti hatások mellett figyelembe kell venni az irodai alkalmazottak mun­kaidőn túli életmódját is. Vizsgálatok szerint ugyanis csupán 21 százalékuk tölti el szabad idejét a szabad leve­gőn való mozgással, sétával, sporttal, míg zöme munkaidő után is ülő foglalkozást foly­tat, hosszasan olvas, televíziót néz. Ez nagyon helytelen, mert a zárttéri mozgáshiány egészségügyi ártalmai így ki­fejezettebben érvényesülnek. Földessy Dénes mk f i U v l i/i/ri/iAJ Leg a iába így karácsony e>öif Becsületszavamat adom, hogy csecsemőkorom óta kedvenc ételem a spenót, de nagyon szeretem a tésztákat, süteményeket, kenyeret is, sőt a húsételeknek sem va­gyok ellensége. Sok vizet iszom, nagyszerű étvágyam van, mindennek ellenére nem nőttem nagyra, nem híztam gömbölyűvé és nyak­bőségem sajnos csak 38-as. Nagyon pajkos voltam kis koromban, sok büntetést és áldásos szülői pofont kap­tam, de nyakbőségem fejlett­ségéért még sosem büntet­tek meg, egész mostanáig ... A büntetést most sem anyámtól, hanem a karácso­nyi forgalomra jól felkészült kereskedelemtől kaptam. Addig-addig loptam le a ci­garettapénzből, mig most vet tem volna magamnak a fe­nyő alá meglepetésként egy szép nylon inget. Ing azon­ban nincs, illetve van ... De csak 42-estől felfelé, az egész városban. Úgy kell nekem, ha kis koromban nem ugrálom vagy focizom le a sok finom falatot, ma vehetnék magamnak nylon inget. Jó, jó, de hányán va­gyunk így ma Pécsett, akik­re senki sem gondolt, akiket gyerekkori elevenségükért most büntet a kereskedelem. Jó lenne fordítani a dol­gokon: legyen elevenebb a kereskedelem, és azt büntes­sék, aki 60-as nyakkal jár. Ilyen kevesebb van. És áru­sítsanak kisebb méretű nylon ingeket is, legalább így ka­rácsony előtt... Eszéki Frigyes Január óta... Három apró gyermekkel lakunk ez év januárja óta új lakásunkban Komlón, az Alkotmány utca 5. szám III. emeletén. Már a beköltözés­kor észrevettük, hogy az elő­szoba mennyezete beázik. A hibát bejelentettük a Város­gazdálkodási Vállalatnak, ők továbbították az építőknek. Az építő vállalattól kijöttek és közölték: ez nem beázás, csak még nem száradt ki a fal. Ennek ellenére mind a mai napig, egyre fokozódó mértékben beázik az előszo­ba. Ismételt panaszaink nyo­mán októberben újra kijöt­tek, s ekkor azt állapították meg — elhárítva magukról a felelősséget —, hogy a be­ázást a rosszul felszerelt tv- antennánk okozza. Ezzel szemben nekünk tv-készülé- künk nincs, a többi lakó te­tőn elhelyezett antennája pe­dig az illetékesek megálla­pítása szerint szabályos, be­ázást nem okozhat. Az már tíüzpatak a Sörgyárból A Sörgyár Tavasz utca fe­löli oldaláról néha egész na­pon át piszkos, habos viz folyik ki az úttestre. A bűzös patakot aztán csak a Petőfi utca sarkánál nyeli el a csa- tornanyílás. Büdös, s emel­lett az autók a gyalogjáró­ra, a járókelők ruhájára, meg a házak falára is fel- csapkodjáfc. Az a kérésünk, hogy a hor dómosókból származó erjedt sör alját még a gyár terüle­tén vezessék csatornába. Tíz aláírás: Ab Alkotmány utcaiak. akkor is megvolt, amikor a tetőn egyetlen tv-antenna sem volt. A Városgazdálkodási Vál­lalat megjavítatná a hibát, ami az épület közepén lévő tetővízlevezető csatorna ha­nyag megépítéséből ered. Mivel azonban az épület ga­ranciális, nem nyúlhatnak hozzá! Ezért levélben ismét az építő vállalathoz fordul­tak, aminek eredményessé­gében azonban eddigi tapasz talataink alapján bízni nem merünk. A Dunántúli Napló segít­ségét kérjük. Dr. D. S. Komló . Köszön lük! Kislányom elvesztette kedves emlékül őrzött karóráját. A te­metői autóbuszjáraton valaki megtalálta és átadta az AKÖV dolgozójának. Előttem ismeret- len emberek becsületén múlottt hogy a karóra megkerült. Ki* vánórn a becsületes megtaláló­nak és a nagyon rendes többi dolgozónak, hogy az emberi jó- Ság megnyilvánulásával ők is nagyon sokszor találkozzanak. Máté István, a Magyar Nemzeti Bank előadója ■k Mi, a Zsolt u. 3. szám alatti társasház lakói megköszönjük a Városi Tanács illetékes osztá­lyának intézkedését, valamint a Pécsi Gázmüvek mélyépítő és szerelőcsoportjának munkájáti melynek eredményeképpen no­vember 15-én fellobbanhatott gázkészülékeinkben a várva-várt gáz. Kovács János és 12 aláírás * A Pécsi Víz- és Csatornamű­vek dolgozóinak köszönjükt hogy időt és fáradságot nem kímélve, terven felül elvégezték utcánk vízvezetékének lefekte­tését. Bolygó utcai lakók nevé­ben: Bodó Pál, lakóbizottsági elnök Az új Duna Szálló A jöv/5 év tavaszán kezdik meg a Duna-parton a „Duna” Szálló építését. Képünkön: A 350 szobás szállodakomplexum makettje. Kezdetben volt a kőbalta, ; Ehhez még izom kellett és ; verejték, egyszóval — moz­gás. Aztán addig törtük a fejünket, amíg kiderült: ülve is meg lehet élni. És akkor eljött az íróasztalok kora. Ma már csak Magyarországon mintegy nyolcszázezer íróasz­tal van. Nyolcszázezer ember — a keresők körülbelül 15 szá­zaléka, vagyis közülük min­den hatodik — ülve keresi a kenyerét. Az íróasztal di­vat lett, sikkes munkaeszköz, ami többnyire tekintélyt ad és... — És derékfájást, fejfájást, idegességet, bélrenyheséget! — ; mondja dr. Kienle Ernő. | Nagyfokú zsúfoltság A kellemetlen felsorolás két- j éves orvostudományi felmérő kutató munka eredménye. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem Közegészségtani Intézeté­nek programjában szerepel ez a kutatás, s dr. Kienle Ernő tanársegéd szervezi, irányítja és — az országban egyedül — hivatásának tekinti. Azt mondja: — A környezet állandó és változó ingereivel mindig be­folyásolja az emberi szerve­zetet. így a nem megfelelő munkakörnyezet is az egész­ség különböző károsodásaihoz vezethet és az irodai munka vonatkozásában gyengíti a koncentráló képességet, csök­kenti a teljesítményt, túleről- tetést, fokozott idegrendszeri kifáradást okoz. A zavartalan munka elősegítése és az iro­dai munkaártalmak megelőzé­se céljából tehát rendkívül fontos az egészséges irodai munkakörnyezet kialakítása. Ezért 1964-től kezdődően 53 pécsi irodaház mintegy 500 irodahelyiségében végeztek műszeres vizsgálatot. Előtte pedig különböző irodákban dolgozó 1270 embert kérdez­tek ki testi, idegrendszeri pa­naszairól. éi-zéseiről, tehát egyelőre nem betegségekről, hanem tünetekről. Most pedig már a kifejezett megbetege­déseket is vizsgálják. Eddig a MÁV Pécsi Igazgatóságán, valamint a Baranya megyei Építőipari Vállalat központi irodaházában be is fejezték, s most kezdték meg a Pécsi Postaigazgatóságon. Az ered­mény: — Sorrendben a következő1 megbetegedésekkel találkoz- ; tunk: heveny légúti betegsé­gek. ideges eredetű fejfájá­sok, továbbá szív- és érrend- sztrbeli megbetegedések, mint példái! -i hiperiónia. Sok -íz; aranyéi' uélrenyheség is a j tartós ülés következménye­ként, A légúti megbetegedé­sek magas száma a nagyfokú zsúfoltsággal, az ideges fejfá­laCAO nnnncrolz n/sr^*í rf n «nm

Next

/
Oldalképek
Tartalom