Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
1966. OKTÓBER 14. napló 3 Megválasztották Szigetvár Városi Pártbizottságát Mint tegnapi számunkban hírül adtuk, október 12-én ült össze a szigetvári községi pártértekezlet, hogy a párttitkár beszámolója és annak megvitatása után megválassza a városi párt- bizottságot. A pártértekezlet a Szigetvári városi Pártbizottság titkárának Meszteg- nyci Imre elvtársat választotta meg. A pártbizottság tagjai: dr. Babos Lászlóné, dr. B alley Endréné, Bari László, Czvetkovics János, Földvári Gyula, Francsics József, Gergely Ferenc, Ga- ják Sándor, dr. Halász György, dr. Herlicska Józsefeié, Illés Ferenc, Kovács Gyula, Kovács János, dr. Kovács Csaba, Kólát Árpád, Menyhárt Károly, Méhész Józsefné, Módos János, Moszbacher Mihály, Nyers János, Oszaczky László, Pap Györgyné, Szűcs István, Szu- limán Mihály, Tinusz János, Traub Jakab, Tenger- di Jánosné, Varga László, Vőneki Zoltán és Zágon Gyuláné. — A pártvégrehajtó bizottság topjainak dr. Balley Endréné, Gaják Sándor, dr. Halász György, Illés Ferenc, Nyers János., Oszaczky László, Pap Györgyné és Tinusz János elvtársakat választották meg. — A fegyelmi bizottság elnöke Szűcs István elvtárs lett, a fegyelmi bizottság tagjai: Francsics József, Aracsi Ferencné, Gaják Sándorné, Balogh György. A pártértekezlet megválasztotta o megyei pártértekezleten majd résztvevő küldötteket is. Szavazati joggal rendelkező küldöttek: Ra- maisl Ferencné, Sümegi Jánosné dr. Herlicska Józsefné, Mesztegnyei Imre, Oszaczky László és Tinusz János elvtársak. „Parlamenti46 jegyzetek Százhúsz résztvevője volt a múlt héten megrendezett ifjúmunkás parlamentnek, és minden hatodik jelenlévő: 22 fiatal hallatta szavát a tanácskozáson. Hálás feladat lenne egyenként elemezni a 22 hozzászólást, ha egy részük nem fedné a beszámolót. csupán csak részletességben és néhány számadatban térne el attól. De mert így történt, elemezzük által áno- sanbb szinten. Volt idő. amikor egyes DISZ-funkcionáriusok felszólalásaiban érezhető volt az a törekvés, hogy minél kedvezőbb színben tüntessék fel az általuk képviselt kollektíva elért (vagy uram bocsá’, el sem ért) eredményeit. Nos, ha erről az oldalról vizsgáljuk a mai ifjúsági tanácskozásokat, szembeötlő a fejlődés. A Baranya megyei ifjúmunkás parlament is igazolja, hogy a fiatalók vezetői tárgyilagosan mérik fel eredményeiket, nem kívánnak többet mutatni a meglevőnél. Hozzá kell tenni, ez nem csupán, és nem elsősorban az 6 érdemük, a fiatalokat körülvevő társadalmi légkör is megváltozott, kedvez az őszinte szónak. Az őszinteség azonban nemcsak az eredmények higgadt, a valóságnak megfelelő feltárásában jelentkezik, pontosabban, fél-őszinteség, ha csak ebben nyilvánul meg. — Az őszinteséghez a hibák megalkuvás nélküli, segítő szándékkal történő leleplezése is hozzátartozik. Erről az oldalról nézve, az ifjúmunkás parlament hozzászólásai két, egymástól világosan elhatárolható csoportot alkotnak. Az egyik csoportba azok a hozzászólások sorolhatók, melyek egy-egy KlSZ-alapszer- vezetnek a különböző ifjúsági mozgalmakban és nem utolsó sorban a termelésben elért kiváló eredményeit ismertetik. A hozzászólások másik része pedig kitér a fel-1 adatok megoldását gátló, a j KISZ-munkát akadályozó negatív jelenségekre is, és azok kiküszöbölését sürgeti. A témával kapcsolatos beszélgetések során el-elhang- zik: „Ez mind szép, de mit csináljunk, ha nálunk nincsenek hibák?” Nos, nemcsak az érv gyenge, gyenge az a KISZ-aLapszervezet is, ahol nincsenek, értsd, ahol nem merik észrevenni és szóvá- tanni a hibákat. De közelítsük meg a kérdést a tanácskozás céljának szempontjából. Mint Lukács Jánosnak, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárának bevezetőjében szerepelt, a vita célja, hogy még tisztább képet kapjunk a munkásifjúság helyzetéről, a KISZ tevékenységéről ebben az ifjúsági rétegben. Beleértendő ebbe a célkitűzésbe a KISZ VI. kongresszusa óta elért eredmények összegezése? Természetesen és hangsúlyosan beleértendő. De a munkásifjúság helyzetének feltárását, a KlSZ-tevékeny- ségének értékelését mégsem helyettesítheti a munkásifjúság eredményeinek, a KISZ sikereinek felsorakoztatása. A felszólalások elemzése végül is nem vezet negatív eredményre. Bíráló észrevételek, változtatást sürgető javaslatok elhangzottak meglehetősen szép számban, ha úgy tetszik, ezek kiegyenlítik az egyoldalúan eredményekből beszámoló felszólalásokat. A jövőben azonban arra kell törekednünk, hogy az eredmények és hibák egy-egy felszólaláson belül is az objektív helyzetnek megfelelően tükröződjenek. A Baranya megyei KISZ- Bizottság az egyik felszólalás Baranyai gyárigazgatő A rhange Iszkben Román miniszter látogatása Mohácson Fáy Mihály, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója, a közelmúltban a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szak embereinek társaságában a Szovjetunióban tartózkodott. A 15 napos út során előkészítő kereskedelmi tárgyalásokat folytattak Moszkvában, Leningrádban, majd pedig Arhangelszkben. Közismert tény, hogy a magyar farostlemezgyártás még nem fedezi a hazai szükségleteket. A hiányt a Szovjetunióból kívánjuk pótolni. Arhangelszk az Északi-sarkkör közelében fekvő szovjet város meglátogatására azért volt szükség, mert ott hatalmas faipari kombinát van, amely csaknem annyi fát dolgoz fel évente — a többi között farostlemeznek —, mint 'Magyarország faipari üzemei együttvéve. Fáy Mihály elégedetten nyilatkozott útjuk eredményéről. Mint mondotta, várható, hogy még ebben az évben jelentős mennyiségű farostlemez-szállítmány érkezik a Szovjetunióból. s .enyhül a farostlemezhiány. A Mohácsi Farostlemez- gyárban egyébként alig múlik el olyan hét, hogy ne látogatna hozzájuk külföldi vendég. A napokban Suder Miliői, a román erdészeti és fa— Kicserélték a gombás ci- arettákat. Júniusi gyártású, leggombásodott dohányból észült Fecske cigarettákat seréit ki a B. m. Élelmiszer- ereskedelmi Vállalatnál a [ohányipar. A vállalat annak dején minőségi kifogást és :ötbérigényt jelentett be avá- árlók észrevételei alapján, lnnék eredményeként a ki- ögásolt készleteket kivonták i baranyai bolthálózatból, ipari miniszter járt náluk héttagú küldöttség élén. A román szakemberek a magyar farostlemezgyártás technológiáját tanulmányozták. Latinka békemenet Latinka-békemenetet szervez október 16-án, vasárnap a KISZ Somogy megyei Bizottsága és a Kaposvári városi KISZ-Bizottság Kaposvárról a nádasdi erdőbe, Latinka Sándor és mártírtársai kivégzésének helyéig. A La- tinka-békemenet és az emlék- ünnepély tiltakozás a fasizmus. az embertelenség, a háborús agresszió ellen. A Baranya megyei fiatalokat a pécsi Bánki Donát Gimnázium és a Szigetvári Gimnázium több mint száz KISZ-tagja képviseli a békemenetben. hatására megvizsgálta Komló nőimunkaerő-helyzetét. Érdeklődésünkre dr. Farkas Károly, a Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy Komlón jelenleg 2000 nő elhelyezése okoz gondot. A Komlói Helyiipari Vállalatnál a női munkaerő foglalkoztatása 80 százalékban biztosított, a közeljövőben a három műszak beindításával kívánják tovább enyhíteni a nők elhelyezkedési nehézségeit. A komlói közgazdasági szakközépiskolát elvégző fiatal lányok pedig állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek adminisztratív munkaköreibe helyezkedhetnek majd el. A Komlói KISZ-Bizottság igyekszik a gondjaira bízott fiatalok helyzetét megkönnyíteni. Helyesen tette, hogy problémáit feltárta az ifjúmunkás parlamenten. Nemcsak a kép lesz reálisabb ettől, a hibákat csak így lehet kiküszöbölni. (Kéri) Őszi megyei könyvhetek Az idén immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő őszi megyei könyvhetek országos szervező bizottsága csütörtökön a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a könyv október 15- én megnyíló, s december 24- ig tartó falusi ünnepének eseményeiről. A könyvheteket a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is valóságos ünneppé avatja a megrendezésre kerülő gazdag program Több száz író—olvasó találkozó lesz a falvakban a könyvhetek idején. A fiatal írók mellett mai irodalmunk olyan reprezentánsai találkoznak majd olvasóikkal, mint Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter. A legnépszerűbb mezőgazdasági szakkönyvek szerzői ankéfokaí. előadásokat tartanak. Több megyében szerveznek ifjúsági és felnőtt bérletes irodalmi előadás-sorozatokat. A legfia- talabbaknak mesedélelőttöket diavetítéseket, az általános és középiskolások részvételével irodalmi szellemi vetélkedőket, szavaló-versenyeket rendeznek, helyi irodalmi színpadok és művészeti együttesek, fővárosi művészek adnak egész estét betöltő műsorokat. Az őszi megyei könyvhetek forgalma az elmúlt évben ;!- érte a 2—2,1 millió kötetet, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy kereken 25 millió forint értékű könyv került a falusi emberek kezébe. Az idén legalább 2 5—3 millió kötetre akarják növelni, a forgalmat. Ezt a célt szolgálja egyebek között az az öt új vidéki könyvüzlet is, amely éppen a könyvhetek ünnepségeinek keretében nyílik maid meg. Köztük van a csaknem háromnegyedmillió forintos költséggel kialakított kiskun- félegyházai könyvesbolt, mely a szakemberek véleménye szerint az ország legszebb vidéki könyvüzlete. A földművesszövetkezetek könyvesboltjaiban, s 9000 bizományosukkal együttesen mintegy 100 millió forint értékű könyv között válogathatnak a falusi olvasók. Á pártkongresszus tiszteletére A pártkongresszus tiszteletére a Pécsi Vasas Ktsz dolgozói vállalták, hogy termelésűket három százalékkal emelik és fokozzák a termelékenységet, valamint újabb termékeket kezdenek gyártani. Az eddigi eredmények jó képet mutatnak vállalásukról, pontos eredményeket e hónap végére kap a ktsz vezetősége, ugyanis akkor értékelik majd a kongresszusi versenyt. A képen a ktsz egyik forgácsoló műhelye Élő történelem 1. Aranylakodalom — „politikával" „ ... s feljegyzi az utókor: Ez volt a nemzedék, mely legyőzte a halált.” (Benjámin László.) — Nézze, nehéz, igen nehéz ötven évet egymás mellett eltölteni, méghozzá ilyen ötven évet. Itt van a meghívottak névsora. Csak ez a négy név van a családból. A többi munkatárs, régi barátok, elvtársak, a pártbizottság, a szakszervezet, más társadalmi szervek képviselői. És a fiatalok. A kiszesek, az úttörők. Mondta is valaki, hogy kevesen csinálnának az aranylakodalmukból politikát. Hát én csinálok. Egész életemben politizáltam — most is. Legyen ez az aranylakodalom tanulság a fiataloknak, ötven nehéz, harcos évet is le lehet élni — és nem is akárhogy — egy asszony mellett. Ne dobják el a házastársit egy-két, az én életemnél, éveimnél jóval könnyebb, év után. Nézem a névsort, meg az előttem fekvő szakszervezeti igazolványt és párttagsági könyvet: B. Nagy Gusztáv. Párttagságának kelte: 1913. — Még Szegeden voltam ta- nonc, amikor Tisza István, aki a város országgyűlési képviselője is volt, a városba érkezett. Ha jól emlékszem, vasárnap volt. A Tisza-part felé mentem, amikor bekerültem a tüntető munkások közé. Éppen köveztek egy utcát. Az út mellett felhalmozott makadámkövekből én is szedtem a zsebembe és sapkámba egy kis „muníciót". Meg is kergettük a lovasrend- öröket úgy, hogy visszafutottak vagy három utcát. Igen ám, de elfogyott a kövünk. Amikor felénk ugrattak, mást nem tehettem, mint lerántottam a kantárjánál fogva az egyik ló fejét. A rendőr rávágott a hátamra a bikacsök- kel. Napokig alig tudtam mozdítani a derekam, miután feleszméltem. Hát ez volt a tűzkeresztségem. 1913. augusztusában Pécsre került. Szeptemberben már tagja volt a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakszervezetének, valamint a Szociáldemokrata Pártnak. Mivel szeretett írni, meg egy gimnáziumi osztályt is végzett, nem sokkal később a szabómunkások szakcsoportjának, majd a szakmaközi bizottságának lett a jegyzője. A pécsi mozgalomról az első nagyobb élménye, amikor az 1916-os bányászsztrájkot jegyezte. És sorra elevenednek meg a történelem lapjai. Az ismerős évszámok, események. De milyen hatalmas a különbség a tanultak és az átéltek között. Az első világháború, az , őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság. — 1918. októberében álltam először bíróság előtt. A háború. vége felé egyre nehezebben lehetett élelmiszerhez jutni. A Siklósi úton volt egy fémárugyár, srapnellhüvelye- ket gyártottak. Sok munkásnö dolgozott ott. A piacra bejáró falusiakat megállították, tojást, más élelmiszert vettek tőlük. Bár a városháza ezt megtiltotta, a katonai parancsnok szemet hunyt felette. Egyik nap a rendőrök szétzavarták a vásárló asszonyokat, az egyikkel szemben egy rendőr igen brutálisan viselkedett. Ezt én megírtam a helyi munkáslapban. Sajtóvétségért és rágalmazásért állítottak a Magyar Kir. Bíróság elé. Dr. Hajdú Gyula volt a védőm. Ez október 25-én volt. Három nap múlva kitört a forradalom. A Tanácsköztársaság alatt utasítást kapott, adja le funkcióját — akkor már pénztáros volt — és jelenjen meg a komlói bányász zászlóaljnál. A zászlóaljtörzsbe kapott beosztást. Szervező és felvilágosító munkát végzett a munkások közt. A Tanácsköztársaság leverése után visszajött Pécsre az újabb feladatok végrehajtására. Aznap, ami! kor Horthyék bevonultak Pécsre, már este nyolckor fogoly volt. Az egész ellenforradalmi időszak alatt „kommunista gyanús’-ként kezelték. És tévedtek. Kommunista volt. Megpróbált néhány társával sejtet alakítani. 1923-ban kommunista összeesküvés vádjával állt bíróság előtt. Majd hosszú rendőri felügyelet, állandó rendőrségi megfigyelés. — Nagyon kényes helyzetben voltam, hiszen sokan ismertek Pécsett. Hiába mondtam szociáldemokratának magam, a tetteim mást mutattak. Minden módot felhasználtam arra, hogy legálisan vagy féllegálisan dolgozhassak. Tagja lettem a természetbarátok körének, az esz- perantista körnek, a Munkás Bélyeggyűjtők Egyesületének. Állandó házkutatások, a lebukás veszélye, különösen a statárium kihirdetése után. 1944. decemberében lépett be a Kommunista Pártba. Feladata a szakszervezetek újjászervezése lett. Sok olyan szervezet is alakult munkája nyomán, ami addig nem működött. Amíg Budapest fel nem szabadult, igen nehéz volt a munka. Ahhoz, hogy a szervezetekkel együtt tudjon működni, létre kellett hoznia egy bizalmi jogszabályt. Ennek egyik pontja szerint rendezték az itteni béreket és javadalmakat. Csak most, húsz esztendő után tudta meg, hogy ilyen jogszabály a felszabadulás utáni időkben csak egyedül itt. Pécsett létezett. Minden mozgalmi munkában részt vett. Az ötvenes években is. amikor igencsak nehéz volt. Az Építőipari Vállalatnál volt iparitanulófelelős. Később a trösztösítés után tanulmányi előadó lett. 1956 tavaszán ment nyugdíjba, de ez a mozgalmi munkában nem jelentett pihenést. Politikai előadásokat tartott, szakszervezeti munkát végzett. Az ellenforradalom alatt ösz- szetartotta alapszervezetét. — 1956. decemberében részt vettem a kommunista tüntetésben. Később a Vegyesipcikk Kereskedelmi Vállalatnál végeztem mozgalmi munkát és végzek most is. Sokat beszélgetek fiatalokkal, az Alkotmány utcai iskola úttörőivel, kiszistákkal. A természetjárásról sem mondtam le. A munkásszállás fiataljaival voltam a közelmúltban az Istenkúíi Turistaházban. Áldozatos munkánkat nekik kell folytatniok. Ezért ismerni, érteni kell a múltat, az előzményeket. Nekünk. öregeknek nagy leiadatunk van, és úgy érzem, szükségük van ránk. Nem ülhetünk a habárainkon. Csak akkor veszik át a stafétabotot, ha át is adjuk nekik. Hát ilyen életnek volt hű társa, segítője és támasza hosszú ötven éven át a feleségem. Ezért nem lesz .,politika- mentes” az aranylakodalmunk. Sződy Szilárd
