Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

IMA. OKTOBER 23. napló 3 Járási párlértekezlet Mohácson (Folytatót az l. oldalról) A tagadhatatlan eredmé­nyek mellett elég gyakran hallani soviniszta, nacionalis­ta megjegyzéseket. Egyesek elfogultan és egyoldalúan di­csőítik a nyugati életformát. Fel kell figyelni arra, hogy a külföldről ide látogatók egy része kifejezett rosszindulat­tal nyilvánosan ócsárolja ha­zánkat, visszaél vendégszere­tetünkkel. Ugyanakkor a kom­munisták néhol tétlenül el­hallgatják a rágalmakat, nem leplezik le terjesztőiket, nem állítják velük szembe eredmé­nyeinket. A politikai agitáció- ban fel kellene használni azo­kat a véleményeket is, ame­lyeket a körünkben jó han­gulatban eltöltött külföldiek hangoztatnak. A járás pártszervezeteiben a négy év alatt kevés párt­tagot vettek fel, Versenden és Kékesden egyet sem. Ennek legfőbb okát abban kell ke­resni, hogy a tagfelvétel nem szerves része a pártmunká­nak, bizonyos esetekben elő­térbe kerül, legtöbbször azon­ban hivatali munkává válik. A párt számszerű fejlődése elsősorban a politikai munka függvénye, fel kell kutatni azokat az embereket, akik ér­demesek a tagságra és velük foglalkozni kell. A VIII. kongresszus óta megnőtt az érdeklődés az ideológiai kérdések iránt, ezt legjobban a pártoktatás kü­lönböző formáin tanulók szá­ma mutatja. A pártoktatás és a pártnapok jó alkalomnak bizonyultak arra, hogy tisztáz­zák a felvetődő kérdéseket. Az utóbbi időben számos téves álláspont, nézet hangzott el az ország politikai, gazdasági életében történt változásokkal kapcsolatban. A beszámoló hangoztatta, hogy a párt, a munkásosztály vezető szerepé­ről, az ár- és bérintézkedé­sekről hangoztatott vélemé­nyek az informáltság hiányá­val, a társadalmi fejlődés meg nem értésével és a po­litikai műveltség gyengeségé­vel magyarázhatók. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártszervezeteknek türelme­sen meg kell magyarázni a változások lényegét. Eszmei offenzíva A beszámoló feletti vitában tizenhármán szólaltak fel. Töb­ben a beszámolóhoz kapcso­lódva gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, mint például Szabó Lajos, Pleskonics An­tal, a bólyi tsz Állami-díjas párttitkára, aki bejelentette, hogy a szövetkezet párosver­senyt kezdeményezett a Lip- póiákkal. A hozzászólók több­sége azonban politikai, ideo­lógiai kérdéseket elemeztek. Varga Jenő, a hímesházi tsz párttitkára elmondotta, hogy idén megszervezték az esti középfokú politikai iskolát. Véleménye szerint az alsóbb oktatási formák és a politikai iskola között nagy az űr, a hallgatók minden átmenet nélkül kezdenek foglalkozni j a marxista filozófia bonyo- J lult tételeivel. Nagymiklósi i Ferencné pedagógus hiányol- j ta, hogy keveset törődnek a nevelők világnézeti képzésé­vel, ezért sok pedagógus el­veszik a szaktárgy tanításá­ban, nem képes kiaknázná a benne rejlő nevelési lehetősé­geket. Figyelmeztetett arra, hogy a diákok kitűnően is­merik a magyar nép rég­múltjának történetét, de ke­veset tudnak a közelmúlt hő­si harcairól, a munkásmozga­lom kiemelkedő eseményeiről, harcosairól. Érdemes felfi­gyelni arra is, hogy -az álta­lános iskolából kikerülő fia­talok légüres térben kallód­nak, miután az úttörőszerve­zet már nem, a KISZ viszont még nem foglalkozik velük elég körültekintően. Mester Andi ás felszólalásában részle­tesen beszélt a közélet néhány olyan jelenségéről, amely za­varja gz emberek közötti vi­szony megjavítását: a szub­jektivizmusról, az emberek véleményét semmibevevő ve­zetőkről, a karrierizmusról. Romsits Ferenc, a nagynyá- rádi pártszervezet titkára ki­fejtette, hogy az ideológiai irányelvek érvényesítésében a falu — az eredményék elle­nére is — elmaradt a város­tól. Meggyorsítani a fejlődést Horn Dezső elvtárs felszó­lalásában elismeréssel szólt a mohácsi járás eredményei­ről. — A kongresszus azt a fő feladatot tűzi maga elé — mondotta —, hogy az ország fejlődését meggyorsítsa. En­nek fontos eszköze a gazda­ságirányítás rendszerének re­formja, amelyet véglegesen a kongresszus hagy majd jóvá. Ezzel összefüggésben be­szélt arról, hogy a párt és a kormány nem kíván vál­toztatni a már ismert élet­színvonal-politikáján. A gaz­daságirányítási rendszer átfo­gó reformja szükségessé te­szi, hogy. 1968-ban, amikor az új intézkedéseket széleskörű­en bevezetik, a termelői ára­kat rendezzük, hogy az ár-és értékviszonyok jobban tükröz­zék a valóságos helyzetet. En­nek természetesen hatása lesz a fogyasztói árra is, az emel­kedések és csökkenések azon­ban kiegyenlítik egymást, sőt bizonyos, az ötéves tervben meghatározott százalékú élet­színvonal-emelkedést eredmé­nyeznek. — A Megyei Pártbizottság megelégedéssel veszi tudomá­sul a mohácsi járásban elért eredményeket — mondotta felszólalása elején Csendes Lajos elvtárs. — Ez az elis­merés nem formális, a mohá­csi járás kommunistái rászol­gáltak a dicséretre. Tevékeny­ségük jó irányba halad, he­lyesen használták ki a járás természeti adottságait. Itt is, mint mindenütt a megyében, gondosan összegezték a vég­zett munkát, s ennek alapján kijelenthetjük: gazdagabbak lettünk. Ezután arról beszélt, hogy a vezetőségválasztó taggyűlé­sek és pártértekezletek elő­készítése során megnőtt az aktivitás, élénkült a pártélet. Természetesen nem titkoljuk gondjainkat sem, azért be­szélünk róluk, hogy közös akarattal és cselekvéssel el­hárítsuk a fejlődést akadá­lyozó ellentmondásokat. Mos­tanában sokat hallaná arról, hogy gyengült volna a párt vezetőszerepe. A megjegyzé­sek jóindulatúak, a párt, a szocialista társadalom féltése váltja ki Ha valaki általá­ban teszi fel a kérdést, hogy csökkent-e a párt vezetősze­repe, akkor erre kérdéssel is lehet válaszolni: fejlődhetett volna-e ilyen ütemben a társa­dalom a párt vezetése nél­kül, elérhettük volna-e az is­mert eredményeket? Nem. semmiképpen nem születtek volna meg! Természetesen úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy az élet minden területén helyesen és maradéktalanul megvalósul-e a párt politi­kája? Előfordul, amikor meg­sértik, nem érvényesítik he­lyesen s ez ellenérzéseket vált ki az emberekben. Ezért az egyes pártszervezeteknek, kommunistáknak az a köte­lességük, hogy helyileg fel­lépjenek, harcos, aktív közéle­tet teremtsenek, hogy meg­szűnjenek a torzítások felté­telei. A vitában felszólalt még Rácz József, Takács József, dr. Árgyelán János, Borsos János és dr. Máté Győző. 4 járási pártbizottság Ezután a küldöttek meg­választották a pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A Járási Pártbi­zottság tagjai: dr. Árgyelán János, Baris István, Balázs Ferenc, Boti Lajos, Bóra Fe­renc, Cséplő György, Deszán- csics János, Foris Kálmán, Kovácsovics Márk, Kovácso- vics György, Kószó Ferenc, Körtési József né, Kisjakab Lajos, Kiss Antal, Kiss Gyu- láné, Lcvrrity Mihályné, Lu- kics József, dr. Máthé Győző, dr. Majzik Jeremiás, Mester András, Molnár Mihály, Már­kus Jánosné, Nagymiklósi Fe­rencné, Nagy Sándorné, Né­meth Elemér, Oláh Jeremiás, ölyüs Sándor, Pöppl Lászió­né, Rácz József, Rótt Antal, Róth Károly, Sebők József, Suba Zoltán, Szabó Lajos, Sze- melácz Ferencné, Szűcs Ist­ván, Szűcs Vincévé, Takács József, Tóth Ferenc, Tóth István, Varga János, Varaa Jenő, dr. Végh László és Vin- cze Jenő. A megyei pártértekezlet küldöttei: Csendes Lajos, Ba­ris István, Róth Antal, Ková­csovics György, Vasvári Fe­renc, Szabó Istvánná, Garai Ferenc, Sztipánov Jánosné. Lukics József, Oláh Jeremiás. Takács József, dr. Máthé Győ­ző, Fóris Kálmán, Kovács o- vics Márk, Balázs Ferenc, Pöppl Lászlóvá, Nagy Sándor­né, Lovrity Mihályné, Suba Zoltán. Az újonnan megválasztott Járási Pártbizottság ezután külön ülésen, titkos szavazás­sal megválasztotta a végre­hajtó bizottságot, a fegyelmi bizottság elnökét és a bizott­ságot. A Járási Pártbizottság titkára ismét Baris István elv­társ lett A Végrehajtó Bi­zottság tagjai: Baris István, Kovácsovics Márk, dr. Árgye­lán János, dr. Máthé Győző. Takács József, Oláh Jeremiás, Rótt Antal, Kiss Antal, Rácz József. A Fegyelmi Bizottság elnöke: Kardos Vilmgs, tag­jai: Cseh Sándor, Róth Ká­roly, Szántó Béla, Molnár Mi­hály, Borbély Ferenc, Nagy­miklósi Ferencné. Bocs József Leleplezték Tarr Imre emléktábláját A múzeumi hónap eseménye Október 22-én, szombaton délután 16 órakor ünnepség keretében leleplezték Tarr Imre emléktábláját a pécsi Szent Vince utcában. Az idei múzeumi hónap egyik kiemel­kedő eseménye volt a tegnapi ünnepség, amelyre igen sok érdeklődő jött el. Ott volt Tanácskozott a sásdi járási pártértekezlet Sásdon a járási Művelődé­si Ház nagytermében pénte­ken tartotta tanácskozását a sásdi járási pártértekezlet, amelyen a járás kommunis­táit 124 küldött képviselte. A tanácskozáson részt vett Szi­veri Kálmán, a Központi Bi­zottság póttagja, a Megyei Pártbizottság képviseletében pedig Földes Andrásné és Czégény József, a pártbizott­ság osztályvezetők A résztvevőket úttörők kö­szöntötték, majd dr. Jerszi István, a sásdi járási párt- bizottság titkára kül- és bel­politikai kérdésekről tartott előadásával egészítette ki a pártbizottság beszámolóját, amelyet a küldöttek írásban kaptak kézhez. Jerszi elvtárs utalt arra. hogy az elmúlt 4 év alatt a járás kommunis­tái példamutatóan dolgoztak, és pártunk politikáját mind nagyobb tömegek tették ma­gukévá Elmondotta, hogy a járásban nőtt a párt tekinté­lye, befolyása Elismerését fe­jezte ki a járás kommunistái­nak, párton kívüli dolgozói­nak a végzett jó munkáért. Részletesen elemezte azokat a tennivalókat, amelyek a to­vábbi még jobb munka vég­zéséhez szükségesek. Szólt arról, hogy még nagyobb gon­dot kell fordítani az alap­szervezetek taggyűlésére, — mindig a legidőszerűbb prob­lémákkal foglalkozzanak. A fialalpk neveléséről beszélve megemlítette, hogy a KISZ ebben az időszakban jól töl­tötte be szerepét, a járás 53 KISZ-alapszervezete becsüle­tesen dolgozott, majd a fia­talok további nevelésével kapcsolatos tennivalókat ele­mezte. A beszámoló után a hozzá­szólásokra került sor. A hozzászólók valameny- nyien elmondották, hogy egyet értenek a beszámolóval, azt elfogadják. A vita után a küldöttek megválasztották a 45 tagú já­rási pártbizottságot, a megyei pártértekezlet 14 szavazati és 2 tanácskozási jogú küldöttét. A pártbizottság tagjai: Alexi Istvánná, Ambláncky Ferenc, Benedek András, Botos Já­nos, Bencze László, Farkas Győző, Füzes Elekné, Farkas Ádátn, Füzék Jánosné, Fodor József, Hársfaival Imre, He­gedűs Lajos, Hon vári Tibor, Kollár Mihály, Kocsis Ist­vánná, Kovács Jenő, Keszler Ferencné, Kaszonits Simon, Németh Sándor. Mátis Ká­roly, Nyári Gyula, Reith Já­nos, ifj. Radó György, Szabad József, Szalay János, Szabó István, dr. Szemenyei Károly, Sziveri Kálmán, Szőke Bá- lintné, Szásznádasi Sándor, Illés István, Tóth Sándomé, Tézer István, Vajda Zoltán, Lovász Benedekné, Vigart János, Weitert Ádámné, Sziga Sándor, dr. Jerszi István, Jámbor Erzsébet, Devecseri József, Weisz János, Cser László, Vágai József, Ságodi Lajos. Szavazati jogú küldöt­tek: Zámbó István, Sziveri Kálmán, Farkas Győző, dr. Jerszi István, Hársfalvai Im­re, Szabó István, Szabad Jó­zsef, Illés István, Benedek András, Vihart János, Deve­cseri József, Tóth Sándomé, Gyorsok Istvánná, Botos Já­nos. Tanácskozási jogú kül­döttek: Balatoni József, Vaj­da Zoltán. A járási pártbizottság tag­jai ezután megválasztották a párt-végrehajtó bizottságot, titkárul dr. Jerszi Istvánt. Tagok: Benedek András, He­gedűs Lajos, dr. Jerszi Ist­ván, Szabó István, továbbá Németh Sándor, Vihart Já­nos, Devecseri József, Vá­gai József, ifj. Cser Lajos. A fegyelmi bizottság elnöke Far­kas Ádám lett, tagjai pedig: Farkas Győző, Füzes Elekné, Lakatos János, dr. Horváth József, Rajczi József és Lá- dás József. Rapai Gyula elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­ságának első titkáréi, Novics János elvtárs, a Megyei Párt- bizottság titkára, a párt- és állami szerveik, valamint a tö­megszervezeteik képviselői, részt vett az ünnepségen Tarr Imre özvegye és két testvé­re is. Megnyitó beszédet mondott dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­ságának titkára. Meleg sza­vakkal emlékezett meg a ma­gyar munkásmozgalom törté­netének arról az időszakáról, amelynek harcaiban és sike­reiben Tarr Imrének is nagy szerepe volt. Az emléktáblát Wieder Bé­la, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Pécs városi Bizott­ságának titkára leplezte le. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Pártunk büszkén vallja magáénak Tarr Imrét és büszkén emlékezik rá. Sőt nemcsak emlékezik, hanem emlékeztet is, mert úgy gon­doljuk, hogy a maguk har­cát megvívott proletárok bár­melyike, így Tarr Imre is példa, eszményképe lehet szá­munkra. Tarr Imre 1000. november 20-án született Pécsett, a mai Szent Vince utca 14. számú házban. Apja kocsis volt, csa­ládja igazi proletárcsalád Tarr Imre vasúti munkás lett és már egészen fiatalon felis­merte a proletariátus forra­dalmi feladatait, harcolt a Vörö6 Hadseregben, a Ta­nácsköztársaság bukása után Pécsett dolgozott és 1920-ban a pécsi Szocialista Ifjúmun­kások Szövetségének titkárá­vá választották. Fő feladatá­nak azt tekintette, hogy a munkásifjúságban ébren tart­sa a Tanácsköztársaság esz­méit. 1921-ben a május 1-i tüntetés után letartóztatták, de a bányászok követelésére szabadon engedték. Bécsbe emigrált, majd hazajött és Budapesten, valamint Győ­rött folytatott szervezőmun­kát. 1923-ban háromévi bör­tönre ítélték, szabadulása után Németországba, majd Francia- országba került. Munkatársa volt az ott megjelenő Szabad Szó és Párizsi Munkás című lapoknak. A Francia Kommu­nista Párt magyar csoportjá­nak vezetőségi tagjaként mű­ködött 1936-ig, ekkor bekap­csolódott a spanyol szabad­ságharcba, és a magyar zászló­alj politikai megbízottjaként 1937-ben a Huesca körüli harcokban halt hősi halált. — A franciaországi magyar nyelvű kommunista és anti­fasiszta mozgalom — mondot­ta emlékbeszédóben Wieder Béla elvtárs — egyik leg­hűbb, legodaadóbb, legfárad­hatatlanabb harcosát veszítet­tél el Tarr Imre elvtársban, aki a háború alatt felnőtt, forradalmi munkásnemzedék egyik mintaképe volt. Wieder Béla elvtárs fel­idézte a továbbiakban azokat az időket, amelyekben Tar* Imre élt és harcolt. Megem­lékezett a munkásmozgalom hőseinek internacionalista esz­méiről, ezeknek az eszméknek a továbbéléséről és a proletár szolidaritás mai szükségessé­géről. — Ezekkel a gondolatokkal iktatom Tarr Imrét gazdag múltú városunk nagy fiai, ha­gyományai közé. Ezekkel a gondolatokkal leplezem le emléktábláját szülőházának falán és adom át Pécs város közönségének. Kívánom, hogy ez az emléktábla hirdesse az elvhűséget, hirdesse a meg­alkuvás nélküli proletár ön­tudatot, az internacionalista hazafiságot, és támasszon kö­vetőket. Az emléktáblát Laki Ist­vánná, a II. kerületi tanács vb-elnökhelyettese vette át, majd koszorút helyeztek el az emléktáblánál a Városi Párt­bizottság, a MÁV Igazgató­ság pártbizottsága, a Városi Tanács, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a KISZ városi bizottsága kép­viselői. j Hétfőn kezdődik a csillagászati hét Már hagyomány, hogy a TIT Csillagászati Szakosztá­lya és Pécs város Tanácsának művelődési osztálya minden év őszén Csillagászati hét cí­men előadássorozatot rendez. Az idén október 24-e és 28-a között kerül erre sor. „Újra időszerűvé vált a Hold” ösz- szefoglaló címmel a Leöwey Klára Gimnáziumban (Pécs, Szent István tér 8—10) na­ponta este fél 6 órai kezdet­tel előadások hangzanak el, melyeket filmvetítés és táv­csöves bemutatás követ. A megnyitót Székely Jenő tanszékvezető főiskolai tanár tartja, majd „Amennyit a Holdról eddig tudtunk” cím­mel Lehmann Antal főiskolai tanársegéd tart előadást. Október 25-én dr. Tóth László, a csillagászati szak­Anrrlál _ 4*4 llr á_ A Vvyvl /I . tá k eddigi eredményei” cím­mel, október 26-án dr. Görcs László gimnáziumi igazgató „Kozmikus hatások a Földön” — címmel, október 27-én „ AHold meg hódításának tervei” — cím­mel Bagyinka Mária főisko­lai adjunktus tart előadást. Külön felhívjuk a figyel­met a sorozat október 28-i előadására. Ezt „A Hold sze­repe az emberiség jövőjében” — címmel dr. Kulin György, a budapesti Uránia csillag- vizsgáló igazgatója tartja. Öt könyveiből és népszerű tudo­mányos rádió- és televíziós előadásaiból az egész ország ismeri és szereti. Közvetlenül ezután az utol­só előadás után még egy ér­dekes műsor következik. — „Csillagok zenéje” — címmel Ángyán Zsuzsa, Veress End­re és a Pécsi Állami Zeneis­kola növendékei ünnepi hang­versenyt adnak a csillagászati hét tiszteletére. Hangosfilmvetítések egé­szítik ki és szemléltetik az előadásokat. Ezt a célt szol­gálják a távcsöves bemutatá­sok is, melyek során a Hold, a Szaturnusz bolygó, és sók más égitest vizsgálható a táv­csövek látómezejében. Belépődíjat egy rendezvé­nyen sem kell fizetni. Előadások előtt és után je­lentkezni lehet a csillagásza­ti szakkörbe, a Csillagászat Baráti Körébe,' és levelező oktatásra. 24 Ft befizetése el­lenében elő lehet fizetni a Föld és Ég című két havonta megjelenő szaklapra, mely összeg egyben a Baráti Kör tagsági díjául is szolgál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom