Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

2 198«. DECEMBER «. Finnország ünnepén Finnország népe ma ün­nepli szabadsága születésé­nek negyvenkilencedik év­fordulóját. A kis észak-euró­pai ország függetlensége csaknem egyidős az Októ­beri Szocialista Forradalom­mal: a több évszázados svéd királyi, majd orosz cári el­nyomás után a Szovjet Nép­biztosok Tanácsa, Lenin el­nökletével elismerte Finnor­szág önállóságát. A Szov- játuniónak ez a lépése meg- , mutatta a világnak, hogyan kell értelmezni és tisztelet­ben tartani a népek önren­delkezési jogát. Országaink szélesedő kap­csolatában népünk nemcsak az ősi rokonságból eredő ba­rátságot ápolja, hanem együttműködésünk új tartal­mát is. A magyar—finn vi­szony fontos állomásai közé tartozik 1960, amikor a két ország nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcso­latát. Három esztendővel ezelőtt, 1983 májusában ürho Kekkonen elnök tett baráti látogatást hazánkban, s járult hozzá ezzel is né­peink hagyományos barátsá­gának elmélyítéséhez. Kap­csolataink a legutóbbi esz­tendőkben tovább fejlődtek, s remélhetően így lesz a jö­vőben is. Finnország nemzeti ünne­pén a szorgalmas finn népet köszöntjük, amely fejlődő Iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező or­szágot teremtett. Kormányhatározat a tsz-hitelek rendezéséről A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a kormány évről évre több milliárd forint hitelt biztosított a fiatal ter­melőszövetkezeteknek, hogy megalapozzák gazdaságukat, elindulhassanak a közös gaz­dálkodás útján. Az e hitelek­ből megvalósított beruházások nagymértékben hozzájárultak a mezőgazdasági termelés nö­vekedéséhez, a gazdálkodás megszilárdulásához. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek értéke erősen csökkent. Ezen túlmenően a termelőszövetkezetek állóesz­közeinek (gépek, épületek, ül­tetvények stb.) jelentős része az utóbbi években fokozato­san elhasználódott. A nagy­üzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az adott árviszonyok miatt a termelő­szövetkezetek saját erőből ál­talában nem tudtak pótolni az elhasznált állóeszközeiket. Amortizációs alapot nem Ké­pezhettek, tehát az állóeszkö­zök pótlására is hitelt vettek igénybe. Az így felhalmozó­dott hitelállomány esedékes részének visszafizetése évről- évre fokozódó nehézséget oko­zott a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A harmadik ötéves terv időszakában a termelőszövet­kezeteknek jelentős fejlődést kell elérniök, gazdálkodásukat hatékonyabbá kell tenniök. A gazdaságirányítási rendszer reformja során — mint a népgazdaság egyéb területein — a termelőszövetkezetekben is növelni kell a gazdasági önállóságot. Bővíteni kell a szövetkeze­tek saját alapjait, ezzei együtt gazdálkodási, pénzügyi önállóságukat és a felelősségü­ket, ezért olyan feltételeket kell teremteni, hogy a ter­melőszövetkezetek és a tagok fokozott anyagi érdekeltsége révén a mezőgazdasági terme­lés még eredményesebbé vál­jék és költségszintje csökken­jen. Mindezek figyelembevételé­vel — a párt kezdeményezésé­re — a kormány úgy hatá­rozott. hogy a termelőszövet­kezetek 1965. december 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amelynek az álló­eszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete, és amelynek visszafizetése aka­dályozná a gazdálkodás továb­bi fejlődését. A hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyoná­ra és jövedelmére tekintettel differenciáltan kell végrehaj­tani. A törlés után megma­radó hitelekre — figyelembe véve az egyes termelőszövet­kezetek jövedelmének várható alakulását 1— új lejáratokat kell megállapítani, úgy, hogy ezeket a hiteleket 1973-ig visz- szafizessék. A folyamatban le­vő beruházásokat terhelő hite­leket az eredeti ütemezés sze­rint kell visszafizetni. A kormányhatározat kieme­li: a hitelrendezéssel 1967-re biztosítani lehet az amortizá­ció teljes pénzügyi fedezetét, ezért a jövő év január 1-étől az állóeszközök teljes körére — tehát az épületekre és az A volokalamszki országút fölött A. Fjodorov tartalékos ezredes, a moszkvai csata egyik részvevője, egy légibombázó ezred volt parancsnoka. Emlékei az 1941 őszi moszkvai csata és a Vörös Hadsereg december 6-án indult eseményeit idézik. A főváros felett az égbolt felhőtlen volt. A záróléggöm­bök hatalmas gyűrűvel vették körül a várost. Fölötte vadász repülőgépek szálltak, Moszk­vát védték. Az utcákon az egyenruha volt többségben. A járókelők arca komor. A hangszórók körül tömegek gyűltek össze. Hallgatják a Szovinformbüro (Szovjet Tájékoztató Iroda) legfrissebb jelentését. A moszkvai katonai körzet légierejének parancsnokságá­ra sietek. N. A. Szbitov ezre­des személyi irataim tanul­mányozza. — Uj repülőgépek vezeté­sére kell kiképeznünk sok pi­lótát; Petljakov—2. típusú zuhanóbombázók vezetéséről van szó. Az új technikát va­lószínűleg ellenséges tűzve­szélyben kell elsajátítani... SZÜNET KÖVETKEZETT — Karpenko őrnagyot is­meri? — kérdezte a parancs­nok. — Öt bízták meg, hogy megalakítsa az éjszakai re­pülőgép-csoportot Moszkva védelmére. A vezetési technika tapasztalt oktató tisztje. Azt hiszem, nem lesz rossz együtt dolgozniok... Másnap reggel már az egyik repülőtéren voltam Moszkvá­tól délnyugatra, Grigorij Pav- lovics Karpenkót egy repülő­gép mellett találtam. — Emlékszem rád még a különleges rendeltetésű repü- lőrajból, meg a finn fronton is találkoztunk — mondotta. Karpenkó ezután odahívott egy repülőgéptechnikust, hogy ismertesse előttem a Pe—2. gépet. — Repültél rajta? — kér­dezte Karpenko. — Repültem, még akkor, amikor az akadémián voltam, de a levegőben töltött órák száma csekély. — Most kedvedre repül­hetsz, csak legyen időd be­vezetni az órákat a pilóta­könyvbe ... Igv kezdődött az én új munkám. Szemem láttárá változott meg Moszkva környékének tájképe. Sebtében, rendkívül ügye­sen álcázva, katonai és ipari objektumok keletkeztek. Be­tonból, földből és fából gyá­rak, villamos erőművek, hi­dak, raktárak makettjeit ál­lították fel, vagyis a legkü­lönbözőbb „taktikai objektu­mokat" létesítették. 1941. július 22-én éjszaka riadó ébresztett bennünket. Elfoglaltuk helyünket a repü­lőgépekben. Nyugat felől mind tisztábban hallattszott a re­pülőmotor zúgása. A repülőtér fölött egy tucatnyi ellenséges gép haladt el. — Felkészülni! — hangzott az éles parancsszó. — INDULÁS! Az ellenséges éjszakai bőm bázók hullámát követve le­vegőbe emelkedett csopor­tunk is. Néhány perc múlva a földön már csak pislognak a réseken áttörő villanyfény sávjai. Világító légibombákat dobunk le, és a magasba szél­iünk. Lent tűz lángol fel. — Azt hiszem bekapták a horgot! — kiállt a navigációs tiszt és a rádiós-lövész. Az ellenség repülőgépei dü- hödten támadják a „taktikai objektumokat”. Moszkvát a légvédelmi tüzérség erős paj­zsa védelmezi. Az ellenséges légierő táma­dásai napról napra dühődteb- bé váltak. A parancsnokság új feladatokat tűzött elénk: közvetlenül a harcok övezeté­ben avatkozzunk be. 1941. augusztus elseje... Repülőgépem 5000 méter ma­gasságban köröz. Valahol jobbra négy vadászgép végzi őrjáratát. Lent a föld, sűrű ködben. Ezt a leplet azonban váratlanul aranyos-vörös fény tépi szét. Jól látható az ellen­séges bombázók zárt rendje. M. Korol hadnagy, navigá­ciós tiszt bekapcsolja a fényt. A két sugárkéve átszeli a sötétséget. A vezető gép meg­kísérli, hogy kitörjön a fény­kévéből, de a sugarak való­sággal rátapadnak. Az égbol­ton hosszú lánc: fénylő pon­tocskák jelennek meg. A gép egy pillanatra megáll, azután oldalt fordul és kigyullad. Néhány percig tart az ösz- szecsapás. Csoportunk tevé­kenységi zónájában a hitleris­ták négy repülőgépet veszí­tettek ... 1941. DECEMBER Moszkva környékén a ma­gasság körülbelül ezer méter. A Vörös Hadsereg erélyes tá­madást indított. A front ha­lad Nyugat felé. Lent a volo­kalamszki országút szalagján elpusztított ellenséges páncé­losok, gépkocsik, ágyúk és ha­dianyag, amely a „Mitte” had­seregcsoport felszereléséhez tartozott. A légitérben nem­rég még mintegy ezer repülő­gép tevékenykedett a 2. fa­siszta légiflottából. Jobbra, lent hét elpusztított Junkers— 87. váza. A repülőgép szárnya alatt Volokalamszik, a felszabadított Moszkva környéki város. A gépemet követő nyolc Pe—2 gép vízszintes repülésbe megy át, aztán újra a magas­ba tart. Alattunk egy ellensé­ges erődítés „nyelve” ékelő­dik első vonalunkba. Az el­lenség aknavető ütegeit árok veszi körül. Közvetlenül mel­lettük szovjet gyalogság ala­kulatai harcolnak. Ha erre a célra vízszintes repülésből bombákat dobunk, az ellenség aknavetői mellett elkerülhe­tetlenül eltalálják a mi gépe­sített hadosztályaink alaku­latait is. Az ellenséges állások fölé érünk, a vezető gép — nyo­mában a többiek is — erős nyomást gyakorolnak a ma­gassági kormányra. A gépek szinte függőlegesen zuhannak. Az ellenséges aknavetők most már elég nagy célpontot kí­nálnak. A magasságmérő mu­tatója 600. majd 500 méteren. A fekete bombák eleinte las­san. majd mind gyorsabban érnek a gépek nyomába. MOSZKVÁTÓL NYUGAT FELÉ Magasba röppen a fekete föld. A gépek újra a magasba törnek, és fölveszik a megszo­kott alakzatot. A láng és a füst elül. Gva- logságunk előrelendül és egy rohammal úrrá lesz az ellen­séges erődítésen. A háború első vonala újabb 300 méter­rel haladt Moszkvától Nyugat felé. ültetvényekre is — elő keli írni az amortizáció-képzési Kö­telezettséget. A termelőszövet­kezeti hitelrendezést ebben az évben le kell bonyolítani. Bressnyev elvtárs hazaérkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, aki a szovjet pártküldöttség élén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszu­sán, hétfőn reggel hazaér* kezett Moszkvába. Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői fogadták a ki­jevi pályaudvaron Brezs- nyevet és a küldöttség tagjait. MOSZKVA: Zsukov marsall december 2-án ünnepelte 70. születésnapját. A képen: Zsukov marsall (jobbról), aki négy Ízben kapta meg a „Szovjetunió Hőse” kitüntetést, feleségével Galinaval Viktor Dutnanian szobrászművész műtermében. Balról a marsall készülő mellszobra. A művészet milítarizálása Kína négy központi művész- együttese — a zenei dráma első pekingi együttese, a pe­kingi zenei drámai színház, a központi zenei együttes, a központi opera- és balett­színház, balettcsoportja és ze­nekara — a „vörösgárdisták” melléjük rendelt művészi kol­lektíváival együtt a Kínai Né­pi Felszabadító Hadsereg állo­mányának katonai egységévé lett. Ezt a határozatot hozta a Kínai KP Központi Bizott­ságának a „kulturális forra­dalommal” foglalkozó csoport­ja a KKP Központi Bizottsá­ga Katonai Bizottságának rendeletére. A határozatot a kínai irodalmi és művészeti munkások november 28-án Pekingben tartott gyűlésén hozták nyilvánosságra. A gyű­lésen felszólalva Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke kifejez­te azt a reményét, hogy „a jövőben még több művészi kollektíva lép be a Kínai Né­pi Felszabadító Hadsereg kö­telékébe”; Csen Po-ta felszólalásában azt mondta, hogy Csien Csi, „rendkívüli mértékben hozzá­járult a reakciósok, ellenforra­dalmárok é® revizionisták el­len folyó harchoz”. Csou En- laj beszédében rámutatott ar­ra, hogy „az irodalomban és a művészetben végrehajtott forradalom terén elért sike­rek elválaszthatatlanok Csien Csi elvtársnő vezetői tevé­kenységétől”! Bumedien — Nasszer tárgyalás Bumedien algériai elnök egyhetes EAK-beli látogatásá­nak befejeztével vasárnap es­te vacsorát adott Nasszer el­nök tiszteletére. A vacsorán elmondott pohárköszöntőjében' Bumedien hangsúlyozta, „Pa­lesztina népe felkel, hogy visz- szaszerezze méltóságát”. Nasszer elnök válaszában megelégedését fejezte ki Bu- mediennel folytatott megbe­szélései felett. EFTA-értehezlet Hétfőn Londonban egynapos rendkívüli értekezletre össze­ültek az EFTA (Európai Sza­badkereskedelmi Társulás) tagországainak kormányfői. A zárt ajtók mögött megtartott konferencián elnöklő Harold Wilson brit miniszterelnök a 8 országos (7 tagország és a társult Finnország) képvise­lőivel ismertette Nagy-Britan- nia terveit a Közös Piacba való belépésről. Fegyenclázadás Portland (Oregon): A portlandi börtönben va­sárnap este egy fegyenc va­lamilyen ürüggyel becsalogat­ta a cellájába az őrt, és erő­szakkal elvette tőle a kulcso­kat. A fegyőrt bezárva, vé­gigrohant a folyosókon és szabadonbocsátotta társait, akik újabb túszokat szedtek. A fegyenclázadásban össze­sen körülbelül 300 ember vett részt. A tömeges kitörést csak az akadályozta meg, hogy a vá­rosból nagy rendőri és kato­nai erőket vezényeltek ki, akik fegyverrel, könnygázzal vették fel a harcot a fegyen- cek ellen. Néhány óra elteltével a zen­dülést leverték. Mit tizet a totó 13 és i3 plusz egy találatot egy pályázó sem ért el. 12 talál atos szelvények száma 41 darab, nyeremény szelvényen- kint a nyereményilleték levo­nása után 4p 381 forint. 11 találatot 265 fogadó ért el, ezek nyereménye szelvényenkint a nyereményilleték levonása után 959 forint. 10 találatot 2655 szelvényen ér­tek el, szelvényenkint! nyeremény, a nyereményilleték levonása után 144 forint. Koszigin Tonlouse-ban Véget ért Koszigin szovjet miniszterelnök franciaországi látogatásának első szakasza. A vezetésével csütörtök óta Pá­rizsban tartózkodó szovjet kormányküldöttség Georges Pom­pidou francia miniszterelnök kíséretében hétfőn délelőtt há­romnapos vidéki kőrútjának első állomására, Toulouse-ba utazott. Szombat délután és vasárnap a szovjet kormányküldött­ség tagjai a francia főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Koszigin miniszterelnök sétát tett, kirakatokat nézegetett és autogramokat osztogatott a Boulevard Haussmann nagyáruhá­zainak környékén és a Champs Elysées ragyogóan kivilágí­tott üzletsorai előtt. Megtekintette a Louvre-t, a Notre Dame székesegyházat, ellátogatott a Montmartre festői utcáira és tereire. A szovjet miniszterelnök természetesen nem mulasz­totta el felkeresni Lenin múzeummá alakított egykori párizsi lakását, ahol Waldeck Rochet-val, az FKP főtitkárával az élen, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai fogadták. A tárgyalások első szakasza után, a francia fővárosban nagy érdeklődéssel várják a megbeszélések folytatását, amelyre csütörtökön a köztársasági elnök Ramboulllet-i kas­télyában kerül sor. Csillár vásári December 7-tol 10-ig bel- és külföldi csillárok nagy választékban 22, sz. bolt Kossuth L u 13 (Színházzá1 szemben) 1 » 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom