Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

186«! DECEMBER 18. napló 3 Az 1967. évi népgazdasági Sérv főbb eföirányzalai (Folytatás as 1. oldalról) sftésnél 6—7 százalékkal ma­gasabb. A terv előírja a beruházási eszközök összpontosított fel- használását és elsősorban a már folyamatban levő leg­fontosabb beruházások be­fejezésére, illetve folytatá­sára biztosít fedezetet. 1967-ben — más létesítmé­nyekkel együtt — üzembe kell helyezni a Dunamenti Hőerő­mű 150 mW-os gépegységét, a Forte Gyár új film- és foto- papírüzemét, a Dunaújvárosi Papírgyárat, a Székesfehérvá­ri Hűtőházat, a Budapesti 2. SZ- Házgyárat. 1967-ben az ideinél kevesebb beruházást- kezdenek el, s ezek többségét is két éven belül be kell fe­jezni. Ipar A terv az ipari termelés­nek az 1966. évihez viszonyí­tott 4—6 százalékos növekedé­sével számol. E növekedés je­lentős része a kapacitások bő­vítéséből adódik. Az átlagos­nál gyorsabban nő a villamos- nergia-ipar, a vegyipar, a ta­nácsi és a szövetkezeti ipar termelése; a szénbányászaté — az igényeknek megfelelően — csökken. A népgazdaság jövőre 30 százalékkal több földgázt hasz­nál fel, mint az idén, s 7—8 százalékkal emelkedik a villa- mosenergia-fogyasztás. Ezen belül az ipar 6, a közlekedés 12, a lakosság 13 százalékkal több villamos energiát fo­gyaszthat, mint 1966-ban. Az ipari termelés 1967. évi előirányzata magasabb, mint amennyivel a harmadik öt­éves terv kidolgozásakor szá­moltak. Az iparnak exportra körül­belül 4 százalékkal, a belke­reskedelem részére 5—6 szá­zalékkal, beruházási célokra pedig ugyancsak 5—6 száza­lékkal több terméket kell át­adnia, mint ebben az évben. Gépipari termékekből 5—6, építőanyagokból ugyancsak 5— 6, vegyipari termékekből 9—10, könnyűipari cikkekből 6— 7, élelmiszerekből pedig 2,5—3 százalékkal többet ad át az ipar a lakosság részé­re, mint 1966-ban. Az építőipar termelése 1966-hoz képest 6—7 százalék­kal emelkedik; termelékeny­ségét 5—6 százalékkal kell nö­velnie. A terv a termelés és a szükségletek összhangjának további javítását tűzi ki célúk Előírja a termelés összetételének javítását, a korszerű, keresett cikkek arányának növelését, a mű­szaki színvonal emelését, a technológia korszerűsítését és a termékek minőségének további javítását. A terv az iparban a terme- • Itjkenység növekedésével, a koltségszint további csökkenő-,; sével számol. A termelés emelkedésének átlagosan mintegy 80 százalékát a ter-^ melékenység növelésével keli elérni. Továbbra is szigorú í takarékosságra van szükség nemcsak a létszám, hanem a bér-, az anyag- és a pénzgaz­dálkodásban is. Mezőgazdaság A terv adatai szerint a me- j tógazdaság termelésének érté- 1 ke 1967-ben mintegy 2—3 ! százalékkal lesz magasabb az Ideinél. A mezőgazdasági, előirány­zatok teljesítése biztosítja az ország kenyérgabonáját, a la­kosság élelmiszerellátásának javítását és lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek ex­portjának növelését. A terv gondoskodik a me­zőgazdasági termelés anyagi­műszaki feltételeinek további fejlesztéséről. A mezőgazda­ság jövő évi mintegy 8.7 mil­liárd forint értékű beruházá­sain belül lehetővé válik a termlést kiszolgáló alap- és járulékos beruházások növelé­se. A többi között 30 ezer te­hén és 58 ezer sertés elhelye­zésére szolgáló új férőhelyet létesítenek. A mezőgazdasági üzpmek — sok máson kívül — 6 200 traktort, 6 000 pót­kocsit. 1 500 gabonakombájnt, 800 silókombájnt, továbbá burgonya- . cukorrépa- és kukoricabetakarító kombájno­kat vásárolhatnak. E beruhá­zások eredményeként az 1 ka- tasztrális holdra jutó gépi munka az ideinél mintegy 9 százalékkal lesz több. A vegyipar termelésének növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság csak­nem 20 százalékkal több műtrágyát és 6—7 százalék­kal több növényvédőszert használhasson fel, mint 1966-ban. Jelentősen nő a nagyobb hatékonyságú nö­vényvédőszerek aránya. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzat szerint — 3 százalékkal haladja meg az ideit. Jelentős összeget fordítanak az ár- és belvizek elleni vé­dekezésre. Elsősorban a Duna ajsó szakaszán és a Körösök völgyében levő gátakat erősí­tik meg, de megfelelő eszkö­zöket biztosít a terv a véde­kezésre az ország más részein is. Közlekedés A közlekedés feladatait a terv 1967-re is a növekvő áru- és személyszállítási igények figyelembevételével határozza meg. Továbbra is elsődlegesen a járműpark rekonstrukciójá­ra és bővítésére fordítanak gondot A terv szerint 3 200— 3 500 vasúti teher- és 230 sze­mélykocsit szereznek be. 57 Diesel- és 20 nagyteljesítmé­nyű villamosmozdony üzembe helyezésével 49 százalékra nő a korszerű vontatás részará­nya. A vasútvonalak villa­mosítását a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemhez képest meggyorsítják. A közúti közlekedés fejlesz­tését szolgálja 500 autóbusz beszerzése, 500 kilométerrel nő a pormentes burkolattal ellátott utak hossza és kö­rülbelül 300 kilométer hosz- szúságü út nagyobb átépí­tésére kerül sor. A hajózás egy 6 ezer ton­nás tengeri-, egy 1300 tonnás folyam-tengeri hajót és 14 korszerű folyami uszályt állít üzembe. Az idegenforgalom is to­vább bővül. A terv szállodák, turistaházak, kempingek épí­tésére és >■ fejlesztésére, ven­déglátóipari és 'kereskedelmi beruházásokra jelentős össze­geket biztosít. Életszínvonal Az 1967. évi terv fontos cé­lul tűzi ki az életszínvonal további növelését. A reálbé­rek mintegy 1—1,5 százalék­kal, a munkás és alkalmazot­tak népesség egy főre jutó reáljövedelme 2,5—3 százalék­kal emelkedik. A terv azzal számol, hogy 1967-ben a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottaik száma 47 ezerrel nő. A parasztság egy főre jutó reálfogyasztása — a mező- gazdasági termelés növekedé­sével összhangban — 1967­ben körülbelül 3 százalékkal emelkedik, A jövedelmek alakulásával összefüggésben mintegy 3— 1 százalékkal nő a kiskeres­kedelmi forgalom. A szük­séges árumennyiséget a ha­zai termelés növelése mel­lett azzal is biztosítják, hogy 12—13 százalékkal emelik a külföldi fogyasz­tási cikkek behozatalát. A terv azzal számol, hogy az élelmiszerek, élvezeti cik­kek és vegyesiparcikkek for­galma az átlagot meghaladó mértékben nő. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az árualapok a vár­ható keresletet általában Ki­elégítik, de egyes iodőszakok- ban átmeneti nehézségek le­hetnek a lakosság sertéshús­ellátásában. A ruházati cikkek közül emelkedik a szintetikus, illet­ve a műszálakkal kevert áruk forgalma. Javul az ellátás nylon harisnyából, orkán ka­bátból, kártolt szövetekből, bőr- és gumi-lábbelikből. Vegyesiparcikkekből is to­vább javul az ellátás. Bővítik a híradástechnikai cikkek, háztartási elektromos készülé­kek és bútorok választékát. A lakosság mintegy 15 ezer személygépkocsit vásárolhat. Az ideinél több építőanyag áll majd rendelkezésre, ennek el­lenére előreláthatóan 1967- ben sem lesz zavartalan a la­kosság építőanyagokkal való ellátása. A terv szerint jövőre ösz- szesen mintegy 57 ezer la­kás épül, közülük 19 ezer állami erőből, a többi ma­gánerőből. Az állam tovább­ra is jelentős hitelekkel támogatja a lakosság épít­kezéseit. A közmű-beruházások kö­zül jövőre befejeződik a Sal­gótarjáni Vízmű építése, va­lamint a szentesi, a békéscsa­bai és a győri csatornázás. 1967-ben új beruházások kez­dődnek a vízellátás javítása érdekében. A lakosság részé­re történő gázszolgáltatás bő­vítése céljából folytatódnak a nyíregyházi, a szplnoki, a kecskeméti és a békéscsabai beruházások, lényegesen javul a budapesti gázszolgáltatás. Egészségügyi ellátás A terv szerint 392 általános iskolai és 107 középiskolái tanterém építését fejezik be 1967-ben. Az általános iskolát végzett nagylétszámú korosztály to­vábbtanulása és a szakmun­kások iránti kereslet kielégí­tése érdekében a terv az ideihez képest 4—5 ezerrel több szakmunkástanuló kép­zését teszi lehetővé. Az egészségügyi ellátás ja­vítását szolgálja 1 600 gyógy­intézeti, 600 szociális intéze­ti, 1 200 bölcsődei hely létesí­tése. Az előirányzatok szerint a körzeti orvosi rendelők szá­ma 140-nel gyarapodik és 1 500-zal növelik a szakorvosi órák számát. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szolgálja a jövő évi nép- gazdasági terv, amelynek megvalósítása tovább növeli ha­zánk gazdasági erejét, előmozdítja népünk életkörülményei­nek javítását, életszínvonalának további emelését. A kormány felhívja az"Hránvitó szervek, a tanácsok, a vállalatok és intézmények vezetőit, hogy a dolgozókkal is­mertessék a terv céljait és rájuk háruló feladatait, szervez­zék meg eredményes végrehajtásukat: egyidejűleg tekintsék legfontosabb teendőjüknek a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének körültekintő előkészítését, s ebbe is széles körben vonják be a dolgozókat. A kormány ‘elkéri a társadalmi szerveket, hogy tájé­koztató és mozgósító munkájukkal, a szocialista munkaver­seny szervezésével segítsék a terv valóraváltását. A Minisztertanács felhívással fordul Néoköztársaságunk minden állampolgárához: szorgalmas, fegyelmezett munká­val járuljon hozzá a jövő évi népgazdasági terv célkltűzé- splnek sikeres megvalósításához. Tervek és lehetőségek a siklósi járásban Tőzeg;kitermelés — A tetter melegben es felzárkóznak n woq\ohe9 Két nagy és átfogó téma került napirendre a Siklósi járási Párt-végrehajtóbizott­ság legutóbbi ülésén: a járás mezőgazdaságának harmadik ötéves terve, illetve a terme­lőszövetkezetek melléküzem­ági, szabadpiaci tevékenysége. Egyik sem ismeretlen tel­jesen olvasóink előtt, hi­szen az elmúlt időszakban többször foglalkoztunk a me­gye — eközött a siklósi já­rás — mezőgazdaságának öt- I éves tervével, illetve a tsz-ek I melléküzemi tevékenységével. | Ezért most nem annyira a ; számokról, hanem inkább ! azokról az észrevételekről és megállapításokról akarunk szólni, amelyek a mindvégig élénk vitában elhangzottak, s melyek — általános érvényük miatt — érdeklődésre tarta­nak számot a többi járásban is. Gépesítés nélkül nincs többtermelés Szánté minden felszólalás visszatérő témája volt a gé­pesítés. Nem véletlenül. A terv szerint 1970-re 23—25 százalékkal kellene fokozni a járásban dolgozó mezőgazda- sági nagyüzemek termelését. Ezt a merész célt csak akkor lehet elérni, ha a talaj termő­képességét . fokozzák. A ter­mőképesség fokozásában nagy szerepet játszhatna Siklós és Sellye környékének, illetve a járás tőzegvagyona, a tőzeg­hez viszont csak akkor lehet hozzájutni, ha a gépi kiter­melést megoldják. A siklósi járásban is igaz az, ami máshol: még novem­ber végén is akad töretlen kukorica, mert a gépi betaka­rítás nincs megoldva. Roskó Zsigmond, a siklósi tsz elnö­ke szerint elsősorban a gép­hiányra vezethető vissza, hogy az utóbbi években csökkent a cukorrépa vetésterülete a járásban, vagy hogy kevés má­kot termeltünk Baranyában. Ugyancsak ő volt, aki meg­állapította: a géphiánynak is naßy szerepe van abban, hogy alig lehet ma fiatalt találni a szarvasmarha- és sertéste­nyésztésben. Nem vonzza őket a kézierővel végzett munka. Bár a járás termelőszövet­kezeti szőlőterülete a jelenle­gi 872 holdról 1970-re csak 950 holdra növekszik (a tör­ténelmi borvidék rekonstruk­ciója befejeződött), ezen a te-, rületen is minden évben nagy gondot, munkacsúcsot okoz a szüret. Az ok ismert: nincse­nek gépek. Nyilván; nem a siklósiakon, vagy a megyén múlik, hogy lesz-e szüretelőgépünk, vagy hogy elegendő cukorrépakom­bájnt, illetve adaptereket kap-e a magyar mezőgazda­ság. (Ha rajtuk múlna, töme­gével gyártanák az adaptere­ket a Villányi Gépjavító Ál­lomáson.) Dicséretükre le­gyen azonban mondva, hogy mindent megtesznek, amit a körülmények között megtehet­nek. A siklósi tsz például ha­marosan társulást alakít a helybeli községi tanáccsal. Alapvető céljuk: a tőzegva- gyon kitermelése. Roskó Zsig­mond bejelentette, hogy a ki­termelést végző gép összesze­relését már megkezdték. Miért kevés a tej? Bár a résztvevők a lénye­get tekintve jónak tartották a benyújtott tervjavaslatot, sok bíráló megjegyzés is elhang­zott. Czégény József a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője például feltette a kérdést: a járás 2100—2200 literes fejési átla­got tervez 1970-re. Nem lesz kevés ez? Noha az elmúlt évben csak 1602 liter volt a fejési átlag a járásban, a 2100—2200 liter tehát 20—25 százalékos emel­kedést eredményezne, csak egyetlenegy erőtlen tiltakozás hangzott el. Ném lehet tagad­ni ugyanis, hogy a 2200 liter tej meg így is kevés. Elmarad a megyei átlagtól, nein be­szélve a világszínvonalról. A szarvasmarha tenyésztéséről híres Dániában ugyanis csak olyan teheneket tartanai:, amelyek több. mint négyezer liter tejel adnak évente. A magyar városi lakosság zöme is sovány' tejet fogyaszt: egy kiló jó minőségű sa.il ára nem sokkal kevesebb, mini ugyanannyi sonkáé. Nyilván, az ilyesminek közös eredője van: kevés a tej. A tejterme­lés ma is gyenge pontja a magyar mezőgazdasagnak. S ha a 2100 literes alsó határ­ra] megelégednénk, egyértel­mű volna azzal, hogy a világ- színvonal megközelítését re­ménytelenül hosszú időre nyújtjuk el. Ez pedig nem volna indokolt. Még akkor sem, ha a tejtermelés fokozá­sa bonyolult és komplex fo­lyamat. így számolt a végrehajtó bizottság is, amikor az 1970-re elérendő fejési átlag alsó ha­tárát 2300 literre emelte fel. Nem 20—25, hanem több mint 40 százalékos emelkedést akar elérni öt év alatt. Ez a kö­rülményekhez képest már nem kevés. Amikor a végrehajtó bizott­ság így döntött, ítéletet mon­dott egy szemlélet felett is. Bátorítás és kritika A végrehajtó bizottság elé tárt jelentés egy egész, sűrűn gépelt oldalon át sorolta, hogy amióta a melléküzemági és szabadpiaci tevékenység meg­élénkült, a járás 24 termelő- szövetkezete hány mészégetőt, fűrészüzemet, téglaégetőt, piaci elárusítóhelyet és sok mást hozott létre. E tevékeny­ség tehát jó és hasznos Mint ahogy várni lehetett, vannak azonban vadhajtások is. A járás egyik termelőszövetke­zeténél például kupeckedésre, egy másiknál a viszonteladás eluralkodására figyeltek fel. A végrehajtó bizottság is el­ítélően szólott e jelenségekről, s dr. Szabó József, a járási pártbizottság első titkára hang súlyozta, hogy miközben a melléktevékenység fokozására bátorítjuk a szövetkezeteket, le kell nyesegetni a vadhaj­tásokat is. A bátorításnál-; te­hát együtt kel) járni a n ga­tív jelenségek kritikájával. Amint a végrehajtó bizott­ság határozatából kiderült, még sok kihasználatlan lehe­tőség van a tsz-ek mellei:üze­mi tevékenységében. Ilyen pl az. útépítés és -javítás, a szol­gáltatások ezerféle vállfa,»- vs sok más. A legtöbb helyen csal: a termelőszövetkezeteken múlik, hogy mikor élnek a kínálkozó lehetőségekkel. Miért é forint? U.j képeslapok jelentek meg a boltokban a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata kará­csonyi ajándékaként. \ la­pok alig különböznek a szok­ványostól. Színesek, fényesek, ünnepi hangulatot árasztanak, semmi több. Miért kerül hat forintba a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat új képeslapja? Csak azért, mert a legfrissebb sí­id ás? Vagy a hátlapon lévő négynyelvű üdvözlést. ««-Ü-.g a papír minőségét kell s-sa- san megfizetni? Talán elfo­gadható magyarázat i akad a kétszázszázalékos áreme­lésre? II. M, Úi próbaterem Mintegy félmillió forintos költséggel új próbatermekéi építenek a Pécsi Nem-eti Színház és n Kamaraszínház közé. A két nagyobb és kél kisebb próbaterem, a tervek szerint az évad véaére készii' 1 - - ‘ - * <-i ~orv építmény alatt aluljáró les-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom