Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló "^'JglLL. - - J—M1LO... .1.1 -_i_ . ■ - L.n *i . ■■■ ■ n JW! m, mi i mjinmmmnw» „ n „ Az MSZMP Bararega megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, S3& SZÁM ÁRA M FILLÉR 1966. OKTOBER 1„ SZOMBAT Jó lenne ifibb hasonló alkotást látni VB» ft Tanárképp Főiskolán. Előtérben nkn Pál elvtár* A mai program 10.30: Közönségtalálkozó a Művészklubban c Minden kezdet nehéz ét « Butaságom története című filmek művészeivel. 14.00: Közönség-művéé»- találkozó « Minden kezdet nehéz című fűm művészeivel a Pécsi Hőerőműben, a Butaságom története művészeivel pedig « Mecseki Szénbányászati Trösztnél. 14.00: Zártkörű vetítés a Kossuth filmszínházban csak meghívottak részére. tS.ÍO: Záródiszelőadás ft Petőfi filmszínházban. A társadalmi és a szakmai zsűri dijainak átadása. A díszünnepség második részében bemutatják az Aranysárkány című új magyar filmet 23.00: Zárógálaest az Olimpia étteremben. Tegnap délután « Kossuth filmszínházban második alkalommal került sor zártkörű vetítésre. A Balázs Béla Stúdió hat kisfilmjét mutatták be, Elégia, Levelek Júliához, Kíváncsiság, Egy gyávaság története, Három történet a romantikáról és a Szonett címmel. Pénteken „nagyüzem” volt a Kamara-színházban, ahol a külföldieknek mutattak be régebbi magyar filmeket. Ez alkalommal a Gyerekbetegségek, a Pacsirta, az Oldás és kötés, a Nehéz emberek, a Ház a sziklák alatt és a Megszállottak című alkotásokat vetítették le. .fancső Miklós rendező a Szegénylegények filmjéről beszól (Jobbszélen), a kép közepén Ácsa György elvtár* Mai yendégeink Pénteken délután és ras ismét sok vendég érkezett ft játékfilmes nemiére. Tompa Sándor, Szirtes Adása, Bánky Zsuzsa, Kállai Ferenc, Sztan- kay István, Polónyi Gyöngyi* Men sáros T Aszló, Béres Ilona, Tolnai Klári, Nagy Anna* Linka György, Tahi Tóth László, Leiszen Antal Almásai Éva, Görbe János, Izsói Vilmos, Koncz Gábor, Kállai Ilona, Solyom Ildikó, Csákányi László és Spányik Éva részt vesznek a mai közönség- művésztalálkozókon és a záró-díszelőadáson; A pécsi ját^i filmszemle vendégeként pénteken Pécsre érkezett Ilkn Pál elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter. Délután részt vett a Tanárképző Főiskolán rendezett közönsóg-művésztalálko- zón, majd este a Szőlőskert kisvendéglőben szűk körű vacsora-megbeszélésen találkozott a megye párt-, állami és kulturális életének vezetőivel. Tegnap délután a Tanár- ! képző Főiskolán rendeztek közönség-művész találkozót. A Gyerekbetegségek alkotói — Kardos Ferenc és Rózsa János rendezők, Sára Sándor operatőr, Kassai Tünde, az egyik gyermskszínész, valamint Páger Antal, Bánhidi László színművészek vendégeskedtek a tanárjelölték között Megjelent a találkozón Illett Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter is. Van abban valami jelképes, hogy a tót fiatal rendező filmjéről éppen a jövő tanáraival rendeztek beszélgetést Érthető, ha az üdvözlő szavak után nyomban élénk és nagyon közvetlen vita alakult ki. Igaz-e, hogy a film azok számára is példát ad, akik a láttatott gyerekcsínyeket nem követnék el, tehát, hogy bizonyos utánzásra nyújt lehetőséget? Többen kifejtették, hogy az alkotók valóságos gyerekeket ábrázoltak, akik ebben a korban ilyenek s bizonyára sokan a film nélkül is kitalálnának hasonló csínyeket vagy teljesen másokat. A gyerekek rendkívül gazdag fantáziája természetesen megragadhatja az eseteket, de ezek átmenetiek, később túlesnek rajta. Bánhidi László szerint a film tükröt tett a gyerekek elé: ilyenek vagytok, okuljatok belőle, bízunk bennük, m becsüljük te gondolkodási képességüket. Egy kérdésre válaszolva Kasus1 Tünde mamája elmondotta, hogy a kislánya a Címszerep- lés után jobb bizonyítványt szerzett, magatartására sem volt rossz hatással, még sár nésznő sem akar lenni... Egy másik vitatott probléma volt a film műfaja, mert többen ekletikusságáí kifogásolták. Kardos Ferenc kifejtette hogy a Lírai burleszk alcím utal egy újszerű kezdeményezésre. Nehéz a kettőt, a lírát és a burfeszket egyesíteni, tartottak is attól, hogy egységes lesz-e a film vagy csak csipegették innen is, onnan is. Az élet is sokféle dolgot produkál, miért ne lehetne ezt a filmművészetben is így ábrázolni. Sára Sándor a szép képi megfogalmazással kapcsolatos dicséretekre visszatérve ugyanide jutott: a film stílusához alkalmazkodva dolgozott és hozzátette, hogy nagyon szeret elsőfilmes rendezőkkel dolgozni, mert ez már több, mint operatőri munka. Természetesen sokan megkérdezték a rendezőiket, hogy első filmjük után megmaradnak-e a gyermekvilágban? Rózsa János felelevenítette a film elkészítésének előzményeit, hónapokat töltöttek el (Folytatás a 3. oldalon) Mától kezdve Szigetvár város A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa október elsejétől nyilvánította várossá Szigetvárt, Ezzel a minősítéssel Moháé* éa Komló után Szigetvár lett Baranya harmadik Járási Jogú városa. Október S-ta, hétfőn, ünnepi tanácsülést rendeznek ebből az alkalomból Szigetvarolt. Ezen as ülésen alakul meg » vára* tanfteaa. Az ünnepi alakuló tanácsülésen részt vesz és ünnepi beszédet mond Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, aki személyesen nyújtja át a város tanácsának a várossá nyilvánítás szimbólumaként a kutyabőrből készült díszes oklevelet. Közönség művész találkozó a Tanárképző Főiskolán és a Porcelángyárban Félmillió tonna terményről van szó A z őszi Idény a mező- gazdaság legfontosabb termelési periódusa, mert a szántóterület mintegy 25—30 százalékáról kell betakarítani a terményt és emellett a terület 60—70 százalékán vetni, szántani kell. Az őszi betakarítás rendkívül egyszerű lenne, ha a négy főnövény — silókukorica, cukorrépa, burgonya, szemeskukorica — termésének betakarítása egymástól elkülönítve, szakaszonként zajlana le. Ez a lehetőség azonban eleve kizárt, hisz a silókukorica és burgonya betakarításánál éppúgy „átfedések” vannak, mint ahagy csaknem egybeesik a cukorrépa és a kukorica betakarítása is, Ellentétben a nyári munkákkal, az őszi betakarítási munkák technológiailag nincsenek még megoldva —> egyedül a silózás komplex gépesítése történt meg, a kukorica, cukorrépa és burgonya betakarítása jelenleg még úgynevezett részleges gépesített módszerekkel történik. Azaz, ezeket a növényeket ma még zömmel kézi erővel szedik és gépekkel szállítják be. Mégis az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy nem annyira a szedés, mint inkább ft szállítás okoz zökkenőket. Ez ami figyelmeztet, hogy a szállításra ezen az őszön nagyobb figyelmet kell fordítani. A termelőszövetkezetekben 101 teherautó, 1103 közúti forgalomra levizsgáztatott gumikerekes traktor — s a hozzá tartozó, mintegy 1237 pótkocsi, — valamint négyezer lófogat áll rendelkezésre. Ezekkel a járművekkel a következő termésmennyiséget kell beszállítani: kukoricából 180 ezer tonnát, silókukoricából 4620 tonnát, cukorrépából több, mint 77 ezer tonnát és végül takarmányrépából 52 ezer tonnát. Ez összesen közel félmillió tonna árn. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy zömmel földutakról, különösen esős időben nehezen megközelíthető helyekről kell ezeket a terményeket rendeltetési helyükre eljuttatni. A legsúlyosabb szállítási gondok a cukorrépa és kukorica betakarítása idején szoktak jelentkezni Bár a cukorrépát a nagyüzemek igyekeznek a közűtak, vasutak szomszédságában elvetni, ez mégsem oldotta meg teljesen a problémát, hisz sok olyan község van, melynek nincs még kövesútja, ■ a MÄV új intézkedése folytán több apró vasúti rakodó állomást ez év nyarán megszüntettek. Az intézkedés ésszerűségéhez kétség sem fér, néhány termelőszövetkezetet mégis súlyosan érint. Ezt belátták a felsőbb szervek, s ezért indokolt esetben engedélyezik egy-egy helyen és egy-egy alkalommal a rakodást. Ez azonban lényegesen nem változtat azon a tényen, hogy a tavalyinál több terményt kell közutakon elszállítani. A rendelkezésre álló gépparkkal — a lófogatok zömmel a háztáji terményeket szállítják — ezt a tsz-ek nem tudják megoldani. Bogy ez sikerű jön, ehhez az szükséges, hogy a kritikus időpontokban a szántótraktorok — elsősorban a D4K-ra és az 50 lóerős gumikerekes traktorokra gondolunk — be segítsenek a szállításokba. Ezeket a traktorokat kettős műszakban célszerű üzemeltetni, olymódon, hogy nappal betakarítási, szállítási munkát végezzenek, éjszaka pedig szántsanak. A másik lehetőség, mely- lyel a tsz-ek élhetnek a TEFTJ teherautók igénybevétele. Ez azonban kisebb lehetőség, mint a kettős műszak. Hisz a teherautók sáros földutakra nem mehetnek be, a terményt előbb ki kell közelíteni a fogatoknak vagy traktoroknak, az országúinál lerakni és a teherautóra újra felrakodnL Ez a többszöri átrakás megdrágítja a szállításokat. A kocsi igényt jó előre be kell jelenteni s ha közbejön valami, nem biztos, hogy munkát tudnak adni a gépkocsiknak. Körültekintő szervező munkát igényel mindez, s az anyagiak mérlegelését. Mert az igaz, hogy legfontosabb tényező az, hogy a termény mielőbb fedél alatt legyen, de az sem mellékes, hogy milyen áron. Mégis élni kell ezzel a lehetőséggel és mindenütt, ahol csak mód van erre. Az első lehetőség a kettős műszak szervezése azonban sokkal kézenfekvőbb. Félmillió tonna terményről van sző. Ennek sorsáról kell ezekben a napokban és hetekben dönteni Művészeink Komlón és Sásdon Négy bemutatón vettek részt tegnap a filmszemle vendégei. Pécsett a Petőfi moziban a Minden kezdet nehéz előadásán Szepesi György, Latinovi ts Zoltán, Révész György rendezőt, Illés György operatőrt és Vujicsics Tihamér zeneszerzőt mutatta be. Hangulatos percek voltak, mikor Vujicsics Tihamér a vetítővászon előtt furulyázott. Ugyanitt a Butaságom törté- uete előadása előtt Poór Klára tv-riporter bemutatta Keleti Márton rendezőt, Gyárfás Miklós írót és Ruttkai Éva művésznőt. Utána közös felvételt készítettek a mozi előcsarnokában Hegyi Barnabás szobra előtt, aki a Butaságom története, a Fügefalevél és az Iszony című szemlefilmek operatőre volt. Este két autóbusz indult el két vidéki premierre. Sásdra Keleti Márton, Gyárfás Endre és Ruttkai Éva utaztak, az őket bemutató Poór Klára riporter kíséretében. Ezen a járási székhelyen a Buta- j ságom története című filmet vetítették. Komlóra a Minden kezdet nehéz bemutatójára népes művészgárda indult: Révész György rendező, Illés György operatőr, Arató János hangmérnök, Vujicsics Tihamér zeneszerző, Latinovits Zoltán, Soós Edil. Balogh Emese, Moór Mariann, Avar István. Demjén Gyöngyvér, Pókay István színművészek és Szepesi György riporter.
