Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

4 napló 1966. OKTOBER 23« Nemzetközi kriminalisztikai ssimpozion Fiatalok rendőrkézen Az iskolákban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nevelésnek A fiatalkorú bűnözők fele tanuló Budapesten október 3-tól 8- ig — szovjet, csehszlovák, ro­mán, bolgár, NDK, lengyel és magyar küldöttek részvételé­vel — rendezték meg a IV. nemzetközi kriminalisztikai szimpoziont. A tanácskozás a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésével foglalkozott. A Baranya megyei Rendőrfőka­pitányság képviseletében részt vett a tanácskozáson Kormány József rendőralezredes, a Rend­őrkapitányság vezető helyet­tese és dr. Bencze Lajos szá­zados, a Főkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője, akik előadásban számoltak be a fiatalkorúak bűnözésének helyzetéről. Az ott elhangzot­takról, a tapasztalatokról be­szélgettünk dn Bencze Lajos elvtárssaL — Milyen „helyzetjelentést" adtak általában a megyéről, a fiatalkorúak bűnözéséről? — volt első kérdésünk. — Beszámolónk e témával kapcsolatban az utóbbi öt év tapasztalatait összegezte •— kezdte válaszát dr. Bencze Lajos. — Általában azt mond­hatom, hogy a fiatalkorúak bűnözése a vizsgált időszak­ban — ha az utóbbi évben némi emelkedést is mutat — stagnál. Ezt bizonyítja, hogy mig 1963-ban az összes terhel­tek 8,8 'százaléka volt fiatal­korú, addig 1965-beo 7 száza­léka. A megyében előforult összes bűncselekmények 4,3 százalékát követték el fiatal­korúak 1965-ben. Leggyako­ribb: a kisebb kárértékű lo­pások, testi sértések és tiltott határátlépési kísérletek. A számokhoz még hozzátehetem, hogy bár százalékosan a stag­nálást fejezik ki, de abszolút értékben a fiatalkorú terhel­tek száma némi emelkedést ffS3Í mutat. Legjelentősebb az ipari centrumokban, tehát Pécsett, Komlón és Mohácson a fiatal­korú bűnözés. 1 = A bűnügyi oratáiy ve*etö­Je miben látja a fiatalkorúak bűnözésének okát? — A bűnöző fiatalok élet­, körülményeinél szinte minden esetben megtaláljuk a csalá­di élet rendezetlenségét, az alkoholista apát, vagy anyát, azt, hogy nem ellenőrzik, mi­vel tölti idejét fiúk vagy leá­nyuk, ha rendszeresen későn jár haza, nem kérdezik meg tőle, hol volt, vagy ha meg is kérdezik, nem veszik a fá­radságot, hogy ellenőrizzék a “ választ. Megtörtént, hogy fia- ■ tál lány új cipőben, új ruhá­ban állított haza, de sem az anyja, sem az apja nem kér­dezte tőle: miből vette az új holmikat. , , — Nem vitás« a fiatalok neveléséről elsősorban a szü­lőknek keU gondoskodniok. A fiatalok azonban idejük jelentős részét az iskolákban, a munkahelyeken töltik. Mi­lyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az iskolai, il­letve a munkahelyi nevelés­ről? — Tapasztalatainkról hadd beszéljenek a számok: 1965- ben a fiatalkorú terheltek 25 százaléka középiskolai és 20,4 százaléka ipari tanuló volt. Ismétlem — középiskolai és ipari tanulók — tehát több­KOMLÖ ÉS KÖRNYÉKE, FIGYELEM! Háztartási gépjavító szervizünkbe — Komló, Dózsa Gy. u. 3. sz. alatt — mosógép, porszívó, centrifuga és mindenne­mű háztartási gép garanciál’s és Ne cipelje gépét, beje­lentésre háztól házig szállítjuk. Telefon: Komló: 12-36. Gyors, pontos, minőségi munka. — Vegye igénybe szolgáltatásainkat! ségükben jobban szituált csa­ládok gyermekei, akik kultu­rált kollektívában nevelked­nek. Nevelkednek, de sokszor tapasztaljuk a nevelés hiá­nyait is. Úgy véljük, hogy a szakanyagok elsajátítására szánt időből talán többet for­díthatnának a tanulók neve­lésére. A család után a pe­dagógus az, aki elsősorban észlelheti, ha a gyermekkel valami nincs rendben, nem megfelelően készül az órákra, sokat hiányzik, csavarog. — Tapasztalataink szerint nem mindig párhuzamos a családi és az iskolai nevelés. Megtörténik: bizonyos dol­gokról mást hall az iskolában és mást otthon. A családon belül is gyakran helytelenek a nevelési • módszerek. Az egyik véglet: túl szigorúak a gyermekhez, elszigetelik ba­rátaitól, hasonló korú gyer­mekek társaságától. A má­sik: mindent megengednek. Mindkét nevelési „módszer” nemegyszer kiindulópontja a bűncselekmények elkövetésé­nek. — A züllött családi kör­nyezetből a terheltek 7—8 százaléka kerül ki. A környe­zet hatására nem egy fiatal követ el bűncselekményt, sőt előfordul, hogy éppen a szülő sugallatára tesznek törvényel­leneset. Azt tapasztaljuk, hogy rossz anyagi körülmények vagy rossz lakásviszonyok ke­vésbé játszanak szerepet a bűn elkövetésében. Ezt bizo­nyítja, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt a terhel­teknek mindössze 3—4 száza­léka, rossz lakásviszonyok miatt pedig alig 0,5 százalé­ka követett el bűncselek­ményt. Még egy jelenségről szeretnék szólni: számos fia­tal nem rendelkezik kellő élettapasztalattal és politikai tisztánlátással, s ezért gyor­san „felülnek” a nyugati pro­pagandának. Ez a propagan­da nemegyszer helytelen irányba tereli a fiatalok ro­man tika-szeretetét, felkelti kalandvágyukat, s a gyerekek aztán meggondolatlan fejjel bűncselekményt követnek el. — A bűncselekmények okait a rendőrség Ismert, milyen intézkedéseket tesznek a bűncselekmények megelőzé­séért? — A bűncselekmények és ezen belül a fiatalkorú bűn- cselekményének megelőzése össztársadalmi feladat. A rendőrség a bűncselekmények megelőzése érdekében számos propaganda-előadást tart fia­taloknak, szülőknek. Hatásos módszerünk: azokat a szülő­ket, akiknek gyermeke már elkövetett törvénysértést, an- kétra hívjuk és elbeszélge­tünk velük. Ismerjük azokat a családokat, ahol a fiatal­korúak veszélyeztetett körül­mények között élnek. Ezeket a családokat rendszeresen meglátogatjuk. Ebben a tevé­kenységünkben jelentős se­gítséget nyújtanak a KISZ- szervezetek, munkásőrök és a járásokban megalakult ifjú­ságvédelmi önkéntes rendőri csoportok. Az elmúlt évben 284 fiatalkorút állítottunk elő, akiknek ügyében megfe­lelő intézkedéseket tettünk. Ha úgy látjuk, hogy például a gyermek nevelése a családi környezetben nincs megold­va — akkor erre felhívjuk a gyámügyi hatóság figyelmét Vannak adminisztratív meg­előző lehetőségeink is. Meg­idézzük és jegyzőkönyvileg fi­gyelmeztetjük azokat a fiatal­korúakat. akiket veszélyeztet­ve látunk. Rendőri felügyelet alá helyezzük azokat a szülő­ket, akik alkoholizmusok miatt elhanyagolják család­jukat. Ifjúság elleni bűntett miatt büntető eljárást is kez­deményezünk ott, ahol a gyermek testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését a szülők súlyosan veszélyeztetik. A megelőzéshez tartozik: szoro­sabb kapcsolatot alakítottunk ki az iskolákkal, a KISZ-W- zottságokkai, a gyámügyi ha­tóságokkal és a különböző társadalmi szervekkel, köztük az ifjúságvédelmi albizottsá­gokkal, melyek látják a prob­lémákat, maguk is intézked­nek és ha szükséges, jelzése­ket is adnak illetékeseknek. Még talán annyit« — a szimpozianon elhangzott elő­adásokból és hozzászólásokból azt tapasztaltuk; másutt is lé­nyegében ezek a problémák foglalkoztatják a szakembere­ket, azzal a megállapítással, hogy a szocialista országok­ban a felszabadulás előttiek­hez képest lényegesen csök­kent a fiatalkori bűnözés. Garay Ferenc Költözködik a könyvtár A Városi Könyvtár köz­pontja mind mostanáig elég­gé szűk helyen működött, ami nemcsak a kényelmetlen iro­dák, sokkal inkább a megfe­lelő irányítás hiánya miatt volt baj. Szöllősy Kálmán, a könyvtár vezetője úgy fejezi ezt ki: — Nem igazi könyvtár az, amelynek a központja csupán irodákból áll. A központnak könyvtárnak kell lennie, amely egyben a hálózat vala­mennyi könyvtára előtt mód­szertani, szakmai példaként is áll. Az új központ A Kossuth Lajos utca 9. sz. ház emeleti részét kapta meg nemrégiben a Városi Könyv­tár. Mintegy 600 ezer forin­tos költséggel építették át a célnak megfelelően, és a be­rendezésre mintegy 150 ezer forintot kaptak jórészt a Vá­rosi Tanács községfejlesztési alapjából. Mi lesz az új központban? — Természetesen az irodák is átköltöznek — válaszolja a könyvtár vezetője. —- Meg­felelő raktár áll ott rendel­kezésünkre, lesz egy szabad­polcos kölcsönző, e kettőben együttesen 25—27 ezer köte­tet tudunk elhelyezni. Árak- tárban kb. tízezer kötetet tá­rolunk, ez jelenti a csere­anyagot, amely a fiókkönyvtá­rak felfrissítését biztosítja« A szabadpolcos kölcsönző és a mellette épült olvasóterem ifjúsági könyvtár lesz« Fel­vetődik a kérdés, a város központjában és a Városi Könyvtár központi nagy könyv tárában miért éppen ifjúsági könyvtárt létesítenék? Ifjúsági kölcsönző és olvasóterem Kézikönyvtár, klub Újjáéled az Irodalmi Színpad — Ez az a könyvtár, ami eddig nem volt a városban. A Megyei Könyvtár már nem tud megbirkózni a hatalmas olvasótáborral, amelyből mint­egy két és fél ezer fiatal, er­re a csoportra számítunk mi többek között A 14—26 év közötti fiatalokra, akik szám­szerűen is igen sokan van­nak, s akik eddig kisebb-na­gyobb könyvtárakban szét­szóródva olvastak. A fiók- könyvtárak nem tudnák en­nek a feladatnak megfelelni, a Megyei Könyvtár, mint em­lítettem, zsúfolt, az Egyetemi Könyvtár speciális, csak az egyetemi-főiskolai fiatalokat hivatott kiszolgálni. S azt hiszem, a korhatár olyan széles, hogy megtalálja Itt a középiskolás a neki való könyvet éppen úgy« mint a „felnőtt’’ fiatal Fiók Kertvárosban Ex nyilván speciális könyv- állomány kialakítását teszi szükségessé. — Szó sincs arról, hogy va­lamiféle desztillált könyv­anyagot helyeznénk él a könyvtárban. Számításba vet­tük az ifjúság sokirányú szak­mai érdeklődését és a hagyo­mányos ifjúsági irodalom mellett ezért sok ismeretter­jesztő, technikai népszerű tu­dományos könyv lesz a könyvtárban. A kötelező Iro­dalmat a lehető legnagyobb Előkészítő tanfolyam a Pécsi Orvostudományi Egyetemre A művelődésügyi miniszter uta­sítása alapján azok számára, akik az érettségi után egy vagy több évet termelőmunkában töltöttek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem a pályázók eredményes felkészü­lésének segítése céljából az 1966— 1967-es tanévben is megszervezi a felvételi vizsgára az előkészítő esti tanfolyamot. A tanfolyam tárgyal fizika és biológia. A tanfolyam 1966. november kö­zepén kezdődik és 1967. Június közepéig tart (hetenként két al­kalommal). A tanfolyamra Je­lentkezhetnek azok, akik 1966-ban vagy régebben érettségiztek, 35. életévüket nem lépték túl és iga­zolják, hogy tanfolyamra való felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető középiskola Igazgatója — egyet­ért Nom vehetők fel a tanfo­lyamra azok a pályázók, akiket állampolgári Jogaik gyakorlásá­tól eltiltottak vagy felfüggesztet­tek. A tanfolyamra a jelentkezés úgy történik, hogy a pályázó a „Jelentkezési lap”-ot pontosan ki­töltve november 1-lg beküldi az Orvostudományi Egyetem rektori hivatalának (Rákóczi út 80. I. em.). Jelentkezési lap az említett hivatalnál Igényelhető. A szabály- szerű Jelentkezési kérelmek be­érkezése után a pályázókat a fel­vételről, a tanfolyam helyéről és idejéről írásban értesítik. A tanfolyam elvégzése az egye­temi felvételre való jelentkezést és az egyetemi felvételi vizsgán való részvételt nem helyettesíti. Az előkészítő tanfolyamra felvett hallgatók személyenként 450 fo­rint részvételi díjat kötelesek fi­zetni« példányszámban biztosítjuk} rengeteg irodalomelméleti, művészeti könyvet válogat­tunk össze és természetesen a modem irodalom' is meg­található lesz a könyvtárban. — Hogyan hat majd az új központ és könyvtár a háló­zat egészére? <— A Bolyai ifjúsági könyv­tárunk beolvad a nagy könyv­tárba, helyette fiókkönyvtá­rat létesítünk a Bajcsy-Zri- linszky úton, amely eddig a hálózatban fehér foltként szerepelt Épül a kertvárosi könyvtárunk, amelyre a Vá­rosi Tanács 200 ezer forintot biztosított Annak a terület­nek a lakóit az új könyvtár­ral ki tudjuk elégíteni, fel­nőtt- és gyermekkönyvtár mű­ködik majd, és gazdag lesz a kőnyvanyag. Az új könyv­tár, mint már mondattam, módszertani szempontból is központ lesz, iránymutató és segítő tevékenységet Is meg­felelőbben fejthet ki. Az if­júsági olvasóteremben kézi- könyvtárat helyezünk el, s mód nyílik arra, hogy a kü­lönleges igényeket az olvasó­terem a könyvtári kölcsönzés útján kielégíthesse« Fiatalok otthona — Az ifjúsági könyvtár az említett korosztálynak mit tud majd nyújtani a könyve­ken és az olvasótermen kí­vül? — Ide fertőzőé a könyvtá­rosok állandó ajánló tevé­kenysége, az előadások és an­kétok, amelyeket tervezünk a jövőben. Az olvasótermet úgy rendezzük be, hogy a fiata­lok klubban érezzék magukat, itt rendezzük majd a beszél­getéseket, előadásokat is. Sze­retnénk feléleszteni az iro­dalmi színpadot, amely a könyvtár révén végre megfe­lelő otthonra találhat Néhány napon belül lebo­nyolítják a költözködést, be­rendezik a könyvtárat és ha­marosan megnyílik Pécs köz­pontjában egy újabb, kor­szerű könyvtár, amelyben minden bizonnyal otthont ta­lál a fiatalság. — Fflmtanfoly&mot trióit a Me­cseki Fotőklub és Pécs város Művelődési Háza. Aki filmforga­tással foglalkozni kíván, Jelent­kezzék megbeszélésre okt. 25-én, kedden du. 5 órakor a Janus Pannonius u. 11. sz. alagsori he­lyiségben. x KISS MIHÁLY TTat hétig készültem az öreg halászhoz. Azt mondták róla, megjárta In­diát, Pakisztánt, feltalált valami újfajta hálót, amivel rengeteg halat lehet fogni, aztán most a nyáron' S0 éves fejjel kimentett egy 40 esztendős embert, aki oktalanul beúszott a sod­rásba. Mondták azt is, Kiss Mihálynak hívják és úgy keressem Dunaszekcsőn, mint a komáromi Kiss Mihály. Indiai halász, hálófelta­láló. 80 éves életmentő.. A hat hét alatt valami ha­talmas öregnek gondoltam komáromi Kiss Mihályt, harcsakihúzó óriásnak, bi­kanyakú öreg embernek, aki tajtékpipát forgat a ke­zében és rengeteg mesét tud, ha elébe tesznek 6—8 stampedlit. Most aztán kimentem hozzá, egyenest az udvará­ba és egy kedves kis öreg­ember nyújtott kezet, kék, tiszta szemű, vállán merí­tőháló: — Én vagyok a Kiss Mi­hály. — A komáromi? — A komáromi! — És ennek a városnak a neve hallatára mosolyognak a kék szemek. Az egész em­ber úgy, ahogy ott állt ka­lappal együtt nem több 160 centinél. — Riportot Írnék, ha nem haragszik... — Nem haragszom, csak a kacsák ... Indultam a víz­re apró halat meríteni ne­kik. Megegyezünk, én is le­megyek a Dunára, majd ott beszélgetünk. Aztán a por­ton ráülünk egy hasra for­dított ladikra. A vizen uszá­lyok „csorognak” alá, né­gyesével, farukon piros-fe- hér-piros lobogó. Osztrák matróz füttyent egy szek- csői kislánynak és én ka­landokat, nagy vízi törté­neteket szeretnék hallani Kiss Mihálytól. Neki azon­ban mát a riporttéma.: A búvárháló! —mond­ja —, mert ennek keresz­teltük el. Az a fontos! Tud­ja, mennyi halat lehet az­zal fogni? Abból a hálóból nincs menekvés. Mikor ide­kerültünk a háború után, ott szemben a két jegenye vonalában kezdtük el eresz­teni a hálót, vagy száz mé­ter, egészen, ahol a komp kiköt. Hat szekcsői halász jött a csodájára, mert ott ők még sose fogtak. Vasár­nap aztán odamentek a ki­teregetett hálóhoz ét eoll- stock-kal méregették, hogy mi lehet a titka. Elmeséli, odahaza Komá­romban találta ki az apja még 1930-ban. — Úgy volt, hogy odajött egy búvár, engedjük meg, hogy kikotorja a hálófene­ket kellene neki egy kis hal. Aztán, ahogy kibújt a víz alól, mondta, hogy a halak felemelik a hálót és kiúsznak alatta. Apámmal erre még egy ólomsoros inat fontunk bele és elne­veztük búvárhálónak. Ké­sőbb, ahogy ide kerültünk, meghonosítottam ezen a Duna-szakaszon is. — Hát Pakisztán, meg In­dia? — Kényszerűség volt, meg hát kaland is lett belőle sok. A 31-es tatai gyalog­ezredhez vonultam be és az uzsoki hágónál vetettek be bennünket. 1915. már­cius 15-én fogtak el ben­nünket az oroszok. Hát ezért kerültem el hazulról majd nyolc évig. Turkesztánban volt a fo­golytábor, egészen a perzsa határ mellett. A komáromi Kiss Mihály megtanult gi­tározni, zenekart szervez­tek, húszezer rubelt össze­muzsikált, majd hajrá a hegyeknek és onnét haza... — Elindultunk volna Tö­rökország felé, de azt mond­ták, nem tanácsos. Erre át­mentünk a Himaláján. Négy kilométer magasságban lép­tük át az indiai határt, reg­geltől estig értünk fel tér­dig érő hóban. A másik fe­lén az angol gyarmati had­sereg hindu lovassága fo­gott el bennünket. Tevére ültettek mindenkit és elin­dultunk. Negyvenfokos hőségben utaztak így két hónapig, ezertizenhét kilométert. — Ha pihenő volt, csak fogtam a hálót és kerestem a vizet. Jó komaromi há­lót fontam én ott is. Ak­kor láttam még csak a csudát. Képzelje, egyszemű halat fogtam, a feje tetején volt az egyetlen szeme, de csúnya volt, az ize meg sós, pedig nem a tengerben él. Harcsát békával fogtam

Next

/
Oldalképek
Tartalom