Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

2 napio 1966. SZEPTEMBER 28. Közönség-művész talélkozé a Ságvári Művelődési Házban (Folytatás az 1. oldalról.) megértés rovására. Mégis döb­benetes volt, amelyet a meg­történt esemény váltott ki bennem. A film mondaniva­lója aktuális, hiszen a hábo­rú veszélye ma is fennáll, sőt, Vietnamban véres háború fo­lyik. A művészet eszközeivel leplezi le azokat, akik bű­nösek voltak a második világ­háború e barbár eseményének előidézésében. Számomra azért is tanulságos volt a film, mert jó ügyet szolgál­va harcol a ma is meglevő nacionalista maradványok el­len. Csak dicsérni lehet Ko­vács András rendező bátor alkotását, járjon ezen az úton továbbra is". Búza Ferencné nyugdíjas. Amikor az idős asszony halk, el-elcsukló hangon beszélni kezdett, nagy csend lett a te­remben. „Véletlenül kerültem ide — mondta —, a filméi még nem láttam, lehet, hogy meg sem nézem, mert félek az emlékek felidézésétől. Bn az újvidéki vérontás idején ott éltem és Így hitelesen ta­núsítom, hogy Cseres Tibor regénye tárgyilagos és igaz, úgy történt, ahogy leírta. A szörnyű esemény nagyon meg­viselt, még ma is annak va­gyok a betege. Itt néhányon kifogásolták a Büki-család áb­rázolását, szerintem helyesen mutatták be és szükséges is volt, magam is ismertem olyan személyeket, akik a gyilkolás közepette megma­radtak embernek és a maguk Vietnami jelentés Tömeges légitámadás Guam szigetéről felszállt B—52-es amerikai stratégiai gépek hétfőn újabb tömeges légitámadást intéztek az Észak- és Dél-Vietnam között húzódó demilitarizált övezet ellen. Egy saigoni amerikai szóvivő szerint hétfőn az ame­rikai repülőgépek 121 beve­tésben észak-vietnami és 433 bevetésben dél-vietnami cél­pontok ellen intéztek táma­dást. Dél-Vietnamban, Saigontól mintegy 320 kilométerrel északkeletre kedden újabb 4000 dél-koreai katona szállt partra, ezzel a Dél-Vietnam­ban állomásozó dél-koreai ka­tonaság létszáma 43 ezerre emelkedett. Az ausztráliai és a dél-ko­reai kormány után a dél-viet­nami. a thaiföldi és az új- zélandl kormány is elfogadta Marcos fülöpszigeti elnök ja­vaslatát, hogy a vietnami há­borúban részvevő államok — Dél-Vietnam, az Egyesült Ál­lamok, Dél-Korea, Thaiföld, Ausztrália, Uj-Zéland és a Fülöp-szigetek — képviselői október 18-án Manilában ül­jenek össze. A Bertrand Russel békeala- pítvány képviselői kedden Londonban bejelentették, hogy előreláthatólag jövő év már­ciusában ül össze Bertrand Russell elnökletével az a nemzetközi bíróság. amely foglalkozik majd Johnson el­nök és más vezető amerikai politikusok háborús bűneivel. Ezt megelőzően ez év novem­berében Párizsban ül össze a tárgyalást előkészítő bizottság és akkor döntenek a tárgya­lás helyéről és végleges idő­pontjáról. A vietnami néppel vállalt szolidaritás nemzetközi érte­kezlete. amelyen 18 ország 141 társadalmi szervezetének kép­viselői vettek részt Brüsszel­ben. elhatározta, hogy önkén­teseket toboroznak a vietnami szabadságharcosok támogatá­sára. A jelentkezők a spanyol polgárháború nemzetközi bri­gád; hoz hasonló«*» Hwrolná- na’.L napjaink agresszora, az Egyesült Államok ellen. módján segítettek az áldoza­tokon’’. A kérdésekre, megjegyzé­sekre a film alkotói válaszol­tak, Széchenyi Ferenc, Szir­tes Adám, Daróczi Mária, Cseres Tibor és természetesen a rendező, Kovács András. A filmművészet sok-sok problé­mája, mai gondja került meg­fogalmazásra, technikai mód­szereket világítottak meg. — Mi nem rekonstruálni akartuk a történetet — mon­dotta többek között Kovács András, — hanem emberi, morális problémákra utalni. Nem törekedtünk teljességre sem, csupán néhány gondolat­ra koncentráltunk, a nézőknek módjukban van ezt kiegészíte­ni a történelmi események ismeretében. A film készítése­kor az izgatott, milyenek az emberek, hogyan viselkednek, amikor nagy kérdések elé kerülnek és hogyan látják magukat, tetteiket, ügy gon­doljuk, ezt a célt el is értük. A találkozón megjelent és felszólalt Szirmai István elv­társ, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. — Kedvesen üdvözöltek itt — mondotta bevezetőben, — pedig én is csak egy néző­ként jöttem el. Láttam a fil­met, tisztelem az alkotóit, azonban elsősorban az önök véleményére voltam kiváncsi és őszintén örülök annak, ahogyan a filmet fogadták. Miért jő a Hideg napok, miért szeretem én is? Már húsz éve véget ért a világhá­ború, ennek ellenére egyre jobban foglalkoztat bennün­ket. Okaival, a miérttel kín­lódnak művészek és az em­berek is. Azt hiszem külö­nösen így vannak ezzel a fia­talok, akik nem élték át a háború borzalmait és sokszor érthetetlenül állnak előtte. Szirmai elvtárs ezután em­lékeztetett arra, hogy az utóbbi években néhány kima­gasló külföldi filmalkotás szü­letett ebben a témakörben. Mihail Romm műve, a Hét­köznapi fasizmus is az okok­ra keres választ és oda jut el, ahova Cseres Tibor és Ko­vács András: ha az emberből kihuny az egyéni felelősség vállalás, az végzetes követ­kezményekhez vezet. A Hideg napok nagy értéke, hogy meg­döbbent és elgondolkoztat a ezt ez a tanulságos beszélge­tés is igazolja. Mostanában hallani olyan nézetet, hogy fejezzük be már végre a má­sodik világháború felidézését, ne vigyük még most is filmre, színpadra. Nem jó nézet ez, nem szabad ennek teret adni. Ebben az álláspontban ugyanis az is benne van, hogy mepróbél feledtetni, ki akar­ja törölni az emberek emlé­kezetéből annak a háborúnak minden borzalmát és tanulsá­gát Pedig manapság nagyon időszerű beszélni róla, hiszen, ahogy itt mások is hangoztat­ták, a világ egy részén háború dúl, a fasizmus maradványai még nem tűntek el, sót, új­fasizmus van kialakulóban. Az elmúlt húsz évben felnőtt generáció nem ismeri azt a világot és éppen a művészet, ezen belül is a film az egyik legfontosabb eszköze a mült felidézésének, mert dokumen­tál és bizonyít. Szirmai elvtárs hangoztat­ta, hogy a művészet már ed­dig is sokat foglalkozott a fasizmussal. Gyakran azonban egyoldalúan mutatta be, leg­inkább az antiszemitizmusát ragadta ki. Cseres Tibor éa Kovács András filmjének as is érdeme, hogy nem egysze­rűsiti le, hanem összetetten állítja a néző elé a fasizmust, amely felkelti a gyilkos ösz­tönöket, nincs tekintettel faj­ra, nemre. A fasizmus ember­telen és pusztító. Ugyanakkor a film jó szembesítés a ma­gyar nacionalizmussal, bizo­nyítva azt, hogy a fasizmus és a nacionalizmus igen kö­zel áll egymáshoz. — Azt gondolom, hogy el­sősorban nem a film törté­nete az érdekes, hanem a kö­vetkeztetések, a tanulságok, amelyekhez a megdöbbenés közepette mindenki eljuthat. Több felszólaló beszélt a ren­dező bátorságáról, erre ő a vá­laszában kifejtette vélemé­nyét. Azt hiszem, hogy a Hi­deg napok megszületésének az a legfontosabb oka: Kovács András kommunista művész. Elkötelezettje az eszmének, hivatásának gazdag eszközei­vel a szocialista társadalom ügyét, az emberiség ügyét szolgálja. Ebben mi mindig harcostársai leszünk — mon­dotta befejezésül Szirmai Ist­ván elvtárs. A vendéglátó Mecseki Érc­bányászati Vállalat dolgozói nevében Homung Lászlóné, a művelődési ház igazgatója köszönte meg a látogatást és kívánt további sikereket az alkotóknak. B. J. Megkezdődtek Tito és Ulbricht tanácskozásai Kedden az új-belgrádi kor­mánypalotában megkezdődtek Joszip Broz Tito és Walter Ulbricht tanácskozásai. A há­romórás megbeszélés kere­tében a két fél véleménycse­rét folytatott az NDK és Ju­goszlávia kétoldalú kapcsola­tainak alakulásáról, az euró­pai helyzetről és a nemzet­közi kérdésekrőL A keddi nap folyamán a tanácskozások kezdete előtt Walter Ulbricht a Barátság­parkban a Jugoszlávia és az NDK barátságának szimbólu­maként fát ültetett él. Ünnepség a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián kedden ünnepé« lyesen adták át az ez évben végzett hallgatóknak diplo­májukat. Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügymi­niszter. Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese és a tábornoki kar több más tagja. Részt vettek az ünnepségen társfegyveres-testületek képviselői, valamint az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szov­jet csapatok parancsnokságának képviselői, élükön K. I. Provalov vezérezredessel. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, majd Borbás Máté vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka átadta a diplomákat. Az ünnepségen beszédet mondott Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Mint jelentettük, az NDK Államtanácsának elnöke szeptem­ber 26-án hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A ké­pen: Joszip Broz Tito elnök üdvözli a vendégek Az Atlanti Tanács elköltözik Párizsból? Antwerpen: A belga Gazét van Antwerpen keddi számában első oldalon közli értesülését, amely szerint az Atlanti Tanács székhelyét minden valószínűség szerint Párizsból Brüsszelbe helyezik. A lap hivatkozva a NATO miniszteri értekezlet október­ről decemberre történt elha­lasztására, közli, hogy erede­tileg néhány tagállam, így Kánada és Dánia javasolta: hagyják az Atlanti Szövetség politikai központját továbbra is Franciaországban. — „De Gaulle elnöknek a NATO-val kapcsolatos negatív politikája azonban arra késztette a tag­államokat, hogy megváltoztas­sák ezt a mérsékelt magatar­tásukat, s valamennyien meg­egyeztek, hogy a tanácsot el kell helyezni Franciaország­ból. Gyakorlatilag elfogadott tény. hogy az új székhely Brüsszelben lesz” — írja a lap. Dr. Ssnlai István Ezelőtt 700 évvel, amikor a diákság kezdett a városban elszaporodni, apró csetepaték kezdődtek a városi lakosság és az egyetemisták között. Ez­zel vette kezdetét a „Town” és „Gown”, azaz a város és a köpönyegesek közötti harc. Ezek a verekedések később annyira elfajultak, hogy néha több ezren is részt vettek ben­nük és több napig tartott, mert a városiak segítségére össze­gyűlt a környékbeli lakosság is. Végül is a királynak kel­lett közbeavatkozni és véget vetni a harcnak, amelyek azonban kisebb-nagyobb for­mában később is fellángoltak. Az egyetemisták egy része végül is megunta, hogy tanu­lás helyett állandóan vere­kedni kelljen és szüntelen an­nak a veszélynek tegye ki magát, hogy a város polgár- mestere — ki természetesen a lakosságnak adott igazat — akasztással ritkítsa soraikat, ezért egy szép napon fogták motyóikat és elgyalogoltak Cambridge-be. Szegényes hol­mijukon kívül azonban ma­gukkal hozták az Oxfordi kol­légium szellemét, nevelési rendszerét és annak mintájá­ra megalapították Cambridge­UTAZÁS 9.) Évzáró Oxfordban ben kollégiumaikat. 1264-ben már állt és ma is áll legöre­gebbje, a Peter-hous. Cambridge semmiben sem marad el Oxford mögött. Hír­nevét megalapozták és növel­ték azok a híres emberek, akik nemcsak Angliában, ha­nem az egész világon ismer­tek, mint Rotterdami Eras­mus, Cromwell, Newton, Ba­con, Milton, Byron. Építésze­tileg teljesen hasonlít Oxford- ra. Hatalmas pázsitjai lenyúl­nak a Cam folyócskáig, ahol vizre hajló szomorúfűzek és romantikus hidacskák alagút- ján keresztül keskeny csóna­kok siklanak, amit vezetőjük nem evezővel hajt, hanem hosszú rúddal taszít tovább. A folyócska végigfolyik a ker­tek alján vagy ahogy ők hív­ják, a „Backs”-en, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egybeépült kollégiumokra. Kü­lönösen szép és Cambridge-re legjobban jellemző az a lát- vány, amely a Cam folyó partjáról nyílik a hatalmas pázsit mögött elterülő Kings Coliegere és csipkés oromza- tú templomára. Óriási pázsit­ját állandóan nyírják, héh- gerelik. Az anekdota szerint egy amerikai megkérdezte. hogy ml a titka, hogy ily cso­daszépek pázsitjaik? — Sokat kell nyírni és hengerelni — válaszolt a kertész. — Na és mennyi ideig kell ezt csinál­ni, míg ilyen szép lesz? — tette fel az újabb kérdést. — Ötszáz évig, uram — volt a válasz. Mindkét várost számtalan kisebb-nagyobb csipkés orom- zatú torony díszíti. Minden toronynak külön neve és tör­ténete van. Egyiken díszes napóra, másikon apró kis ala- bárdos játékfigurák kis ha­rangokat ütögetnek minden negyedkor és egészikor. Szer­ves tartozékai a város építé­szetének és hangulatának. Ritka szerencsés élményben volt részünk, mely teljesen betetőzte középkori hangula­tunkat. Az oxfordi Bodleian könyvtárát szándékoztunk meglátogatni, amikor az ajtó­ban utunkat állta két piros­taláros úr, s nagyon udvaria­san közölte, hogy végtelen sajnálatukra ma tilos a láto­gatás. mert most tartják az egyetem záróünnepélyét. Meg­próbálkoztunk más kapunál is. de itt újabb taláros úr fo­gadott és ismét sajnálkozott A harmadik kapunál már rendőrök is álltak, így meg sem próbálkoztunk a beme­nettel, hanem csatlakoztunk az ott várakozó tömeghez, gondolván, hogy itt valami történni fog. Egymás után érkeztek a fekete- és piros­taláros, bojtosfövegű tanárok és professzorok. Az őrt álló rendőr aztán elmondta, hogy pontban 12 órakor innen fog kiindulni az egyetemek és kollégiumok vezetőinek, pro­fesszorainak felvonulása a kancellár vezetésével. (Chan- cellornak hívják itt az egye­tem legmagasabb rangú veze­tőjét.) Alig hogy az óra el­ütötte a tizenkettőt, feltűnt a menet az évszázados bolt­hajtás alatt. Elöl két szürke­ruhás, keménykalapos úr kö­zöt díszbe öltözött egyén vit­te az egyetem aranyvégű, dí­szes jogarát, mögötte lépdelt, fekete bársony ruhában, fe­kete palástban, széles arany­lánccal a nyakában a Kancel­lár, aki nem más. mint Ha­rold Macmillan, volt angol miniszterelnök. Palástja sze­gélyét 13—14 év körüli, szin­tén fekete öltözékű, csatos cipőjű apród vitte, őket kö­vette aztán a professzorok és legkülönbözőbb rangú oktatók talárba öltözött menete. Amer­re elhaladtak, a várakozók éljeneztek, tapsoltak, fényké­pezőgépek csattogtak. Az él­jenzőknek Macmillan köszön- getett vissza, ünnepélyesen emelgetve jobbra-balra bojtos fövegét. Két utcán keresztül kísér­tük őket a csipkéstomyú, gó­tikus épületek, díszes ková­csoltvas-kerítések és kapuk övezte macskaköveken, míg a piros-feketetalálos. bojtos sapkás tudósok menetét egy másik, több száz éves épület kapuja el nem nyelte. Következik: A LOIRE-VÖLGY ÉKSZEREI Johnson- Erhard tárgyalások Johnson és Erhard kétna­pos hivatalos tárgyalásai után. az eszmecsere még folytató­dik, amikor az amerikai elnök és a bonni kancellár együtt elrepül a Kennedy-fokra. Hétfőn este a washingtoni Fehér Házban díszvacsorát ad­tak Erhard tiszteletére. Pezs­gőspohárral a kezében John­son kijelentette: meghívást ka­pott Erhardtól bonni látoga­tásra, s „mindent megtesz, hogy ezt el tudja fogadni" Arra is célzott, hogy más NATO-orszagokat is felkeres ugyanakkor. Most történt meg először, hogy Johnson közel­jövőben esedékes külföldi út­ról beszélt, de közben utalt rá, hogy határozott menetren­det nem készíthet a vietnami háború miatt. Egyébként biz­tosította Erhardot, hogy a vietnami háború nem gyön­gíti az Egyesült Államok oda­adását a NATO, az európai problémák iránt. Erhard kancellár válatz- pohárköszöntöjében azt mon­dotta: reméli, hogy „Ameriká­nak sikerül helyreállítania Vietnamban a rendet". Kis Csaba, az MTI tudósító­ja írja: Erhard és Johnson első napi tárgyalásai nem vezettek konkrét eredményre. Az a Ja­vaslat, amely szerint az Euró­pában állomásozó NATO-ala- kulatok létszámának kérdését, és az ezzel kapcsolatos pénz­ügyi problémákat háromtagú bizottság vizsgálja meg, nem jelenti egyben a jövő év nya­ráig teljesítendő több mint egymilliárd dolláros német fegyvervásárlási kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor lehetőséget ad a további manőverezésre mind­két fél számára. Az egyetlen kérdés, amely­ben előrehaladás történt, má­sodlagos jelentőségű téma: a világűrkutatásban kialakítan­dó amerikai—nyugatnémet együttműködés. Erhard még tavaly ígéretet kapott arra. hogy az Egyesült Államok az NSZK-t bevonja világűrkuta­tási programjába. A keddi kö­zös utazás a Kennedy-fokra ennek a demonstrálását szol­gálja. GUSS HALL a kínai vezetők álláspontjáról Moszkva: Guss Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára, aki hétfőn Moszkvában pro­pagandistákkal és tudomá­nyos dolgozókkal találkozott, kijelentette: a Kínai Kom­munista Párt vezetőségének állásfoglalása eltér a marxiz­mus—Ienlnizmus eszméitől és komoly kárt okoz a világ­imperializmus elleni harc­nak. Guss Hall aláhúzta a szo­cialista világrendszer és a nemzetközi munkásosztály vezető szerepét a forradalom­ban. Hangoztatta: következe­tesen kell harcolni a kispol­gári ideológia befolyása és a marxizmus—leninlzmus bár­milyen elferdítése ellen. Ki­emelte a Szovjetunió Kom­munista Pártjának szerepét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egybefor- rasztásáért vívott harcban-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom