Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
4 napló 1966. OKTOBER M. Mii lát as utasó Hidastól Harkányig^? Már nem elhanyagoltak az idegenforgalmi főútvonalak — mint a hetényi elágazás körül — úgy, ahogy a teherautóiról ledobták őket. Hírűnél szép, virágos autóbuszváró készteti gyönyörködésre az erre utazókat, gondozott a község is, már amennyi a hatos útról látszik belőle. Hird és Pécs között azonban eléggé elszomorító az elénk táruló kép: a somogyi elágazásnál céltalanul összehordott kövek, betonidomok, kissé odább a homokbánya előtt valóságos szeméttelep. Da- nitz-puszta környéke is gazos, rendezetlen. akárcsak Pécs „bejárata”, a budai vám előtti rész, melyet látva rossz bizonyítványt állíthat ki a városról bármelyik belföldi, vagy külföldi vendég. Rendezni kellene a nyolcemeletesek környékét és a gyárvárosi iskolával szemben lévő területet is. A Fürst Sándor utcában ócska szemetesedények, a benzinkúttal szemben rogy- gyant kerítések sora fogad. Tatarozásra szorulnának a Porcelángyár kétszintes üzemépületei és beépítésre a Zsol- nay utca 30. számú telek, melynek kerítése, ócska kapuja még a szegényes környezetből is kirí. A Rákóczi úton a 73. számú házban Lévő presszó betört oldallkiraka- ta szúr szemet, a Rózsa Ferenc utcában pedig az, hogy a csaknem húsz évvel ezelőtti nagy tűz óta még mindig nem hozták rendbe a Sopiana Gépgyár falait. A vasúti kereszteződést jelző fatábla el- korhadit, fele letört, balról az AKÖV-teiep melletti gyalogjárót rendezni kellene. — A Húsipari Vállalat előtti térség is csúnya látványt nyújt, s naigyon elhanyagoltak, rosz- szak a járdák a köztemetői oldalon. Rozsdásodó népek Mihelyt kiérünk a városból, a repülőtér felé vezető úton kellemesebb a környezet. Csupán a reménypusztai tsz-major nem illik ide gondozatlan külsejével, szabadban rozsdásodó gépeivel, gyommal felvert környékével. Szalámiét az évek során szépen rendbehozták. Az árkok padkáit most ismét igazítják, a mederből kiemelt iszapot vontatóval szállítják ki a községből, nem úgy, mint Tu- rony előtt, ahol az árkokból kiásott iszap és főid az aszfalt mellett csúfoskodik. Ezen a környéken is sok a levágott, „alt felejtett” fagally, melyet — ha az illetékesek nem tartanak igényt rá —, »da kellene adni annak, aki hajlandó elszállítani. Turony- ban is sok a virágágy, a legszebb az útfordulót díszíti, de van „senki földje” is. Harkány üdítő, virágos és Siklós is igyekszik azzá válni. A já- 'ási székhely minden utcáján játszik az ott lakók gondossága, szeretete, de az idegeneket a Dózsa utcába mégsem szabadna beengedni: hepehu- nás, a legcsekélyebb csapa- ióktól is pocsolyás. Az utca ,képébe” jól illik a Sport kisvendéglő, mely törött poránál éktelenkedik. Innen /isszafordulva az a gondolásunk támad, hogy jó lenne kiegészíteni a gyűdi út menti íyárfasort, s ha lehet, ren- iezni, egy kicsit megszépíteni i jelenleg egyáltalán nem vonzó, de útbaeső Gyűdöt. A vita nem dőlt el Szigetvár, Sásd. Mohács fe- é menni ezek után már nem próbálkoztunk, hisz kisebb- nagyobb eltérésekkel mindenütt ugyanazt láthatja az idején. Amit azonban sehol se láthat, azok az idegenforgalmat „terelgető" útjelző táblák, amelyek nem is túl regen a pécsváradi. harkányi, siklósi látnivalókra hívták fel a figyelmet. A táblákat az Idegenforgalmi Hivatal iparművészekkel terveztette és készíttette, de a közlekedésrendészet kidöntette valamennyit arra való hivatkozással, hogy zavarják a forgalmat, karambolokat idéznek elő. Az ízléses táblák kidőltek ugyan, de a vita nem dőlt el, mert ez az állítás nem bizonyítható, következésikép- pen ha súlyos tízezreket áldoztunk a célért, a táblák visszaállításával segítsünk vendégeink tájékozódását. A „körút” legfőbb tapasztalataként végül is azt szűrtük le, hogy már nem elhanyagoltak Baranyában az idegenforgalmi főútvonalak, ennek ellenére azonban minden község házatáján akad még tennivaló. Harsányi Márta Megyei küldött A legtisztább község Ez év tavaszán harmadszor hirdették meg Baranyában a legtisztább, legkulturáltabb község címért a versenyt. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságán nak határozata szerint félévenként értékelik a mozgalomban résztvevő községek eredményeit. Az ezévi verseny 1967. március 31-én zárul, a városok eredményét akkor hozzák nyilvánosságra. A verseny jelenlegi állása az A kategóriában: 1. Sellye, 2. Dunaszekcső, 3. Palotabo- zsok, 4. Kozármisleny, 5. Pécsvárad, 6. Majs, 7. Harkány, 8. Somberek, 9. Vajszló, 10. Mecseknádasd. B kategóriában: 1. Kővágótöttös, 2. Teklafalu, 3. Bara- nyajenö, 4. Magyarher- telend, 5. Bogádmind- szent, 6. Szalatnak, 7. Szabadszentkirály, 8. Nagydobsza, 9. Magyar- bóly, 10. Pécsudvard. C kategóriában: 1. Ka- rácodfa, 2. Kovácshida, 3. Gerényes, 4. Gyü- mölcsény, 5. Turony, 6. Ág, 7. Sámod, 8. Kis- nyárád. 9. Öbánya, 10. Dinnyeberki. Papp Zoltánt igazán nem vetette messzire a sors a falujától, és mégis messzire eljutott. Rózsafa, ahol született, négy kilométerre esik Szentdénestől, ahol hat éves kora óta nevelkedik, és ahol a termelőszövetkezet megalakulása óta, immár hét éve tsz-elnök. Az 550 lakosú köz- [ ségben mindenki ismeri, ez voltaképpen természetes, és bíznak is benne az emberek, j Ha ügyvédről lenne szó, úgy : monhatnánk: komoly klientu- ! rával rendelkezik. A környék egész lakossága tudja, kihez fordulhat ügyes-bajos dolgaiban, sérelmeivel. Persze, nehéz ezt kapásból példákkal alátámasztani. Maretics József főkönyvelő és Papp Zoltánné, a feleség vállalkozik rá, a becefai autóbuszmegálló áthelyezésének ügyét említik, T. Lajos anyósának problémáját, akit nem akartak felvenni a pécsi kórházba, Nagyvátty községben Ö. Györgyöt, aki házat akart építeni, de tsz- tag lévén nem kaphatott OTP- kölcsönt és Papp Zoltán járta ki részére a Szentlőrinci Takarékszövetkezetnél az építési hitelt, a 1 tisztasági fürdőt, melyet az ő kezdeményezésére létesít majd a tsz az egész község részére. Végül azzal fejezik be a felsorolást, hogy korántsem teljes a lista, de Papp Zoltán „csendben intézi ügyeit”. Ja, idén három fiatal családnak adtak előleget házvásárláshoz, ebben is ő mondta ki a döntő szót. Mindenki számíthat rá, aki bajban van, mondja a főkönyvelő, úgyis, mint a tsz pártvezetőségi tagjára, mint megyei tanácstagra, mint a megyei pártbizottság póttagjára, kicsit az is a baja, hogy nem tud nemet mondani. Harminchét éves, mezőgazdasági technikumot végzett, júniusban államvizsgázik a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. Szakértelme nemcsak elméleti, megmutatkozik a tsz eredményeiben is. Tavaly 42 forint munkaegységet fizettek, „egy kicsit gyengébb esztendő volt". Igen, viszonylag jól állnak, de ez nem egy ember munkájának köszönhető. A kommunisták, a tsz-tagság bizalmát azonban — és miért hallgatnánk erről — emberi tulajdonságaival személy szerint érdemelte ki. Csendes, higgadt vezető, italos állapotban még nem látták, a hangos szót kerülve, mégis határozottan irányít. A tagság mintegy 70 százaléka idősebb nála, jónéhá- nyan emlékeznek még a 25— 30 év előtti Zolira, aki semmivel sem volt kevésbé eleven, mint a többi gyerek. Nehéz ilyen körülmények között ilyen embereknek parancsolni. Papp Zoltán azonban csodálkozik magán a kérdésen is. Náluk nincs szó parancsolgatásról, közösen szervezik meg, osztják el a munkát, ennyi az egész. A szigetvári járás pártértekezletén a pártbizottság tagjává választották, tagja lett a járási párt végrehajtó bizottságnak, szavazati jogú küldöttként vesz részt a megyei pártértekezleten. A falusi emberek kialakuló új életéről szeretne ott számot adni. Az új gazdasági mechanizmustól sokat vár. Megszűnik majd a gépek járási, illetve megyei elosztása, olyan terményeket és termékeket állíthatnak elő» ami számukra a legjobban kifizetődik. A vezetőségnek már megvannak a maga elképzelései erre az időre, ha ki tudják használni a megnövekedett lehetőségeket, remélik, sikerül megkedvel tet- ni a fiatalokkal a falusi életet. Ennek fontosságát pedig ugye nem szükséges magyarázni. (Kéri) Előadássorozat az új gazdasági mechanizmusról Mozgalmas volt október utolsó hete a megye szövetkezeti elnökei, főkönyvelői, műszaki vezetői, párttitkárai és szövetkezeti bizottsági titkárai számára. A KISZÖV vezetősége előadássorozatot rendezett az új gazdasági mechanizmus legfontosabb kérdéseiről, s mind az előadásokon, mind az ezeket követő konzultációs vitákon kötelezővé tette számukra a részvételt. Az előadásokon a következő November 7 emléktúra Vasárnap délelőtt a KISZ Pécs Városi Bizottsága szervezésében először kerül megrendezésre a November 7 emléktúra, melyet minden évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének szentelnek. A vasárnapi túra a Doktor Sándor Művelődési Háznál kezdődik és Csertetőn fejeződik be. Az utat akadályok, gyakorlati és elméleti feladatok tarkítják. A túrán segédkezik az A/l laktanya KISZ-szervezete is: rádiókkal kísérik figyelemmel a rende- j zők, melyik csapat hogyan oldotta meg feladatát. Egy-egy csoportban tizen indulnak, s eddig már harminc csoport jelentkezett a szervezőknél. Ilyen nagy arányú túrát még nem bonyolítottak le a pécsi kiszesek. A győztes és a helyezett csapatok értékes jutalomban részesülnek. Az első csapat megkapja azt a nagy ezüst serleget, melyre ezután minden évben a győztes nevét belevésik. A túrát vasárnap délelőtt fél 9 órakor indítják. témákat dolgozták fel: az gazdasági mechanizmus szükségszerűsége, célja, népgazda^ sági jelentősége; az anyagi javak elosztása, bérezési rendszerek, anyagi érdekeltség elve; a vállalatok önálló gazdálkodásának keretei, finanszírozás. árrendszerek stb.J a tervgazdálkodás szerepe az új gazdasági machanizmus- ban; a kisipari szövetkezetek helye és szerepe a népgazdaságban az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között; a vezetéssel kapcsoló* tos követelmények az új gazdasági mechanizmus rendszerében; a társadalmi szervek szerepe, kollektív vezetés, egyéni felelősség. A KISZÖV vezetősége kf- váló előadókat kért fel a témák feldolgozására. Dr. Zin- hober Ferenc egyetemi tanár két előadást tartott a szövetkezetek vezetői számára. Az előhdások zömét a Marxista- Leninista Esti Egyetem oktatói tartották. — „KI és ml vagy?" címmel Arany-műsort mutat be ma este 7 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Háza Irodalmi Színpada (Déryné u. 18.) Bevezeti Keresztúry Dezső írod. történés*. Rendezte Bécsy Tamás. Jegyek a helyszínen. Egy gyár „nagykorú" lesz Tizenkét fős szövődéi brigád vezetője Panta Ferencné. (Más városbeli újságirőkol- légámat kísértem el a Híreit Kenderfonóba. A kérdé- sek-válaszok zömét feljegyez tem, így adom tovább, röviden, táviratstílusban. E töredékekből kiderül ennek az üzemnek jelene, jövője.) A gyár életkora. 1928-ban alapította bizonyos Törteli Fillöp nevezetű. A gyár tehát fiatal, 38 „esztendős”, igazán nem sok, ám meglepő. Mert az épületek eléggé kopottak már, a gépek is „öregnek”, bár használhatónak számítanak az iparágban. A korszerűtlenség megnyilvánul abban is, hogy az üzemrészek szűkek, meglehetősen porosak, nem megfelelő a világítás sem. Mindezek persze külső jegyei ennek a gyárnak, mert a rekonstrukció céljának ismeretében a látogató egészen más képet kap. Rekonstrukció. Világszerte nagy az igény a kenderáru iránt. Az üzem főprofilja; kenderszövet, azaz ponyva, jelenleg évente 240 ezer négyzetméter, aztán kenderfonal és a ken dercém® —, ez utóbbi nemrég kikísérletezett új gyártmány. Az áru közvetett úton megy exportra. A felvevő piac: Szovjetunió, Nyugat-Németország, Törökország. Szíria. A gyár jelenlegi termelésének értéke: 62.2 millió forint. Rekonstrukció után 108.8 millió forint, tehát közel kétszerese. Ezzel szemben a létszám csupán 8,3 százalékkal növekszik majd, s ez azt jelenti, hogy a termelés felfutását és gazdaságosságát kor szerű berendezésekkel, üzem- szervezéssel oldják meg. Több olyan gépet állítanak be a termelésbe, amelyeknek kapacitása ötszöröse a jelenlegi gé peknek. Az úgynevezett gyűrűs gil-fonógépeket például Olaszországból, a bolognai Fratelli Bolelli cég szállítja majd. A rekonstrukció célja tehát világos. A rekonstrukció tervezésének, kivitelezésének határidejét azonban homály fedi. Huzavona a tervezés körül Eredetileg a rekonstruált üzem 1969 második negyedében lépne be a termelésbe. A jelenlegi állapotok szerint viszont ez a határidő kitolódik 1970—1971-re. A célokmány 66 millió forintot szab meg a rekonstrukció lebonyolítására. A tervezők azonban fölé terveztek: 114 millióból tudják csak „kihozni” az üzem korszerűsítését. Erre a programot átdolgoztatták, a 114 millióból 98 millió lett, a korábbi 30 éves megtérülési időből pedig 13 év. Ez sem megfelelő. Ismét kitűztek egy tervtárgyalást október közepén. Ezek szerint körülbelül 75 millió forint költséget határoztak meg a rekonstrukcióra, a megtérülési időt pedig leszállították — reális előtanulmányok alapján — 10 esztendőre. Lehet, hogy ez lesz a végleges terv, de mindenesetre a kivitelezés. illetve annak befejezése most már bizonyosra vehető, hogy egy—másfél évet késik. V er seny mozgalom. Január elsején kezdték a kongresszusi versenyt. 15 pont ban foglalták össze a felajánlásokat. Nem sorolom fel valamennyit, csak néhányat, a 4" ♦ Négy évvel ezelőtt a tanácsok és a KISZ-szervezetek éladatának szánták, s csaknem mozgalom lett belőle: a Megyei Tanács és a MegyH KISZ-bizottság kiadta a jel- izót, hozzák rendbe az idegenforgalmi főútvonalakat. A 'eladat nagyon időszerű volt, hisz a megye útjai mentét oenött árkok, trágyadombok, cigányputrik, rorrtos épületek tarkították. A községekben sok volt a „senki földié”, egyes útszakaszok gondozásával senki nem törődött. yirágienger Dunaszehcsön Az elmúlt esztendők alatt i sok minden változott. A Sásd felé vezető út mentéről például eltűntek a putrik. Szigetvár felé menet új „ruhába” öltöztették a nagypeterdi csárdát, Mecsekmádasdon felszámolták a nyilvános szeméttelepet, az utak mentén facsemetéket ültettek a fiatalok. Néhány község teljesen megváltozott külsővel fogadja vendégeit: Dunaszekcső például még most, késő ősszel is virágtengerben fürdik. Sikerült vonzóbbá, kedvesebbé tenni lakóhelyüket, környezetüket a hidasiaknak, pécsvá- radiaknak, sásdiaknak, szigetváriaknak, s ki tudná felsorolni valamennyi helységünket, amely megszépült a négy év alatt? A javulás ellenére még nem megnyugtató a hely- ' zet. ezért tűzött ki a Megyei j Tanács Végrehajtó Bizottsága idén 50 ezer forintot a leg- rendezettebb külsővel rendelkező községnek. Az 1967.! április 4-én átvehető díj feltétele, hogy maradéktalanul rendbehozzanak mindent, a1 középületektől kezdve a tsz-1 majorokig. Fél évvel a dij kiosztás, előtt mit lát a megye országút jam az ideérkező idegen? Hol el-j fogadható a helyzet, hol van : még javítanivaló? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ; fürkész szemekkel a hidasi megyehatártól Harkányig. Langyos eső áztatja a hid a- ; si határt, amikor „belépünk” j Baranyába, de az útőr nem zavartatja magát az időjárástól, fürgén kaszálja az útmenti gyomot. Szorgalmáról, gondosságáról hosszú útszakasz beszél, majd jobbrol- balról gazos rész következik, a betont közrefogó földeket, udvarokat gőzölgő trágyadom- | bök éktelenítik. A szegéüyfák alatt rendetlen összevisszaságban gallyak, s ezeket véges-végig, csaknem az egész megyén át szüntelenül látjuk. Mecseknádasd előtt jobboldalon gazos, elhagyatott „senki földje”, pocsolyák, trágyadombok, lakmározó tyúkok, szemetes bekötőút és szeméttelepre emlékeztető bűzös tsz-major, melynek Baranyában aligha találni párját, De ez az egy itt van a hatos út mellett, a pécsváradi I földmüvesszövetkezet csinos | kis csárdája hangos ellentéte- i ként! Előttünk XX jelzésű,: külföldiek számára bérelhető Renault fut. Ök is alaposan! megnézik a Bercsényi Tsz-t | reprezentáló majort, majd, azt az autóbuszmegállót is a j mecseknádasdi kanyarban,; mely most még minden: sa- j lak, homok, kőkupac s láitha- ; tóan sokáig rendetlen is marad. Ezt az útszakaszt „mellvéd” szegi be, a szegélynek egy-két „kalapja” már hiány- í zik, most eső áztatja, télen fagy repeszti, jó lenne mi-! előbb megjavíttatni. Az út minőikét széle hallatlanul gyomos, pedig biztos, hogy ennek a résznek is van gazdája. Elszomorító látvány Ahol a bekötőutak talál koz- : nak a főúttal, feltétlenül las- j sitani kell, mert mindenütt sok sarat hordanak ki a traktorok és lovas fogatok. A be- . kötőutak torkolata egyébként sokhelyütt nincs is kövezve,1 '■’int ahogy azt Pécsváradnál láttuk. A berkesdi bekötőút- -ál sáron kívül óriási ren- d‘tlenség van: zúzottkő-kupa- nok várnak felhasználásra rendezetlenül ömlesztve, ahogyan valy, tavaly előtt odaszání- >tták. A fonott hóvédők már kinn vannak az utak mentén,1 legtöbb helyen rendben sora- j koznak. sokhelyütt azonban *
