Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
r HN. DECEMBER 1. mctplö 3 Ax MSZMP IX. kongresszusának szerdai tanácskozása Fő feladat a műszaki színvonal emelése (Folytatás a 2. oldalról) A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre s azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37— 38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre, és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 mW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyTisztelt, Kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácsipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széleskörű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságunk teljesebb kihasználása. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés spéci alizációj át és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiává] és Bulgáriával ás egyes kérdésekben tőkés országokkal ÍSj kozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munka nélküliséget, hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hor v az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállal atnái sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen mnnkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felaján tani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Még pedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő-áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglévő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kér désekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Kevej sebb lesz a kötelező mutató. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-or- szágok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmaznak kell a megoldás útjának kijelölését. A gazdasági reform gyorsítja a szocialista építést A termelőszövetkezetek saját bevételükből fedezzék a kiadásaikat VETERÁNOK KÖZÖTT: Kádár János a munkásmozgalom veteránjaival beszélget a kongresszus szünetében Zökkenésmentessé kell tenni az áttérést ötéves tervünk kidolgozásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egyidőben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. Dr. Tigyi József Egyetemeink struktúrája a tudományos utánpótlás képzése szempontjából elavult Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója, Molnár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára, Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója, majd dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense szólalt fel. Bevezetőben rámutatott, hogy a tudomány szerepe a szocialista társadalomban jelentékenyen megnőtt. A tudomány műveléséhez természetesen anyagi eszközök kellenek, de nélkülözhetetlen a káderképzés is. Ez pedig nem is annyira pénzt, mint nagyon sok figyelmet, koordinálást és tervszerűséget igényel. Kifejtette, hogy véleménye szerint egyetemeink struktúrája a tudományos utánpótlás képzés szempontjából elavult. Ennek igazolására több példát is felhozott Megemlítette többek közt, ho»y a felvételi és az ösztöndíjrendszer sem szolgálja kellően a kiemelkedő tudományos káderek képzését. Az ösztöndíjrendszer alapján például elég magas ösztöndíjjal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik mindenből jó átlagot érnek el, de büntetjük azokat, akik egy tárgyból kiválóan jók, abban el kívánnak mélyülni, a többiből azonban közepesek, s csak a kötelező mértéket ütik meg. Pedig ez utóbbiak a tudományos utánpótlás szempontjából nagyon értékes emberek. Élénk derültség köztien fűzte hozzá: jelenlegi felvételi rendszerünk szerint az egyetem: tanároknak több mint a fele középiskolai eredménye alapján eleve nem pályázhatna felvételre arra az egyetemre, ahol most egyetemi tanár, hanem két évig fizikai munkát kellene végeznie. Todor Zsivkov A magyar nép tehetséges, munkaszerető Ezután Todor Zsivkov szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Köszönetét mondott a testvéri szeretetteljes fogadtatásért, elismeréssel szólt a Viscosa Gyár kollektívájának a magyar vegyipar fejlesztésében elért kiváló eredményeiről. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a bolgár küldöttség nagyon örül azoknak a ragyogó sikereknek, amelyekről a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolójából, valamint a felszólalásokból értesültek. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar népet egy jól kipróbált egységes párt vezeti, hogy a magyar nép tehetséges, munkaszerető és dolgos nép. A Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép nevében sok sikert kívánt a magyar* népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Zsivkov ezután a nemrét befejeződött bolgár kongresszusról, a bolgár nép céljairól beszélt, majd arról szólott, hogy bár a nemzetközi élet egén az utóbbi időben sötét felhők is gyülekeznek, a szocialista erőviszonyok mégis erősödnek. A továbbiakban tényekkel bizonyította a szocialista világrendszer fölényét a kapitalizmussal szemben. Beszélt a Varsói Szerződés tagállamainak katonai erejéről, amely egyik biztosítéka a szocializmus további építésének. Szólt a vietnami nép igazságos harcáról, az azzal vállalt szolidaritásról. Beszélt arról, hogy az amerikai imperializmus gyilkos kezének lefogásához a testvért szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységes fellépése szükséges. Jelenleg azonban ezt az egységet megbontja a Kínai Kommunista Párt vezetőinek magatartása. Hangsúlvczta: pártunk, a Bolgár Ko1—"u- nista Párt és a Magyar -i.-Pista Menknspyrt nak győződve arról, hogy (Folytatás az 5. oldalon)
