Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

4 napló 1966. OKTOBER M. Mii lát as utasó Hidastól Harkányig^? Már nem elhanyagoltak az idegenforgalmi főútvonalak — mint a hetényi elágazás körül — úgy, ahogy a teher­autóiról ledobták őket. Hírű­nél szép, virágos autóbuszvá­ró készteti gyönyörködésre az erre utazókat, gondozott a község is, már amennyi a ha­tos útról látszik belőle. Hird és Pécs között azonban elég­gé elszomorító az elénk tá­ruló kép: a somogyi elága­zásnál céltalanul összehordott kövek, betonidomok, kissé odább a homokbánya előtt valóságos szeméttelep. Da- nitz-puszta környéke is ga­zos, rendezetlen. akárcsak Pécs „bejárata”, a budai vám előtti rész, melyet látva rossz bizonyítványt állíthat ki a városról bármelyik belföldi, vagy külföldi vendég. Rendez­ni kellene a nyolcemeletesek környékét és a gyárvárosi is­kolával szemben lévő terüle­tet is. A Fürst Sándor utcá­ban ócska szemetesedények, a benzinkúttal szemben rogy- gyant kerítések sora fogad. Tatarozásra szorulnának a Porcelángyár kétszintes üzem­épületei és beépítésre a Zsol- nay utca 30. számú telek, melynek kerítése, ócska ka­puja még a szegényes kör­nyezetből is kirí. A Rákóczi úton a 73. számú házban Lé­vő presszó betört oldallkiraka- ta szúr szemet, a Rózsa Fe­renc utcában pedig az, hogy a csaknem húsz évvel ezelőtti nagy tűz óta még mindig nem hozták rendbe a Sopiana Gépgyár falait. A vasúti ke­reszteződést jelző fatábla el- korhadit, fele letört, balról az AKÖV-teiep melletti gyalog­járót rendezni kellene. — A Húsipari Vállalat előtti térség is csúnya látványt nyújt, s naigyon elhanyagoltak, rosz- szak a járdák a köztemetői oldalon. Rozsdásodó népek Mihelyt kiérünk a város­ból, a repülőtér felé vezető úton kellemesebb a környe­zet. Csupán a reménypusztai tsz-major nem illik ide gon­dozatlan külsejével, szabadban rozsdásodó gépeivel, gyom­mal felvert környékével. Sza­lámiét az évek során szépen rendbehozták. Az árkok pad­káit most ismét igazítják, a mederből kiemelt iszapot von­tatóval szállítják ki a köz­ségből, nem úgy, mint Tu- rony előtt, ahol az árkokból kiásott iszap és főid az asz­falt mellett csúfoskodik. Ezen a környéken is sok a levá­gott, „alt felejtett” fagally, melyet — ha az illetékesek nem tartanak igényt rá —, »da kellene adni annak, aki hajlandó elszállítani. Turony- ban is sok a virágágy, a leg­szebb az útfordulót díszíti, de van „senki földje” is. Har­kány üdítő, virágos és Siklós is igyekszik azzá válni. A já- 'ási székhely minden utcáján játszik az ott lakók gondos­sága, szeretete, de az idege­neket a Dózsa utcába mégsem szabadna beengedni: hepehu- nás, a legcsekélyebb csapa- ióktól is pocsolyás. Az utca ,képébe” jól illik a Sport kisvendéglő, mely törött por­ánál éktelenkedik. Innen /isszafordulva az a gondolá­sunk támad, hogy jó lenne ki­egészíteni a gyűdi út menti íyárfasort, s ha lehet, ren- iezni, egy kicsit megszépíteni i jelenleg egyáltalán nem vonzó, de útbaeső Gyűdöt. A vita nem dőlt el Szigetvár, Sásd. Mohács fe- é menni ezek után már nem próbálkoztunk, hisz kisebb- nagyobb eltérésekkel minde­nütt ugyanazt láthatja az ide­jén. Amit azonban sehol se láthat, azok az idegenforgal­mat „terelgető" útjelző táb­lák, amelyek nem is túl re­gen a pécsváradi. harkányi, siklósi látnivalókra hívták fel a figyelmet. A táblákat az Idegenforgalmi Hivatal ipar­művészekkel terveztette és készíttette, de a közlekedés­rendészet kidöntette vala­mennyit arra való hivatkozás­sal, hogy zavarják a forgal­mat, karambolokat idéznek elő. Az ízléses táblák kidől­tek ugyan, de a vita nem dőlt el, mert ez az állítás nem bizonyítható, következésikép- pen ha súlyos tízezreket ál­doztunk a célért, a táblák visszaállításával segítsünk vendégeink tájékozódását. A „körút” legfőbb tapasz­talataként végül is azt szűr­tük le, hogy már nem elha­nyagoltak Baranyában az ide­genforgalmi főútvonalak, en­nek ellenére azonban minden község házatáján akad még tennivaló. Harsányi Márta Megyei küldött A legtisztább község Ez év tavaszán har­madszor hirdették meg Baranyában a legtisz­tább, legkulturáltabb község címért a ver­senyt. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságán nak határozata szerint félévenként értékelik a mozgalomban résztvevő községek eredményeit. Az ezévi verseny 1967. március 31-én zárul, a városok eredményét ak­kor hozzák nyilvános­ságra. A verseny jelenlegi állása az A kategóriá­ban: 1. Sellye, 2. Du­naszekcső, 3. Palotabo- zsok, 4. Kozármisleny, 5. Pécsvárad, 6. Majs, 7. Harkány, 8. Sombe­rek, 9. Vajszló, 10. Me­cseknádasd. B kategó­riában: 1. Kővágótöttös, 2. Teklafalu, 3. Bara- nyajenö, 4. Magyarher- telend, 5. Bogádmind- szent, 6. Szalatnak, 7. Szabadszentkirály, 8. Nagydobsza, 9. Magyar- bóly, 10. Pécsudvard. C kategóriában: 1. Ka- rácodfa, 2. Kovácshida, 3. Gerényes, 4. Gyü- mölcsény, 5. Turony, 6. Ág, 7. Sámod, 8. Kis- nyárád. 9. Öbánya, 10. Dinnyeberki. Papp Zoltánt igazán nem vetette messzire a sors a fa­lujától, és mégis messzire eljutott. Rózsafa, ahol szüle­tett, négy kilométerre esik Szentdénestől, ahol hat éves kora óta nevelkedik, és ahol a termelőszövetkezet megala­kulása óta, immár hét éve tsz-elnök. Az 550 lakosú köz- [ ségben mindenki ismeri, ez voltaképpen természetes, és bíznak is benne az emberek, j Ha ügyvédről lenne szó, úgy : monhatnánk: komoly klientu- ! rával rendelkezik. A környék egész lakossága tudja, kihez fordulhat ügyes-bajos dolgai­ban, sérelmeivel. Persze, ne­héz ezt kapásból példákkal alátámasztani. Maretics József főkönyvelő és Papp Zoltánné, a feleség vállalkozik rá, a becefai autóbuszmegálló áthe­lyezésének ügyét említik, T. Lajos anyósának problémáját, akit nem akartak felvenni a pécsi kórházba, Nagyvátty községben Ö. Györgyöt, aki házat akart építeni, de tsz- tag lévén nem kaphatott OTP- kölcsönt és Papp Zoltán jár­ta ki részére a Szentlőrinci Takarékszövetkezetnél az épí­tési hitelt, a 1 tisztasági fürdőt, melyet az ő kezdeményezésére létesít majd a tsz az egész község részére. Végül azzal fejezik be a felsorolást, hogy korántsem teljes a lista, de Papp Zoltán „csendben intézi ügyeit”. Ja, idén három fia­tal családnak adtak előleget házvásárláshoz, ebben is ő mondta ki a döntő szót. Min­denki számíthat rá, aki baj­ban van, mondja a főköny­velő, úgyis, mint a tsz párt­vezetőségi tagjára, mint me­gyei tanácstagra, mint a me­gyei pártbizottság póttagjára, kicsit az is a baja, hogy nem tud nemet mondani. Harminchét éves, mezőgaz­dasági technikumot végzett, júniusban államvizsgázik a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. Szakértelme nem­csak elméleti, megmutatkozik a tsz eredményeiben is. Ta­valy 42 forint munkaegysé­get fizettek, „egy kicsit gyen­gébb esztendő volt". Igen, vi­szonylag jól állnak, de ez nem egy ember munkájának kö­szönhető. A kommunisták, a tsz-tagság bizalmát azon­ban — és miért hallgatnánk erről — emberi tulajdonsá­gaival személy szerint érde­melte ki. Csendes, higgadt ve­zető, italos állapotban még nem látták, a hangos szót ke­rülve, mégis határozottan irá­nyít. A tagság mintegy 70 szá­zaléka idősebb nála, jónéhá- nyan emlékeznek még a 25— 30 év előtti Zolira, aki sem­mivel sem volt kevésbé ele­ven, mint a többi gyerek. Ne­héz ilyen körülmények között ilyen embereknek parancsol­ni. Papp Zoltán azonban cso­dálkozik magán a kérdésen is. Náluk nincs szó parancsol­gatásról, közösen szervezik meg, osztják el a munkát, ennyi az egész. A szigetvári járás pártér­tekezletén a pártbizottság tag­jává választották, tagja lett a járási párt végrehajtó bi­zottságnak, szavazati jogú kül­döttként vesz részt a megyei pártértekezleten. A falusi em­berek kialakuló új életéről szeretne ott számot adni. Az új gazdasági mechanizmustól sokat vár. Megszűnik majd a gépek járási, illetve megyei elosztása, olyan terményeket és termékeket állíthatnak elő» ami számukra a legjobban kifizetődik. A vezetőségnek már megvannak a maga el­képzelései erre az időre, ha ki tudják használni a meg­növekedett lehetőségeket, re­mélik, sikerül megkedvel tet- ni a fiatalokkal a falusi éle­tet. Ennek fontosságát pedig ugye nem szükséges magya­rázni. (Kéri) Előadássorozat az új gazdasági mechanizmusról Mozgalmas volt október utolsó hete a megye szövet­kezeti elnökei, főkönyvelői, műszaki vezetői, párttitkárai és szövetkezeti bizottsági tit­kárai számára. A KISZÖV vezetősége előadássorozatot rendezett az új gazdasági me­chanizmus legfontosabb kér­déseiről, s mind az előadá­sokon, mind az ezeket köve­tő konzultációs vitákon köte­lezővé tette számukra a rész­vételt. Az előadásokon a következő November 7 emléktúra Vasárnap délelőtt a KISZ Pécs Városi Bizottsága szer­vezésében először kerül meg­rendezésre a November 7 em­léktúra, melyet minden évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének szen­telnek. A vasárnapi túra a Doktor Sándor Művelődési Háznál kezdődik és Csertetőn fejeződik be. Az utat akadá­lyok, gyakorlati és elméleti feladatok tarkítják. A túrán segédkezik az A/l laktanya KISZ-szervezete is: rádiókkal kísérik figyelemmel a rende- j zők, melyik csapat hogyan ol­dotta meg feladatát. Egy-egy csoportban tizen indulnak, s eddig már har­minc csoport jelentkezett a szervezőknél. Ilyen nagy ará­nyú túrát még nem bonyolí­tottak le a pécsi kiszesek. A győztes és a helyezett csapatok értékes jutalomban részesülnek. Az első csapat megkapja azt a nagy ezüst serleget, melyre ezután min­den évben a győztes nevét belevésik. A túrát vasárnap délelőtt fél 9 órakor indítják. témákat dolgozták fel: az gazdasági mechanizmus szük­ségszerűsége, célja, népgazda^ sági jelentősége; az anyagi javak elosztása, bérezési rendszerek, anyagi érdekelt­ség elve; a vállalatok önálló gazdálkodásának keretei, fi­nanszírozás. árrendszerek stb.J a tervgazdálkodás szerepe az új gazdasági machanizmus- ban; a kisipari szövetkezetek helye és szerepe a népgaz­daságban az új gazdaságirá­nyítási rendszer viszonyai között; a vezetéssel kapcsoló* tos követelmények az új gaz­dasági mechanizmus rendsze­rében; a társadalmi szervek szerepe, kollektív vezetés, egyéni felelősség. A KISZÖV vezetősége kf- váló előadókat kért fel a té­mák feldolgozására. Dr. Zin- hober Ferenc egyetemi tanár két előadást tartott a szövet­kezetek vezetői számára. Az előhdások zömét a Marxista- Leninista Esti Egyetem ok­tatói tartották. — „KI és ml vagy?" címmel Arany-műsort mutat be ma este 7 órakor Pécs város Doktor Sán­dor Művelődési Háza Irodalmi Színpada (Déryné u. 18.) Bevezeti Keresztúry Dezső írod. történés*. Rendezte Bécsy Tamás. Jegyek a helyszínen. Egy gyár „nagykorú" lesz Tizenkét fős szövődéi brigád vezetője Panta Ferencné. (Más városbeli újságirőkol- légámat kísértem el a Hír­eit Kenderfonóba. A kérdé- sek-válaszok zömét feljegyez tem, így adom tovább, rövi­den, táviratstílusban. E tö­redékekből kiderül ennek az üzemnek jelene, jövője.) A gyár életkora. 1928-ban alapította bizonyos Törteli Fillöp nevezetű. A gyár tehát fiatal, 38 „esztendős”, igazán nem sok, ám meglepő. Mert az épületek eléggé ko­pottak már, a gépek is „öreg­nek”, bár használhatónak szá­mítanak az iparágban. A kor­szerűtlenség megnyilvánul ab­ban is, hogy az üzemrészek szűkek, meglehetősen porosak, nem megfelelő a világítás sem. Mindezek persze külső jegyei ennek a gyárnak, mert a rekonstrukció céljának ismere­tében a látogató egészen más képet kap. Rekonstrukció. Világszerte nagy az igény a kenderáru iránt. Az üzem főprofilja; kenderszövet, azaz ponyva, jelenleg évente 240 ezer négyzetméter, aztán ken­derfonal és a ken dercém® —, ez utóbbi nemrég kikísérlete­zett új gyártmány. Az áru közvetett úton megy exportra. A felvevő piac: Szovjetunió, Nyugat-Németország, Törökor­szág. Szíria. A gyár jelenlegi termelésének értéke: 62.2 mil­lió forint. Rekonstrukció után 108.8 millió forint, tehát kö­zel kétszerese. Ezzel szemben a létszám csupán 8,3 százalék­kal növekszik majd, s ez azt jelenti, hogy a termelés fel­futását és gazdaságosságát kor szerű berendezésekkel, üzem- szervezéssel oldják meg. Több olyan gépet állítanak be a ter­melésbe, amelyeknek kapaci­tása ötszöröse a jelenlegi gé peknek. Az úgynevezett gyű­rűs gil-fonógépeket például Olaszországból, a bolognai Fratelli Bolelli cég szállítja majd. A rekonstrukció célja tehát világos. A rekonstrukció tervezésének, kivitelezésének határidejét azonban homály fedi. Huzavona a tervezés körül Eredetileg a rekonstruált üzem 1969 második negyedé­ben lépne be a termelésbe. A jelenlegi állapotok szerint viszont ez a határidő kitoló­dik 1970—1971-re. A célok­mány 66 millió forintot szab meg a rekonstrukció lebonyo­lítására. A tervezők azonban fölé terveztek: 114 millióból tudják csak „kihozni” az üzem korszerűsítését. Erre a progra­mot átdolgoztatták, a 114 mil­lióból 98 millió lett, a korábbi 30 éves megtérülési időből pe­dig 13 év. Ez sem megfelelő. Ismét kitűztek egy tervtárgya­lást október közepén. Ezek szerint körülbelül 75 millió forint költséget határoztak meg a rekonstrukcióra, a meg­térülési időt pedig leszállítot­ták — reális előtanulmányok alapján — 10 esztendőre. Le­het, hogy ez lesz a végleges terv, de mindenesetre a kivi­telezés. illetve annak befeje­zése most már bizonyosra ve­hető, hogy egy—másfél évet késik. V er seny mozgalom. Január elsején kezdték a kongresszusi versenyt. 15 pont ban foglalták össze a felaján­lásokat. Nem sorolom fel va­lamennyit, csak néhányat, a 4" ♦ Négy évvel ezelőtt a tanácsok és a KISZ-szervezetek éladatának szánták, s csaknem mozgalom lett belőle: a Megyei Tanács és a MegyH KISZ-bizottság kiadta a jel- izót, hozzák rendbe az idegenforgalmi főútvonalakat. A 'eladat nagyon időszerű volt, hisz a megye útjai mentét oenött árkok, trágyadombok, cigányputrik, rorrtos épüle­tek tarkították. A községekben sok volt a „senki föld­ié”, egyes útszakaszok gondozásával senki nem törődött. yirágienger Dunaszehcsön Az elmúlt esztendők alatt i sok minden változott. A Sásd felé vezető út mentéről pél­dául eltűntek a putrik. Szi­getvár felé menet új „ruhá­ba” öltöztették a nagypeterdi csárdát, Mecsekmádasdon fel­számolták a nyilvános sze­méttelepet, az utak mentén facsemetéket ültettek a fiata­lok. Néhány község teljesen megváltozott külsővel fogadja vendégeit: Dunaszekcső pél­dául még most, késő ősszel is virágtengerben fürdik. Si­került vonzóbbá, kedvesebbé tenni lakóhelyüket, környeze­tüket a hidasiaknak, pécsvá- radiaknak, sásdiaknak, sziget­váriaknak, s ki tudná felso­rolni valamennyi helységün­ket, amely megszépült a négy év alatt? A javulás ellenére még nem megnyugtató a hely- ' zet. ezért tűzött ki a Megyei j Tanács Végrehajtó Bizottsága idén 50 ezer forintot a leg- rendezettebb külsővel ren­delkező községnek. Az 1967.! április 4-én átvehető díj fel­tétele, hogy maradéktalanul rendbehozzanak mindent, a1 középületektől kezdve a tsz-1 majorokig. Fél évvel a dij kiosztás, előtt mit lát a megye országút jam az ideérkező idegen? Hol el-j fogadható a helyzet, hol van : még javítanivaló? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ; fürkész szemekkel a hidasi megyehatártól Harkányig. Langyos eső áztatja a hid a- ; si határt, amikor „belépünk” j Baranyába, de az útőr nem zavartatja magát az időjárás­tól, fürgén kaszálja az út­menti gyomot. Szorgalmáról, gondosságáról hosszú útsza­kasz beszél, majd jobbrol- balról gazos rész következik, a betont közrefogó földeket, udvarokat gőzölgő trágyadom- | bök éktelenítik. A szegéüyfák alatt rendetlen összevissza­ságban gallyak, s ezeket vé­ges-végig, csaknem az egész megyén át szüntelenül lát­juk. Mecseknádasd előtt jobb­oldalon gazos, elhagyatott „senki földje”, pocsolyák, trágyadombok, lakmározó tyú­kok, szemetes bekötőút és szeméttelepre emlékeztető bű­zös tsz-major, melynek Ba­ranyában aligha találni pár­ját, De ez az egy itt van a hatos út mellett, a pécsváradi I földmüvesszövetkezet csinos | kis csárdája hangos ellentéte- i ként! Előttünk XX jelzésű,: külföldiek számára bérelhető Renault fut. Ök is alaposan! megnézik a Bercsényi Tsz-t | reprezentáló majort, majd, azt az autóbuszmegállót is a j mecseknádasdi kanyarban,; mely most még minden: sa- j lak, homok, kőkupac s láitha- ; tóan sokáig rendetlen is ma­rad. Ezt az útszakaszt „mell­véd” szegi be, a szegélynek egy-két „kalapja” már hiány- í zik, most eső áztatja, télen fagy repeszti, jó lenne mi-! előbb megjavíttatni. Az út minőikét széle hallatlanul gyomos, pedig biztos, hogy ennek a résznek is van gaz­dája. Elszomorító látvány Ahol a bekötőutak talál koz- : nak a főúttal, feltétlenül las- j sitani kell, mert mindenütt sok sarat hordanak ki a trak­torok és lovas fogatok. A be- . kötőutak torkolata egyébként sokhelyütt nincs is kövezve,1 '■’int ahogy azt Pécsváradnál láttuk. A berkesdi bekötőút- -ál sáron kívül óriási ren- d‘tlenség van: zúzottkő-kupa- nok várnak felhasználásra ren­dezetlenül ömlesztve, ahogyan valy, tavaly előtt odaszání- >tták. A fonott hóvédők már kinn vannak az utak mentén,1 legtöbb helyen rendben sora- j koznak. sokhelyütt azonban *

Next

/
Oldalképek
Tartalom