Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

2 napló 1986. SZEPTEMBER 11 Zrínyi öröksége (Folytatás az 1. oldalról) Bernáth Béla, a Szigetvári já- rási Tanács vb-elnöke látta el. A vendégek között foglalt helyet Aczél György, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Kardos János vezérőrnagy, a'szomszé­dos eszéki járás (megye) há­rom vezetője: Mirko Lackovic. a JKSZ járási bizottságának első titkára, Gojko Prodano- yie, a járási tanács elnöke és Dina Maksimovic, a járási szakszervezet elnöke. Noviss János. dr. Nagy József és Csendes Lajos, a Megyei Párt- bizottság titkárai, valamint a megye párt-, állami és társa­dalmi szerveinek képviselői. A szigetvári Zrínyi-úttörő­csapat tagjai virágcsokrot ad­tak át az elnökség tagjainak. Ezután Bernáth Béla mondott rövid bevezetőt, majd dr. Nagy Gyula emlékezett meg Sziget­vár hősi védelmének 409. év­fordulójáról. *— A Szigetvár hősi védel­mének 400. évfordulóján ren. dezett ünnepségek első nap­ján a szigetvári községi, a szigetvári járási és a Baranya megyei Tanács tagjai kegye­lettel emlékeznek meg az 1566. szeptember 7-én a ha­zájukért életüket áldozó szi­getvári hősökről, Zrínyi Mik­lósról, a két és fél ezer ma­gyar és horvát katonáról —■ mondotta bevezetőben. — A baranyai vasárnapok kereté­ben megrendezett Zrínyi-em­lékünnepet megelőző és kísé­rő országos, sőt nemzetközi érdeklődés azt bizonyítja, hogy az elmúlt négy évszázad nem homályosította el azt a csodálatot, megbecsülést és tiszteletet, amely a történel­mi jelentőségű ostrom napjai­ban és azt követően övezte a szigetvári hősök önfeláldo­zó hazaszeretetét. Kötelessé­günknek érezzük, hogy to­vább ápoljuk elődeink igazi hazaszeretetből táplálkozó ke­gyeletét, s együttes ünnepi tanácsülésünkön megörökítsük a hősök emlékét. A szigetvári hősök önfeláldozása 400 év távlatából is forrása nemzeti büszkeségünknek, nemes tet­tekre sarkall és elévülhetetlen történelmi tanulságokat kínál számunkra. Ezután részletesen beszélt a szigetvári várvédelmet meg­előző helyzetről, a nép harcá­ról a belső elnyomás ellen. Ebben az időben a török ha­talom kiterjesztését a végvá­rak vitézeinek hősi harca aka­dályozta meg. 1564-ben úgy látszott, hogy Miksa császár és király nagy hadsereggel, központilag szervezett erős védelemmel áll ellent a tö­rök hadsereg leigázó törekvé­seinek. Miksa azonban nem vállalta azt a kockázatot, hogy hatalmas seregével eltá­volodjék az utánpótlási vona­laktól és tétlenül nézte, hogy a török hadsereg Szigetváraid vonul. Ami ezután történt, azt részletesen ismerjük. A szi­getváriak harca azonban nem volt hiábavaló. Az ostrom alatt meghalt Szulejmán szul­tán, a török haderő nem me­hetett tovább Bécs felé. Zrí­nyi és harcosainak hősiessé­gét egész Európa magasztalta, s e hősök hírét magyar és horvát históriák hirdették. — A történelmi tanulságok köteleznek bennünket arra — mondotta ezután —, hogy méltó emléket állítsunk Zrí­nyi Miklósnak és hős vitézei­nek. E gondolat jegyében a jubileumi előkészület társa­dalmi ügy lett. A községben és határain túl is munkások, parasztok, tudósok, művészek, hivatásos és öntevékeny nép­művelők kapcsolódtak , be a munkába. Az ünnepi készülő­dés a községfejlesztés ösztön­zőjévé és forrásává vált. E kimagasló haladó hagyomány ápolása a szocialista építés lendítő je lett. Dr. Nagy Gyula elmondot­ta, hogy 1959 óta, amikor az ünnepség előkészületei meg­kezdődtek, szinte megfiatalo­dott a község. A várat, a kas­télyt, a dzsámit restaurálták, 200 férőhelyes turistaszállót hoztak létre. Parkosították a vár 5 és fél holdas belső te­rületét. Az ásatások lelet­anyagából 1964-ben állandó vártörténeti kiállítást nyitot­tak. A vár környéke ma már kellemes pihenője lett a szi­getváriaknak és az ide láto­gató vendégeknek. Restaurál­ták a ritkaságszámba menő török épületet, amely most a török hódoltság-kori iparmű­vészeti kiállításnak ad ott­hont. — Engedjék meg, hogy e helyről is megköszönjem mindazoknak értékes munká­ját, akik hozzájárultak Szi­getvár fejlődéséhez és a Zrí­nyi-emlékünnep sikeréhez — fejezte be ünnepi beszédét. Ezután nagy taps közepette Kállai Gyula elvtárs emelke­dett szólásra. ünnepi tanácsülés Zrínyi, a hazaszeretet példája Kállai Gyula miniszterelnök elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Tisztelt ünnepi tanácsülés! A mai ünnepi tanácsülésen történelmünk kiemelkedő ese­ményéről, a szigetvári ostrom, a várvédelem 400. évforduló­járól emlékezünk. Szíves meg hívásuknak örömmel tettem eleget, örülök, hogy részt ve­hetek ezen az ünnepségen, s osztozhatom Baranya megye ég Szigetvár lakódnak ünnepi érzéseiben. Megtisztelő és szí­vesen vállalt kötelességet tel­jesítek, amikor az ünnepség alkalmából tolmácsolom önök nek, a megyei, a járási és a községi tanács tagjainak és önök útján valamennyi vá­lasztó polgáruknak, Baranya megye lakosainak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány baráti üdvözletét és jókívánságait. Haladó hagyományaink méltó örökösei A szigeti várvédelem a ma­gyar nemzeti függetlenségért folytatott évszázados küzdel­meknek olyan nagyszerű tette volt, amely a későbbi korok embereit is újabb és újabb hősi harcokra lelkesítette. — Zrínyi Miklósban és küzdő­társaiban a hősi helytállás, a bátorság és önfeláldozás, az igazi hazafiság példaképeit tisztelte a nemzet évszázado­kon át, s tiszteljük bennük ma is. Kegyelettel és tiszte­lettel adózunk a hősöknek: meghajtjuk a nemzet zászla­ját Zrínyi Miklós, a kiváló államférfi és hadvezér, a bá­tor, önfeláldozó katona és l'arvm József dr. Nagy Gr !a és Nógráí i Róbert a fogadásán * # i küzdőtársai halhatatlan em­léke előtt. A szocialista Magyarország méltó becsben tartja nemze­ti múltjának minden haladó hagyományát. Történelmünk igazi értékeinek megbecsülé­se, tanulságainak és tapaszta­latainak elemzése és felhasz­nálása nemhogy ellentmond és akadályozza, hanem elen­gedhetetlenül szükséges a szocialista társadalom felépí­téséhez. A mi világnézetünk­től, a marxizmus—leniniz- mustól idegen a nemzeti múlt nihilista tagadása, ér­tékeink lerombolása. Sőt, ép­pen a munkásosztály, a szo­cializmust építő nép a tör­ténelem haladó hagyományai­nak méltó örököse és folyta­tója. A régi Magyarországon meghamisították, eltorzítot­ták nemzeti nagyjaink örök­ségét. Az uralkodó nagytőké­sek és nagybirtokosok szűk oscztályérdékeinek megfelelő­en eltorzították életművüket, hogy megakadályozzák hala­dó gondolataik érvnéyesülé- sét. A régi Magyarországon legfeljebb csak szobraik vol­tak, de igazi gondolataikat, eszméiket meghamisították, s képviselőiket tűzzel-vassal ül­dözték. Dózsa, Rákóczi, Tán­csics, Kossuth, Ady, Petőfi eszméi a munkásmozgalom­ban találtak igazi otthonra. A marxista—leninista politi­ka és tudomány tisztította meg alakjukat a reárakódott polgári torzításoktól, és je­lölte ki méltó helyüket a magyar történelemben. S most ők is itt vannak ve­lünk az új, szocialista Ma­gyarország építésében. Nevü­ket méltán viselik iskolák, könyvtárak, egyetemek, ter­melőszövetkezetek, utcák és terek! A nemzeti független­ségért és a társadalma hala­dásért vívott harcok és hő­sök emléke igen lényeges al­kotó eleme a ma kibontako­zó, egyre erősödő szocialista nemzeti büszkeségnek és ha- zafiságnak! Nem véletlen, hogy Zrínyi nevét is fontos intézményeink viselik, katonai és politikai gondolataival, eszmei hagya­tékával foglalkoznak isko­láink, egyetemeink. Zrínyi a tevékeny, cselekvő hazaszere­tet példája: nemcsak buzdí­tott, maga is mindent meg­tett, minden áldozatot megho­zott országa szabadságáért. Öröksége ezért él elevenen ma is. Arra tanít, hogy nem­zeti múltúnk haladó hagyo­mányait akkor ápoljuk helye­sen, ha belőlük új erőt merí­tünk, ha új erőforrásokat tá­runk fel napjaink feladatai­nak megoldásához. A múlt öröksége akkor hatékony, ha segíti a jelen fejlődését. Tanulság a mai kornak Zrínyi hőstette fontos ta­nulsággal szolgál a mai kor embereinek is. Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függetlenségért és szabadsá­gért vívott harc a világ szá­mos részén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek elnyomá­sára, kizsákmányolására tör­nek, s ezzel az emberiség nyugalmát, békéjét fenyege­tik. Ezek között a legveszé­lyesebb az amerikai imperia­lizmus, amely a világ csendőrének tekinti magát, amely napjainkban semmivel sem igazolható barbár hábo­rút folytat a szabadságát vé­dő vietnami nép ellen. ■> 1 t. t A helyzet azonban korunk­ban alapvetően megváltozott. Amíg régebben a nemzeti függetlenségért és a szabad­ságért harcoló nepek, bár mindig igyekeztek összefogni, sokszor mégis hosszú évszá­zadokon át egymástól elszige­telve, önmagukra hagyatva vívták harcukat, addig ma a nemzeti függetlenségnek, a társadalmi haldásnak hatal­mas és szilárd tábora van: a szocialista világrendszer. Ez ösztönzést és bátorítást ad minden népnek, hogy siker­rel, világszerte növekvő erő­vel és egységben vívja meg küzdelmét mindenfajta ag­resszió ellen, a szabadságért, a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért. Erről az út­ról nem térítheti le őket sem­miféle imperialista beavatko­zás! Történelmi tapasztalatok igazolják: Nem lehet legyőzni azt a népet, amely igazságos ügyért harcol. Meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép is győ­zelmet arat: megvédelmezi függetlenségét és tovább ha­lad előre a társadalmi fej­lődés útján. Népünk és kor­mányunk nevében újólag tel­jes szolidaritásunkról és tá­mogatásunkról biztosítjuk vietnami barátainkat. A szo­cialista országokkal és a bé­ke minden hívével együtt folytatjuk a nemzetközi élet ben a harcot az imperialista agresszió megszüntetéséért, a béke és a biztonság megszi­lárdításáért. a békés egymás mellett élés elveinek érvé­nyesítéséért. Köszönet a szigefváriaknak Kedves Elvtársak! Tisztelt Tanácsülés! Örömmel állapíthatom meg, hogy a történelmi múlt meg- idézése, a 400. évforduló ün­nepségeinek gondos előkészí­tése és megrendezése Sziget­várnak és környékének fej­lődésében eleven erővé vált. Ez az ünnepség új inspiráció­kat adott irodalmunknak, kép zőművészetünknek, zenei éle­tünknek is, s ennek nyomán új művek születtek. Nemcsak a szívek, de az alkotó kezek lé megmozdultak. Ez Is hoz­zájárult ahhoz, hogy Sziget­vár ipari, kulturális és komT munális fejlődése az utóbbi években meggyorsult. Nekem jutott az a megtisztelő fel­adat, hogy ezen az ünnepi ülésen bejelentsem: mindezek elismeréseképpen Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsa ezt a történelmi múltú helységet várossá nyilvánította. Pártunk központi bizottsá­ga, Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa, valamint kor­mányunk nevében őszinte kö- szönetemet fejezem ki Szi­getvár vezetőinek és lakóinak eredményes munkájáért s egyben örömmel üdvözlöm őket, mint a legfiatalabb vá­ros lakóit. Kívánom, hogy a várossá alakulás új, nagyobb lehetőségeit sikeresen gyü- mölcsöztessék a gazdasági élet az ipar, a kultúra, az idegen- forgalom további fejlesztésé­re, a város szépítésére és en­nek nyomán növekedjék to­vább lakóinak jóléte. Szigetvár ma már nem szi­gete, hanem élő, szerves része hazáinknak. Várossá emelkedé­se elválaszthatatlan az egész ország fejlődésétől, a szocializ­mus építésében elért nagysze­rű eredményektől. Szigetvár városa további fejlődésének is csak egy útja van: az ame­lyen, egész országunk és né­pünk halad, a szocializmus teljes felépítésének útja. Ah­hoz, hogy ezen előrehaladjunk, most mindenekelőtt saját te­vékenységünk tökéletesítésére, fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet minden területén. Ehhez megvannak ország- építő terveink. Megkezdtük és eredményesen folytatjuk III. ötéves tervünk végrehajtását. Napirenden van a gazdasági vezetés, a gazdasági mecha­nizmus tökéletesítésének nagy munkája. Az év végén kerül sor népünk elismert vezetőjé­nek, pártunknak, IX. kongresz- szusára. Ez jelentős mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmus szilárd alapjain mielőbb teljesen felépítsük, felvirágoztassuk hazánkat, a dolgozó nép országát, a szocia­lista Magyarországot. A hősi múlt tehát további munkára, helytállásra kötelez Amikor ismételten átadom önöknek pártunk, elnöki taná­csunk és kormányunk szívből jövő üdvözletét és jó kívánsá­gait, ezt abban a meggyőző­désben teszem, hogy Népköz- társaságunk legújabb, sorrend­ben 67. városának lakói to­vábbi szép eredményekkel, a munkában, a szocialista épí­tésben kivívott értékes sike­rekkel gyarapítják városuk évszázados történelmét — fe­jezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét Kállai Gyula elvtárs. Kitüntetések Kállai elvtárs beszéde után Bemáth Béla felolvasta az együttes tanácsülés elé ter­jesztett határozati javaslatot, megörökítve Szigetvár hős vé­dőinek emlékét és jelentősé­gét. amelyet a résztvevők egy­hangúlag elfogadtak. A szava­zás után Kállai Gyula elvtárs, az Ehlöki Tanács és a Kor­mány megbízásából kitünteté­seket nyújtott át azoknak, akik kiemelkedő munkát vé­geztek Szigetvár fejlesztésében és a Zrínyi kultusz ápolásá­ban. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Pirin János, a Szigetvári járási Ta­nács vb-elnökhelyettese, Mol­nár Imre, a szigetvári Vár és Múzeum Barátok Körének el­nöke, a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Bencsics Istvánt, a Szigetvári járási Tanács v. b. építési cso­portjának vezetőjét, T inusz Jánost, a Szigetvári Községi Tanács vb-elnökét. Az ünnepi tanácsülést Ber­né th János zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom