Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

WM. SZEPTEMBER 11. napló Kard és toll A ligeti színpadén: Amit sosem tudtunk a szigetvári hősökről / Átadták az új járási könyvtárat Bernics Ferenc, a Bara­nya megyei Tanács művelő­désügyi osztályának helyet­tes vezetője szombat déli fél 1 órakor adta át ren­deltetésének az új sziget­vári járási könyvtárat. Fel­hívta Szigetvár város és já­rás olvasóközönségének fi­gyelmét arra, hogy minél többen látogassák a nagy­szerű új intézményt, széle­sedjék az olvasók tábora és a lakosság őrizze meg mai szép állapotában ezt a kor­szerű létesítményt. Az új könyvtárban ren­dezett Kard és toll című ki­állítást Klaniczay Tibor egyetemi tanár nyitotta meg. Elmondotta, hogy fon­tos állomása a jubileumi ünnepségnek ez a kiállítás, amelyet a két Zrínyi emlé­kének szentelt a kiállítás rendező szerve, a Baranya megyei Könyvtár. Hangsú­lyozta a Zrínyiek történelmi neve és az irodalom szo­ros, elválaszthatatlan kap­csolatát. Vázolta a magyar irodalom kibontakozásának kezdeteit, emlékeztetve arra, hogy a magyar irodalom virágzását a török hódítás szakította meg, majd így folytatta: — Mégis a török uralom idején virágzott ki a ma­gyar irodalom első nagy korszaka, ekkor lett a ma­gyar, máig ható érvénnyel költőnemzet. A költészet volt az irodalomnak, művé­szeteknek az az ága, amely­nek nem volt szüksége ked­vező feltételekre, amely ki tudott bontakozni e had­színtér közepén, a fegyverek csörgése közben. A végvárak közül Eger és Szigetvár emelkedett ki mind a kortársak, mind az utókor szemében a többi közül, s ebben nem kis sze­repe volt az irodalomnak is. — Szigetvár hőseit hama­rosan a görög mítoszok hő­seivel egysorban emlegette népünk, s mire a költő-déd­unoka készen állt a hős szigetváriak emlékének iro­dalmi feldolgozására, a mí­tosz már alkalmas volt egy hősi eposz témájául. A Szi­geti veszedelem nélkül Szi­getvár sem élhetne úgy az utókor, emlékében, mint ahogy el. Ez a kapcsolat, ez az egymásrautaltság érződik a kiállítás anyagából is. A kiállítás minden látogatója történélmi és irodalmi él­mények részese lesz. A látogatók a szép új könyvtár galériáján rende­zett kiállítást nagy érdeklő­déssel nézték végig. Újság- kivonatok mutatják a szi­getvári csata hatalmas euró­pai visszhangját, a Zrínyi­kultusz számtalan doku­mentuma elvezet egészen napjainkig, Zrínyi Miklós irodalmi és hadtudományi munkái többféle kiadását láthatják a látogatók, és a sok különféle dokumentum között egyik legérdekesebb az az okmány, amelyen Zrí­nyi Miklósnak, a szigetvári hősnek aláírása látható. Műkedvelő együttesek A Zrínyi-emlékünnep el­ső napján már kivették ré­szüket g műsorból a megye öntevékeny műkedvelő együttesei. A zenekarokat a Mecseki Ércbánya Vállalat fúvószenekara képviselte Tölgyesi Tibor vezényleté­vel. A tánccsoportok közül hárman is felléptek, még­pedig egyikük a szomszédos Tolna megyéből érkezett. Ez utóbbit, vagyis a dombóvá­ri járási művelődési ház tánccsoportját Bodai József vezette. A komlói Zrínyi Művelődési Ház, valamint a mohácsi délszlávok tánc­csoportja Bognár Gyula, il­letőleg Pávkovics Mátyás irányításával lépett színpad­ra. A résztvevő két ének­kar: a ^Szigetvári Tinódi Vegyeskar és a Pécsi Bar­tók Béla Férfikar. A sziget­váriakat Hergenrőder Jó­zsef, a pécsieket Ligeti An­dor vezényelte. A tegnap délután 3 órakor kezdődött műsorban szerepelt a csur­gód népiegyüttes is. Tudományos emlékülés Tegnap délelőtt folytatódott a történettudományi és had­tudományi emlékülés. Az el­nök ezúttal Vörös Károly, a Magyar Történettudományi Társulat titkára volt. Az emlékülés első felében dr. Tayyib Gökbilgin, az isz­tambuli egyetem történész professzora, a középkori tö­rök és, magyar történelem ne­ves ismerője tartott előadást. Dr. Tayyib Gökbilgin írta meg II. Szulimán életrajzát. A török professzor, akiről tudományos körökben közis­mert, hogy rendkívül szereti és becsüli a magyarokat, előbb a péntek délutáni em­lékülés vitájával kapcsolato­san tett néhány megjegyzést, röviden megvilágítva az oz­mán birodalom néhány sajá­tosságát. Elmondotta, hogy középkori birodalmuk nem­csak az előző ozmán birodal­maknak volt folytatása, ha­nem a bizánci birodalomnak is, amennyiben a Balkánon Vártörténeti és iparművészeti kiállítás Török világ Szigetváron Délelőtt fél 12 órakor, a nyitóünnepség után került- sor a várban A szigetvári vár története című kiállítás meg­nyitására. Sinkovics István történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára egyidejűleg két kiállítást nyi­tott meg, a vártörténetit és a hódoltságkori török iparművé, szeti kiállítást, amelyet nem a vármúzeumban, hanem a nemrégiben restaurált török épületben rendeztek. Sinkovics István a vártör­téneti kiállítás méltatásakor utalt arra, hogy az emberek­nek iskolai tanulmányaik és a Szigeti veszedelem elolvasá­sa alapján konkrét képe van Szigetvárról és Zrínyi Miklós­ról, mégis, ez a kiállítás al­kalmas arra, hogy gazdagítsa a kialakult képet, maradandó élményt nyújtson és így törté­netszemléletre neveljen. Majd áttért az iparművészeti kiál­lításra, amelyről többek kö­zött a következőket mon­dotta: — A másik kiállítás a vá­ron kívül megmaradt török épületben a város törökkori .életébe ad bepillantást. A tö- I rök korban keleties külsőt öl­tött várost később nagyrészt elpusztították, átépítették, de ami kevés megmaradt, külö­nös megbecsülést érdemel. A kiállítás ízelítőt kíván adni a török iparművészet emlékei­ből, amelyek a török világgal jutottak Magyarországra ás természetesen hatással voltak a magyar iparra is. Az akko­riban élt nemzedékek a törö­köt „természetes” ellenségnek tekintették, még a béke ide­jén is folyt a harc a végvárak övezetében. De a végvári ka­tonák érintkezésében lovagias formák alakultak ki, és a tö­rök—magyar ipar, melyek ugyan pontosan elkülönültek egymástól, tanultak egymás módszereiből, merítettek egy­más formakincséből. Az első látogatók ezután végigjárták a kiállítást. A gazdag anyagot a hazai és külföldi gyűjteményekből szedték össze, segítséget nyújtott a külföldi gyűjtemé­nyek közül például a dublini Chester Beatty Library és az isztambuli Topkapi Saray Múzeum az anyag összeállí­tásában. Néhány saját tulaj­donban lévő tárgyat olyat is kiállított a Janus Pannonius, illetve a szigetvári Zrínyi Mik­lós Múzeum, amely egyedül­álló értékű. Nagy érdeklődéssel szemlél­ték a látogatók a török hódí­tás eszközeinek, a végvár- rendszer jelentőségének, majd a várépítés történetének do­kumentumait. A szigetvári csata számtalan értékeléséről, visszhangjáról, irodalmi ve- tületéről is érdekes anyagot állítottak ki. Látható egy sor érdekes török miniatúra na­gyításban, ezek részletesen és pontosan elmondják a csata történetét, majd Szulejmán tetemének hazaszállítását. A Nemzeti Múzeum értékes anyagot küldött azokból a fegyverekből és harci felsze­relésekből, amelyek a Zrínyi­család tulajdonában voltak. Sok érdekes foto szemlélteti a vár kutatásának állomásait és eredményeit, több eredeti metszet pedig összehasonlítási lehetőséget nyújt a vár régi és jelenlegi képe között. A dzsámiban látható török, il­letve arab feliratok fordításai, egy gyönyörű török zászló a XVII. századból, Leandro An. guissola császári hadmérnök helyszínrajza az ostromzárral körülvett Szigetvárról 1669- ből, a dzsámiban elhelyezett eredeti török szőnyegek egé­szítik ki az érdekes kiállítást. A török hódoltságkori ipar- művészeti kiállítást — ame­lyet már megnyitása után igen sok érdeklődő keresett fel —, a mai Szigetvár bel­területén található török épü­letben rendezték meg. Ez az épület azért különleges, mert sem lakóház, sem hasonló rendeltetésű épület ezen a szigetvárin kívül nem maradt fenn a török időkből. Az ed­digi kutatások alapján még­sem korániskola, hanem ka- ravánszerály volt, a Szigetvá­ron megforduló kereskedők szálláshelye. Az épület eme­leti részén láthatók a török iparművészet rendkívül szép, jellegzetes alkotásai, a föld­szinti részen pedig Szigetvár hódoltságkori települését lát­hatják a látogatók. nnaft politikáját követte. Rá­mutatott, hogy elődei annak idején itáliai kapcsolatokra is törekedtek, hogy így a Habs­burg birodalom két oldalról, Magyarországról és Itália fe­lől egyaránt szorongatott helyzetben leftyen. Ezek után előadást tartott a szigetvári csatáról eredeti török feljegyzésekre fektetett saját kutatásai alapján. Bár ő is úgy mondta el a törté­netet, ahogy eddig ismeretes volt, mégis számtalan új, vagy alig ismert körülmény­ről hallottunk dr. Tayyib Gökbülgin révén. Elmondot­ta: minden eddigi várostrom­nál nagyobb méretű küzdel­met folytattak a törökök és addig sehová nem zúdítottak annyi lövedéket, mint Sziget várára. — Zrínyi neve fogalom volt az ozmán birodalomban, nem­csak Szigetvár után, de már előtte is — hangoztatta az isztambuli professzor. Előadá­sával lényegében azt bizonyí­totta be, hogy Zrínyi felül­emelkedett rendi korlátain. Adatok vannak például arra, hogy Csáktornyán elfogták a fiát, kivallatták, majd a ne­vében egy hamis levelet írtak Zrínyinek, amiben a hadve­zér Habsburg ellenességét ki­használva a vár feladására szólították fel, ígérvén neki a magyar királyságot. Ezt a levelet nyíllal lőtték be a vár tornyára. De a levelet rövidesein visszalőtték, hát­lapján Zrínyinek fiához in­tézett soraival: „Megértem, fiam, hogy mit állhattál ki. De ilyen élet, ilyen király­ság nekem nem kell. Amíg élek, a várat nem kapják meg tőlünk." Végül dr. Tayyib Gökbülgin még egy érdekes bizonyítéka: a vár el­este után elfogták Zrínyi kincstárnokát, akiből kival­latták, hogy a magyar had­vezérnek százezer nemes pén­ze és számtalan ezüst serle­ge volt, de ezt kevés híján már előbb szétosztotta kato­nái között. Az emlékülés második ré­szében megvitatták dr. Ru- zsás Lajos Szigetvári emlék­könyvét. Ennek során hosszú és tartalmas eszmecsere ala­kult ki. — Ha ilyen őszintén, ilyen lelkiismeretesen vizsgáljuk népünk múltját, ha annak kérdéseit határainkon túl­nyúló látókörbe állítjuk, -v- mondotta dr. Ruzsás Lajos, megköszönve a vitát, — ak­kor eljuthatunk oda, hogy a história nem egymástól el­választó, hanem a népeket egymással megismertető, ta­nító és megbékéltető törté­nelemmé válik. Végül Vörös Károly azzal zárta le a könyv vitáját, hogv három fő tanulságra hívta fel a figyelmet. Ezek: a történe­lemkutatás során új formákat kell feltárni, új szempontok­kal gazdagítani, tágasabb ho­rizontokra kiterjeszteni a ku­tatást, továbbá dr. Ruzsás Lajos példája nyomán mély társadalmi, gazdasági analí­zisekhez kapcsolódó módsze­rekkel dolgozni. ■ ■ Legyen On a megrendelői Tegnap Pécsett, a Pannó- ! nia Szálló nagytermében árubemutatót nyitott a Pé­csi Állami Áruház és a Dél dunántúli Kötöttáru Nagy kereskedelmi Vállalat. A ki állítás keretében a Buda | pesti Finomkötöttárugyár. '• Békéscsabai Kötöttárugyár a Habselyem Kötöttárugyái a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, a Magyar­óvári Kötöttárugyár, a Női Fehérneműgyár és a. Váci Kötöttárugyár mutatja be "z 1967. évi kötöttáru- és 'ehérnemű-termék modell- 'eit. A kiállítás szeptember 18- ’7 tart. Megtekinthető na- ''onta 10—19 óráig. Minden­nap szaktanácsadás, szep­tember 13-án este 6 órakor pedig divatbemutató a ki­állításon szereplő kollek­ciókból. Az Állami Áruház és a gyárak személyes be­szélgetés, valamint a hely­színen szétosztott kérdőívek­re adott válaszok alapján szeretné megtudni: mit szán­dékoznak vásárolni a fo­gyasztók 1967-ben? é

Next

/
Oldalképek
Tartalom