Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

1966. NOVEMBER TL 4 nupu> Tisztítsak meg a jármüveket a sártól! Csillagvizsgáló Szekszárdon A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola négy évvel ez­előtt — az országban elsőként — önálló tárgyként iktatta be a tantervébe az üzemve­zetést. Ezt azóta minden fel­sőoktatási intézmény átvette. Dr. Bélák Sándor professzor, a főiskola tanszékvezetője én- teken erről a témáról tartott előadást Pécsett a Ratal Ag­rárszakemberek Klubjában. Ez alkalomból készítettük .-ele lapunk számára az alábbi in­terjút. — Milyen felismerés ve­zette a főiskolát a veze­tés, mint önálló tantárgy beiktatására? — A főiskola állandó kom- tatktust tart fenn végzett hallgatóival. Láttuk, hogy fia­tal iáink miiven gyorsan ke­rülnek felelős vezető beosztás­ba. sokszor rajtuk ált vagy bukik egy egész falu, tsz vaev más üzem sorsa. Azt is láttuk, hogv pár év múlva idő előtt elfáradva gyakran elmenekülnek valamelyik ki­sebb felelősséggel járó szak­területre, súlyosabb esetben teüesen hátat fordítanak a szakmának. Egyre inkább be kellett látni, hogy bizonyos vezetési ismeretek nélkül me­zőgazdász nem állhat meg a lábán az életben. — Egves országokban már in—14 évvel ezelőtt létrejöt­tek az egyetemeken a veze­téstudományi tanszékek. Ná­lunk az utóbbi három évben került fókuszba a vezetés, mint önálló tudomány. Ma már nemcsak a mezőgazdasá­gi. de a műszaki és az orvosi emmtemeken is tanítják • J — Ki legyen a vezető? Van egy irányzat, amely szerint nem fontos, hogy a vezető szakember le­gyen, sókkal inkább jó koordinátor. Mi erről a véleménye? — Külföldön a menedzser típusú vezetők mellett tör­nek lándzsát. Nekem ezzel szemben az a véleményem, hogy már ma is, de a jövő­ben különösen, a vezetőket elsősorban a szakembereikből kell- kiválogatni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a vezető ne legyen jő koordi­nátor. hisz mi a főiskolán ép­pen ezt akarjuk elérni. A me­zőgazdaságban, ahol egy-egy üzem oly szerteágazó tevé­kenységet folytat, a vezető nem lehet egyszerű ügyvivő, aki semmit sem konyít a szak­mához. Ezért ellenezzük a sza­kosított oktatást is. Főiskolán­kat. amely 1967-ben tér át az ötéves képzésre, nem bontjuk szakokra. Végzőseinknek mód­jukban áll természetesen, hogy később szakmérnökök legye­nek. de ehhez újabb egy vagy két évet kell tanulnioik. I — Mi dönti el azt, hogy valaki vezető lehet? — Korábban ezt sajnos sok­szor a véletlen döntötte el. Míg egy gépírónői állás be­töltésére pályázatot hirdettek, s a 10—15 jelentkező közül minden esetben a legalkali -.a- sabbat választották ki, addig egy mezőgazdasági üzem ve­Milyen legyen a jó vezető? zetői tisztének betöltésére rit­kán vizsgálták meg az alkal­masságot. Papíron egyszerűen meg sem volt szövegezve, hogy mit kívánnak a jó vezetőtől. Hogy egy távoli példát hoz­zak: az Egyesült Államokban 286 kérdésben kell megfelel­nie a jelöltnek áhhoz, hogy a vezetői állást megkaphassa. — Én nyolc pontban foglal­nám össze a vezető iránti igé­nyeket, ez a nyolc pont a Kö­vetkező: felelősségtudat (és az ezzel összefüggő önállóság), te­kintély, határozottság és kö­vetkezetesség, igazságosság, jó szervező- és kezdeményező­készség, lényegérzék, szaktu­dás és végül az emberekkel való helyes bánásmód. Ha ezek közül csak egy is hiány­zik valakiben, nem lehet jó vezető. — Az özemnek tehát flyen sok oldalról kell informálód­nia új vezetőjéről. Főiskolánk is ad bizonyos információkat hallgatóinkról. Képességeikről teszt-vizsgálatokat végzünk, ezzel segítjük őket önmaguk megismerésében. Nem árt, ha a már gyakorlatban levő ve­zetők időről időre sajátmaguk- kal végzik el ezt az önfény­képezés*. — Maradiunk egy per­cig ennél a gondolatnál! Az új gazdasági mecha­nizmus nagyobb önállósá­got ad, egyben nagyobb felelősséget ró a vezetők­re. A vezetés mai színvo­nalát növelni kell. Mit jelent magasabb színvo­nalon vezetni? — A kötött tervgazdálkodás idején valóban könnyebb volt a vezetők dolga, s ez a mód megtűrte a középszerűt is. Az új, színvonalasabb vezetési tevékenységet négy pontban határoznám meg: tájékozódás, döntés, utasítás, ellenőrzés. A harmadik ponttal eddig sem volt baj, mert utasítani min­den vezető utasított, ennél a fogalomnál azonban minőségi változásra van szükség, a pa­rancs helyébe a megbízás lép. A kettő között érezhető különbség van már így ki­mondva is. Ez kapcsolódik a nyolc pont utolsó, de talán legfontosabb pontjához. Tájékozódás. Az üzemi vak­ságban szenvedő vezető el­veszett ember. Az agrárdip­loma ma már nem ötven év­re szóL A szakkönyvek, lapok olvasása azonban nem egye­düli módja a művelődésnek. Át kell pillantani a szomszéd üzembe, a szomszéd járásba, megyébe, országba, sőt a ten­geren túlra. Döntés. A legmagasabb szin­tű vezetőd tevékenység, és dönteni csak a tájékozott em­ber tud, úgyhogy előbb min­dent mérlegel, s előre kiszá­mítja a döntés vetületeit. Utasítás csak a helyes dön­tés után következhet, s mivel a mezőgazdaságban a gazdál­kodás a kompromisszumok kompromisszuma — soha sincs minden azsúrban __ a jó vezető utasításnál érezze a helyes sorrendet. S végül az ellenőrzés. Nem elég a munka elvégzését el­lenőrizni, de mindig már menet közben kell megnézni, mit mennyiért végeztek eL — Végezetül, hogy össze­gezné az ideális vezető tí­pusát? — Hogy mit kíván a gya­korlat a mi végzős hallga­tóinktól — erre példát em­lítenék. Egyik tsz-elnök, aki­nek a kérdést feltettük, azt felelte: „Nekem olyan agrár­mérnök kell, aid, ha a tehe­nész elmegy egy hét szabad­ságra, megfejje a teheneket, de el tudjon készíteni egy tíz­éves perspektivikus tervet is”. Ez képtelenség, a tehene­ket fejő agronómus lejáratja a szakmát. A helyes arány a két véglet között van. Mi el­méletileg magas felkészültsé­gű, gyakorlati ismeretekben jártas fiatalokat akarunk ki­képezni. Tudatosítjuk hallga­tóinkban, hogy minden vég­zett agrárszakember vezető, mert kerüljön bárhova — ki­véve a kutató munkát, de nem ez a jellemző —•, minde­nütt egy-egy kisebb vagy na­gyobb közösség munkamegosz­tását irányítja. Aikad olyan hallgatónk is, aki kijelenti, hogy ő szakmát tanul, nem politikusnak készül. Igenis hangsúlyozni kell, hogy a ve­zető egyben politikus is. A korábbi évek szinte beteges elkülönítése, a szakmai és po­litikai vezetés éles különvá­lasztása, elavult. Szakfeladato­kat megoldani politizálás nél­kül nem lehet. Az utóbbi napokban az esős idő beköszöntővel számos olyan közlekedési baleset for­dult elő, amelynek oka a sá­ros úttesten való megcsúszás volt. A KRESZ 13. 9 (3) és (4) be­kezdése arra kötelezi a jármű­vezetőket, hogy a járműveik által beszennyezett úttestről a szennyeződést távolítsák el, valamint a földútról szilárd burkolattal ellátott közútra való ráhajtás elótt a jármű­vet a kerekekhez tapadó sár­tól tisztítsák meg. Az említett rendelkezéseket nem minden esetben hajtják végre a járművezetők, különö­sen a vontató- és traktorveze­tők, valamint a fogatolt jár- műhajtók. így többszáz méter hosszúságban az úttestre le­rakódott sárréteg miatt csú­szóssá válik az útburkolat, ami nagyfokú baleseti veszélyt rejt magában. Felhívjuk a Járművezetők figyelmét arra, hogy a fenti rendelkezéseket saját és má­sok személy- és vagyonbizton­sága érdekében tartsák be, az illetékes ipari és mezőgazda- sági területek vezetőit pedig arra kérjük, hogy a fentiek végrehajtását fokozottan ellen­őrizzék. A fenti rendelet megsértői­vel szemben a rendőrhatóság — amennyiben bűntett nem valósul meg — szabálysértési eljárást indít. Baranya megyei Rendőr- főkapitányság Közleke­désrendészeti Osztálya. AZ ELSŐ SÉRTETT: — Ne tessék haragudni, őszintén mondom: én nem is számoltam meg a pénzemet. Tetszik tudni, nálunk az a szokás, hogy amikor férjem haza hozza a pénzt, megszá­molom és utána beteszem a kisládikóba. De a kisládikó- ban pontosan mennyi van, azt nem tudom. Én még nem vettem észre, hogy a család bármelyik tagja is elvitt vol­na a ládából bármilyen ösz- szeget Csak most értesültem erről a dologról, mármint ar­ról, hogy besurranó tolvaj jár* nálunk és elvitt tőlünk néhányszáz forintot. * A MÁSODIK SERTETT: — Az úgy volt kérem, hogy már nem is emlékszem pon­tosan, valamit ki kellett fi­zetnem. Bemegyek a szobá­ba és nyitom a toalettszek­rény ajtaját, — tetszik tudni, ott szoktuk tartani a kész­pénzünket — keresem, kuta­tom, sehol a pénz. Hát hol lehet? Mindjárt árra gondol­tam, hogy a férjem vitte el. Mert mi másra is gondolhat­tam volna? Nem jár a mi szobánkban idegen! Na, — mondtam magamban — csak jöjjön haza, majd megkapja a magáét, amiért szó nélkül elviszi a megtakarított forin­tunkat. Jött is, úgy este tíz óra körül. Spicces volt. Ami­kor megláttam, azonnal át­villant bennem: az italra kel­lett a pénz. Képzelheti, hogy „jókedveimben” elkerekítettem a mondókámat. A férjem csak állt előttem, — még most Is látom csodálkozó arcát — az­tán csak mondogatta: „Én nem vittem el...” Nem hit­tem neki. Azóta is haragban voltunk. * A HARMADIK SÉRTETT: — Igaz, nem tettem felje­lentést. Nem, mert aznap sok­felé jártam. Amikor haza ér­keztem, akkor vettem észre, hogy nincs a helyén a pénz­tárcám. Elhagyhattam vala­hol? De mintha úgy emlékez­tem volna, hogy miután ha­zaértem, a konyhaasztalra tet­tem. De tetszik tudni, hogy van az, első zavarában az ember nem is tud visszaemlé­kezni a dologra. Az is igaz: egy pillanatra átszaladtam a szomszéd lakásba és nyitva hagytam az ajtót, de ez olyan kevés idő volt, hogy ez idő alatt nem járhatott idegen a lakásban. így gondoltam én. * A NEGYEDIK SÉRTETT: — Pontosan emlékszem mindenre. Aznap vettem fel 400 forint kölcsönt. Megmon­dom: az abortus bizottsághoz akartam menni. A 400 forin­tot a belső szobában levő szekrénybe, a kelengyém mö­gé tettem, aztán bekapcsol­tam a rádiót, valami táncze­ne volt benne. Később öltöz­ködni kezdtem, menni ké­szültem a bizottsághoz. Lát­tam, rendetlen a hajam, már annyi időm nem volt, hogy fodrászhoz menjek, átugrot­tam hát a szomszédba az on- doláló vasért Kész voltam, mentem a szekrényhez, nyú­lok a pénzért — nincs! Átku­tattam az egész szekrényt, ide­gességemben csak úgy szór­tam ki belőle a szépen lera­kott ágyneműket törülköző­ket. Mint egy csatatér, úgy nézett ki a lakás. De a pénz sehol. Leültem a ruhahalmaz­ra és sírtam. Sírtam még másnap, harmadnap is. Ne­gyednap elhatároztam: újabb pénzt nem kérek kölcsön — nem megyek a bizottság elé. A gyermekkocsira pillantok, amelyben egy tíz hónap kö­rüli fiúcska alszik. — Róla volt szó? — Igen — mondja, aztán odalép a gyerekkocsi mellé, megigazítja a steppelt kis pap­lant — Bánja-e, hogy nem tu­dott elmenni a bizottsághoz? Pistike felé néz. — A világért sem adnám senkinek! * A VÁDLOTT: Molnár Ilona, 52 éves, pécsi lakos, öszes hajú, erő* nő. A besurranásos tolvaj lásra spe­cializálta magát Huszonnyolc éves koráig dolgozott mint ta­karítónő, de mint szakácsnő is. Azóta — besurran. — Hány évet ült börtönben? — összesen 21 évet Az elmúlt 24 évben tehát mindössze 3 évet volt sza­badlábon. — Mindig besurranásos lo­pásért ült? — Igen. — Milyennek ismerte meg az embereket? — Ha pénzre volt szüksé­gem, tudtam szerezni a la­kásokból. Nem volt nehéz dol­gom. Vannak emberek, akik nem is tudják pontosan, hogy mennyi pénz van náluk, illet­ve a lakásban. Legtöbbször a födszinti vagy a kapuk alól nyíló lakásokba mentem be. Onnan könnyű eltűnni... — Sok a nyitvahagyott la­kás? — Hosszabb időre nem hagyják nyitva a lakást, job­ban azt mondhatnám, hogy csak rövid időre átugranak a szomszédba. Az ilyen esetek’-» vártam én. Ehhez persze, fi­gyelni kell, mikor alkalmai a pillanat. — Hol szokták általában az emberek a pénzt tartani? — A toalettszekrényben vagy a nagy szekrényben, a ruhák mögött. Molnár Ilona elmondta, mi­ként járt a második sértett­nél. Az asszony elment a la­kásból, a boltba szaladt, ezt az időt használta fel a be- surranásra. Azóta a feleség is emlékszik erre. A negyedik sértett esem ben „a szobában szólt a rá­dió, a konyhában egy fia­talabb nő öltözködött. A szo­bának az udvar felől is van bejárata, ott mentem be". — Mindig talált pénzt? — Legtöbbször. Meg taka­rékbetétkönyvet is. Igaz, azt nem vittem el. Nagyon rizi­kós a kiváltása. Meg minek? van itt pénz, kérem... Garay Ferenc Új MÉK-pavíIon nyílt Űjmecsekalján Szombaton reggel megnyüt Ujmecsekal- ján Pécs legújabb zöldséges pavilonja. A nyitásnál a primőrt termelő szövetkezete' olcsó paradicsoma, zöldsalátája, zseng karalábéja, csöves paprikája, zöldhagyma ja, ét spenótja is ott volt a szokványos áruk között. Többféle álma, burgonya, friss fr>jás, savanyúság várta a vásárlókat. A pavilont a Kórház téri 25-ös bolt -emelteti. Reggel 6 óra körül nyitnak és 'z érdeklődéstől függően, este 6—7 óráig árusítanak. Szekszárdon a Városi Takács és a TIT közreműködésével amatör csillagvizsgálót rendeztek be. Képünkön: A Garay Gimnáziumból toborzott szakköri tagok ismerkednek a csil- j lagdával Történetek a forint körül VAN ITT PÉNZ, KÉREM... 286 kérdésre felel a jelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom