Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

DüC/KMJbdßS 4« napio 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata m A nemzetközi helyzet és külpolitikánk (Folytatás az 1. oldalról) A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti füg­getlenség, a demokrácia és a béke erői. Az imperialisták mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok — kétségbeesett erő­feszítéssel, fegyveres fellépé­sekben is megnyilvánuló nö­vekvő agresszivitással igye­keznek feltartóztatni a szocia­lizmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű elő­renyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzet­közi helyzetei 1 Korunk legfőbb forra- , radalmi ereje a szocia­lista világrendszer. Min­den forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspár­tok, a haladó és demokrati­kus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nem­zetek, az egész emberiség bé­kéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése, A szocialista országok ipari termelése eléri a világterme­lés 38 százalékát. A Szovjet­unió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos táma­sza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturáis, gazdasági és katonai együtt­működés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befo­lyását. Az egyes szocialista or­szágok között keletkezett át­meneti ellentmondások és né­zeteltérésed alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus ag­ressziójával szembeni egységes fellépést. A szocialista világ mind nagyobb befolyást gya­korol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemé­nyek menetére. 2 A szocialista országok . nagy történelmi feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Var­sói Szerződés politikai ereje és katonai szervezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításá­val több agresszív katonai szö­vetség és csoportosulás műkö­dik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömb­jei fennállnak, a Varsói Szer­ződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mel­lett vagyunk. A magyar nép­hadsereg szoros fegyverbarát­ságban és elvtársi szövetség­ben működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, bizto­sítja hazánk védelmét, békés építő munkánkat. 3 A szocialista országok . közötti szélesedő gazda­sági együttműködés alapja a szocialista nemzetkö­ziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alap­vető gazdasági érdekek azo­nossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista or­szágok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági eg mttműködés gyorsabb üte- f. . fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segítség eh ei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés kiszélesítése és az ennek út­jában álló nehézségek leküz­dése az egész szocialista világ­közösségnek és valamennyi szocialista országnak külön- kv:"o is érdeke. Az utóbbi években új i# jelek mutatják, hogy to­vább súlyosbodik az im­perialista világ általános vál­sága. A fejlett tőkés országok­ban hatalmas sztrájkok és po­litikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ ilegfőbb belső ellentéte, a Kiunka és a tőke közötti el­4 lentét. A harcok béremelé­sekért, mind gyakrabban át­fogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért foly­nak. Hatalmas megmozdulá­sok zajlanak le a béke védel­mében, az imperialisták há­borús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőt­len fejlődése következtében kiéleződtek egyes kapitalista hatalmak ellentétei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkés ál­lamok a második világháború után különböző mértékben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növeke­dett súlyuk a tőkés világgaz­daságban. Ennek nyomán egy­re inkább felszínre kerültek nemzeti, függetlenségi törek­vések az USA monopoltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk foko­zásával keresnek kiutat. Erő­szakot alkalmaznak a világ különböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon provokálják a szocialista or­szágokat, felújítják fenyegeté­seiket a szocialista Kuba el­len. A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szeny- nyes gyarmati háborúja Dél- Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzet­közi jogot megsértve sorozatos durva agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyez­teti. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyújtanak a hősie­sen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével nö­vekedne. Ezért a szocialista Országok akcióegységének lét­rehozására törekszünk. Európa békéjét és biztonsá­gát fenyegeti a nyugat-német­országi imperialisták politiká­ja. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét kö­veteli a sajátos kétoldalú ka­tonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövet­ségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és német monopoltőke Nyugat-Német- országot a Szovjetunió, a szo­cialista országok, Európa min­den népe békéjét, biztonságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sike­resen építő, békeszerető Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes ha­ladó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopóliumok revanstörekvéseinek, atom­fegyver-igényeinek visszauta­sítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden né­pétől, minden békeszerető erő­től még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. 5 A nemzeti felszabadító mozgalom feltartóztat­hatatlanul halad előre. A még meglévő gyarmatok népei elkeseredett harcot foly­tatnak jogaikért. Egyes felsza­badult országok az igazi nem­zeti függetlenség kivívásáért a társadalmi haladás, a nem ka­pitalista fejlődés útjára lép­tek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistael­lenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tud­ják régi formájában visszaál­lítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlő­dés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az új gyarmatosítást. Erőszakos be­avatkozással. katonai puccsok- kal. diverzióval, a belső reak­ciós erőket támogatva igye­keznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt Indo­nézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutat­ja. A szocialista országok, kö­zöttük a Magyar Népköztársa­ság, szolidárisak a független­né vált és az imperializmus ellen harcoló országokkal, meg adnak nekik minden tőlük tel­hető erkölcsi, politikai, gaz­dasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok között új tí­pusú kapcsolatok alakultak ki, amelyek a teljes szuverenitá­son, az érdekek kölcsönös fi­gyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak. 6 A Magyar Népköztársa- ság külpolitikája a ma­gyar dolgozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szol­gálja. A Magyar Népköztár­saság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdemé­nyező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világ­háború megakadályozásáért Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az, hogy erő­sítsük a szocialista világrend- szer országainak egységét és összeforrottságát, növeljük po­litikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tő­kés országokban élő, harcoló osztálytestvéreinkkel, támo­gatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a demok­ratikus jogokért, a békéért, a kizsákmányolás ellen, a szo­cializmusért vívott harcát. Segítjük a nemzeti felszaba­dító mozgalmakat: fejlesztjük az együttműködést és a szoli­daritást Ázsia, Afrika és La­tin-Amerika független orszá­gaival; törekszünk a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének megvalósítására. , Az elmúlt években . még szo­rosabbra fűztük kapcsolatain­kat a szocialista világrendszer országaival. A párt- és kor­mányküldöttségek cseréje, a többi szocialista országgal foly­tatott két és többoldalú ta­nácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az interna­cionalista együttműködést. Évről évre erősödnek és mind bensőségesebbé, bará­tibbá válnak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetérte­nek mind a nemzetközi hely­zet, mind a nemzetközi kom­munista mozgalom kérdései­nek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az in­ternacionalizmusnak napjaink­ban is próbaköve a világ el­ső és leghatalmasabb szocia­lista országához, a Szovjet­unióhoz fűződő viszony. Több magasszintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtót® támogatás különböző tonnái javították és szorosabbra fűz­ték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. 7 Valljuk, hogy korunk­ban a háború nem vég- * zetszerűen elkerülhetet­len. Ezért az imperialista ag­resszió ellenére és az ellen harcolva továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­ért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egy­más mellett élés ne egysze­rűen háború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a kü­lönböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködé­sének. a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés fel­tételezi és megköveteli az ag­resszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink 8 Pártunk VIII. kongresB- m szusa 1982-ben teljes joggal állapíthatta meg, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a szocia­lizmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely kihatott egész politi­kai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szo­cialista vívmányaink megszi­lárdultak, politikai, társadal­mi, gazdasági, kulturális éle­tünk tovább fejlődött. Az előt­tünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépíté­sének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befo­lyása, megkezdődött az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sa. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erő­södött a munkás-paraszt szö­vetség. amely népi államunk­nak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk ki­alakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. 9 Társadalmunk legna- gyobb, legszervezettebb és politikailag legöntu- datosabb osztálya a munkás- osztály. Társadalmi életünk minden fontos területén ér­vényesül a munkásosztály ve­zető szerepe. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy a munkásosz­tály forradalmi, marxista—le­ninista pártja vezeti és irá­nyítja egész társadalmi éle­tünket, erősödik a munkás- osztály hatalmát gyakorié és megtestesítő állam, megvaló­sul a munkásosztály nagy for­radalmi célja: épül a szocia­lizmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tö­megei szereznek magasabb szakmai és politikai képzettsé­get. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudo­mány és a kultúra magasla­tait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az or­szág sorsáért; élenjárnak az építő munkában, cselekvőén részt vesznek a közéletben, példát mutatnak fegyelme­zettségben, áldozatkészségben. A szocialista brigádmozgalom szép eredményei a munkásosz­tály fokozódó aktivitását, nö­vekvő öntudatát bizonvítják. A munkásosztály fokozatosan a maga képére formálja a társadalorn más rétegeit is. W A magyar faluban vég- u bement fejlődés gyöke­res fordulatot hozott a parasztság életében és szemlé­letében. A hatalmas társadalmi át­alakulás előnyösen változtat-' ta meg az egész falusi élet­formát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti ve­zető került. A parasztság a maga soraiból ki tudta emel­ni vezetőit, akik egy-egy szo­cialista nagyüzem vagy köz­ség élén jól szolgálják a kö­zös érdeket. A gépek, a vegy- f szerezés elterjedése a mező- gazdaságban. a közép- és fel­sőfokú iskolákban végzett ag­rárszakemberek, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társa­dalombiztosítás kiterjesztése a falura, a villany, a korszerű házak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a munkásoké­hoz; a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszö­vetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. A korábbi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai el­lentmondásai között a régi osz- tályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztályjellegűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és rosszabb természeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelem­eltérések, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése a föld öröklése és a faluról el­vándorlás következtében, a munkaerő egyenlőtlen megosz­lása. A közelmúlt években erő­teljesen nőtt a faluról város­ba áramlás. 1960 és 1963 kö­zött a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mező- gazdaság dolgozóinak elván­dorlásából adódik. Az elván­dorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosí­tásának következménye. Ez az alapjában véve szükség- szerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző nehézségeket oko­zott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörül­mények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a fa­lusi fiatalokat a kívánatosnál jobban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy vég­ső fokon megszűnjön a kü­lönbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság élet- színvonala, szociális, kulturá­lis ellátottsága között. A kö­vetkező években jelentékeny 'épéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább köze­lítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazda­sági érdekek fűződnek a föld-, tulajdon olyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagy­üzemi földhasználat és föld- tulajdon egységét, a szövet­kezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek haszná­latában levő földek megfele­lő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdon­ba kerülhessenek. A termelő­szövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat eredménye lesz, en­nek nélkülözhetetlen követel­ménye a termelőszövetkezetek és a földtulajdonos termelő­szövetkezeti tagok közös elha­tározása. U Az MSZMP VIII. kong- a resszusa a szocialista nemzeti egység erősíté­sét tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvé­se, hogy fokozódjék a társa­dalom aktivitása és a nemzet összes alkotó erőit mozgósít­sa a szocialista építőmunka feladataira. A parasztembe­rek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosz­tály szövetségesei — szorgal­mas munkával vették ki ré­szüket a szocializmus építésé­ből. A törvény előtti teljes ál­lampolgári egyenlőség, a tör­vényesség szigorú megtartá­sa, a párt türelmes és humá­nus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szo­cializmus javát szolgálta. Be­vált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül min­den funkciót pártonkívüli is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésé­nek alapvető mércéjévé a tár­sadalom érdekében végzett munkát és a magatartást tet­tük, s az iskolai felvételek­nél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Meg­találta helyét a társadalom­ban, bekapcsolódott az építő- munkába a volt uralkodó osz­tályok sok tagja és gyerme­keik többsége. Szövetségi po­litikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált el­veink következetes érvénye­sítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfonto­sabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a bé­ke védelmében széles nemze­ti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív és szubjektív okokból egyes ese­tekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb „ ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, cso­portok, illetve a helyi és össz­népi érdekek között. Az ér­dekellentétek és nézeteltéré­sek vitákban is kifejeződnek. A párt gondosan tanulmá­nyozza és a politika kialakí­tásában figyelembe veszi eze­ket. A közgondolkodásra hat a szocializmus és a kapitaliz­mus, az imperializmus és az antiimperializmus közötti vi­lágméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is. 1 a A szocialista nemzeti egység kiszélesedése to­vább erősítette és szi­lárdította a szocialista állam- hatalmat. Hazánkban felszá­moltuk a kapitalizmust, nin­csenek a szocializmussal szem­ben álló osztályok, a szocia­lista állam fő funkciója a gazdasági és kulturális építő­munka szervezése és irányí­tása az egész dolgozó nép ér­dekében. Az osztályharc ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átalakításáért, az imperializ­mus behatolási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen fo­lyik. Ezzel szolgáljuk osztály­céljainkat, a szocialistává váló nemzetünk ügyét. Népi államunk a társada­lom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szi­lárd jogvédelmet, a demokra­tikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irá­nyuló — restaurációs törek­vést. Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges tö­rekvések elnyomása szocialis­ta államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata; a külső és a belső ellenség elleni harc leghatásosabb fegyvere a szocializmus erő­södése. A kisajátítók kisajátításá­val, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával a ha­talomért folyó harc hazánk­ban eldőlt, a nagy osztályösz- szeütközések korszaka szá­rult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag le­zárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szaka­szaiban, különböző okokból szembe kerültek a haladás­sal, a szocializmussal. Az ál­talános közkegyelem gyakor­lása az osztályharcban alkal­mazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytattunk mindazok ?”en, akik a szocializmus -•> tá­madtak, s a közrend feiforga­tására törtek, de emberies­f'Folytatás a 4. oldalon) L

Next

/
Oldalképek
Tartalom