Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Magyar diákok Moszkvában A cfiákklubban találkoz­tunk a „Ki nút tud?” dön­tője idején. A színpadon moszkvai főiskc c diákcsa­patai mérték ö‘ ze kardju­kat a szellemesség, a lelemé­nyesség pástján. Magunk elé képzelhetjük a nézőtér fe­szült izgalmát — csupa diák. zsúfolásig megtöltik a néző­teret — mindegyik természe­tesen a saját csapatáért szurkol. A döntő kezdete előtt is­merkedtünk meg. — Márkus Zsuzsanna va­gyok — mutatkozik be kissé hivatalosan —, az építészeti egyetem negyedéves hallga­tója. — ők pedig a bará­taim, másodévesek. Diano- vics Katalin, a vegyészeti fő­iskola másodéves hallgatója, Mátyus Sándor, a Nemzet­közi Kapcsolatok Intézeté­ben ugyancsak második év­folyamos. Új ismerőseimtől szerettem volna megtudni, hogyan töl­tik szabad idejüket, van­nak-e nehézségeik a tanulás­ban, egyszóval, hogyan él­nek Moszkvában honfitár­saim? — Bizony kevés a szabad időnk. Én például kilenc óra előtt ritkán kerülök ha­za esténként — kezdte a be­szélgetést Márkus Zsuzsa. —* Nemsokára négy vizsgám lesz. Ezért, feltétlenül el kell mennem az előadásokra és a konzultációkra; Ezenkívül hetenként kétszer laborató­riumi munkám van. Mégis találok egy kis időt a pihe­nésre. Enélkül az ember ►— besavanyodik. — Általában csak szomba­ton és vasárnap pihenek és szórakozom — mondja. — Hétköznaponként esténként inkább olvasok. Az első szó­tól az utolsóig elolvasom a Kortárs és az Uj írás leg­frissebb számait. Különösen szeretem a költészetet, Vas István, Juhász Ferenc, Weö­res Sándor és Nagy László verseit. így nem szakadunk el az otthoni élettől. Az egyetemen — folytatja Zsu­zsa — francia nyelven is ta­nulunk, ezért szabad estéi­men barátnőimmel együtt francia dalokat hallgatunk hanglemezről. Ez öröm is —1 és ' hasznos is. Egyébként is nagyon szeretem a zenét, kü- lönösképoen a klasszikus dzsesszt és a modern szimfo­nikus muzsikát. Ezért elég gyakran járok koncertekre. Nemrég például meghallgat­tam Dávid és Igor Ojsztrah hangversenyét a Csajkovszkij- teremben. Felejthetetlen volt A Nagy Színház szinte má­sodik otthonommá vált. Azt hiszem, a színház műsorán nincs egyetlen olyan opera vagy balett sem, amelyet az utóbbi négy évben ne lát­tam volna. Nemrég hallgat­tam meg az Egmontot. Dianovics Kati vette át a szót. — Nekünk, másodévesek­nek kissé több szabad időnk van, mint Zsuzsának, Szer­dán és csütörtökön egyálta­lán nincs előadás. Ezt az időt a lehető legjobban igyek­szünk kihasználni. Én is sze­retem a muzsikát, különös­képpen a balettet. Nemrég néztem meg a Bahcsiszeráji szökőkutat, a Romeo és Jú­liát, mégpedig a kremli Kongresszusi Palotában. Amíg Kati beszél, Mátyus Sándor, mint igazi és jöven­dő diplomata, nyugodtan ül, nem szól közbe, bár tekinte­téből látom, hogy szívesein mondana ő is néhány szót. — Beszélj arról a mun­káról, amit a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságban vég- zel — szólal meg végül a jövendő diplomata. —■ Megbíztak, hogy tart­sam a kapcsolatot a KISZ moszkvai szervezete és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság között. Ez a társadal­mi munka elég sok időt vesz igénybe, de én nem panasz­kodom. Szívesen dolgozom, mert érdekes munka. Külön­féle kirándulásokat rende­zünk. Tavaly például elmen­tünk Jasznája Poljanára, ahol Lev Tolsztoj élt. Részt vettem magyar nyelvtanfo­lyamok szervezéséten is, a tanfolyamokon a legkülönbö­zőbb életkorú és foglalkozá­sú moszkvaiak vesznek részt; érdekli őket a magyar nyelv. Ezenkívül elég gyakran ren­dezünk közös műsoros este­det, amelyeken szovjet és magyar diákok szerepelnek. Nemrég például Leningrád- ból jöttek hozzánk magyar egyetemi hallgatók. Mátyus Sándor a Nemzet­közi Kapcsolatok Főiskolájá­nak angol—japán szakán ta­nul. Órarendje szerint mun­kanapja hét, hét és fél órát tölt ki. — Gyakran azonban ott­maradok a főiskolán előadá­sok után is. Szabad időmet összekötöm a tanulással — magyarázza, s mosolyog hoz­zá. — A dolog lényege ugyanis az, hogy szinte na­ponta bemutatnak nálunk külföldi filmeket, ismert dip­lomaták jönnek el hozzánk, hogy elmondják külföldi ta­pasztalataikat. Nemrég na­gyon érdekes előadást tartott nálunk Vinogradov, aki 12 Márkus Zsuzsa szobájában Magyar diákok zenekara, szereplés közben évig volt a Szovjetunió nagy­követe Párizsban. Mátyus Sanyi részletesen beszámol moszkvai napjai­ról. Megtudom tőle, hogy nagyon szereti a sportot, tor- nászik, úszik. A büfé nyitott ajtaján beszűrődik hozzánk a jazz­zenekar hangja. Sanyi, Kati és a többiek táncolni szeret­nének. Elbúcsúzom tőlük. A kellemes szórakozás és pihe­nés is hozzátartozik a ma­gyar diákok moszkvai hét­köznapjaihoz, Szendrői Tóth László NÖVEKSZIK KUBA HALÄSZHAJ0-FLOTTÄJA Kuba két úton haladva építi ki halászhajó flottáját. A na­gyobb hajókat a Szovjetunióból, Lengyelországból vásárolja, egyidejűleg pedig megkezdte a kis (100 tonnánál nem nagyobb vízkiszorítású) halászhajók bel földi építését. Például 19öl-től 1965-ig 686 ilyen hajó épült az országban. Mindegyiket kor­szerűen berendezték. A népi hatalom éveiben a tengeri hal­fogás így évi 20 000 tonnáról 40 000 tonnára nőtt ÖT ÉV ALATT 50 SZÁZA­LÉKKAL EMELKEDIK CSEHSZLOVÁKIA VEGYIPARI TERMELÉSE Csehszlovákia vegyipari ter­melése 1970-ben 1965-höz vi­szonyítva 50 százalékkal, a mun katermelékenység ugyanezen Időszak alatt 40 százalékkal, a munkaerő létszám pedig 17 szá­zalékkal emelkedik. Az ENSZ ma Az ENSZ-nek megalakulásakor, 1945-ben 51 tagállama volt. A tagállamok száma a továbbiakban gyors ütemben nőtt. Főleg 1960-ban, sok fiatal nemzeti államot vettek fel az ENSZ-te. Csupán az utolsó két évben hat új fi­atal tagállam — Malavi, Málta, Zambia, a Maldive-szá- getek, Gambia és Singapore lépett be. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenleg 117 tag­állama van. A tagállamok földrészek szerinti megoszlása a követ­kező: A tagállamok száma: Európa 28 Ázsia (beleszámítva a Közel­és Közép-Keletet 25 Afrika 38 Amerika 24 Ausztrália és Üj-Zéland ________________2_________ ös szesen: 117 A Kínai Népköztársaság, az NDK, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és néhány más ország még mindig nem foglalta el helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szocialista tagálamok száma az eredeti háromról (Szovjetunió, Ukrán SZSZK, Belorusz SZSZK) ezideia 12-re nőtt. Az ENSZ alapokmánya magában foglalja azt az el­vet, hogy a tagállamoknak földrajzi ismérv szerint igaz­ságos képviselete kell legyen az ENSZ szerveiben. Az alapokmánynak megfelelően az ENSZ fő szervei: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szo­ciális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíró­ság és a Titkárság. A Közgyűlésen képviselve van mind a 117 ENSZ-tae- állam (A Kínai Népköztársaság helyét azonban törvény­telenül a csangkajsekista képviselő foglalja el). Mind­egyik tagállamnak 1 szavazata van. Egy-egy tagállam kül­döttsége 5 képviselőből s a képviselők 5 helyetteséből állhat. A Közgyűlés mindegyik ülésszakára elnököt és a már felsorolt földrajzi körzetek államainak képvisele­tében 17 elnökhelyettest választ. A közgyűlésnek 7 fő­bizottsága van. A Biztonsági Tanács, amely a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartásának fő szerve, eredetileg 11 tagból állt. Jelenleg 15 tagja van, beleszámítva az 5 állandó tagot (Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és Kína, amelyet azonban a csangkajsekisták kép­viselnek.) A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagját a Köz­gyűlés választja két évre, figyelembe véve az igazságos földrajzi megoszlás elvét is. A Közgyűlés évente 5 nem állandó tagot választ a Biztonsági Tanácsba. A Biztonsági Tanács mellett katonai tanácsot alakí­tottak, hogy segítséget nyújtson a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával összefüggő katonai szükségle­tekkel kapcsolatban. Ezt a bizottságot az állandó Biz­tonsági Tanács tagok vezérkari főnökeiből, vagy azok képviselőiből megalakítani. De az Egyesült Államok és szövetségesei álláspontja ténylegesen megbénította a ka­tonai bizottságot. Az ENSZ költségvetése a tagállamok kötelező évi hoz­zájárulásaiból tevődik össze. Az általános költségvetés 1965-ben 108,5 millió dollárt tett ki. r Uj gépmadarak — 70 millió utas Amikor a hidat építették, \ nem volt neve... Rendel- í tetése volt csak. Éspedig az, ' hogy összeköttetést teremt- ! sen a Neisse folyó jobb és ; bal partján fekvő két vá- ; roska között. E kapcsolat | azonban nem volt sem szí- I vélyes, sem baráti. A Har- ; madik Birodalom számára j Zgorzelec jelentéktelen hely­ség volt csak. Hitler nem sokat törődött a lakosság érzéseivel, nemzeti jogaival. Ahogy a történelemből is fölismert, a náci szolda- teszka — nemsokkal a fa­sizmus hatalomrajutása Után el is szakította Len­gyelország nyugati terüle- \ telt, így sok más település­sel együtt Zgorzelecet is... GÖRLITZ ÉS ZGORZELEC A második világháború befejezése óta azonban ! Zgorzelec ismét Lengyel- országhoz tartozik. A folyó két partján épült két vá­roska lakói tehát más-más ország állampolgárai let­tek. De ha a folyó ország­határként választotta is el I Görlitz és Zgorzelec né- I pét, az időközben eltelt ízét évtizedben a történel­mi sérelmek lassan ol­dódni kezdtek. A közele­désnek, a kapcsolatok ki- | alakulásának azonban ép- penúgy történelmi okai vol- í tak, mint a korábbi merev | elzárkózásnak. Görlitz •gyafiis ma annak a Német Demokratikus Köztársaság­nak legkeletibb járási székhelye, amely — hason­A Barátság Hídja lóképpen a Lengyel Nép- köztársasághoz — o szocia­lizmus útját járja. S hogy ma már mennyire nem formális a Görlitzet Zgorzeleccel és Zgorzelecet Görlitz-cel összekötő híd elnevezése, hogy valóban a baráti együttműködést je­lenti, arra a folyó mindkét oldaláról, igen sok példát említhetünk. NAPONTA SZÄZAN JÖNNEK... Igen erőteljesek a gaz­dasági kapcsolatok, egymás után érkeznek a Neisse hí­don át a szénnel megra­kott lengyel szerelvények. A hirschefeldei erőmű fe­neketlen gyomrába hozzák a táplálékot. Ennél köz­vetlenebb együttműködésre is találni példát. Alig van olyan görlitzi üzem, amely műszaki és tudományos problémáinak megoldásában az eredmények kamatozta­tásában ne működne együtt a zgorzeleci vállalatokkal. A közelmúltban még en­nél is tovább léptek. Zgor­zelec közelében hamarosan kondenzátor-üzem kezdi el a munkát, s mivel a ha­sonló görlitzi üzem a kon­denzátorok előállításában már nagy tapasztalatokkal rendelkezik, naponta mint­egy száz lengyel munkás megy át német területre, hogy megtanulja a szakma mesterfogásait. Akkor is a zgorzeleciek segítségére sie­tett a görlitzi építési igaz­gatóság, amikor tudomást szereztek arról, hogy len­gyel barátaik cementművet építenek. Az építés meg­gyorsítása és megkönnyíté­se érdekében kész tervdo­kumentációt bocsátottak lengyel barátaik rendelke­zésére. A NÉMETEK LENGYELÜL TANULNAK Igen elevenek a kulturá­lis kapcsolatok is. Görlitz- ben lengyel—német, Zgor- zelecben német—lengyel klub működik. Legutóbb pedig éppen a görlitzi szín­ház zenekara vendégszere­peit a lengyel városka sza­badtéri színpadának fel­avatásán, s a két város ze­negimnáziumának növendé­kei is közös hangversenyt adtak. Az egyre mélyebbé váló, őszinte barátság jele az is, hogy a görlitzi Joliot Curie felsőfokú technikum hallgatóinak tananyagához a lengyel nyelv elsajátítása is hozzátartozik. Nincs ese­mény a „szomszéd" rész­vétele nélkül, s a vendégek természetesen azon a hídon jönnek és mennek, amely — nevéhez híven — a ba­rátság hídja lett, összekö- j tő kapocs a két re s így a két ország • itt is... Onody Gyöngy Az Aeroflot légi útvonalainak hossza meg­haladja az 500 ezer kilométert, s ebből száz­ezret tesznek ki a nemzetközi útvonalak. Az elmúlt hét évben légiösszeköttetést teremtet­tek a Szovjetunió háromezer városa és leg­jelentősebb csomópontja között. 1965-ben az Aeroflot 42 millió utast szállított; 1970-re ez a szám eléri a 75 milliót. Az 1966—70-es években a Szovjetunió pol­gári légiforgalmánab munkája megköt­sz sreződik: annak érdekében, hogy a meg- ' ekedett igényeknek megfeleljenek, új kor­úi repülőgépeket állítanak fogalomba. A . .nagyobb érdeklődés természetesen a leg­gyorsabb utasszállító repülőgép, a „TU—144” iránt nyilvánul meg. 120 utast szállító gép sebessége elért az óránkénti 2500 km-t. A jövő év első hónapjaiban a Szovjetunió légi­útvonalain megjelenik a gigantikus „IL—62”: leszállás nélküli repülési távolsága 9200 km. 10 000 méter magasságban a gép utazási se­bessége 900 km/ó. A fedélzetén szállítható utasok száma 186. Az első lökhajtásos utas- szállító repülőgép, a TU—104-es utódaként megjelenik a „TU—154”. Repülési távolsága 3—5 ezer kilométer, a helyi vonalak for­galmát a „JAK—40” relatív utasszállító re­pülőgép látja majd el. a „V—2” és a „V—8” helikopterekkel együtt, amelyek maxixmális utaslctszáma 24 fő. A képen: A JAK—40 makettje,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom