Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

2 napló 196«. OKTÓBER 1. •% ' 'Vietnami jelentés Tömeges letartóztatás Az ítélet, az amerikai— " angol—francia—szov­jet Nemzetközi Katonai Tör­vényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hit­leri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nüra- bergben hívta tetemre a ná­ci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató pará­déik, s embertelen törvé­nyeik meghirdetésének szín­helye volt. Noha az ítélet- hirdetést olyan vérözön előz­te meg, hogy a náci hábo­rús bűnök minden különö­sebb bizonyítási eljárás nél­kül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győz­tes nagyhatalmak ragasz­kodtak a bírósági eljárás szigorú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. október t- én hangzott él, ám maga a per csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, a Nem­zetközi Katonai Törvény­szék az előkészítő munká­latok során több mint száz­ezer dokumentumot gyűj­tött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben magukra a ná­ci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Tör­vényszék a per mintegy 11 és fél hőnapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást „Ha bizonyos cselekmények vagy szerző­dés zegések bűncselekmény­nek tekinthetők — mondot­ta a per amerikai főügyé­sze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Né­metország követi el azokat Nem akarunk olyan bünte­tőjogi rendszabályokat te­remteni mások ellen, ame­lyeket magunk ellen nem Kívánnánk alkalmazni”. A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évti­zed alatt a világ sokat vál­tozott S e változások kö­zül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlé­keztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hó­napja hosszabb ideig mű­soron volt egy kitűnő ame­rikai film: az ítélet Nürn­bergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürn­bergi per, egy amerikai bí­ró működésének egy epi­zódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert számadatokat tartal­mazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szö­vetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perc­cel korábban pedig azt a je­lenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megma­gyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába ér­kezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kiala­kuló fagyos légkörében az Egyesült Államoknak szük­sége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly do­kumentumkönyvet adtak ld, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövet­ségi Köztársaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tenger­nagya, 828 bírája és ügyé­sze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a nád bű­nök elévülését. A világmé­retű felháborodás kénysze­rítő hatására az eredeti ha­táridőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még öt évig bíróság élé ke­rülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen háborítat­lanságban élő háborús bűnö­sök. Azután azonban bon­ni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Ml több: most szeptember 15-én az AP amerikai hír- ügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Korty­nak, akit életfogytiglani bör­tönre ítéltek. Use Koch a buchen waldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldo­zatainak bőréből lámpaer­nyőket készíttetett, s aki­nek büntetését annak ide­jén még amerikai bíróság szabta M. A nürnbergi ítélet M­” hirdetésének évfordu­lóján tehát sajnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz eszten­deje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetsé­gese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztár­saságban valaki aktív mi­niszterként is megtehet: a szomszédos országok hatá­rainak megváltoztatását kö­vetelő Izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer íté­let Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Saigonban A dél-vietnami szabadság- harcosok péntekre virradó éjjel tüzérségi támadást in­téztek a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen Dong Ha-tól 8 kilométernyire keletre. Amerikai tengerészgyalogo­sok a demilitarizált övezet l közelében elfoglalták a sza­Ülést tartott a SZOT Pénteken reggel plenáris ülésre fiit össze a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT-titkár előterjesztése alapján meg­vitatta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslato­kat a SZOT eljuttatja a Párt Központi Bizottságához. badságharcosok egy parancs­noki állását. B—57-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön több célpontot támadtak a demilitarizált övezeten belül. Saigonban a napok óta tar­tó rendőri razziák során mint­egy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papír­jaikat nem találták rendben. Ky dél-vietnami miniszter- elnök kijelentette, hogy soha­sem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel, amikor az új­ságírók felkérték, hogy nyi­latkozzék Humphre amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Ál­lamok elfogadhatná a Felsza- badítási Frontot tárgyalópart­nerként Ottawa. Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtök es­ti sajtóértekezletén Ottawá­ban azt mondotta, hogy 1965 elején, mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak- Vietnam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Most — tette hozzá — az Egyesült Államokból kell kiindulni a kezdeményezésnek a vietnami béke érdekében. Négert öltek a rendőrök San Francisco Is bevonult azoknak az észak-amerikai váro­soknak a sorába, amelyekben halálos áldozatot követelt a (négerek és a rendőrök összecsapása. Képünkön: egy néger ; férfi felemelt kézzel kér bebocsátást, hogy megnézze, az ő ; fia-e az a 16 éves néger fiú, akit egy fehér rendőr lőtt agyon > szeptember 27-én. A fiút Matthew Johnsonként azonosította I a rendőrség, s meggyilkolását követően a néger fiatalok so­rozatos tüntetésekbe kezdtek, amelyek valóságos utcai har­cokhoz vezettek Dr. Szalai István UTAZÁS 12.) A legnemesebb szórakozás Utazások után az ismerősök fel szokták tenni a kérdést, „ugye, csodálatosan szép volt”? A kérdésre tulajdon­képpen nem várnak választ, mert magától érthetődének tartják, hogy a válasz csak igenlő lehet. Még sem így áll a dolog, mert az ember nem­csak arra kíváncsi, ami szép. Kíváncsi mindenre, ami ér­dekes, jellegzetes, híres, vagy úgy is mondhatnánk, hírhedt. Érdekli minden, ami olvas­mányaiban. tanulmányaiban előfordul, s a kíváncsiság a tapasztalatszerzés vágya oly helyekre viszi el az embert, ami korántsem mondható szépnek. A Szahara sivatag, a Vezúv krátere magyar szem­nek különleges látvány, sőt, félelmes is. A londoni Soho keskeny utcái, a Szajna alsó­parti sétánya, mely a hidak alatt fut. nem szívderítő lát­vány. mégis kíváncsisággal sétáltunk végig rajta, kerül­getve a huligánokat, a világ­ból megfeledkező csókolódzó párokat, a híd alatt alvókat, mert így jutunk közelebb ol­vasmányaink világához — Galsworty — Zola regényei­nek alakjaihoz. Nincs semmi szépség a kairói arab ne­gyed sikátoraiban, mégis ott hagyja az ember az európai negyed palotáit, hogy kirán­dulást tegyen az olcsó bazá­rok utcáiban, hol lenge ru­házatban ezerannyi ember nyüzsög, kiabálva árulja por­tékáját, kéregét vagy veszek­szik — hajszolja az ott lá- batlankodó mezítlábas, kisin- ges gyerekek légióit, vagy a legyek milliárdjait. Nem szép látvány ez, inkább egy kicsit hátborzongató, orrfintorgató, de mégis szívesen részt kér belőle az ember — mert vall­juk be őszintén — mindenki szívesen borzongatja egy ki­csit a hátát, pláne, ha kü­lönösebb veszély nem fenye­geti. Maradéktalanul szépek azok a látványok, hol a természeté, a fő szó. Semmilyen idealizált színes képeslap sem tudja fe­lülmúlni az Alpok havas csú­csainak panorámáját Rhodos vagy Capri szigetének a kék tengerrel együttesen alkotott színpompás képét. Az emberkéz alkotta művek már vegyes benyomást kelte­nek. Ezeket a műveket fény­képekről, prospektusokról jól ismerjük. Magától értetődik, hogy minden prospektus a legkedvezőbb beállításiba igyekszik bemutatni azt a he­lyiséget, épületet, városképet, aminek megtekintésére az ide­gent odacsábítja. Olyanok ezek a képek, mint a házas­sági hirdetésre küldött fény­képek, — bizonyos beállítás­ban jól mutatnak —. így az­tán némi csalódottságot érez az ember, mikor szembe ta­lálja magát azzal a látvány­nyal, aminek képét magá­ban dédelgette, mert nem az amit várt. A legtöbb építménynek az a hibája, hogy épületek közé van beszorítva, nincs előtere, nincs rálátás vagy környezete lehangoló. A csodaszép római Rtrevi szökőkút látványának élvezetéből igen sokat levon, hogy szűk utcácskákon lehet megközelíteni és a környező házak valósággal elveszik a levegőt előle. Ugyanilyen le­vegőtlen a londoni Szent Pál katedráiig, hol az egész épü­letet csak akkor látjuk, mi­kor már közvetlenül az or­runk előtt bukkan ki, viszont így közelről a kupoláját nem lehet látni. A firenzei Dómra nincs rálátás, mert a Babtis- terium a főbejárata előtt áll, a bécsi Szent István Dóm előtti kicsi teret újabb épü­letiek szűkítették és sorolhat­nám még tovább. Az ilyen épületeket csak széles látó­szögű lencsékkel lehet teljes­ségükben lefényképezni, vi­szont az így kapott kép nem tükrözi a valóságot. Természe­tes, vannak monumentális térségek, jó rálátások, szép környezetbe helyezett objek­tumok, aminek szemlélése köz­ben rádöbben az ember, hogy itthon még ennél is szebbek vannak, csak mi ügyet sem vetünk szépségükre. A sokszor megénekelt Szaj­na part, aminek varázsát ne­ves írók oly hévvel és szere­tettel dicsérték, nyomába se jöhet annak a nagyszerű pa­norámának, amit a Duna part nyújt az Eszébet híddal és Gellért-heggyel a háttérben. De még közeleb is példázód- haték. Széchenyi terünk és Székesegyházunk látképét Pá­rizs vagy London szívesen vallaná magáénak. Külföldet kell járni ahhoz, hogy sokkal Dobi István üdvözlő távirata a kínai nemzeti ünnep alkalmából LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Peking. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 17. évfor­dulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, kormánya és népe nevében jókívánságaimat küldöm Önnek és a nagy kínai népnek. A magyar nép nagy sikereket kíván a testvéri kínai népnek a szocialista társadalom építésében, hazája felvi­rágoztatásában. Közös ügyünk győzelemre juttatása, közös ellenségeink visszaverésének érdekeitől vezettetve, őszintén óhajtjuk népeink barátságának erősödését, országaink kapcsolatai­nak fejlődését. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Baráti Társaság elnöksége és dr. Jávor Ervin, a Magyar— Kínai Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság ma­gyar elnöke szintén táviratot küldött kínai partnerének. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 17. évfordulója alkalmából Péter János kül­ügyminiszter táviratban üd­vözölte Csen Ji kínai külügy­minisztert. A Magyar—Kínai Szovjet professzor cikke a kínai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából „Amikor Kina a szocializ­mus útjára lépett, lényegesen kitolódtak a szocialista tábor határai, jelentősen megnőtt ereje, és még inkább a szo­cializmus javára változtak meg a szocializmus és a kapi­talizmus közötti erőviszonyok” — írja Mihail Kapica moszk­vai egyetemi tanár, a Les Nouvelles de Moscou most megjelent számában. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 17. évfordulójára írt cikk rámutat egyebek kö­zött, hogy Kínában szovjet közreműködéssel épült az el­ső atomreaktor és az első ciklotron. A Szovjetunió 206 nagyüzem építéséhez nyújtott segítséget. 1960-ban a szovjet segítséggel létesített üzemek adták Kína acéltermelésének 39 százalékát, traktorgyártá­sának 91 százalékát, villanv- energia-termélésének 25 szá­zalékát. A moszkvai hetilap cikke végezetül idézi az SZKP Köz­ponti Bizottságának szeptem­ber elsejei nyilatkozatát, mely szerint a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Kínai KP vezetői által támasztott nehéz­ségek ellenére, törekedni kí­ván a barátság erősítésére a kínai kommunistákkal és a kínai néppel, határozottan ra­gaszkodva a kommunista vi­lágmozgalom fő irányvonalá­hoz, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elveihez. L!\$Z-híradó A Biztonsági Tanács kérése U Thanthoz A Biztonsági Tanács csütör­tökön este egyhangúlag elfo­gadott nyilatkozatban kérte fel U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy maradjon posztján újabb ötéves időszakra. „Teljes mértékben megfe­lelne a Biztonsági Tanács tag­jai óhajának, ha U Thant ki­nyilvánítaná szándékát, hogy Jobban megbecsüljük hazai szépségeinket, mint ahogy ed­dig tettük. Az utazás nem pihentető szórakozás. Fárasztó a test­nek, szellemnek egyaránt. 10 —15 kilométer gyaloglás a városnézés keretében, 3—4 óra ácsörgés a múzeumokban, 1— 2 óra utazás a földalattin; ez volt a programunk napról- napra. Nem kevésbé volt fá­rasztó a 6000 kilométeres vo­natozás, amit 25 alkalommal szakítottunk meg a látnivalók kedvéért. Rengeteget lehet ta­pasztalni, ha hónapokkal előt­te felkészülünk az utazásra, ha a kitűzött programhoz tartjuk magunkat és főleg ha betartjuk jelszavunkat „nem enni és pihenni jöttünk ide, hanem világot látni”. Egy is­merősünk azt mondta, hogy nem tudna lemondani az ebédutáni kávéjáról. Pedig na­gyon egyszerű — ne ebédel­jen — és nem lesz problé­mája az ebédutáni tennivalók­kal. Itthon jólakottan és kipihen­tem a karosszékben kényel­mesen hátradőlve szemléljük az útról készített filmet és ilyenkor újból utazunk. Az utazás lemondást, áldozatot követel, fárasztó, de egyúttal a legnemesebb szórakozás. újabb mandátumot vállal a világszervezet élén” — hang­zik a nyilatkozat. A főtitkár szóvivője útján tudatta, hogy elismeréssel adózik a nyilatkozatnak és „a legkomolyabb formában tanul­mányozza azt”. A Biztonsági Tanács Fedo­renko szovjet ENSZ-fődelegá- tus elnökletével tartotta meg csütörtök esti zárt ülését, s a nyilatkozat elfogadásán kívül jóváhagyta a tanács által a közgyűlés elé terjesztendő be­számoló jelentős részét. A tag­államok csak a Német Demok­ratikus Köztársaság ENSZ- felvételi kérelme minősítésé­nek kérdésében nem tudtak közös nevezőre jutni. Két for nftal (Imábbak az asztali borox Ax Országos Arhlvatal elnöke a készlethelyzetre és a várható termésre való tekintettel a kömére (asztali) borokra visszaállította a két évvel ezelőtt érvényben volt árakat. A legutóbbi két évben, különösen tavaly, a termés gyen­gébb volt és a felvásárlási árakat ismételten emelték; ennek ellené­re a komerc-borok fogyasztói árát nem módosították. Az ár­emelés következményeként októ­ber l-töl az asztali borok ára literenként két forinttal emelke­dik. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy GOLYÓSTOLL TÖLTÖ ÉS JAVlTÖ ÜZLETÜNKET a Jókai tér 9. sz. alól október 5-étől ÁTHELYEZZÜK a Széchenyi tér 6. sz. alá. (A Háziipari-üzlet főié) i a * i | ítélet Nürnbergben j

Next

/
Oldalképek
Tartalom