Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
1*». NOVEMBER 9. napi f Kt elniúK négy év atko’áyokbin. ntAabntUm •»% időszaka voit ételünknek Koszurúzási ünnepség Csendes La Sós, a Megyei Pártbizottság titkára ! iá Politikai és gazdasági eredményeink egyik forrása az ideológiai munka szívlel hősök emlékművénél (Folytatás a S. oldalról) A tegnapi tanácskozás utolsó hozzászólója Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára volt. — Mint köztudott, különösen az utóbbi két esztendőben sok szó esett ideológiai és kulturális életünk helyzetéről, problémáiról — kezdte felszólalását —, elsősorban a kommunisták körében tapasztaltunk különleges érdeklődést e téma iránt. Elvtársaink elismerték eredményeinket, ugyanakkor számtalan kritikai megjegyzést tettek. Az élénk vitát és a tömeges • érdeklődést sokféle okkal lehet magyarázni. Az alapvető ok az, hogy a szocialista építőmunka magasabb szakaszához érkeztünk, pártunknak elemeznie kellett mindazokat a változásokat, amelyek a gazdaság és a társadalom fejlődésében bekövetkeztek és ki kellett jelölnie a feladatokat az ideológiai, politikai munkában is. E kérdések bonyolult természetűek, mégis elmondhatjuk, hogy a kommunisták nagv többsége hozzáértően és felelősségteljesen foglalt állást bennük. Bátran bírálták a különböző helytelen jelenségeket. javaslatokat tettek a politikai munka javítására, arra. hogv a kulturális politikát következetesebben kell a jövőben végrehajtani. A vitákhoz. a helyes álláspont kialakításához a Központi Bizottság jelentős segítséget nyújtott azzal, hogy válaszolt az embereket foglalkoztató ideológiai és kultúrpolitikai kérdésekre. Az „Ideológiai irányelvek”, „A szocialista realizmus”, valamint „Az ir<^ dalom és művészetek hivatása társadalmunkban” című gazdag tartalmú elméleti anyagok tudományos igénnyel elemezték társadalmi életünk jelenségeit. Ezek birtokában a i pártbizottságok é= pártszervezetek, valamint az ideológiai és kulturális feladatokkal foglalkozó szervek jobban dolgoznak, napi tevékenységükben hasznosítják a kapott útmutatásokat, határozottabban szállnak szembe az ellenséges nézetekkel, káros gvakorlaítal. Nőtt a népművelés hatóköre, új formák és módszf - rek bontakoztak ki. népművelőink többsége tartalmilag a szocialista kultúra eredményeinek terjesztésén, eszméink és politikánk népszerűsítésén fáradozik, legjobb művészeink támogatásával eredményesen szálltunk szembe a művészeti közéletben korábban tapasztalt zűrzavarral, káros jelenségekkel. Ezután arról beszélt, hogy a pártbizottságok és -alapi-er- vezetek többsége elismerésbe méltóan foglalkozott az ideológiai és kulturális feladatokkal. a tudományos in tó mikben, a pártpropagandában, a hírszolgáltatásban a kommunisták elősegítették pártunk ideológiájának és politikájának érvényesítését. Az elmúlt négy év gazdasági c- társadalmi eredményeihez hozzájárult az ideológiai és kulturális munka magasabb színvonalú szervezése is. — Ezek után felvetődik a kérdés — folytatta Csendes e'.\ társ —, hogyan vélekedjünk az ideológiai és kulturális életben megnyilvánuló torz jelenségekről és ellenséges hatásokról'' Azt hiszem, erről nem elég csak azt mondani, hogy élnék még nálunk a múlt szellemi maradványai. Igazat kell adnunk azoknak, akik szerint ezek a káros jelenségek, a tendenciák olykor felerősödtek és erő-ebben hatottak. Viszont vel'fk szemben sokszor nem léptek fel határozottan. Ezen az átmeneti megtorpanáson túljutottunk. Az a követélmény azonban ma is jogos, hogy javítsuk a prdi • tikai munkát, a propagandát, az emberok tájékoztatását. Ha nem elégítjük ki az emberek politikai érdeklődését, teret adunk ellenségeinknek, akik hazugságokkal, rágalmakkal, illúziók terjesztésével rontják a közhangulatot. Az úgynevezett fellazitási törekvések bevallott célja, hogy elhintsék a kétkedést, a bizalmatlanságot a párt és a szocializmus iránt. Az említett jelenségek ellen a pártszervezeteknek és kommunistáknak kötelességük küzdeni mindig és mindenütt, gyűlésen és beszélgetéseken, sajtóban •— rádióban. Csendes Lajos elvtárs ezt követően a közoktatás néhány problémáját fejtegette. Az iskolareform végrehajtásában ugyan több nenézség támadt, egészében azonban jelentős fejlődés tanúi voltunk. Az iskolák kapcsolata javult az Siettél és a termeléssel. A középiskolai öt plusz egyes oktatás azért nem hozta meg a várt eredményt, mert nem tudtuk biztosítani a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Ezért úgy változtattunk a középiskolai munkára nevelés rendszerén, hoay ahol lehetett .szakközépiskolákat, szakközépiskolai és tagozatos osztályokat szerveztünk, a gimnáziumi osztályokban pedig bevezettük a gyakorlati oktatást, valami'-.t a termelő munkában való részvételt. Az oktató-nevelő munkát jól szolgálja a korszerűsített tananyag. Hatékonyabb lett a tanulók szocialista világnézetének, erkölcsének formálása is. A tanulóifjúság túlnyomó többsége magáénak vallja a szocializmust építő rendszerünket, több érdeklődést tanúsít a nemzetközi politika, a közélet kérdései iránt. Ugyanakkor azonban a jövőben sokkal komolyabban kell elemeznünk néhány negatív politikai jelenséget. A világnézeti és erkölcsi nevelésben fontosnak tartjuk a tantestületek ideológiai, politikai felkészültségének javítását, mégpedig elsősorban egyéni foglalkozás útján. Ebben nagyobb felelőssé*; hárul az igazgatókra, az oktatásügy vezetőire és minden marxista pedagógusra. Különös gonddal kell kezelni a középiskolai oktató-nevelő munkát, mert itt készül fel az eletre azoknak a fiataloknak ■»gy része, akik a jövőben értelmiségiek és munkások lesznek, s a mi számunkra nem lehet közömbös ezek szakmai képzettségének és világnézetének alakulása. A tanulóifjúság nevelésében természetesen nem tekinthetünk el a szülői ház alakító, formáló szerepétől, a családi neveléstől. Az elmúlt években a pártszervezetek és más szervek sokat foglalkoztak a kettős nevelés káros hatásával. Sok szülő azonban csak akkor döbben rá otthoni mulasztásaira, amikor a gyerek hibázik és rossz útra tér, s legtöbbször az iskolát okozza ezért. Arra kérjük a kommunista szülőket, hogy saját gyermekeik nevelésében példamutatóan járjanak elől. Befejezésül beiskolázási gondjainkról beszélt. Az i>W évben az álu»!ános iskolai vécxeu 5w»9 tanulóból 55"3 került be a közép- és szakmunkásképző iskolákba, a p— esi ''«dső-'é látási intézmenr««- be oedig — termeszeteswi az orsza* k«iönböző részéiről — a 058 jelen. Vezőlől 74.7-öt vettek fel, ezek 50,6 százaléka munxas- és parasztszoiok gyermeke. Mint a számok mutálják. az általános isWat végzettek néhányszáz kivételével valahol továbbtanulnak. Hol tapasztalunk problémát? Főkén! pályaválasztásban és a t£ irányításában. A szülők n- lesze még mindig csak a középiskolában tanulva látja biztosítottnak gyermeke jövőjét, nines még kellő becsülete a fizikai munkának. Nem lehetünk elégedettek a pedagógusok és társadalmi szervek pályaválasztási tanácsadásával sem. Nem kevesebb a gond a» egyetemi és főiskolai felvételekkel sem Az az elvünk, hogy egyetemeinkre és főiskoláinkra csak a legrátermettebb fiatalokat vegyék fel, ebből azonban nem következhet az, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a munkások és parasztszülők gyermekei. A tanulók elbírálásánál az idén már fokozottabban figyelembevették a politikai és emberi magatartást is, és bízunk abban, hogy a jövőben még felelősségteljesebb munkát végeznek a felvételi bizottságok. Emellett a pedagógusok és szülők fokozottabban segítsék a munkásparaszt gyermekeket, a hátrányos helyzetben levő tanulókat már egészen az általános iskolától kezdve. A pártértekezlet résztvevői tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban megtekintették Shakespeare: Szeget szeggel című drámájának előadását. A tanácskozást ma reggel 9 órakor folytatják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmi n-k 49. évt'waulój i alkalmaiból koszcrOxAsi iinn^o-ég volt vasárnap délelőtt Pécset a szovjet hősök emlékművénél. A magyar és sz—jet hinmu'Z elhangzása után Baracsi Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művésze (^szavalta Kónya Lajos D'.- őség néb i ó Forradalom című versét. E*t kővetően az Ä3BMP megyei és városi Bizottsága neveben Rapai Gyula elvtárs, a Megyei PártlT- zottság első ti’kára cs Ambrus Jenő elv«árs a Városi Pártbizottság első titkára, Baranya megye *s Pécs város Tanácsa nevében Palkó Sándor elvtárs, a Megyei Tanács vb-elnöke és Horváth Lajos elvtárs, a Városi Tanács vb-elnöke helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. Megkoszorúzták az emlékművet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a fegyveres testül-tek, a KISZ és az Ut- törőszövetség megyei és városi bizottságai, a Hazafias Ncöfront megyei és városi bizottságai és az üzemek, vállalatok, hivatalok és iskolák küldöttei a szovjet hősök sírjain elhelyezték a szeretet és hála virágait. \ ko- jze»mzási ünnepség az nter- nacionálé hangjaival éri véget. A képen: Rapai Gyula és Ambrus Jenő elhelyezik a Mr gyei és a Városi Párt- bizottság koszorúját. A MAI SZÍNHÁZ Nemzett Színház: Pillangókisasszony (este 7 órakor) 15 százalékos szelvények és szelvénybérletek. Tájszlnház: Három szegény szabólegény (este fél 8 órakor) Siklós. ZENE Liszt-terem: Yoshio Unno hegedűestje. ,.B” Kamara-bérlet (fél 8 órakor). Átalakult a világ arca Diszünnepség a Petőfi filmszínházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyed és Pécs városi Tanács VB-a és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság rendezésében, a megye és Pécs város párt- és állami vezetői, valamint meghívott vendégek jelenlétében díszünnepséget rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulójának tiszteletére vasárnap este hat órakor a Petőfi filmszínházban. Az ünnepi beszédet A 1 m á s i János, a III. kerületi tanács vb- elnöke mondotta. — Korunk fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet. Ennek nyitánya volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Lenin elvtárs, a szovjetek III. összoroszországi kongresszusán a következő megállapítást tette: „Másképp alakult a dolog, mint ahogy Marx és Engels várták, nekünk, orosz dolgozó és kizsákmányolt osztályoknak jutott osztályrészül, a nemzetközi szocialista forradalom élcsapatának megtisztelő szerepe, és mi most világosan látjuk, hogyan megy majd messzire a forradalom fejlődése; az orosz kezdte, a német, a francia, az angol befejezi, és a szocializmus győzni fog”. A bolsevik párt bátorsága, amellyel az elmaradott, a j vesztett háborúk káoszában vergődő Oroszországban a for- I radalom élére állt, nemcsak i az orosz proletariátus és pa- i rasztc”ííí f— a —I —ni vetett hitből eredt. Lenin emlékezetes szavai — amelyeket a péter»ári szovjet ülésén kiáltott oda arra a kérdésre, hogy van-e pArt. amely egyedül képes vállalni az ország vezetését: „Van ilyen párt!” — a bolsevik párt tudományos mag győződésén alapultak. Az imperialista viszonyok és az első világháború elemzése alapján ugyanis kimutatták, hogy lehetséges a forradalom győzelme kezdetben egy egyedülálló országban is. És beöi- zonyították, hogy a forradalmi munkásosztály sikerrel küzdhet az imperialista háború ellen, azt polgárháborúvá, forradalmi háborúvá változtathatja. — A Szovjetunió, az Októberi Forradalom szülötte — folytatta az előadó — hallatlanul nehéz történelmi körülmények között szilárdult meg, fejlődött és a második világháború szörnyű próbatételei közepette bizonyította be erejét, legyőzhetetlenségét, a szocialista rendszer fölényét. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelmei, amelyek döntő szerepet játszottak a fasizmus megsemmisítésében, hatalmas jelentőséggel bírtak, a kapitalizmus általános válságának elmélyülése, a szocialista világrend- szer kialakulása, az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása szempontjából. — Átalakult a világ arca, új erőviszonyok keletkeztek. A szocialista országok a föld területének 26 százalékára te’-í'''5’'-1- 1-i t; V» — + f\ ■»»*■> í—If Ö él a világ lakosságának több mint 35 százaléka. — A szocializmus útján járó magyar nép a szocialista világrendszer tagja — mondotta Almási János —eredményei a nemzetközi haladas erőit gyarapítják. A magyar nép vérbe fojtott forradalmak után 1945-ben határozottan a nemzeti, demokratikus és szocialista megújulás, a felemelkedés útjára lépett. Ezt az utat október szülötte, a Szovjetunió felszabadító hadserege nyitotta meg előtte. 1945 áprilisában a nemzeti kormány Magyarország teljes fel- szabadulása alkalmával kiáltvánnyal fordult a magyar néo- hez: „A Vörös Hadsereg megadta a lehetőséget az ország újjáépítésére, mégpedig szabad, erőteljes, független és demokratikus nemzeti állammá. A «’»oyíoif; '{'iar|c’<=»TV>(T p £fv<;;7;0v-n fegyvertényei ledöntötték a gyűlölködés válaszfalait ;» amelyek elzártak bennünxd a szabadságszerető környezi népekkel való összefogás tehetőségeitől. Ezt az összefo-j gást azonnal meg kell terem- j tenünk, mert az orosz nép j barátsága mellett biztosítéka I lesz ez a magyar jövőnek”. — Azoknak a lenini elvek- | nek következetes alkalmazása j — mondotta befejezésül a | díszünnepség előadója —, amelyeket az Októberi Szocialista Forradalom és e forradalom fejlődésének 49 esztendeje igazolt, elvezeti a magyar dolgozókat is a szocializmus teljes győzelméhez. Az ünnepi beszéd elhangzása után a díszünnepség közönsége megtekintette a Lenin Lengyelországban című szovjet—lengyel koprodukciói *?’ «-ív-** -+ | MOZI Park: A párizs—müncheni háló* kocsi (léi 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Lenin Lengyelországba« (szv., 4. 6, 8). Kossuth: Fény a redőny mb- gött (szv. 10, fél 5, fél 7, fél 9*. Híradó Mozi: Magyar híradó. Gondolatok egy utcanévről, Hencegő hangyácska. órák. Hobby. (Előadások 12 órától 3 óráig folytatólagosan). Meszes: Eglháború (szv. 5). Csak 16 éven felülieknek! Szcntlörlnea A negyvenegyedik (7). Pécsvá- rád: Nyúl kollega házassága (7J. Mágocs: Tolvajok szigete (7J. Bóly: Utánam, gazfickók! (szv. szí. 7). Beremcnd: A szisztéma (szv. 7), Csak IS éven íelülielr- nek! Sellye: A titok (szv. 7J Harkány: A riói kaland (sz*. szí. 7). PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Magyar nyelvű míiaae. Sporthíradó. 17.45: Szovjet filmek zenéjébe 18.00: Hangképek az MSZMP Ba« ranya megyei pártértekezletA« ről. 18.40: Magyar szerzők táncdalai, 18.55: Hírek. Műsorismertetés. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsom. 19.30: Német nyelvű műsor. 20.00: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ Budapest: 13.25: Győri Vasas ETO—Sporting Braga labdarúgómérkőzés közvetítése Győrből. A közvetítés szünetében: Miért szép? (A Magyar Hirdető kis film}«* ismétlés). 17.00: Hírek. 17.05: A Magyar Hirdető műsora 17.20: Ügyes kezek, a szovjet Televízió gyermekműsora, felvételről. 17.50: Zseb-tévé. Tarka-barka műsor gyermekeknek. 8.20: Sokszemközt. Aktuális ipari riportműsór. >.30: A hét könyvei. ‘8.55: Sorsok, emberek. Dokumentumfilm. K. Nagy SA*1- dórról. *3.15: Hazai tükör. Aktuális jegyzet. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Gyárfás Miklós színhási jegyzete. 20.00: Federico Garcia Lorca: Yerma. tragikus költemény, — Közvetítés a Madách színházból, felvételről. (16 éven felülieknek). 21.40: Zenei figyelő. A Tv zenei újságja. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. Belgrád: 9.40: Iskola-tv. 11.00: Oktatásnevelés. 14.50: Iskola-tv. 10.55: Zenei oktatás. 17.35: Hírek. 17.40: Tikk-takk. 17.55: Pionírok tv-stú- diója. 18.25: Műsorismertetés. 18.30: Tv-újdonságok. 18.45: Riportműsor. 19.05: Ébresztőtől takaródéig. 19.30: A tv-posiája. 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Tv-híradó. 20.30: Hirdetések. 20.45: Játékfilm. 22.05: Tvhírádó.
