Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
WM. SZEPTEMBER 11. napló Kard és toll A ligeti színpadén: Amit sosem tudtunk a szigetvári hősökről / Átadták az új járási könyvtárat Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője szombat déli fél 1 órakor adta át rendeltetésének az új szigetvári járási könyvtárat. Felhívta Szigetvár város és járás olvasóközönségének figyelmét arra, hogy minél többen látogassák a nagyszerű új intézményt, szélesedjék az olvasók tábora és a lakosság őrizze meg mai szép állapotában ezt a korszerű létesítményt. Az új könyvtárban rendezett Kard és toll című kiállítást Klaniczay Tibor egyetemi tanár nyitotta meg. Elmondotta, hogy fontos állomása a jubileumi ünnepségnek ez a kiállítás, amelyet a két Zrínyi emlékének szentelt a kiállítás rendező szerve, a Baranya megyei Könyvtár. Hangsúlyozta a Zrínyiek történelmi neve és az irodalom szoros, elválaszthatatlan kapcsolatát. Vázolta a magyar irodalom kibontakozásának kezdeteit, emlékeztetve arra, hogy a magyar irodalom virágzását a török hódítás szakította meg, majd így folytatta: — Mégis a török uralom idején virágzott ki a magyar irodalom első nagy korszaka, ekkor lett a magyar, máig ható érvénnyel költőnemzet. A költészet volt az irodalomnak, művészeteknek az az ága, amelynek nem volt szüksége kedvező feltételekre, amely ki tudott bontakozni e hadszíntér közepén, a fegyverek csörgése közben. A végvárak közül Eger és Szigetvár emelkedett ki mind a kortársak, mind az utókor szemében a többi közül, s ebben nem kis szerepe volt az irodalomnak is. — Szigetvár hőseit hamarosan a görög mítoszok hőseivel egysorban emlegette népünk, s mire a költő-dédunoka készen állt a hős szigetváriak emlékének irodalmi feldolgozására, a mítosz már alkalmas volt egy hősi eposz témájául. A Szigeti veszedelem nélkül Szigetvár sem élhetne úgy az utókor, emlékében, mint ahogy el. Ez a kapcsolat, ez az egymásrautaltság érződik a kiállítás anyagából is. A kiállítás minden látogatója történélmi és irodalmi élmények részese lesz. A látogatók a szép új könyvtár galériáján rendezett kiállítást nagy érdeklődéssel nézték végig. Újság- kivonatok mutatják a szigetvári csata hatalmas európai visszhangját, a Zrínyikultusz számtalan dokumentuma elvezet egészen napjainkig, Zrínyi Miklós irodalmi és hadtudományi munkái többféle kiadását láthatják a látogatók, és a sok különféle dokumentum között egyik legérdekesebb az az okmány, amelyen Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek aláírása látható. Műkedvelő együttesek A Zrínyi-emlékünnep első napján már kivették részüket g műsorból a megye öntevékeny műkedvelő együttesei. A zenekarokat a Mecseki Ércbánya Vállalat fúvószenekara képviselte Tölgyesi Tibor vezényletével. A tánccsoportok közül hárman is felléptek, mégpedig egyikük a szomszédos Tolna megyéből érkezett. Ez utóbbit, vagyis a dombóvári járási művelődési ház tánccsoportját Bodai József vezette. A komlói Zrínyi Művelődési Ház, valamint a mohácsi délszlávok tánccsoportja Bognár Gyula, illetőleg Pávkovics Mátyás irányításával lépett színpadra. A résztvevő két énekkar: a ^Szigetvári Tinódi Vegyeskar és a Pécsi Bartók Béla Férfikar. A szigetváriakat Hergenrőder József, a pécsieket Ligeti Andor vezényelte. A tegnap délután 3 órakor kezdődött műsorban szerepelt a csurgód népiegyüttes is. Tudományos emlékülés Tegnap délelőtt folytatódott a történettudományi és hadtudományi emlékülés. Az elnök ezúttal Vörös Károly, a Magyar Történettudományi Társulat titkára volt. Az emlékülés első felében dr. Tayyib Gökbilgin, az isztambuli egyetem történész professzora, a középkori török és, magyar történelem neves ismerője tartott előadást. Dr. Tayyib Gökbilgin írta meg II. Szulimán életrajzát. A török professzor, akiről tudományos körökben közismert, hogy rendkívül szereti és becsüli a magyarokat, előbb a péntek délutáni emlékülés vitájával kapcsolatosan tett néhány megjegyzést, röviden megvilágítva az ozmán birodalom néhány sajátosságát. Elmondotta, hogy középkori birodalmuk nemcsak az előző ozmán birodalmaknak volt folytatása, hanem a bizánci birodalomnak is, amennyiben a Balkánon Vártörténeti és iparművészeti kiállítás Török világ Szigetváron Délelőtt fél 12 órakor, a nyitóünnepség után került- sor a várban A szigetvári vár története című kiállítás megnyitására. Sinkovics István történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára egyidejűleg két kiállítást nyitott meg, a vártörténetit és a hódoltságkori török iparművé, szeti kiállítást, amelyet nem a vármúzeumban, hanem a nemrégiben restaurált török épületben rendeztek. Sinkovics István a vártörténeti kiállítás méltatásakor utalt arra, hogy az embereknek iskolai tanulmányaik és a Szigeti veszedelem elolvasása alapján konkrét képe van Szigetvárról és Zrínyi Miklósról, mégis, ez a kiállítás alkalmas arra, hogy gazdagítsa a kialakult képet, maradandó élményt nyújtson és így történetszemléletre neveljen. Majd áttért az iparművészeti kiállításra, amelyről többek között a következőket mondotta: — A másik kiállítás a váron kívül megmaradt török épületben a város törökkori .életébe ad bepillantást. A tö- I rök korban keleties külsőt öltött várost később nagyrészt elpusztították, átépítették, de ami kevés megmaradt, különös megbecsülést érdemel. A kiállítás ízelítőt kíván adni a török iparművészet emlékeiből, amelyek a török világgal jutottak Magyarországra ás természetesen hatással voltak a magyar iparra is. Az akkoriban élt nemzedékek a törököt „természetes” ellenségnek tekintették, még a béke idején is folyt a harc a végvárak övezetében. De a végvári katonák érintkezésében lovagias formák alakultak ki, és a török—magyar ipar, melyek ugyan pontosan elkülönültek egymástól, tanultak egymás módszereiből, merítettek egymás formakincséből. Az első látogatók ezután végigjárták a kiállítást. A gazdag anyagot a hazai és külföldi gyűjteményekből szedték össze, segítséget nyújtott a külföldi gyűjtemények közül például a dublini Chester Beatty Library és az isztambuli Topkapi Saray Múzeum az anyag összeállításában. Néhány saját tulajdonban lévő tárgyat olyat is kiállított a Janus Pannonius, illetve a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum, amely egyedülálló értékű. Nagy érdeklődéssel szemlélték a látogatók a török hódítás eszközeinek, a végvár- rendszer jelentőségének, majd a várépítés történetének dokumentumait. A szigetvári csata számtalan értékeléséről, visszhangjáról, irodalmi ve- tületéről is érdekes anyagot állítottak ki. Látható egy sor érdekes török miniatúra nagyításban, ezek részletesen és pontosan elmondják a csata történetét, majd Szulejmán tetemének hazaszállítását. A Nemzeti Múzeum értékes anyagot küldött azokból a fegyverekből és harci felszerelésekből, amelyek a Zrínyicsalád tulajdonában voltak. Sok érdekes foto szemlélteti a vár kutatásának állomásait és eredményeit, több eredeti metszet pedig összehasonlítási lehetőséget nyújt a vár régi és jelenlegi képe között. A dzsámiban látható török, illetve arab feliratok fordításai, egy gyönyörű török zászló a XVII. századból, Leandro An. guissola császári hadmérnök helyszínrajza az ostromzárral körülvett Szigetvárról 1669- ből, a dzsámiban elhelyezett eredeti török szőnyegek egészítik ki az érdekes kiállítást. A török hódoltságkori ipar- művészeti kiállítást — amelyet már megnyitása után igen sok érdeklődő keresett fel —, a mai Szigetvár belterületén található török épületben rendezték meg. Ez az épület azért különleges, mert sem lakóház, sem hasonló rendeltetésű épület ezen a szigetvárin kívül nem maradt fenn a török időkből. Az eddigi kutatások alapján mégsem korániskola, hanem ka- ravánszerály volt, a Szigetváron megforduló kereskedők szálláshelye. Az épület emeleti részén láthatók a török iparművészet rendkívül szép, jellegzetes alkotásai, a földszinti részen pedig Szigetvár hódoltságkori települését láthatják a látogatók. nnaft politikáját követte. Rámutatott, hogy elődei annak idején itáliai kapcsolatokra is törekedtek, hogy így a Habsburg birodalom két oldalról, Magyarországról és Itália felől egyaránt szorongatott helyzetben leftyen. Ezek után előadást tartott a szigetvári csatáról eredeti török feljegyzésekre fektetett saját kutatásai alapján. Bár ő is úgy mondta el a történetet, ahogy eddig ismeretes volt, mégis számtalan új, vagy alig ismert körülményről hallottunk dr. Tayyib Gökbülgin révén. Elmondotta: minden eddigi várostromnál nagyobb méretű küzdelmet folytattak a törökök és addig sehová nem zúdítottak annyi lövedéket, mint Sziget várára. — Zrínyi neve fogalom volt az ozmán birodalomban, nemcsak Szigetvár után, de már előtte is — hangoztatta az isztambuli professzor. Előadásával lényegében azt bizonyította be, hogy Zrínyi felülemelkedett rendi korlátain. Adatok vannak például arra, hogy Csáktornyán elfogták a fiát, kivallatták, majd a nevében egy hamis levelet írtak Zrínyinek, amiben a hadvezér Habsburg ellenességét kihasználva a vár feladására szólították fel, ígérvén neki a magyar királyságot. Ezt a levelet nyíllal lőtték be a vár tornyára. De a levelet rövidesein visszalőtték, hátlapján Zrínyinek fiához intézett soraival: „Megértem, fiam, hogy mit állhattál ki. De ilyen élet, ilyen királyság nekem nem kell. Amíg élek, a várat nem kapják meg tőlünk." Végül dr. Tayyib Gökbülgin még egy érdekes bizonyítéka: a vár eleste után elfogták Zrínyi kincstárnokát, akiből kivallatták, hogy a magyar hadvezérnek százezer nemes pénze és számtalan ezüst serlege volt, de ezt kevés híján már előbb szétosztotta katonái között. Az emlékülés második részében megvitatták dr. Ru- zsás Lajos Szigetvári emlékkönyvét. Ennek során hosszú és tartalmas eszmecsere alakult ki. — Ha ilyen őszintén, ilyen lelkiismeretesen vizsgáljuk népünk múltját, ha annak kérdéseit határainkon túlnyúló látókörbe állítjuk, -v- mondotta dr. Ruzsás Lajos, megköszönve a vitát, — akkor eljuthatunk oda, hogy a história nem egymástól elválasztó, hanem a népeket egymással megismertető, tanító és megbékéltető történelemmé válik. Végül Vörös Károly azzal zárta le a könyv vitáját, hogv három fő tanulságra hívta fel a figyelmet. Ezek: a történelemkutatás során új formákat kell feltárni, új szempontokkal gazdagítani, tágasabb horizontokra kiterjeszteni a kutatást, továbbá dr. Ruzsás Lajos példája nyomán mély társadalmi, gazdasági analízisekhez kapcsolódó módszerekkel dolgozni. ■ ■ Legyen On a megrendelői Tegnap Pécsett, a Pannó- ! nia Szálló nagytermében árubemutatót nyitott a Pécsi Állami Áruház és a Dél dunántúli Kötöttáru Nagy kereskedelmi Vállalat. A ki állítás keretében a Buda | pesti Finomkötöttárugyár. '• Békéscsabai Kötöttárugyár a Habselyem Kötöttárugyái a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, a Magyaróvári Kötöttárugyár, a Női Fehérneműgyár és a. Váci Kötöttárugyár mutatja be "z 1967. évi kötöttáru- és 'ehérnemű-termék modell- 'eit. A kiállítás szeptember 18- ’7 tart. Megtekinthető na- ''onta 10—19 óráig. Mindennap szaktanácsadás, szeptember 13-án este 6 órakor pedig divatbemutató a kiállításon szereplő kollekciókból. Az Állami Áruház és a gyárak személyes beszélgetés, valamint a helyszínen szétosztott kérdőívekre adott válaszok alapján szeretné megtudni: mit szándékoznak vásárolni a fogyasztók 1967-ben? é
