Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

MM. DECEMBER «. napló 3 Az első magyar egyetem hatszázéves jubileuma Tudományos ülésszakok — Díszdoktor avatás Az ünnepség ideje: 1967. október Az első magyar egyetemet 1367-ben Pécsett alapították, így — bár ennek működésé­ben több száz éves megszakí­tás történt — ez az évforduló egyben a magyar felsőoktatás megindulásának 600. évét jel­zi. Amikor eldőlt a jubileum megünneplésének kérdése, amikor elkészült az ünnepsé­gek vázlatos programja, en­nek a gondolatnak a jegyében döntöttek úgy, hogy országos ünnepséget rendeznek, s ezen belül Pécs város kiemelkedő szerepet kap, már a házigazda jogán Is. Az új egvetemi városrészben A jubileum lehetővé teszi, hogy a széles közvélemény előtt bemutassák a korai re­neszánsz kultúra befolyását, az itáliai polgárosuló városok­ból terjedő antifeudális esz­mék hatásét a magyar törté­nelemben, illetve a középkori testvéregyetemek történetének tükrében. A történelmi át­tekintés természetesen a ma­gyar felsőoktatás felszabadu­lás előtti helyezetének jellem­zését is megköveteli, de ugyanakkor a változások fel­mérésére is módot ad, ame­lyek a felszabadulás után fel­sőoktatásunkban végbemen­tek. Az ünnepségek éppen ezért szerencsésen kapcsolód­nak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójához is. Az ünnepség jelentőségét növeli és reprezentatív ke­retet ad a jubileumnak, hogy Pécsett 600 milliós beruházás­sal 1970-ig felépül az új egye­temi városrész. A jubileum idejére a tervek szerint a 600 millióból 400 millió kerül be­építésre. A jubileumi ünnepségek le­bonyolítását országos szerve­ző bizottság irányítja. Ennek elnöke dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese, tagjai: Kurucz Imre, a MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetőhe­lyettese, dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter helyet­tese, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Felső- oktatási Tudományos Tanács megbízottjai (akiket a későb­biekben neveznek ki), dr. Don- hoffer Szilárd, a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem rektora, dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékán­ja, Márk Bertalan, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola igazgatója, Papp Imre, Pécs város Taná­csa VB elnökhelyettese és Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának osztályvezetője. Külföldi részvevők A részfeladatokat a megfe­lelő albizottságok dolgozzák ki, a szervezőmunkát, a helyi ünnepség rendezését az itteni szervek képviselőiből alakult operatív bizottság végzi. Az ünnepségek 1967 októberének második hetében lesznek. A jubileumi ünnepségek programja a következőket tar­talmazza: a díszgyűlés, meg­nyitás és fogadások után tu­dományos ülésszakok kezdőd­nek. Egyetemtörténeti, orvos- biológiai és családjogi tudomá­nyos ülésszakokra kerül sor, amelyeken hazai és külföldi szakemberek tartanak előadá­sokat. Az ünnepségek végén díszdoktorokat avatnak, majd jubileumi emlékplaketteket adnak át. A különféle kultu­rális műsorok, kirándulások és bemutatók programja a későbbiekben alakul ki. Min­denesetre az ország más ré­szeiből és a külföldről érke­zőknek Pécs és Baranya tör­ténelmi, idegenforgalmi és kulturális nevezetességeit is bemutatják. Meghívják az ünnepségekre a prágai és a krakkói egye­tem, a Ívovi egyetem és fő­iskola, a bécsi és bolognai egyetem képviselőit, s a Vá­rosi Tanács meghívásában résztvesznek az eseményen két testvérvárosunk, Lahti és Dijon vezetői. A tudományos ülésszakokra a Magyar Tudo­mányos Akadémia hívja meg az illető területek szaktudó­sait. Jubileumi kiadványok Az évfordulóra néhány ér­dekes kiadvány is megjelenik. Pécs város jubileumi albumot bocsát ki, amely a város rö­vid történetét, mai életét, mű­vészeti, tudományos, kulturá­lis fejlődését mutatja be. Az Állam- és Jogtudományi Kar jubileumi tanulmánykötetet ad ki a középkori pécsi egyetem történetéről, valamint a jogi oktatás eredményeiről napja­inkban. Az Orvostudományi Egyetem az akadémiai akták 1967 szeptemberében megje­lenő füzeteiben adja közre tudományos eredményeit. A Tanárképző Főiskola Évköny­ve és az MTA Dunántúli Tu­dományos Intézetének jövő évi Értekezések című szokásos kö­tete ünnepi jelleggel kerül ki­adásra. Az évforduló megünneplése nemcsak haladó nemzeti ha­gyományaink ápolása szem­pontjából, hanem kultúrpoli­tikai tekintetben is jelentős esemény lesz. Tarasz a télben A virágüzletek kirakataiban megjelentek az előhajtatott, nyíló piros tulipánok. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat egy kis tavaszt csempészett be a télbe. Negyvenöt elsős az AKÖV-nél Kell-e évekei várni? Több !esz a gimnáziumi férőhely Jövőre épül meg ÜjmecseK- alján az új 20 tantermes gimnázium, s ezzel jelentő­sen enyhül a jelenlegi zsúfolt­ság, megszűnik a Bánki Donat utcai Általános Iskolában mű­ködő tizennégy tanulócsoport, ugyanakkor általános isko'at célra felszabadul 12 tante­rem. A Széchenyi Gimnázium­ban szakközépiskola létesüi, átcsoportosítják a Nagy Lajos Gimnáziumban működő szak­középiskolai csoportokat is. Gj szakközépiskolai csoportok (vasút-műszaki osztályokkal) indulnak a Bánki Donát utcai gimnáziumban. A középiskolái osztályok száma 1967-ben 12' lesz, ebből 83 a gimnáziumi. Az Ipar utca felől egy vasajtón át jut be az ember a műhelybe és szinte mellbe­vágja ez a fülsértő, nyikor­gó, zuhogó hangkáosz. Negy­venöt gyerek kalapál, ‘egyen­get, reszel, fűrészel, szemmel- láthatóan nagy kedvvel. Vala­mennyien elsőévesek, most íz­lelgetik a szakmát szeptember óta, aztán majd elválik, hogy évek múltán melyikből lesz jó lakatos vagy autószerelő. Évek múltán? Kell-e annyit várni? Azt mondják a szakok­tatók — fiatal, kitűnő szak­emberek és nevelők —, hogy ez az évfolyam a többihez vi­szonyítva sokkal jobb. Ezalatt főként azt értik, hogy a gye­rekek zöme elfogadható tanul­mányi eredménnyel zárta az általános iskolát, hogy aztán ősszel az AKÖV tanműhelyé­ben leszerződjenek ipari ta­nulónak. Emelt szintű képzés folyik itt, ami annyit jelent, hogy a hét három napján is­kolai, három napján gyakor­lati oktatást kapnak a fiúk. De az előbb az volt a kér­dés: kell-e éveket várni ah­hoz, hogy kiderüljön, alkal­mas-e bármelyikük a szakmá­A Megyei Könyvtár o’vcpótenne A Megyei Könyvtár olvasótermében négyszáz hazai és külföldi folyóirat és napilap áll a látogatók rendelkezésére A műszaki és szakmai folyóiratok, valamint képzőmül- szeti kiadványok a legkeresettebbek. Naponta huszonöt-harmincan látogatják az olvasó­termet. — Szokolai felv. — ra, vagy sem? Lehet, hogy két végletet képvisel az a két ta­nuló, akikkel beszélgettem, de válaszuk egyben önigazolásul is szolgálhat. Az emelt szintű képzés ré­vén a gyerekek olyan oktatás­ban részesülnek, hogy három év múltán, — amikor szak­munkássá avattatnak — a gépipari technikum első és második osztályát mellőzve, egyenesen a harmadikba irat­kozhatnak, (persze, legalább 4-es tanulmányi végeredmény kell!) és folytathatják tanul­mányaikat. A tananyag tehát nehéz és igényességről tanús­kodik. S. József nehezen bir­kózik meg a tantárgyakkal. Számtanból kettese van, ma­gyarból három egyese (!), tör­ténelemből szintén kettese — stb. Szakismeretből három egyes osztályzata! Fekete, nyurga fiú, az általános iskolát falun vé­gezte, 2.8 átlag eredménnyel. Megkapom egyik tandarabját, egy 30 dekás kalapácsot: mé­retre berajzolni, lefűrészelni, fúrni, lenagyolni, simítani. — Kisebb ez a kalapács, mint a többi. — Lekapta a reszelő. — Hat millimétert „nem kap” le a reszelő. Vállatvon és hallgat. — Szereted a szakmádat? __ Igen... — mondja bi­zonytalanul. — Te választottad vagy szü­leid? Hallgat. — Nehéznek tartod az is­kolát? — Nem. Éppenséggel nem nehéz... Rendszeresen rossz osztály­zatot kap. A „nem nehéz" mö­gött tulajdonképpen hanyag­ság rejlik, mert S. J. nem az egyedüli, aki az intézeti hu- mán-tárgvakat félvállról vet­te. Csalódást okozott ez olyan tanulónak is, aki gimnázium­ból lépett át ipari tanulónak és félévkor humán tantárgy­ból bukott. Él még a szülők körében is az a szemlélet, hogy ..No. nem tanulsz, mész inasnak.1” és mire rádöbben­nek, hogy itt :s tanulni kell, mert akár az iskolai, akár a műhelvsvakorlat magas mér­cét állít — addigra eltelik fél esztendő- S. J. szülei persze még ideiében észbekaptak és egy pedagógust fogadtak a gyerek mellé, aki rendszere­sen foglalkozik Józsival a hét bizonyos délutánjain. — Mit fizet ezért édesapád? — Nem tudom. Ez a baj. Nem is érdekli, nogy az apja, aki egy átlag- keresetű munkás, milyen ne­hezen szorítja ki azt a né­hány százast, Józsi taníttatása érdekében. A szakma szere- tete nem a satupadnál, hanem már a hozzáállásnál kezdődik Papp Géza nevét ér­demes leírni. Alacsony, szőke kis fiú, szerény, nagyon tisz­telettudó. A kalapácsot — a méretnek megfelelően — haj­szál pontosan elkészítette. emcsak elkészítette, hanerr tükörfényesre kipolírozta, pe­dig á rajz szerint erre nincs is szükség. — Miért fényesítetted? — így szép. Nem? — Mi nehezebb: a műhely- gyakorlat vagy az iskolai tan­anyag? — Mindegyik nehéz. Na­gyon nehéz. — Mennyit tanulsz otthon? — Egy héten át mondjuk négy délutánon, két-három órát. Vasárnap délelőtt is át­nézem a feladatot, mert hét­főn suliba megyünk. — Apád is vasas? — Nem. A porcelángyárban korongozó. — Ki választotta a szak­mát? — Én. Apa azt mondta, nem bánja, mit választok, csak tanuljak és legyen szak­mám. De amit választok, azt csináljam úgy, ahogy kell. — Hogyan kell? — Szépen. Megnézem a munkanaplóját. Több bejegyzés tanúskodik arról, hogy a szakmai és is­kolai előmenetele kifogásta­lan. 4 Szakoktatók nem kí­vánnak lehetetlent. De ha úgy vélik, hogy valamiféle fel­vételi vizsgára feltétlenül szükség lenne, akkor ebben sok igazság van. Az AKÖV az idén 45 tanulóval kötött szerződést, de jelentkező volt legalább kétszáz. Részletkér­dés csupán, hogy az alkal­massági vizsga tematikáját hogyan, milyen szempontok alapján állítsák össze. Semmiféle rendelet sincs, ami tiltaná bármelyik válla­latnak. gyárnak a jogot ah­hoz, hogy j ó 1 megválogassa a jövő szakmunkásait. Ezzel a joggal csak élni kell. Rab Ferenc Az új földtöryény megalapozása Pártunk IX. kongresszu­sán. Kádár János elvtárs beszámolójában, Fehér La­jos elvtárs hozzászólásában gyakran szóba került a földtulajdon és földhaszná­lat, illetve a földjáradék problémája. A kongresszus határozatában is helyet ka pott, hogy szükséges egy úi földtörvény kidolgozása. Nehéz volna túlbecsülni mindennek a jelentőségét Közismert ugyanis, hogy az elmúlt évben rengeteget vi­táztak erről a témáról. Mi­közben folyt a polémia, egy­re nehezebb és áttekinthe tétlenebb lett a földl\elyze* A tsz-tagság elöregedése az elhalálozások és öröklé­sek, a városba költözések miatt mind több lett az olyan személyek száma, akiknek földjük volt a tsz- ben, de nem dolgoztak a szövetkezetben. A legutóbbi országos adatok szerint az • ő tulajdonukban volt és van a tsz-ek által használt föl­dek 15—20 százaléka. Ez Ba­ranya megyére kivetítve, mintegy 70—90 ezer kataszt- rális holddal egyenlő. A tsz- ek minden évben milliókat fizetnek ki haszonbér felé­ben. Tekintetbe véve, hogy a jövő évben is lesznek el­halálozások, s a városba költözést sem lehet megállí­tani, ez a folyamat még fo­kozódhatna. Nyilvánvaló hogy intézkedésre, a jelen légi jogbizonytalanság meg szüntetésére van szükség, ezt teszi a határozat, ami­kor kimondja: „Meg keli teremteni az elvi és törvé­nyes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkeze­tek használatában levő föl­dek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetke­zeti tulajdonba kerülhesse­nek”. A határozatban is he­lyet kapott, a beszámoló­ban, illetve felszólalások­ban is többször elhangzott hogy természetes, mind -■> nem máról holnapra lezajló, hanem hosszabb folyamat lesz. Ved ószínű osztatlan örö­met kelt a tsz-ek körében az is, hogy — ha akarják — tulajdonjogilag is átvehetik az állami földet. Meglehe­tősen sok — a Megyei Ta­nács, a Földmérési és Tér­képészeti Hivatal szerint — mintegy 80 ezer hold álla mi föld van ma a baranyai tsz-ek használatában. Van­nak olyan szövetkezetek .s — mint például a baksai — ahol az állami föld aránya eléri az egyharmadot. Nyil­vánvaló hogy a mai hely zet fenntartása — az állam tulajdonában van a föld, de a tsz használja — ne.r indokolt A tsz-ek megerő­södtek és megszilárdultak a szocializmus győzelmt véglegessé és visszavonha­tatlanná vált hazánkban ezért még formailag sínes szükség a jelenlegi jogvf szony fenntartására. Hs tehát a tsz-ek kívánják, íz állami tartalékföld — min* Fehér Lajos elvtárs mon­dotta — eszmei megváltás: ár ellenében átkerülhet hoz­zájuk. A Központi Bizottság ái lást foglalt a földjáradés ügyében is. Mint ismert, ez a téma is rengeteg vita* okozott az utóbbi időkben A vitát még hevesebbé tette az a körülmény, hogy í földjáradék összege a búza ár felemelése következtébe:- ez évben a tavalyi 24 mii '.ió forintról mintegy 28 mi: lió forintra növekszik Bara nyában, s egyáltalán nerr száll a személyi jövedelem 6 százaléka alá. Két állá* pont alakult ki. voltak, akis amellett kardoskodtak, hog*, el kell törölni a földjárad-4 kot, mások viszont azt ál li tották. hogy a földjáradék*-: még szükség van. Mind*1 bizonnyal, mindkét fél ke zött megelégedést kelt az tény, hogy a tsz-tagra. ar nak szabad elhafá-oz-'cá bízzák a döntés jogát M L 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom