Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
8 napló WK» KOVEMBEB fc Az elmúlt négy ér alkotásokban, eredményekben gazdag időszaka volt életünknek (Folytatás a 7. oldalról) kárát. Nem helyes úgy felvetni a kérdést, hogy a dolgozókból hiányzik az ügyszeretet, a lelkesedés, gyakran inkább támogatásuk, a nekik nyújtott segítség nem megfelelő. Erre igen sok példát hozhatnánk fel, arra viszont, hogy a hátramozdító, fél féke nykedő vezetőt elmarasztalta volna a felsőbb vezetés, nagyon kevés példa van. Túl a szubjektív tényezőkön, a jelenlegi műszaki fejlesztési rendszerben ie sok olyan vonás tapasztalható, amely sérti a vállalatok érdekeltségét. íme néhány, nem fontossági sorrendben: 1. Egy új termék bevezetése vagy új technológia alkalmazása sok gonddal, felelősséggel, kockázattal jár, szinte azt lehetne mondani, hogy nem éri meg, 2. A termék, gyártmány, technológia értékét nem nem a hatékonyság, a korszerűség, a használhatóság dönti el, hanem az önköltség Ez pedig nem sarkallja a vállalatokat a műszaki színvonal emelésére. 3. A műszaki fejlesztés sokszor a dolgozók ellenállásába ütközik, mivel a fejlesztés révén keresetük nem emelkedik, s az új normák várható bevezetése bizony'a- lan légkört eredményez. Itt is meg kell majd találnunk azt az ideális határt, ameiy | a dolgozókat még érdekeltté ! teszi a műszaki fejlesztésben, I hiszen az öntudat és a szak- j mai becsvágy, jó ösztönzéssel I párosulva igen nagy rejtett I tartalékok felszabadítására | képes. A továbbiakban az újítók és feltalálók nagyobb megbecsülésének szükségességével foglalkozott, mely szoros ösz- szefüggésben van népgazdaságunk anyagi-technikai bázisának gyarapodásával. „Minden gazdasági vezető legyen harcosabb és következetesebb egy-egy jó műszaki gondolat megvalósítása érdekében, mag akkor is, ha emiatt felsőbb hatóságaival kell, úgymond: összeütköznie.” Az anyagi érdekeltség érvényesítésével kapcsolatban Leninre hivatkozott a felszólaló, aki azt mondotta, hogy a népgazdaság minden jelentős ágát a személyes érdekeltségre kell építeni. — A helyesen alkalmazott anyagi ösztönzés kétszeresen is politikai kérdés, mivel a dolgozók életszínvonalának növelése mellett, hozzásegít a népgazdaság anyagi-techni kai potenciáljának erősítéséhez. El kell érnünk, hogy a dolgozók széles tömegei, ki-ki a maga területén a személyes anyagi érdektől vezérelve úgy hajtsák végre feladatukat, hogy az a legkisebb élő és hóit munka ráfordítással járjon, A koncepció helyességét a Mecseki Ércbányászati Vál- ’°lat gyakorlata igazolja. Novie» János, a Megyei Pártbizottság titkára A parasztság kedvezően fogadta a párt és a kormány intézkedéseit A pártértekezlet követkézé felszólalója Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára volt. — Az elmúlt öt évben — mondotta hozzászólásának elején — megyénk mezőgazdaságának arculata és a szövetkezeti parasztság helyzete alapvetően megváltozott. A* elért eredmények mögött sok fáradságos munka, kezdeményezés, tanácskozás, anyagi áldozat és mindenekelőtt a kommunisták, a szövetkezeti tagok és vezetők összefogása, áldozatkész munkája rejlik. Kialakulóban van az egységes paraszti osztály és ez a termelési eredményeken túlmenően egyértelmű dokumentuma a párt helyes politikai vonalának, a pártszervezetek nevelő munkájának. — A párt és a kormány intézkedései a parasztság élet- és munkakörülményeinek megjavítására kedvező fogadtatásban részesültek és politikailag kedvező légkört teremtettek. A parasztság jobb munkával, nagyobb fegyelmezettséggel és több áruval viszonozta a kapott segítséget. Az ez évi terméseredményekről szólva kiemelte, hogy a holdanként 14,9 mázsás búzatermés, mely hektárra számítva 25,3 mázsának felel meg, európai szinten is komoly eredmény. Az állami gazdaságok megyei átlagban 20,8 mázsát termeltek holdanként, ami hektárra átszámítva 35,9 mázsa. Nagy eredménynek számít, hogy a ta- karmányhiányt a terméshozamok növelésével sikerült mérsékelni. Kukorica termésünk most már több év óta stabilnak mondható, májusi mormoltban holdanként 17 és 20 mázsa között mozog. Idén megyei szinten elérjük a 20 mázsát, any hektárban 34 mázsának felel meg. A tárgyalt időszakban • városi lakosság ellátása nemcsak mennyiségben, hanem minőségileg is javult, valamit csökkentek a piaci árak is. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítésével a mezőgazdaságban már eddig is számos eredményről számolhatunk be — mondotta Novics János. — A központi intézkedések; a kötelező vetéstervek eltörlése (a búza kivételével), a tervezés rendszerének megváltoztatása, a melléküzemági és kereskedelmi tevékenység engedélyezése, a szerződés rendszeréinek megváltoztatása nagy aktivitást váltott ki a mező- gazdasági üzemekben, ennek mind a termelő üzemek, mind a lakosság hasznát látja. Szót érdemel a termelőszövetkezetek segéd- és melléküzemági tevékenységének szélesedése, melynek során sok helyi anyagot tártak fel, köztük olyanokat, amelyből hiány mutatkozik. Több irányú szolgáltatást végeznek a lakosság részére, amelyek ugyancsak hiányként jelentkeznek falun, mint a villany-, vízvezetékszerelés, a tatarozás, építés, fuvarozás stb. Egyre több tsz szervez — egyedül vagy társulva — feldolgozó, savanyító, aszaló vagy egyéb részleget. Szélesedett a szabadpiaci tevékenység, főleg a gyorsan romló zöldség-gyümölcsféleségeikböl, de egyéb árukból is. Ezzel az áru útját — a termelőtől a fogyasztóig — lényegesen megrövidítik. A termelőszövetkezetek összes zöldségtermelésüknek 1964-ben 6 százalékát, 1965-ben 11,9 százalékát értékesítették szabadpiacon, ez a szám idén 18—20 százalékra emelkedik. — A párt és a kormány — folytatta felszólalását Novics János — a III. ötéves terv időszakában továbbra is kulcs kérdésnek tekinti a mezőgazdaság fejlesztését. Olyan fejlesztéspolitikával számol, mely a termelésnek az eddiginél gyorsabb emelkedését alapozza meg. Ennek megfelelően a tervjavaslat az elkövetkező öt évre 13—15 százalékos emelkedést tervez, a nagyüzemekben 22—25 százalékos termelésnövekedésre számítunk. A terv szerint élő állatból és állati termékekből 18—20 százalékra tói növelni az árutermelést, húsból 16—18 százalékkal, tejből 19—20 százalékkal, tojásból pedig 30 százalékkal. Ennek megfelelően mintegy 10 százalékkal nagyobb beruházást szán a népgazdaság a mezőgazdaságra, mint az elmúlt öt év átlaga volt. Ebből több erő- és munkagép» szállítási eszköz, épület, kétszer annyi műtrágya, több vegyszer, stb. jut a mező- gazdaságnak. Ehhez azt is számításba kell venni, hogy a III. ötéves terv beruházásainak nagyobb része már nem kapacitást pótol, jelentősebb része bővítést jelent, mely közvetlenül hat a termelésre. ' A mezőgazdasághoz kapcsolódó jelentősebb beruházások sorában kiemelte a felszólaló a drávai védvonal kiépítését, a Dráva vízgyűjtőjének rendezését, a nagyobb vízfolyások rendbehozását, a villányi szőlőfeldolgozó és palackozó megépítését, a pécsi palackozó megépítésért, a nagy befogadóképességű gabonasilót, a komló-feldolgozót, továbbá a cserkúti mezőgazda- sági gépjavító felépítését. A III. ötéves terven belül 1967- ben további mintegy 3—4 százalékos termelési érték növekedéssel számol a terv az előző 5 év átlagához képest. Az ötéves tervben szereplő alapvető célkitűzések megvalósításából kiemelkedő helyet igényel 1967-ben a* állattenyésztés és a hozamok növelése. A fő figyelmet a szarvasmarha tenyésztés színvonalának emelésére kell fordítani. Nem kevésbé fontos a zöldségtermesztés biztonságának fokozása és idényszakának megnyújtása. A kiegészítő járulékos beruházások előrehozása, az elmúlt évek ópítkezéseónék kiegészítésénél és a gépi beruházásoknál ugyancsak növeli majd a zöldség- gyümölcs- és szőlő- termesztés hatékonyságát. Novics János ezután a mezőgazdasággal összefüggő egyéb kérdésekről szólt. — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a termelő- szövetkezetek tagjai elöregednek, az átlag életkor 56 év. Az elöregedés folyamatát az eddig tett intézkedések sem tudták megállítani. A faluról való elvándorlás ma már nem úgy jelentkezik, mint korábban: a 30 évnél idősebbek kisebb számban hagyják el a falut, a fiatalok viszont többségükben elmennek, így az utánpótlás biztosítása nehézségekbe ütközik. Az elmúlt öt év alatt 16 ezer fővel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, és ez a csökkenés, ha lassúbb ütemben is, továbbra is érezhető lesz, főleg az elöregedés miatt — A faluról való elvándorlás, a nyugdíjban és a biztosításban meglevő jelentős különbségek miatt az alkalmazottak száma a tsz-ekben rohamosan növekszik, nemcsak adminisztratív munka» körökben, hanem a fizikai dolgozók között is. Ha arról beszélünk, hogy a helyzet javítására további intézkedés sekre van szükség, azt is meg kell mondanunk, hogy a termelőszövetkezetek működését, irányítását szabályozó jogszabályok többségét a fejlődés már túlhaladta, ezek ma már nem segítői, hanem akadályozói a munkának. — Ezért ezeket meg kell változtatni, és mielőbb elfogadni az új szövetkezeti törvényt, melytől azt várjuk, hogy ne csak a jelenlegi helyzetet rögzítse, de a fejlődés irányát is vegye figyelembe. Szabályozni kellene a közgyűlés, a vezetőség valamint a vezetők hatáskörét, jogait, kötelezettségeit és a törvény előtti felelősségét. Szükségesnek látszik a szövetkezeti tagok nyugdíj és SZTK-biztosítási rendszerének további javítása, a fizetett szabadság bevezetése oly módon, hogy az megközelítse a bérből és fizetésből élőkét. Kitért a felszólaló az állami gazdaságok lakáshelyzetének elemzésére is, kérve a felsőbb szerveket, tegyék meg a szükséges intézkedéseket a lakáskörülmények gyökeres megjavítására A mezőgazda- sági üzemek vezetőihez, az ott dolgozó kommunistákhoz szólva kérte, munkálkodjanak továbbra is a költségek csökkentése, a hozamok növelése érdekében, még jobban szilárdítsák meg a munka- fegyelmet, valósítsák meg a takarékos gazdálkodást a saját területükön. Se«»tált Gyaláné, . » pécs-sfklósi területi pártszervezet titkára Több tájékoztatást! Fid« Sándor, t Siklósi járási Tanács «■k-eifiőfc* Csökkenteni kell a mezőgazdasági termelés költségeit! ben erőteljesen fejlődtek, de a termelés még nem mindenütt gazdaságos. A pár zerve- zetek és a tanácsok most már rendszeresen vizsgálják! a különböző költségek alakulását és megállapították, hogy a siklósi járásban száz forint termelési értéket 74 forintért állítanak elő. Az állattenyésztésiben az átlagosnál magasabb a költség, emiatt egyes helyeken csökkenteni akarják a szarvasmarha állományt. A másik ellentmondás az anyagi érdekeltség elve, amellyel kapcsolatban azt hangoztatta» hogy ez ma új módon vetődik fél. Arra kell törekedni, hogy az egyes tagok munkáját a* egész termelőszövetkezet tevékenységében tegyék érdekeltté. Akad már néhány kísérlet. hatása azonban még nem i<*nert. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekben növekszik az alkalmazottak létszáma és ennek arányában a kifizetett bér, mert a fizikailag erős emberek csak alkalmazottként helyezkednek tá a terme! «szövetkezetekben! Befejezésül Harkány és Siklós idegenforgalmának jelentős fejlődését elemezte és azt a véleményét hangoztatta, hogy a Pécs—Siklós között* vasútvonal korszerűsítésévei lerövidíthetnék az utazás* időt, 5 ezzel megnőne az érdeklődés a közkedvelt üdülőhely iráni Vida Sándor, a siklósi járási tanács vb.-elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt években sok létező ellentmondást oldottunk meg, ennek tudatában biztosan megbirkózunk a mai gondokkal is. Ilyen ellentmondás a mezőgazdasági termelés és a gazdaságosság. A termelő- szövetkezetek az elmúlt évekEzután Seszták Gyuláné, a pécs-siklósi területi pártszervezet titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy az alapszervezethez nyugdíjasok, háztartásban dolgozó asszonyok tartoznak. Bár a párttagság közel felének életkora meghaladja a 60 évet, valamennyien aktív pártmunkát végeznek a tömegszervezetekben, a lakóbizottságokban ég az iskolákban. Egyetértenek a párt jelenlegi politikájával és azt területükön meg is valósítják. Hangoztatta, hogy a jelenlegi helyeztben sokkal több és hatékonyabb politikai tájékoztatókra van szükség, a sajtó legyen elevenebb és meggyőzőbb, állásfoglalása kerüljön közelebb az egyszerű emberekhez is. Kovacseviea György, * szederkényi tsz párttitkára A nemzetiségiek barátságban és megértésben dolgoznak változása után minden ötöd® házban van televízió. A gyerekek csinosan öltözöttek, jói ápoltak. A három községből sokan kerültek különböző funkcióba, több orvos és pedagógus dolgozik a megye egészségügyi, oktatási intézményeiben. A nemzetiségek a termei (^szövetkezet ben, a tanácsban és valamennyi tomegszer- vezetben megértésben dolgoznak, az a közös cél vezérli őket, hogy hazánkban minél gyorsabban felépüljön a szocialista társadalom. Bejelentette, hogy a közös termelő- szövetkezet kongresszusi vállalásának minden pontját határidőre teljesítette. Az elnöklő dr. Nagy József elvtárs ismertette a pártérte- kezlethez érkezett üdvözlő táviratokat. Táviratot küldött: • KISZ Pécs városi Bizottsága, az MHS megyei, valamint siklósi járási elnöksége, a Bon ranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Baranya me* gyei Építőipari Vállalat lák»- tos üzemének szocialista brigádja és műszaki dolgozói, a Panel- és Stázaüzem szocialista brigádjának tagjai, mis- szaki és adminisztratív dolgozói, a MÁV Pécsi Igazgatósága. a Mohácsi Farostlemezgyár, a Mohácsi TEMAFOR Vállalat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat 3-as üzeme, és a vállalat ifjú kommunistái, a Szigetvári Konzervgyár, a Mohácsi Szék- és Kárpitos- ipari Vállalat, a szederkényi pártszervezet, a Mohácsi Városi Tanács pártszervezete, a Mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet, a Szalántai Hunyadi Termelőszövetkezei KISZ-szervezete, traktoros brigádja és pártszervezete, a Boldogasszonyfai Termelőszövetkezet pártszervezete és vezetősége, a belvárdgyulai termelőszövetkezet, a DrávafokS Uj Esztendő Terme lőszövetke- zet, a Szederkényi Növényvédő Állomás pártszervezete él a Pécsi Állami Gazdaság párt, szervezete, (Folytatás a ?. oldalmő — Olyan községekről szeretnék beszélni, ahol éltem és dolgoztam, s így magam is részese voltam mindannak a fejlődésnek, amely ezeken a helyeken végbement az elmúlt években — kezdte felszólalását Kovacsevics György, a szederkényi pártszervezet titkára — Szederkény, Máriaké- ménd és Monyoród az elmúlt 21 évben nagy változáson ment át. Magyarok, németek, délszlávok élnek itt barátságban és megértésben, egységes politikai és gazdasági közösségben. Ennek alapján megállapíthatom, hogy pártunk különösen 1957 óta, helyes nemzetiségi politikát folytat, amely megegyezik a nemzetiségiek igazi érdekeivel. Elmondotta, hogy a három- százkilencven lakosú Monyo- ród 1960-ban bekötőutat kapott, ehhez a falu három nemzetiségű lakossága mintegy 600 ezer fórint társadalmi munkával járult hozzá. Felépült az új modem kultúrház, ma már a kezdeti előítéletek megk
