Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
\ 6 napló 19««. NOVEMBER 9. Baranya megye számokban A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága „Baranya megye számokban” című kiadványában közzétette a II. ötéves terv eredményeit. A kiadványt a megyei pártértekezlet küldöttei is kézhezkapták. és tájékozódhatnak megyénk eredményeiről. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a kiadvány alapján a második ötéves terv megyei eredményeit. ' A II. ötéves terv időszakában Baranya megye és Pécs város gazdasága számottevően erősödött, szociális és kulturális helyzete jelentős mértékben fejlődött. Mindez annak következménye, hogy a II. ötéves terv előirányzatai túlnyomórészt, teljesültek, a számos területen mutatkozó túlteljesítés mellett elenyésző volt a tervtől való ]«ra»™dás 11 milliárd forint beruházásokra • A KimmXMtLM/ 4WFM6AL0M ALAKULÁSA ■ ( /uoeX : 1969 - ) A megyében 1961—65 években mintegy 11 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Évente átlagosan mintegy 5500 forint beruházás jutott a népesség egy főjére. szemben az országos 470'i forintos átlaggal. A beruházások közül a nagyobb részt — mintegy 53 százalékot — az ipar kapta, ezen belül is a nehézipar. A mezőgazdaság az összes beruházásból 17 százalékban részesült. A termelőszövetkezetek állami hitelből és támogatásból. de jelentős részben saját erőforrásból az öt év alatt közel 1 milliárd forintot fordítottak építési beruházásokra. erdő- és gyümölcstelppí- tésre, az öntözés fejlesztésére, stb. Az ipari termelés fejlődését nagyban elősegítették azok a beruházások, melyek révén új ipari üzemek létesültek, a meglévő üzemek kapacitása pedig bővült. Az összes ipari beruházás ötven százalékát a villamosenergia termelés és elosztás, negyven százalékát a szénbányászat fejlesztésére fordították. Az ötéves tervben névsze- rint is kiemelt Zobák-akna 1964. év elején termelni kezdett és a tervidőszak végén elérte az első szakaszra előirányzott napi 150 vagonos termelést. A Pécsi Hőerőmű alap-beruházási és bővítési munkái számos nehézség ellenére oly mértékben haladtak előre, hogy a 100 MW-as bővítésből 50 MW üzembelépett és a távfűtés is mintegy 16 MW kapacitásnövekedést eredményezett. E két legfontosabb beruházás mellett még számos ipari beruházást helyeztek üzembe. Hidason új brikettgyár létesült, a Mohácsi Farostlemez- gyár tovább bővült, a Pécsi Porcelángyárban megvalósult a hosszú szigetelőrúd gyártás. A Pécsi Tejüzem és a Patyolat Vállalat új ipartelepet kapott. A Pécsi Gázmű rekonstrukciója során benzinbontó üzem létesült a gáztermelés fokozása érdekében. Rekonstrukciós jellegű beruházást hajtottak végre a Pécsi Sörgyárban. Elkészült az ipari gőzvezeték első szakasza, amely a Pécsi Bőrgyár és a Húsüzem gőzellátását! biztosítja. A Pécsi Kesztyű- ’ gyár új üzemet létesített Sik- \ lóson. új kenyérgyár épüli i Sellvén. Az építőanyagipar fejlesztése érdekében két jelentőse üzem létesült: ^ a falpanelgyártó üzem és a staza födémgyártó üzem. A megye területén a terv- j időszak alatt 17.5 kilométer új út készült el. Tizenhat •leivé” kátyút bekötőutat. 48 kilométer hosszúságban. A j vidéki városok közül elsősorban Komlón folyt jelentős úthálózat-felújítás, A kereskedelem fejlődését elsősorban a bolthálózat fejlesztése és a raktározási jellegű beruházások megvalósítása jelzi. Pécsett 33 millió forintos ráfordítással ruházati raktárak épültek. A tervidőszak alatt helyezték üzembe a MÉK tárházait és az ÁFORT telepét is. Az idegenforgalom jelentősebb beruházásai voltak az elmúlt ötéves tervidőszakban: a Mecseken felépült a Fenyves szálló, a Sallai utcában átadták a Hotel Turist turistaszállót és megnyílt a mecseki autós camping. A mezőgazdasági beruházások között is számos olyan létesítmény valósult meg, melyek a termelés növelését, korszerűbbé tételét, szolgálták. A Villányi Állami Gazdaságban 15 ezer hektoliter szőlőfeldolgozó és előhajtató készült 14 millió forintért A Pécsi Baromfikeltető évi 2 millió 300 ezer darab naposcsibe keltetéséhez szükséges berendezéssel bővült, 8 millió forint értékben. A Szigetvári Gépállomás 400 gépegység javítására alkalmas műhelyt kapott a Zengőaljai Állami Gazdaság és a Baranya-Tolna megyei Halgazdaság összesen mintegy PONTOS ARB NQVéNyBK TERMÉSÁTLAGA ( 9/kft) BÚZA L ŐSZ/ARPA kukorica. taik. A tervidőszak alatt a megye traktor és munkagép- állománya több, mint 50 százalékkal gyarapodott. A megye állatállománya a tervidőszak alatt megközélítö- en 9 százalékkal csökkent (a lóállomány kiselejtezése miatt) és továbbra is kedvezőtlen maradt mind a szarvas- marha, mind a sertésállományon belül az anyaállatok aránya. 4 SZOCIALISTA /PAR n i 1 M r~i 49$tí~60 '961-65 1935 sek és halálozások száma évről évre nagyjából azonos, a születések száma csökken. A művi vetélések száma a tervidőszak közepétől kezdve már meghaladja a születések számát. A megye összmépessegét tekintve a foglalkoztatottság színvonalában nem tönent lényeges változás a tervidőszak alatt. Az aktív keresők száma 190 ezerről 197 ezer főre növekedett, s mivel a népességszám növekedési aránya is hasonló ütemű volt, a 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltartottak száma 1960-ban és 1965-ben egyaránt 110 fő volt Jelentősen nőtt az inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok) száma. 16 ezer főről 33 ezer főre. Ez elsősorban a mezőgazdasagi nyugdíjas réteg kialakulásának és az átlagos életkor kitolódásának a következménye. A kereső népességen belüli atréte- geződés nagyarányú volt A mezőgazdaságon kívüli ágazatokban a keresők száma 24 ezer fővel nőtt, a mezőgazda- sági dolgozok száma viszont 16 ezer fővel csökkent. A megye lakosságának az életkörülményei az elmúlt öt évben kedvezően változtak. Számításik szerint a lakosság készpénz bevétele, amely az landó jelleggel bevándorló 1»» kosság évről évre 8—900 1*- kast igényel. A n. ötéves tervidőszak! alatt a megye és Pécs váró* egészségügyi ellátása jelentősen javult. Növekedett az orvosok száma, több új intézmény létesült. Az ötéves r«rv végén 1000 orvos állott a lakosság rendelkezésére, 262-veí több mint 1960-ban. Pécsett és Baranyában 10 ezer lakosra 24 orvos jut, ami lényegesen jobb az országé* ellátottságnál (18,5). A II. ötéves terv művelődéspolitikai célkitűzését — a? általános és szakirányú műveltség emelését — az oktatási reform végrehajtásával sikerült megvalósítani. Évről évre növekedett az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásba bevont tanulók száma. Az általános iákolai tanulók száma az 1965—66. tanévben 12 százalékkal volt több, mint az 1960—61. tanévben. Teljes mértékben megvalósult az ötéves tervnek az a rendelkezése, amely a középiskolai tanulók számát országosan 48 százalékkal kívánta emelni. A tervidőszak alatt Pécsett vegyipari gépészeti technikum* Űjmecsekalján gimnázium« ESI teraíeíes I \ LÉTSZÁM 19$0 19SS 1960 196S A tervidőszak kezdetén az állatállomány nagy része a háztáji gazdaságokban volt, és több mint 12 százalékkal volt nagyobb a közösnél. 1966 tavaszán már több mint egy- barmadával meghaladta a közös gazdaságok állatállománya a háztáji gazdaságokét Az állat és állati termékek termelése nagyobb mértékben és elsősorban általában azokban az ágazatokban fejlődött, ahol viszonylag kisebb befektetés is elegiendő és a lekötött eszközök megtérülése gyorsabb (sertés, baromfi, tojás). Bár a felvásárolt mezőgazdasági áruk mennyisége közel egyharmaddal növekedett, a felvásárlási célkitűzések nem valósultak meg. Megyénkben azonban a növekedés nagyobb mérvű, mint országosan. Kenyérgabonából a felvásárolt I mennyiség 1965-ben több mint 70 százalékkal, napraforgóból 120 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Vágósertésből több mint kétharmadával nőtt a felvásárolt mennyiség, baromfiból több mint háromszorosa, tojásból kétszerese volt a felvásárlás. összjövedelemének több mint négyötödét teszi ki, 1965-ben 34 százalékkal haladta meg a Magyar Nemzeti Bank által öt évvel korábban kifizetett pénzmennyiséget. Ez az emelkedés adódik a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a nominál átlagkeresetek növekedéséből. 5 év alatt a nominálbér az iparban 9,5 százalékkal, az építőiparban 11,4 százalékkal, a kereskedelemben 13,5 százalékkal nőtt. Figyelembe véve a nominálbérek emelkedését, valamint azt, hogy öt év alatt egyes fogyasztási cikkek árai emelkedtek, a reálbérek növekedése az országosat megközelítően mintegy 8—9 százalékra tehető. A megye iparában a munkások átlagkeresete mintegy 400 forinttal haladja meg íz országos átlagot, az egy főre jutó bolti és vendéglátó forgalom is magasabb, mint az ország számos más megyéjében. Egy lakosra átlagban több televízió, hűtőszekrény, autó és bútorvásárlás jut. A takarékbetét-állomány 1SB5 év végén három és félszer több volt, mint 5 évvel korábban. A lakosság életszínvonal változását részben tükrözi es befolyásolja a kiskereskedelmi forgalom és az áruellátás is. A megye bolti és vendéglátóhálózatában forgalmazott érték 1965-ben közel 3,5 milliárd forint volt, 34 százalékkal több, mint öt évvel korábban, és 11 százalékkal magasabb a II. ötéves terv országos előirányzatánál. Az életkörülmények javulásának egyik fokmérője a lakásépítkezés volumene és üteme. A megyében és Pécsett a tervidőszak alatt 11 582 'a- kás épült (ebből Pécsett 6042) A nagyarányú lakásépítkezések következtében javultak . a lakásviszonyok: míg 1960-ban a 100 lakásra jutó lakosok száma 351 volt. addig 1965- ben már csak 329. A javulás mértéke azonban — elsősorban a városokban — nem kielégítő. Pécsett például az áiA lakosság szociális, kulturális helyzete Baranya megye és Pécs város népesedése öt év alatt 405 ezer főről 414 ezer főre növekedett. Pécs város lakossága 121 ezerről 135 ezer főre emelkedett. Komló lakossága kétezer fővel gyarapodott, Mohácsé nem változott. A városi lakosság aránya az 1960. évi 41 százalékról 1965 végére 44 százalékra növekedett. Az összlakosság számának növekedése egyre kisebb mértékű, ami a természetes szaporodás csökkenésén kívül a bevándorlás csökkenésével is összefügg. A természetes szaporodás aránya nem kielégítő, éppen a felére esett az 1960. évinek. Míg a házasságkötéPécsváradon, Sellyén és Komlón gimnázium, Bolyban pedig mezőgazdasági szakközépiskola létesült Az elmúlt években két új felsőfokú oktatási intézmény létesült. Pécsett felsőfokú vegyipari-gépészeti technikum, Sellyén pedig felsőfokú mezőgazdasági technikum. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak a száma öt év alatt csaknem megkétszereződött és az 1965—66. tanévben 662« fő volt. ötéves tervünk fontos feladatnak tekintette tovább szélesíteni a lakosság művelődési lehetőségeit. E cél megvalósítása érdekében tovább fejlesztették a könyvtárhálózatot) növelték a színházi tájelőadások számát, elterjedt a televízió és népszerűek lettek az ismeretterjesztés új formái. A könyvtárak könyvállománya 1960 óta a tanácsi könyvtárakban 361 ezerről 559 ezerre növekedett, az olvasók Száma pedig 46 ezerről 76 ezerre. A kölcsönzések száma pedig öt év alatt 886 ezer kötetről 1 millió 659 ezer kötetre emelkedett 1960-ban mindössze 2872 televízió előfizető volt Baranyában, 1965. év végén 43 J00 előfizetőt tartottak nyilván. Az 1000 lakosra jutó tv-elófi- zetők száma (103) lényegesen kedvezőbb, mint az országos átlag (67). A mozi látogatások csökkenésével szemben némi emelkedést mutat a színházlátogatások száma. Míg 1960-ban egy színházi előadásra 287 látogató jutott 1965-ben már 398 fő jutott egy előadásra. A megye múzeumainak különféle előadásait, kiállításait, tárlatait 427 ezren nézték meg az elmúlt évben. t A termelés fejlődése A megye ipari termelő egy- | ségei 1965-ben több, mint másfélszer annyit termeltek, mint 1960-ban, vagyis a máso-^ dik ötéves tervidőszakot megelőző évben. Az új ipari üzemek és üzembővítések lehetővé tették néhány nagyjelentőségű új gyártmány gyártásának a bevezetését is. Ilyenek például a színeit farostlemez, a magasnyomású ahydrált kőszénbrikett és a porcelán hosszú rúd szigetelő. Fokozódott a megye részvétele a nemzetközi munkamegosztásban is. öt év alatt két és félszeresére növekedett az ipari termékek külkereskedelmi célokra való átadása. 1965- ben az ipari termelésnek már 6 százaléka került exportra. Az 1,4 milliárd forint értékű exporttermék 00 százaléka könnyűipari .termék volt. Az elmúlt években különösen a bőrkesztyű és a bőrcipő bizonyult keresett cikkeknek, de nőtt a kereslet a szigetvári konzervek, a sajtkészítmények és a porcelánszigetelők iránt Is. A tervidőszakban 30 százalékról 40 százalékra nőtt a tőkés piacokon értékesített exportcikkek részaránya. A munka termelékenységének növekedése a megyében 31 százalékos volt. Nem érte él ugyan a második ötéves tervben előirányzott 32—33 százalékot, de jobban megközelítette azt az országos átlagnál. A megyében a termelésnövekedés 62 százaléka eredt a termelékenység emeléséből és 38 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. A megyében települt ipar a tervidőszak végén 56 ezer főt foglalkoztatott, melyből 44 ezer volt a munkás. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt 24 százalékkal növekedett A mezőgazdaságban nagyarányú fejlődés ment végbe a tervidőszak alatt Jelentős koncentráció figyelhető meg mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek területén. A tervidőszak végén egy-egy termelőszövetkezet háromszor volt nagyobb, mint a tervidőszak kezdetén. Jelentősen javult a mezőgazdaság szakember ellátottsága I is, a szakmunkásképzés üteme azonban még ma sem kielégítő, jóllehet a fokozott gépesítés és a termelés specializálódása egyre több szakmunkást igényel. A mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés hozama mintegy 8—9 százalékkal nőtt az ötéves tervidőszakában. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt mintegy 2000 kát. hold szőlőt és 2600 kát. hóid gyümölcsöst telepítettek, növelve ezzel a földterület intenzívebb kihasználását. Változott a szántóföldi kultúrák összetétele, szerkezete is. Csökkent a kalászosok, a burgonya vetésterülete, a kukorica, a hüvelyesek, az ipari növények, szálastakar- mányok és zöldségfélék javára. A mezőgazdasági munkákat — elsősorban a növénytermesztést — a korábbi éveknél lényegesen nagyobb arányú gépesítettség jellemezte. | A szemeskukorica gépi be- I takarításának kivételével a I terv célkitűzései megvalósul100 kát holdnyi halastavat létesített. a Bólyi Állami Gazdaságban 212 hold öntözésére alkalmas öntözőtelep létesült. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségben építettek istállókat. és egyéb állati férőhelyeket. öt év alatt szinte valamennyi termelőszövetkezet részesült ilyen jellegű beruházásokból. A mezőgazdasági gépesítés nagymértékben fejlődött az elmúlt öt év során. Több mint 2000 traktor, másfélezer traktoreke. 300 arató-cséplőgép .«tb. állt m un iféba a megye mezőgazdaságában. A gépeknek több mint a felét a ter- o»elős>’övetkezetek üzemeltetik. A kommunális beruházások »erén *iaö»orban a la kas be ru- házásokat kell kiemelni. A ;- tervidőszak alatt 11 582 lakás e épült, ebbő] 5687 állami arő- t. bői. Jelentősebbek az egészség- i- ügyi beruházások közül: a i- harkányi 130 ágyas kórház, e a mecseki 300 ágyas TBC sza- i- natórium, a komlói 120 ágyas- i kórházbővítés és az idén át- ! adott 400 ágyas egyetemi kli s | nikatömb. 7, A kulturális beruházások t közül mindenekelőtt a számos- új iskolát kell megemlíteni, p j amelyek Pécsett és a megyé- e _ ben épültek, valamint a pécs- :- j váradi új 400 személyes kul- '- j turház, az új . hidasi 400 fős c.1 kultúrterem és a megyei k j könyvtár felújítása érdemel i- I említést.
