Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek í Dunámon napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXITL ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ARA 58 FILLÉR 1966. DECEMBER SZOMBAT A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának pénteki tanácskozása A szocialista forradalom Ugye sikeresen haladt előre a mezőgazdaságban is Nagy jelentőségű bejelentések a szövetkezeti nyugdíj- rendszerről, a földtulajdonról és a hitelpolitikáról Pénteken reggel az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Molnár Frigyesnek a Bacs-KLskun megyei Pártbizottság. első titkárának elnökletével folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt IX kongresszusa. A pénteki vitában elsőként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Fehér Lajos: Állami gazdaságaink és tss-eink nagy többsége megszilárdult, gazdagodott Tisztelt kongresszus! A VIII. kongreszus óta eltelt évek egyik fő jellemzője, hogy ebben az időszakban már nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelégedéssel állapíthatja meg: a szocialista forradalom ügye sikeresen haladt előre a mezőgazdaságban is. Szövetkezeti parasztságunk — tapasztaltabb testvére, a munkásosztály segítségével, szocialista államunk és társadalmunk hathatós támogatásával — bátran hozzáfogott az új életforma kialakításához Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. Fiatal nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményes továbbfejlődésének igen fontos feltételeit teremtjük meg a gaz- dasásirányítási reform megvalósítása során. A Központi Bizottság álláspontja szerint a mezőgazda- sági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésévei is arra kell törekedni, hogy gazdasáepolitikánk végrehajtásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk. A harmadik ötéves tervben fokozatosan olyan mezőgazdasági árszínvonalat igyekszünk kialakítani, amely a mezőgazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehetővé teszi: hogy saját árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszközöket fedezni tudják anyagi ráfordításaikat: tagjaiknak a bérből élők életszínvonalához közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak; s végül a termelés tervezett bővítéséhez szükséges felhalmozást — illetve az erre a célra felvett hitelek visszafizetését — saját erőből fedezni tudják. Az önálló gazdálkodás e követelményeit a gazdaságok egy részénél csak olyan fokú további mezőgazdasági árszínvonal-emeléssel lehetne megvalósítani, amely már nagyobb Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek rendkívül -sokként az értéke. Hasonlóképp kiesett a termelésből, az átszervezés utáni években létrehozott ideiglenes építmények. öntözőtelepek, egyéb befektetések jelentős része is. Ezenkívül az állóeszközök egy része az elmúlt években fokozatosan elhasználódott. A termelőszövetkezetek viszont — pénzügyi eszközök híján — ez év elejéig nem képezhettek amortizációs alapot. Ennek következménye az volt. hogy a fejlesztés zöme. de a pótlás egy része is állami hitelből történt. Mindezek miatt válik szükségessé a termelőszövetkezetek hitelállományának rendezése. A kormány ebben a hónapban határozatokat hozott a hitelrendezésre. Ezt a következő alapelvek szerint kell a jövő esztendőben lebonyolítani: — A hitelrendezés során törölni kell a termelőszövetkezeteket terhelő állóeszköz- és középlejáratú forgóeszköz-hitelekből azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után lines fedezete; A hitelrendezés után megmaradó bitelállotói árakat is. Éppen ezért a munkásosztály és a városi fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva, a felvásárlási árakat csak kisebb mértékben emelhetjük, viszont egybekapcsoljuk azt a termelőszövetkezetek korábban felgyülem- iett hiteleinek rendezésiével. mány arányos legyen a ténylegesen használható eszközállományai; A fennmaradó hitelállomány törlesztésének ütemezését a termelőszövetkezet tényleges teherbíró-képességétől függően kell meghatározni: a hitelrendezés fontos célja, hogy a hitelfegyelem megszilárdulhasson. Az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teáid, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. jan lár 1-fcól megteremtsék az állóeszközök teljes körére a pótlási alapot. Ebből az amortizációs alapból nemcsak pótlásra, hanem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód iesz. A hitelrendezést felhasználjuk a forgóalapok szükséges méretű kiegésztíésére is. A kormány úgy határozott, hogy a szövetkezeti termelésben állandóan lekötött í" növekvő forgóeszköz-állomány szintjéig fel kell tölteni a forgóalapokat. nagyobb részt saját erőből. E célból a szövetkezetek a részükre most, egyszeri alkalommal nyújtott középlejáratú forgóeszköz-hitelek segítségével létrehozhatják a termelésben tartósan lekötött — üzemenként változó nagyságú — forgóalapjukat Szeretnék kiemelni két lényeges körülményt. Azegyix a felvásárlást áremelés és a termelőszövetkezeti hitel- rendezés nem elsősorban a szövetkezeti parasztság személyes jövedelmének közvetlen növelésére irányul hanem a termelés fejlődéséi szolgálja s ezúton forrása lesz nemcsak a paraszti, hanem a munkás jövedelmek jövőbeni emelkedésének is. Azért kell erre kitérni, mert a városi dolgozók egy része rendszerint csak az előbbire gondol, ha a felvásárla s árak emeléséről hall. Tér meszelésen a paraszti jövedelmek emelkedni fognak mégpedig a népgazdaság tervekben előirányzó' ütemben. A másik lényeges körül nény az, hogy a mezőgazdasági árszínvo nalnak a harmadik ötéves tervben reálisan várható emelkedése és a mostam hitelrendezés a termelőszöv-elkezctek egy részében — különösen a mostoha természeti körülmények közölt gazdálkodó gyenge szövetkezetekben — még nem «eszi iehetővé. hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Igaz ugyan, hogy a felgyűlt hitelek _ nagyobb részét a mostani” rendezés során törlik. De az is igaz, hogy a rendszeresített amortizációs alapot saját árbevételeikből csak * részben tudják fedezni, mer» a mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újratermelésre sem képesek. Ezért az Ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogafé«át ezután is fenn kell tartani. Szolgáltató tevékenység a tsz-ekben Tisztelt kongresszus! A mezőgazdasági tervezés kialakult rendiében már a múlt év második felében történtek biz.onyos változtatások az új mechanizmus szellemében. Az állami gazdaságokban körülbelül egvharmadéval csökkentették a kötelező tervmutatók számát. A felvásárló vállalatok az idei felvásárlási szerződőiket a terme1 őszöv érkezetekkel már közvetlenül kötötték. A mezőgazdasági termelésben előbb említett változtatások azt a eélt szolgálták, ho^y növekedjék az állami gardasá- gok és termelőszö e .kezetek önállósága, erősödjék a gazda- (Folytatás a 2. oldalonJ MAGYAR—MONGOL MEGBESZÉLÉS: Dobi István, a Népközt- elnöke Molomzsane mongol küldöttel tanácskozik. A felvásárlási áremelés a termelés fejlődését szolgálja Fehér Lajos elvtárs felszólalása a kongresszuson.
