Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
2 napló 1986. DECEMBER t. Az MSZMP IX. kongresszusának szerdai tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) mek dolgozóinak, a termelő- szövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben, valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! Javítsuk a párt- és állami szervek együttműködését A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépí- tésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűléság egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél ;s elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát föl jutassanak: gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezeA jovo tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés ellenőrizze állami életünket, a kormányzati munkát. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaság- irányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949. óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 ev alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetűnk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Uj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, Bünden bizonnyal újabb tés számára több időt lehet biztosítani. Politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek —kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és a tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbbszintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz, Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer, a nemzetközi élet fejlődésének döntő tényezője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért ! folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. Ä jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés ' országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban támogatott Német Szövetségi Köztársaság revansrs- ta törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propaganda-szólamok is egyre Kevesebb hitelre találnak. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO ország is — a realitások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét keresi. Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alapján. Úgy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jóviszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határLeonyld Brezsnyev, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Dobi István és Todor Zsivkov a tanácskozás szünetében mesgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet. Ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségsze- rűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét Most, miután a szocialista országok, a gyarmati rabságból felszabadult új államok, és békepolitikát követő más országok száma, és szerepe a világszervezetben megnövekedett, és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tér vek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps.) Ezután Stubnyán István bányamérnök szólalt feL Üdvözölte a kongresszus határozati javaslatának azt a megállapítását, hogy az energiahordozók felhasználásában a kőolaj és a földgáz javára szerkezeti változást kell végrehajtani. Hangsúlyozta azonban, hogy szükség van más munkahelyek létesítésére, amelyek biztosítják a bányászok folyamatos foglalkoztatását. Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a Központi Bizottságnak a vidék iparosításáról hozott határozata jelentős fejlődést eredményezett. Hangoztatta, hogy mindazok az intézkedések, amelyekkel falun előbbre visszük a szocializmus ügyét, a munkásérdekeket, a munkásosztály, tehát egész társadalmunk javát szolgálják. Nagy Imréné szakszervezeti titkár, a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár termelési eredményeiről számolt be. Üdvözölte a dolgozó nők, a gyermekes anyák munkájának megkönnyítésére, szoci á’ ie helyzetének további javítására és a munkaidő csökkentésére teendő intézkedéseket. Az elnöklő Ajtai Miklós ezután szünetet rendelt eb A szünet után a kongresz- szus Pach Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kommunisták és pártonkívüliék, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai, közöttük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri Gépgyár 800 szocialista és munkabrigádja, ielentették, hogy a kongresz- szusi munkaversenyben eredményesen teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett, közöttük több, üzemek és intézmények dolgozóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kommunista Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guatemalái Munkapárt, az Equadori Kommunista Párt. a Martinique! Kommunista Párt és Libanon Kommunista Pártja Az elnöki bejelentés után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelye'-'e- se lénett a szónoki emelvényre. Fock Jenő Ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. \ Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglévő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő. hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül' alakult. A határozatot követően, 1965- bsn ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvén vt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszála fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modem vegvioat és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar kor-1 szerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a feltevés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság aránv-e fejlődését. a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. (Folytatás a 3. oldalon! 1 \ « t I Uj törvényre van szükség
