Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
196«. OKTOBER 30, napló 3 A gazdasági reform szellemében lé úton halad megyénk mezőgazdasága Tervlebontás nélkül több jövedelem — Több és is lehet irányítani — Nagyobb önállóság, - Új üzemágak és piaci elárusítóhelyek frissebb zöldséget kap a város Beszélgetés Novics János elv társsa! Az elmúlt években egy seregnyi olyan intézkedés látott napvilágot a mezőgazdaságban, amely az új gazdasági mechanizmus előkészítésére szolgák A közel egy éves időszak lehetőséget nyújt arra, hogy mérlegre tegyük, összegezzük az első tapasztalatokat. Ezzel a gondolattal fordultunk Biovícs János elvtárshoz, a Megyei Párt- bizottság titkárához; munkatársunk e témakörben folytatott vele beszélgetést. Közgazdasági eszközökkel — Eddig gyakorlatilag jenitől írták elő, hogy a tsz-ek mit termeljenek, egy év óta — a kenyérgabona kivételével — már a tsz-ek határozták meg. Nem okozott problémákat a tervlebontásos rendszer hiánya? Megkapta a népgazdaság azt az élelmet, artiste számított? — Igen, megkapta. A tsz-ek termelési és ér teljesítési terveikben körülbelül annyi mezőgazdasági terméket realizáltak, mint korábban, a tervlebontásos rendszer Időszakában, A részletekben persze voltak eltérések, cukorrépából és napraforgóból például némileg kevesebb ,jött be”, mint amennyire számítottunk, más, fontos termékekből viszont — húsból, tejből, tojásból, zöldségből, különösen kenyérgabonából _ többet kaptunk. Természetesen ez utóbbiakban a felvásárlási árak emelése is közrejátszott. A tervlebontásos rendszer hiánya nemhogy problémákat okozott: nélküle sókkal jobb. Elmaradtak a hosszadalmas edőtervkészítóseík, a járási szintű tervegyeztetések, az j azokkal járó, időt rabló viták és mérgelődesek. A mezőgazdasági szakembereknek több idejük jut a tényleges mun- j kára; szemmel láthatóan aö-1 vékedett a termelőszövefcke-1 aetek önállósága. Meggyorsult 1 a termelés differenciálódása, szakosodása. Amint latja, csu- pa jót mondók, olyat, aminek mindenki örül. Az árrendezés hatása — 1966. január elsején megváltoztatták egy sereg mező- gazdasági termék állami fel- vásárlási árát. Milyen hatást gyakorolt az árreform a tsz- ek jövedelmére, gazdálkodására? — A baranyai termelés zo- | vetkezetek arra számítottak, hogy az 1966. január 1-i mezőgazdasági árrendezés az év végéig 58 millió forint többletjövedelmet biztosít számukra E számításukat éves terveikben rögzítették. Közismert, hogy jó búzatermés volt az idén, 6 a kenyérgabona felvásárlási árát is felemelték. így nem meglepő, hogy a tsz-ek 58 millió forintos terve szeptember 1-ig már 64 millió forintra módosult. A 64 millió forintos fény- szám az év végéig újabb 9 millió forinttal emelkedik, ha a tsz-ek szarvasmarha-, tejes sertésfelvásárlási tervüket is teljesítik. Ezenfelül újabb többletjövedelemre lehet még számítani, hiszen az árrendezés nemcsak a fent említett termékek — kenyérgabona, sertés, marhahús és tejfelvásárlási árát érintette. A 73 millió forintos összeget — az egyszerűség kedvéért maradjunk csak 73 milliónál! — érdemes lesz összehasonlítani egy másik számmal, a gépamortizáció 53 milliós összegével- Annak idején ugyanis, amikor a gépamortizációt bevezették, a közgazdászok arra számítottak, hogy a mezőgazdasági árrendezésből elért többletjövedelem éppen csak fedezni fogja a gépek és járművek amortizációs alapjának befizetési költségeit Ma már nyilvánvaló, hogy óvatosak voltak, s nem egy jó vagy közepes, hanem rossz gazdasági évből indultak ki, amikor számításaikat elvégezték. Kiderült hogy egy ideihez hasonló, jobb termésű esztendőben a tsz-ek legalább húszmillió forint különbözeire tehetnek szert, s ezt felhasználhatják tartalékolásra, a tagok személyes jövedelmének gyarapítására. A lakosság szolgálatában — Az utóbbi időben egyre többet hallunk és olvasunk arról, hogy szélesedett a tsz- ek üzemi és gazdasági tevékenysége. Milyen területeket fog át ez a tevékenység? Miben és mennyiben befolyásolja ez a lakosság mindennapi életét? — Tíz olyan termelőszövetkezet van a megyében, amely egymillió vagy közel egymillió szénporos téglát éget évente. Bükköseinek és még két tsz-nek mészégetője, 3 tsz-nak homok-, 5 tsz-nek kőbányája van. Nyolc termelőszövetkezet nádfeldolgozót hozott létre, lü tsz fafeldolgozó melléküzemágat létesített, ahol épületfát, szerfát, parkettát, nyílászáró szerkezetet és egyebeket készítenek. A baksai, siklósi tsz és még 5 társa villany-, motor-, vízvezetéíkszare- lő-szolgáltatást végez a társüzemek, illetve lakosság számára. Mágocsnak és még két tsz-nek szeszfőzdéje, Dráva- sztárának és még négy szövetkezetnek savanyító üzeme van. Az utóbbi év alatt egy seregnyi tsz-közi társulás alakult a megyében. Ezek közé tartozik Kozármisleny, Nagy- kozár, Egerág és Ujpetre társulása málnaszörp készítésére, tejfeldolgozásra és egyebekre. Még nagyobb egységet fognak át _ az úgynevezett tsz-közi építőipari önálló vállalkozások. A megye hat ilyen vállalkozása magában foglalja a tsz-ek jelentős részét. E vállalkozások nemcsak istállóépítkezéseknél, illetve -felújításoknál végeznek hasznos munkát, hanem — Belvárd- gyulán például — részt vállalnak a lakásépítési program végrehajtásából is. Sok családi ház nem épült volna fel az idén, ha nincsenek e vállalkozások. Alacsonyabb piaci árak — Közismert, hogy bővült 5 és megélénkült a tsz-ek oza- \ badpiaci tevékenysége. Mit t eredményezett ez a folyamat? < Hogy alakult a zöldség- és { gyümölcsfelhozatal, milyen a £ választék és minőség? Mi \ történt a piaci árakkal? — Az elmúlt nem egészen > egy év alatt 15 tsz 26 állandói elárusító helyet létesített a ) megye városaiban, illetve já- rási székhelyein. Egy tsz-nek> borkimérése, 2 szövetkezetnek) vendéglátóipari létesítménye, < 1 tsz-nek pedig halcsamoka • van. A piaci árusításban Is egyre inkább tért hódítanak a tsz-közi társulások, sőt Mohácson tsz-foldművésszövetkezeti és MÉK-köá társulással is találkozunk. A baranyai tsz-ek 1964-ben zöldségtermésük 6,1 százalékát, 1965-ben pedig 11,9 százalékát értékesítették szabadpiacon. Az idén 18—20 százalék között lesz ez a szám. A tsz-ek mindemellett a MÉK- nek is átadtak annyi zöldséget, mint a korábbi években, a piacon jelentkező többlet tehát nem viszonylagos. A tsz-elárusító helyek eleve feltételezik, hogy az áru rövidebb úton jut el a fogyasztóhoz. Mindemellett a MÉK munkáját is átszervezték- Ebből következik, hogy az áru minősége javult, s nemcsak több, hanem frissebb zöldséget kap a város. A zöldségek, gyümölcsök fogyasztói ára 6—8 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt évben. Az alapvető kép tehát pozitív. Természetes, vannak negatív kísérőjelenségek is. Akadt olyan tsz, amely a szabadpiacot spekulációs tevékenységre akarta felhasználni (áruközvetítő szerepre vállalkozott), magasra srófolta az árakat, stb. Bár csak kísérőjelenségekről van szó, minden eszközzel fel kell lépni az ilyesmi ellen. Erősödtek a tsz-ek — Az elmondottakon kívül még sok más intézkedés látott napvilágot, a gazdaságirányítási reform szellemében. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk a többi intézkedést illetően, talán feltehetjük a kérdést: mire vezettek az ismert döntések, miben nyilvánul meg azok együttes hatása? Milyen a tsz-ek általános politikai helyzete? — Sokkal jobb, mint korábban. A tsz-ek minden lehető eszközt megragadnák arra, hogy jövedelmezőbbé tegyék gazdálkodásukat. Feltárják belső tartalékaikat, takarékosabban bánnak meglévő eszközeikkel, mint . azelőtt. Jobban megfontolnak minden vételt és beruházást. Az 1966. augusztus 31-i állapot szerint a tsz-ek pénzügyi helyzete (bankbetétek, esedékes hitelek, sorbanálla- sok) 75 millió forinttal kedvezőbb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. A tsz-ek tehát gazdagabbak, mint voltak, s mégis, mintha jobban megrágnák, hogy mennyit osz- szanak ká az évi jövedelemből. A tsz-tagok örömmel és megnyugvással fogadták a táppénzfolyósításról és a szociális juttatások fokozásáról szóló rendelkezést Máris megfigyelhető a munkaerő-vándorlás csökkenése, sőt, számos helyen megindult a városba járók, az ún. ingázók visszaáramlása. A tsz-ek már kevésbé törekszenek arra, hogy alkalmazottak felvételével töltsenek be bizonyos munkaköröket. Ebben is a tagsági viszony megbecsülése fejeződik kt Alkotó módon — Szinte mindennap tapasztaljuk, hogy egy seregnyi elméleti-gyakorlati probléma vár még megoldásra a mezőgazdaságban. A pártértekezletek azt bizonyítják, hogy a párt ismeri és alkotó módon közelíti meg e problémákat. Mit várhatunk a pártkongresszustól? — Mindannyian sokat várunk, hiszen a járási pártértekezleteken sokat foglalkoztak a mezőgazdasági termelés növelésének, a mezőgazdasági munka- és életkörülmények megjavításának problémájával, s mindazzal, ami e bonyolult kérdés-komplexummal összefügg. Minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy a pártkongresszus nemcsak folytatja, hanem megkoronázza tevékenységünket, s olyan határozatokat hoz, amely hosszú éveken át vezérfonalunk, iránytmutajtónk lesz a mindennapi munkában. M. L. Baranya— Bács-Kiskun 53:57 ,Szellemiszurkolótábor — Hazafias nevelés Az ellenfél táborában Kecskemét, este 8 óra. A Megyei Tanács kultúrtermében felhangzik a „Tiszán innen, Dunán túl” című népdal muzsikája és a hírős város, a Kiskunság 200 képviselője ezzel a sóhajjal nyúl az odakészített papírlaphoz: hátha sikerül. Péntek este van, a kecskemétiek és kiskunságiak mellett Észak-Bácska értelmisége, ifjúsága is felkészülten várja a Kossuth-adóból jövő utasítást, odalent Baján. Bács-Kiskun megye már hónapokkal ezelőtt így érvéit: — Pécsnek és Baranyának van filmszemléje, „befutott” a baranyai vasárnapok rendezvénysorozata, ott a népművelés számára nem életkérdés a ma esti siker. De Bács-Kiskun megye mindezzel nem rendelkezik, tehát mindent el kell követni, hogy a vetélkedőn babérokat szerezzen. A hírős városból ezért hatalmas energiával irányították a készülődést. A megye 156 ifjúsági klubjában, hozzáláttak a honismereti vetélkedő városi-falusi szintű megszervezéséhez A klubok többségében már sikeres és népszerű rendezvények előzték meg a mai megyék közötti versenyt. „Futóhomokból aranyhomok" címmel nyomtatott kiadványt küldtek ki mindenhová, s ebben behelyettesíthető kérdés típusok voltak. A Megyei Tanács művelődésügyi osztálya szinte már túlméretezettt módon szervezett, utasított, utazgatott, kilincselt. A péntek esti műsor idejére aztán a legkülönbözőbb válla- latok, szervezetek közel 10 ezer forint értékben jutalomtárgyakat tűztek ki az eredményesen szereplők részére. A Kecskeméti Katona József Színház egy nappal előbbre hozta az Elektra premierjét, megváltoztatta a tájszínház szereposztását, hogy ott lehessen és segíthessen. A vetélkedő színhelyén a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mind a négy vezetője ott ült és versenyzett, mellettük Kossuth-díj as szőlészkutató, Bácsalmásról berendelt tanár, papok, pártmunkások, rendőrtisztek. A város szélén katonai helikopter is készen állt. A rendkívül erőteljes, min- j den mást mellőző szervezés : eredményeképpen érthetőnek i tűnik, hogy hamarosan a ma-1 guk oldalára billentették a mérleget. Óriási taps. üdvri- vallgás fogadta a művelődési osztály feltűnően tehetséges, nagy műveltségű, fiatal munkatársának, Vass Istvánnak kétnyelvű, pergő ritmusú, szellemes, intelligens riportját; ami lényegében a fordulópontot jelentette Bács-Kiskun megye javára. Hasonló ovációt váltott ki Csorba István színművész és Gál Sándor fiatal kecskeméti költő rögtönzött Katona József paródiája; amit Udvaros Béla színháza rendező percek alatt betanított az irodalmi színpad tagjainak. és amit hanghatással is kísértek. Ez a kecskemétiek szellemes öníricskája is volt, mert városuk visszásságait pellangérezte ki. Mikar aztán kiderült, hogy a pécsi helyszínen nem akadt egyetlen színész. magyar tanár vagy diák sem, aki néhány híres sort elszavaljon a Bánk bánból, — a kecskemétiek: már kezdtek hinni a győzelmükben. Az eredmény tehát ilyen körülmények között így alakult: 57:53 Bács-Kiskun megye javára. A vetélkedő után Sipos Tamással, a kecskeméti helyszín riporterével beszélgettünk. — Úgy indult ez a műsora hogy tíz alkalommal kétórás kellemes és nem haszontalan mulatságot adunk. — mondotta. — Nem titkoljuk, ebben meg volt az a szándék is,- hogy növeljük a rádióhallgatók táborát. Aztán kiderült: palackba zárt szellemmel játszunk. A szellem kiszabadult,- az eddigi kilenc vetélkedő; ahol mint riporter közreműködtem, engem is meglepett' A szülőföld szeretete, a szellemi erők hihetetlen mértékben jelentkeztek. Akadt tudományos probléma, amit a műsor keretében oldattak meg és a műsor nélkül talán sosem derült volna ki. Megmutatkozott, hogy szellemi tevékenységgel is nagy tömegeket lehet izgalomba hozni. Pécsi viszonylatban ez azt jelentheti. hogy például nemcsak a Dózsának, hanem Janus Pan- noniusnak is lehet népes „szúr kolótábora”. Mindezek alapján ped’g a hazafias neveléshez is nagy segítséget adtunk a honismereti vetélkedővel. Földessy Dénes Vízimolnárok utódai Hol vannak már az örökké fáradt, piros szemű vízimolnárok? És hol vannak a nagy lapátkerekű vízimalmok, a patakok, folyócskák felett átvezető görbe korlátú bürük, a berekfákkal és jegenyékkel szegélyezett malomudvarok, ahol aratás után megjelentek a gabonás szekerek és ki sem fogytak márciusig, áprilisig... Az ember hiába kutat gyermekkori emlékek után, a gyermekévekkel együtt az egész korszak eltűnt mindörökre. A hajdani Tür-féle gőzmalomnak már csak a neve „gőzmalom”. Modem villanymalom ez a . legjavából, pneumatikus szívócsövekkel, óriási silókkal, raktárakkal, minden kis részletében automatizálva, tökéletesre szerkesztve. Szendrő Károly, a Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója elmondta, hogy az államosítás pilanatában 293 malom volt a megyében és a megmaradt 33 az elmúlt évek során kilencre fogyott... De a számok alapján el sem tudtam képzelni, hogy a megmaradt kilencnek milyen korszerűnek, tökéletesnek kell lennie. A Tür-féle „gőzmalom”-ban ma külön üzemrészben őrlik a búzát és a rozsot, száz vagon gabonát tudnak a meglevő silóban tárolni, előkészíteni az őrlésre, de a befejezés előtt álló új silóban már 692 vagon gabonát raktározhatnak majd. óriási tételek ezek, de realitásukat jól magyarázza egy másik szám: A három műszakban dolgozó gőzmalom évente 1300 vagon gabonát őröl meg. A GANZ-gyártmányú tökéletes hengersorok, a tizedes mérleg helyére került új automata mérőkészülék, az osztályozó és keverőgépek táján hiába keresem a lisztes arcú, lisztes ruhájú molnárlegényeket Csak szitaőrökkel, hengerórökkei, anyag- mozgatókkal találkozunk. „Gyár ez már, nem malom”, gondolom magamban. Hogy mégis malomban járok, csak akkor hiszem el, amikor lehunyom a szememet és tisztán érzem a koptatott gabona, a friss liszt és a korpa illatát. Kísérőim, Kresz Ottó főmérnök és Gáspár Ferenc műszaki vezető is furcsán vannak a malmukkal. Büsz- kék rá, mert korszerű, az összes nehéz fizikai munkát gépesítették, de közben eszükbe jutnak a régi vízimalmok, a régi molnárok és sajog egy kicsit a szívük. — Lapátoló géppel dolgozunk, az ember csak irányít. A mai molnároknak harminc kilót sem kell megemelni — mondja 'Kresz Ottó főmérnök : .. — így van — bólint rá Gáspár Ferenc is — ma a molnárok dolga csak felügyelet és a karbantartás. Gáspár Ferenc rámutat egy gépre; — Bégen a molnárok fehér harisnyát húztak és be- leálltak a lisztbe, lapáttal keverték. Sok múlott ezen a műveleten, akiknek a lisztje nem volt egyenletes, elmaradtak az udvaráról a gabonás szekerek.;. — Mióta dolgozik ebben a szakmában? — Harmincnégy esztendeje.., Az én gazdámnak még szép kőjáratos malma volt. Kilenc sukos kerekekkel; — Volt saját malma is? — Négy évig volt egy kis vízimalmom... Életjáradékra vettem. Hét és fél sukos kereke volt... A régi molnárkodást és a mait bizony össze sem lehet hasonlítani .;. Régen, ha valaki rossz molnár volt, nem bírta a konkurrenciát... Nagyon kellett akkor a molnárnak igyekezni. Ma a mérnök beállítja a gépeket, beőrli a malmot, a molnár pedig csak felügyel. Úriember lett a molnár. — Mi az alapvető különbség a régi és a mai molnárkodás között? — Régen úgynevezett „visszaöntős” malmok voltak. Ez annyit jelentett; hogy minden zsák gabonát háromszor-négyszer vállra kellett venni. Ha egy művelet véget ért, a félkész terméket újra fel kellett vinni a felsőbb szintre. Ma ezt különleges szívócsövek vég-» zik az ember helyett. A molnárok sokat dolgoztak, tönkrement a lábuk .., Munkaidő nem volt, ha bejött a szezon, őrölni kellett éjjelnappal ... Tíz százalék vámot szedtünk, patakmalmon nem lehetett meggazdagodni... Aztán megnyitották a bányákat és tovább romlott a helyzet..; — Bányákat? Kresz Ottó főmérnök elmondta, hogy ebben az időszakban a vízimolnárok több száz pert indítottak a bányatársaság ellen, mert a tárnák elszívták a patakok vizét és azok elapadtak ..; — Júliusban, augusztusban egyébként is az eget néztük, és vártuk az esőt.;. És asztaloskodtunk. A molnárok mind értettek az asztalos mesterséghez is. Ha nem ment a malom, először kijavítottuk a hibákat, aztán hordókat, sajtárokat ké- szítgettünk... — mondja Gáspár Ferenc. Jó dolog visszagondolni a vízimalmokra, őrlető parasztokra, de az még jobb, hogy közben az automata-malom dolgozik, nem kell rohanni az üres hengerekhez, zsákokat emelgetni, fáradni, haj- szolódni áprilisig ... Bertha Bulcsú
