Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
IBM. DECEMBER L l tkupio A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának pénteki tanácskozása (Folytatás az 1. Mairól) Ságok és a felvásárlók közvetlen gazdasága kapcsolata, a tanácsok pedig mentesüljenek a sok esetben bürokratikus feládatok elvégzésétől. "Már a közeljövőben igyekszünk tovább bővíteni a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységét. A mezőgazdasági nyersanyagok egy részét a termelés helyén lehet a legelőnyösebben ipari feldolgozásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelentős része képes is az ilyen 'kiegészítő tevékenységet gazdaságosan ellátni. Kívánatos és szükséges, hogy, szövetkezeteink különböző Szolgáltató tevékenységet is folytassanak (gépjavítás, szállítás, épületjavítás stb.) saját üzemi szükségleteik kielégítésére vagy a lakosság részére. Úgyszintén kívánatos és szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak. családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki egyes ipari üzemekkel, főleg kisipari termelőszövetkezetekkel és földművesszövetkezetekkel. A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak előnyös, ha' a mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének bővítése eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár, niert a szűk értelemben vett mezőgazdasági tevékenység sok nagyüzemben nem nyújt sem kielégítő foglalkoztatást, sem elegendő jövedelmet. Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a dolgozók élet- körülményeinek javítására. Fontos célunk, amint azt a kongresszus határozati javaslata is tervbe veszi, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. Uj szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a termelőerők fejlődésének útjából hárította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi révén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális körülményeinek gyökeres megváltoztatása útjából is. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretlen fogalom volt a magyar faluban. Az egyéni paraszt nem részesült kedvezményes betegellátásban, nem kapott családi pótlékot. Fokozatosan, még a harmadik ótéves terv időszakában a családi pótlék is azonos lesz a munkásokéval. Rövid idő múlva új szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe. Ez alapelveiben és rendszerében .azonos lesz a bérből élőkével. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjévekhez igazodik; Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent külön megterhelést az államnak. Annák növekvő terhét maga a termelőszövetkezeti parasztság viseli, hiszen a nyugdíjjárulék-befizetési rendszer is azonos lesz a bérből élőkével. A termelőszövetkezetek 1968. január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7,5 százalékának megfelelő társadalombiztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba befizetni (ez a 7.5 százalék magá- _ban foglalja a betegellátási *s baleset-biztosítási járulékot :s). Ezenkívül a szövetkezeti tagok személyi jövedelmük után bérből élőkével azonos módon progresszív nyugdíjjárulé- koi fizetnek be a nyugdíjalapba (legalább három százalékot). Emellett a gazdaságoknak saját szociális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem mintegy 2,5 százalékát a szövetkezet tagjait jogszabály szerint megillető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott egyéb szociális, kulturális kiadások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkongresszus jóváhagyó állásfoglalása esetén 1967. január elsején lép életbe. Úgy gondoljuk, ezek az Intézkedések, különösen a középkorú férfiakat és a mai fiatalokat ösztönzik majd arra, hogy falun maradjanak, s talán részben a lassú visszaáramlást is elősegítik. Továbbfejlesztjük a jövedelemelosztási módszereket is. Előmozdítjuk, hogy a szövetkezetek az évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb azonban 80 százalékát termelési költségként kezelve — már évközben garantáltan és rendszeresen munkadí.jként kifizethessék a teljesített munka után tagjaiknak. A mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezeteknek az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy tagjaiknak — a közös munkában való részvétel mértékétől függően és ennek előmozdítására — az adott viszonyoknak megfelelő évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb 80 százalékát, ők is garantálhassák és kifizethessék. A jövedelemelosztási és munkadíjazási formák megválasztása természetesen ezután is a termelőszövetkezetek belső ügye lesz. Szükséges a földtulajdon elvi alapon nyugvó rendezése Társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei, a gazdasági irányítás reformja, a termelőszövetkezetek megszilárdulása és további erősítése lehetővé és szükségessé teszi a földtulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a főid használata volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokba vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak í'ethivatásszerűen mezőgazda- sági munkával. Emiatt a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek jelenleg már egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében mintegy 130 ezer kívülálló személynek rendszereresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a föld- használat elkülönüléséből az öröklés és az elvándorlás folytán mind gyakoribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hosszú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és fokozatos kiterjesztése előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulajdon egyik formájának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örökösök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába. a szövetkezeti földalapba. Úgyszintén megváltási (habár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak t tsz-tagnak a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Ac ilyen megállapodás a szövetkezet és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti szabad elhatározás, a legszigorúbb önkéntesség alapja jöhet csak létre. E téren mindenféle kampányszerűség szigorúan tilos, a sietség és türelmetlenség káros. E folyamat hosszú időt fog igénybe venni, annál is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket maguknak a termelőszövetkezeteknek kell viselniük. BREZSNYEV OLASZ KÜLDÖTTEKKEL BESZÉLGET: Leonyid Brezsnyev Giuliano Pajetta, Arturo Colombi és Frederico Brini olasz küldöttekkel. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban célszerű és szükséges 1 a termelőszövetkezetek demokratikusan megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négy- évenként ül össze, továbbá a kongresszus által megválasztott Országos Termelőszövetkezeti Tanács, valamint a Területi Termelőszövetkezeti Szövetségek, Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyében belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak, amelyekkel a társult szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek választott szerveik határozataiból következnek, így például elláthatják az egymás közti, s az állami vállalatok közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés koordinálását; termelőszövetkezetek közötti létesítményeket, vállalkozásokat ^hívhatnak létre: felkérésre rendszeres ellenőrzést végezhetnek a részvevő termelőszövetkezetek könyvelésében, ügyvitelében: ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a termelőszövetkezetek országos kongresszusát Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kérdéseit. Az új termelőszövetkezeti törvény és az új földjogi törEmelkedett az Tisztelt Kongresszus! Az idei év eredményei alapján megnyugvással állapíthatja meg a kongresszus, hogy a harmadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazdaságban is megfelelően indult. A mezőgazdaság bruttó termelése meghaladja a tervben előirányzott színvonalat. Az össz- felvásárlásban a tavalyihoz képest mintegy 3.5 százalékos növekedés várható, A mezőgazdasági és élelmi- szeripari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyér- gabona termelése, a búza termésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási tervét túlteljesítettük. A kukorica termésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 mázsa,' a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket A területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. összfelvásárlás s égfél ék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kínálat a szabadpiaci felhozatal. Ezé:t — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre számításba vett árakhoz képest, mint egy 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesszebbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Tömpe István, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését A Mandátumvizsplé Bizottság Jelentése A Mandátumvizsgáló Bizott| ság megbízatásának megfelelően munkáját elvégezte és jelenti a kongresszusnak: A Központi Bizottság határozata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletein 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választott meg. A kongresszuson jelen van 554 szavazati jogú küldött, a kongresszus tehát határozatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit felelős megbízatásukra a pártértekezletek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek valamennyien részt vettek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a pártértekezletek eszmecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a pár- tonkívüliek véleményét, lelki- ismeretesen dönthetnek a szocialista építés — itt, a kongresszusi beszámolókban javasolt — soron következő feladatairól. A jelentés ezután a szavazati jogú küldöttek legfontosabb adataiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a termelő munkában résztvevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag —, gazdasági vezető, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jogász —, állami, államigazgatási, társadalmi és tömeg- szervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius, munkás) képviselve van. A jelentés szerint a küldöttek 16,8 százaléka nő és 83,2 százaléka férfi. Az életkorszerinti statisztika megmutatja, hogy minden korosztály képviseletet kapott. A szavazati .jogú küldöttek 15.2 százaléka már a (elszabadulás előtt tagja volt a pártnak. 1014—1956 között a küldöttek 76,4 százaléka lépett a pártba, 1956 után 8,1 százaléka. A VIII. és IX. kongresszus közötti fejlődés tendenciáit bizonyítja, a küldöttek pártés állami iskolai végzettségének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal és magasabb pártiskolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen, az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jogú küldöttek adatait, megállapítható, hogy a kongresszuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiatalok. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudomásul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Mint mondotta, az elmúlt négy év alatt Nógrádban 70—100 éves üzemek születnek újjá, a termelőszövetkezetek nagy része megszilárdult. Novobáczky Károly akadémikus, a Tudományos Akadémia tevékenységéről, a tudományos kutatások helyzetéről adott számot a kongresszus fórumán. Jelenleg az Akadémia 34 saját intézete dolgozik a legfontosabb tudományos témák megoldásán, és az egyetemi tanszékeken is számos kutató- csoportot foglalkoztatnak. Az Akadémia eredményes 'és hasznos nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Az együttműködés elsősorban a Szovjetunió Akadémiájával és a nagyhírű Dubnái Kutató Intézettel gyümölcsöző. Elmondotta, hogy a tudományos kutatásra fordított összegeket az egyes országok a nemzeti jövedelem százalékában szokták nyilvántartani. A tudomány munkásai örömmel konstatálják, hogy nálunk ez a viszonyszám máris megközelíti a közepesen fejlett nyugati országok hasonló számadatát Rámutatott arra, hogy az Akadémia és az Akadémián kívül álló kutatóintézetek között nincs meg az ideális összhang, s ma még nem beszélhetünk a kutatások országos harmóniájáról. Szővátetta azt is: a kutatás „kezdő iskolájának” elvégzését nagyban nehezíti, hogy az egyetemi példatárak — amelyeknek gyakorlati feladatokkal kellene ellátniuk a tudományos munka felé orientálódó fiatalokat — szellemes, de cseppet sem gyakorlati feladatok gyűjteményét Gyimóthi Dénes, a Pápai járási Pártbizottság első titkára hangsúlyozta: a gazdasági sikereknél is nagyobb eredmény az emberek gondol kodásában végbement változás. Ezt bizonyítják a párt- szervezetek széleskörű beszélgetéseinek tapasztalatait, amelyek megerősítették, hogy a parasztság többsége a szövetkezeti mozgalom őszinte hívévé vált Szünet után az elnöklő Korom Mihály bejelentette, hogy a tanácskozás negyedik napján a kongresszus titkárságára újabb 121 távirat és levél érkezett, ezzel számuk összesen 1083-ra emelkedett. Az üzemek és termelőszövetkezetek jelentették, hogy a kongresszusi munkaversenyben teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett, csütörtökön táviratban köszöntötte a kongresszust íz Uruguayi Kommunista Párt. Az elnöki bejelentés után K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára- szólalt fel. Az új és bővülő üzemek sok új munkaerőt köt nek le — mondta —, bár a nők és az iskolából kikerülő fiatalok egy részének elhelyezése még ma is gond. Az előadó megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Központi Bizottság beszámolója továbbra is napirenden tartja a vidéki ipartelepítés ügyét, véleménye szerint Tolna megyében elsősorban a járási székhelyek fejlesztésével kell foglalkozni. Nagy János rudabányai alapszervezeti párttitkár után Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Állandó Elnökségének tagja szólalt fel. Megelégedéssel állapította meg, hogy bő(Folytatás a 3. oldalon} 4 k t > A