Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

Világ proletárjai, eggesáljelek! Dunámon napló Az MSZMP Baroniga megyei Bizottsága és a Meggei Tanács lapja ______ XX III. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. OKTOBER 11., KEDD A férés kommunistái készek megvalósítani a SX. kongresszus határozatait is Százhatvankét küldött a pécsi járási pártértekezleten Tanácskozik a pécsi járási pártér tekezlet. A falusi ifjúság helysete — társadalmi r Zsúfolásig megtelt hétfőn reggel a Járási Tanács dísz­terme, ahol 162 küldött jött össze az MSZMP pécsi járási pártértekezletére. A járási pártértekezleten a Megyei Pártbizottság képviseletében megjelent Novics János elv­társ, a Megyei Pártbizottság titkára, Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság tagja, osztályvezető, Czégény József, A járási párt v. — A legutóbbi járási párt- éltekezlet óta eltelt négy esz­tendő alatt a járás kommu­nistái pártunk VIII. kong­resszusának határozatai alap­ján végezték munkájukat, sokoldalú, értékes hozzájá­rulásukat adva szocialista rendszerünk erősödéséhez, po­litikai, gazdasági, kulturális eredményeink növeléséhez, — mondotta bevezetőjében Papp János elvtárs. A pécsi járás jellegénél fogva mező- gazdasági járás, ezért a mun­ka értékelését a mezőgazda­ság elemzésével kezdte a já­rási pártbizottság első titká­ra Elmondotta, hogy a VIII. kongreszus határozata alapján a pécsi járásban komoly ered- j'lényeket értek el a termelő- f övetkezetek megszilárdítása, korszerű gazdálkodásának ki- {• lakítása tekintetében. Nem­csak a termelés nőtt, hanem kialakult a termelőszövetke­zetek- irányító törzsgárdája, T'ős,szilárdult a szövetkezetek c gyságe, fokozatosan javult a tsz-lagok jövedelme. A beszá­moló időszakában 40 millió forintot fordítottak a tsz-ek beruházására, 37 millió forin­tot pedig a géppark növelésé­re. De ezzel együtt nagy ösz- íz.egeket költöttek a szövetke­zeti községek kommunális, szociális, kulturális létesítmé­nyeire is Jellemző adatként említette Papp elvtárs, hogy a falusi boltok kiskereskedel­mi forgalma 22,3 százalékkal nőtt, a közvetlen fogyasztási Cikkeké pedig 24 százalékkal. !A TÜZÉP épületanyagforgal- Ina 60 százalékkal emelkedett. a Megyei Pártbizottság tagja, osztályvezető, Nagy Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság tagja, a MÉSZÖV elnöke. Bruck János elvtársnak, a Járási Tanács VB elnökének megnyitó szavai után Papp János elvtárs, a Járási Párt- bizottság első titkára mondot­ta él a járási párt-vb beszá­molóját az elmúlt négy év alatt végzett munkáról. b. beszámolója 1962-ben 3,6 millió forintnyi betétállománnyal rendelkeztek a járás dolgozó parasztjai az OTP-nél, jelenleg 20,6 millió a betétek összege és ehhez hozzá kell számítani a postá­nál elhelyezett további 38 mil­lió forintnyi betétösszeget. Nagyszerű eredmények a tsz-ekben A pécsi járás termelőszö­vetkezeti parasztsága tehát jól A vendégek, az iskolások odaálltak a papiak falá­nak tövébe. A falon fehér le­pel lógott alá, csend volt a kákicsi utcán, aztán a temp­lom felől zörögni kezdett egy szekér. Elolvastuk a tábláját: „Okorgyöngye Tsz, Okorág 23.” Csipkés, fehér lepellel le­takarva újszülött csecsemőt vittek rajta. Az Ormányság leg­jobb ismerőjének, az egyke­rendszer ostorozójának emlék­ünnepségén történelmi válasz­ként döcögött arra ez a sze­kér. Az Ormányságra már nem jellemző különösebben az egykerendszer. Később lerántják a leplet, s a parókia falán ott áll az emléktábla: „Itt élt. dolgozott KISS GÉ­ZA (1871. február 26.-1947. él, szépen gyarapszik, elége­dett a párt és a kormány po­litikájával. Elégedettségét tet­tekben is kifejezi. Papp élvtárs beszédes számok­kal bizonyította, milyen nagy­szerű eredményeket értek el a pécsi járás termelőszövet­kezetei. A búza termésátlaga 1,9 mázsával, a kukoricáé 4,2 mázsával növekedett. 1962-ben még 68 kg. műtrágyát szór­tak ki egy holdra, idén már 1 mázsa 32 kilót. A kalászo­sok vetésterületének 31,6 szá­zalékát, a kukorica vetésterü­let 581,5 százalékát védték vegyszeres gyomirtással, a négy év előtti 41 katasztrális hold öntözésével szemben az idén már több mint ezer hol­dat öntöznek. Az állattenyész­tés fejlődését szintén a hoza­mok növekedése jellemzi, de még ennél is fontosabb, hogy 1962-ben az állatállo­mánynak csak 20 százaléka tartozott a termelőszövetke­zetek birtokához, jelenleg már az összállatállomány 49 szá­zaléka a szövetkezeti szektor­(Folytatás a 3. oldalon) április 28.). az Ormányság leg­jobb ismerője, tudós ismerte­tője. — Múzeumi hónap, 1966.” Bankó Imre, a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója mond beszédet: — Ne csak ezt a táblát gon­dozzák, hanem Kiss Géza szel­lemi hagyatékát is! — vési a kákicsiak emlékezetébe. A tábla mellett ott áll Kiss Géza fia is, azonkívül Vargha Lajos, a sellyei körzeti tanács vb-elnöke, Tetkó Lajos, a ta­nácsi kirendeltség vezetője. Néhány énekszám, szavalat után véget ér az ünnepség. A kákicsiak hazamennek, ki a faluvégre, ki csak ide a szemközti házakba. Az asszo­nyok elteszik a zsebkendőket, egyikük — Vas Rubenné — azt mondja: Siklóson tanácskozott a falusi ifjúság megyei parlamentje Az ifjúmunkások megyei parlamentjének ülése után hétfőn újabb jelentős ifjúsági eseményre került sor, ezúttal Siklóson. Tegnap. délelőtt, a járási tanács nagytermében öszeült a falusi ifjúság me­gyei parlamentje. Az elnök­ségi asztalnál helyet foglalt Lukács János, a megyei KISZ- bizottság titkára, Csötönyi Gyula, a Megyei Pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Petőházi Szilveszter, a megyei KISZ- bizottság parasztifjúsági osz­tályának vezetője, Baracs Jó­zsef, a Megyei Tanács főagro- nómusa. Mintegy száz fiatal alkotta a parlamentet, akik a megye öt járásából érkez­tek. Szabó Géza, a Siklósi Járási KISZ-bizottság titkára nyitot­ta meg az ülést, majd Misi Sándor, a KISZ Központi Bi­zottsága parasztifjúsági osz­tályának vezetője tartott vita­indító előadást. Elmondotta: a KISZ Központi Bizottsága decemberben összeül, hogy megtárgyalja a falusi ifjúság helyzetét, s részletes, hosszú évek távlatára programot adó határozatot hozzon a témáról. Mielőtt azonban ezt megten­nék, szeretnék meghallgatni, hogy mit mond a témáról a legérdekeltebb, a falusi ifjú­ság. Ezért hívták össze Ba­ranya megye falusi ifjúságá­nak megyei parlamentjét, tu­lajdonképpen tapasztalatszer­zés céljából utaztak Siklósra. Az előadó ezt követően rész­letesen elemezte a falusi if­júság helyzetét. Elmondotta, hogy az ország 1 millió 900 ezernyi fiataljából 700—750 ezer él falun. Ebből több mint 300 ezren dolgoznak a ter­melőszövetkezetekben, több százezren pedig bejárnak a városokba, tanulni és dolgoz­ni. Délután és este azonban hazatérnek, ezért amikor a falusi ifjúságról beszélünk, velük is számolnunk kell. Ma még sokan hajlamosak arra, hogy a parasztfiatalt a társadalmi ranglétra legala­csonyabb fokán állónk tekint­sék. Ez azonban a múlté kell hogy legyen. Jelenleg már 50 ezer fiatal szakmunkás, illetve — Kicsi kora óta ismertem, velem járt iskolába. De ren­des ember volt! Tetkó János: — A fiam hordozta kocsival a határban, de én is sokat jártam vele. Ha látott, .hallott valamit, mindjárt vette a no­teszt ' és beleírta. Még azt is, hogy mikor, hogyan biztatják a lovat. Amikor meg a grófi ember kamaszfia belelőtt a ke­zembe, ö járta ki a bíróság előtt az igazamat. Egyszer meg majdnem őt tartóztatták le, nekem nagy titokban el is mesélte. Azt mondták, uszít­ja a népet. 1/ ét haragoszöld babérko­11 szőrűt helyeztek a falra. Egyiket a múzeum, másikat a tanács. traktoros dolgozik a tsz-ek­ben, * újabb 35 ezren végez­nek ilyen tanfolyamot. A to­vábbi gépesítés fokozni fog­ja a képzett fiatalok számát. A termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősödése folytán egyre több tsz-fiatal részesül­het havi garantált jövedelem­ben. A szociális juttatásokban jobb a helyzet, mint néhány éve volt. Természetesen továb­bi lépésekre van szükség, hi­szen a cél: elérni a városi munkások szociális színvona­lát. A KISZ KB e tárgyban több javaslattal fordul majd az illetékesekhez. Közben akar járni azért is, hogy a tsz-fia­tal is felvehessen OTP-hitelt, az is kaphasson áruvásárlási kölcsönt stb. Mindez nemcsak a falusi ifjúság, hanem a ma­gyar mezőgazdaság, a társa­dalom ügye, hiszen fiatalok nélkül nincs tsz, állami gaz­daság. A vitaindító előadáshoz ti- zenketten szóltak hozá. He­lyeselték az elhangzottakat, örömüket fejezték ki, hogy a KISZ KB kikéri és meg­hallgatja véleményüket. Nagy Mária Szabadszentkirályról, Pallér Gáspár Mágocsról a bejáró fiatalokkal foglalkoz­tak észrevételeikben. Kifejez­Egy születésben mindig any- nyi izgalom van, s talán azért is szeretjük hangulatát, mert a kezdet mindig szabad és merész folyást enged a képze­letnek. Valahogy így. Ülünk a Pécsi-tó szélén ismerősöm­mel. Magabiztosan tervezget. — Jövőre veszek egy kabi­nos vitorlást. Szombaton éj­szaka kint alszom. Nyáron meg szabadságon alatt levi­szem a Balatonra. Két keré­ken, kocsival. — És télen? — Majd a faluban telelte­tem — mutat Tekeres felé — egy pajtában. Baranyának új idegenfor­galmi nevezetessége van szü­letendőben. Az 1300 holdon elterülő Pécsi-tavat meglepően tiszta vízzel vasárnap adták át. Az átadási ünnepségen megjelent Rapai Gyula elv­társ az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Palkó Sándor elvtárs, a Megyei Tanács VB-elnöke, valamint szépszámban a me­gye és a város többi vezető személyisége. A Pécsi-tavat dr. Nagy Gyu­la. a Megyei Tanács VB el­nökhelyettese adta át a nagy- közönségnek. Mintegy 1500— 2000 érdeklődő jelent meg az ünnepségen, egész nap a két ték meggyőződésüket: a leg­jobb volna, ha a bejárók a falusi alapszervezet tagjai len­nének. Az iskolában és üzem­ben ugyanis a közlekedési ne­hézségek miatt nem tudnak társadalmi munkát végezni. Baracs József a falusi fia­talok előtt álló nagy munka- lehetőségeket, perspektívákat vázolta hozzászólásában, Orsi Zoltán lánycsóki KISZ-titkár sok éves vezetői tapasztalatá­ról adott számot. Csötönyi Gyula a Megyei Párt Végre­hajtó Bizottság üdvözletét tol­mácsolta, majd megállapítot­ta: a fiatalok már számtalan­szor bebizonyították, hogy akarnak és tudnak dolgozni. Természetesen támogatni kell őket, az volna a jó, ha a párt­szervezetek több feladatot ad­nának a falusi ifjúságnak. Petőházi Szilveszter hozzá­szólása után Mist Sándor zár­ta be a vitát. Délután 4 óra­kor, a siklósi vár lovagter­mében Álló Miklós, a Megyei KISZ VB tagja megnyitotta a gépjavító állomások szak­munkás tanulóinak vizsgái­ról készült kiállítást. A ki­állított gép- és munkaeszköz modellek nagy tetszést arat­tak a fiatalok körében. tavat hozzávetőleg 5000-en ke­resték fel. Víziparádéval kez­dődött, a Sirály, az úttörő ví­ziőrs vezérhajója méltóságtel­jesen hasította a víztükröt, nyomában a sok apró fellobo­gózott alumínium-testű csónak­kal. A kultúrműsor, a Mecsek Művészegyüttes és a gyárvá­rosi iskola úttörő-csapatának fúvószenekara műsora talán még élvezetesebb szabadban, mint négy fal között. A gyár­városiak később, nem kis em­bergyűrű közepén rögtönzött térzenét is adtak. A változatos programban ínyencnek számí­tott a horgászverseny és a ha- lászléfőző-verseny. A fogási versenyt a Tanácsi HE nyer­te, a halászléfőző-verseny eredményeit nem tudtuk ki­várni, egyelőre csak éppen kostolnivaló főtt a bográcsok­ban. Már bizony a csapatver­senyt már 3270 gramm hallal meg lehetett nyerni — úgy látszik kezdetben a halak is tartózkodóak — érthetően de­rültséget váltottak ki a nvak- baakasztós bajnoki érmek, a sportbajnokokat illető serle­gek. Kitüntették az építőket is, 45 személy, illetve válla­lat, intézmény kapót! kitün- tetést, köztük egy, a tó épí­tésében résztvevő, hazánkban állomásozó szovjet alakulat. DCákieii Ünnep

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom