Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

1966. SZEPTEMBER 28. napló 3 Száz szakember vitája az SZMT-klubban Egyéni mondanivaló a filmművészetben Kétnapos vita kezdődött tegnap délelőtt 10 órakor az SZMT klubjában több mint száz neves hazai és külföldi filmszakember, rendező, kri­tikus, esztéta, színművész jelen, létében. A II. magyar játékfilm- szemle központi vitájának vita. indító anyagát Almási Mik­lós írta Az egyéni mondani­való kifejezésének problémája a magyar filmművészetben címmel. A vitaanyagot, az ese­ményt megelőzően, a részve­vők rendelkezésére bocsátot­ták. Új gondolatok magas szinten A vitaindító tanulmány ér­dekesnek, sok tekintetben egészen újszerűnek és gon- | dolatébresztőnek bizonyult. Foglalkozik Almási Miklós ta­nulmánya a magyar filmmű­vészetnek a legutóbbi érvek­ben történt nagy fellendülé­sével, s e fellendülés ellent­mondásaival. Az egyéni mon­danivalót, izgalmas és új gon­dolati anyagot magas szinten, egyéni stílusban bemutató filmek születése után a fel­lendülés folyamata lelassult, ezt ugyanazoknak a rende­zőknek halványabb, gyengébb második alkotásai is jelezték. Almási Miklós tanulmánya ennek az ellentmondásos fo­lyamatnak az okait kutatja, elemzi az egyéni látásmód kérdését, az alkotó egyénisé­gének, az őt „rögeszmesze- rűen" foglalkoztató problémá­nak jelentőségét nemcsak az egyedi jó filmek születése, hanem a rendezői életmű szempontjából. Foglalkozik a filmek újszerű világképének, igazságának etikai vonatko­zásaival, a mondanivaló fe- tisizálásával, a kérdések és válaszok dramaturgiájával, végül pedig a közönségigény hatását, a nézősizám túlérté­kelésének veszélyét érinti. Almási Miklós a vita beve­zetéseként néhány kiegészítő megjegyzést fűzött vitaindító anyagához, utalt a rendező és a filmek irodalmi anyagának kapcsolatára, nyomatékosabbá tette tanulmányának alapgon­dolatát, hogy ti. nem történt továbblépés a Húsz óra szint­je óta, amely az újszerűén egyéni és mélységesen kom­munista világkép művészi ki­fejezésének egyik csúcsa volt á legújabb magyar filmmű­vészetben. Kovács András rendező ve­zetésével ezután megkezdődött a vita. Egyéni látásmód Nemes Károly filmesztéta fel­vetette, hogy Almási Miklós — különben igen alapos és lényegre tapintó — tanulmá­nyának kiegészítéseként fog­lalkozni kellene a filmművé­szetünk mai eredményeit meg­előző időszak alkotásaival. Az előzménye ennek a folyamat­nak az illusztratív alkotási mód csődje volt, de nagyon fontos az utána következő időszak, amelyben bizonyára kimutathatók az átmenetek, a csírák, amelyeknek ered­ményeiként születtek a kiváló művek. Lukács Antal dramaturg a rendező és az irodalmi nyers­anyag kapcsolatát, illetve a szerzői filmek divatjának el­lentmondó tényeket fejtegette. A szerzői filmek feltétlenül létjogosultak és sok kitűnő eredményt tudnak felmutatni. De példák egész tömegét so­rolta fel annak igazolására, hogy nagy filmek születtek kitűnő irodalmi művek alap­ján, majd felvetette a kér­dést. vajon nem lehetséges-e, hogy minden igazi nemzeti filmművészet saját, nemzeti Irodalmának termékeny tala­ján nő igazán naggyá. Nádasy László rendező is e kérdéssel foglalkozott, és a vitaanyagban foglaltaik alapján, csak még konkrétabban, ele­mezte a mondanivaló fétisizá- lásának, a ezzel öeszefüggés- ben az egyéni látásmód csök­kenő erejének okait. Rámu­tatott a forgatókönyv-cent­rikus szemlélet tarthatatlan­ságára, elmondta példaként Kovács András filmjének, a Hideg napoknak „kulisszatit­kait”: Kovács András a for­gatókönyvtől, munka közben, egyéni mondanivalójával össz­hangban eltért, ebből keletke­zett a jelenben folyó dialó­gus múltbeli képekkel való illusztrálása, amely a felelős­ségérzettől való szabadulni akarás súlyos problémáját eme­li drámai erejűvé. A rendező­nek ezek az eltérései a betű­szerinti forgatókönyvtől tet­ték igazán naggyá a filmet. A sikereknek egy másik „titkáról”, a dokumentalista módszerekről is szó esett. A dokumentumfilmek fellendü­lése időben is megelőzte a já­tékfilmek virágzó időszakát, amely bizonyítja, hogy ezek a módszerek — egyszerűbb és hitelesebb, közvetlenebb Jellegük miatt — hozzájárul­tak az újszerű, egyéni látás­móddal készült filmek ered­ményeihez. Az irányzatok sokfélesége Gyertyán Ervin kritikus a film és közönség, művészi igény és gazdaságosság prob­lémáit fejtegette. Hangsú­lyozta a közönségigény jogo­sultságát,. vitába szállt a két­féle igény merev kettéválasz­tásával, de ugyanakkor azzal a szemlélettel is, amely tisz­tán a gazdaságosságot, a né­zőszámot tartja mércének. Minden a maga piacán nyerje el végső értékét, mondotta, a filmek is a maguk terüle­tén, szakmai-művészi vonat­kozásban. A művészet — be­leértve a filmművészetet is — nem elsősorban anyagi, hanem szellemi profitot kell hogy növeljen, a filmek hatása, tu­datformáló, ízlésformáló ere­je az elsődleges cél. Nemeskürthy István, a IV. stúdió vezetője üdvözölte a vitaindító tanulmány újsze­rű szemléletét, hogy ti. ren­dezői életműveket vizsgál a maguk egységében, ugyanak­kor felhívta a figyelmet az elmélyültebb és kiterjedtebb vizsgálatok szükségességére. A stúdió rendezői közül töb­bek között megemlítette, Hintsch Györgyöt, akinél az irodalmi anyaghoz való túl­ságos hűséget, alázatot rótták fel hibaként. Neves íróról van szó és egy, még pályája kez­detén álló rendezőről, s ha a Németh László-filmre ez így igaz is, nem szabad megfeled­kezni ugyanennek a rende­zőnek korábbi filmjéről, a Rab Rábyról, amely eddig a legmodernebb Jókai-filmünk, és intellektuális, nagyobb mélységeket is feltáró alkotás, egyfajta nemzeti önvizsgálatot sugall. Sugárvédelmi szimpozion Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat sugárvédelmi szak­csoportja szeptember 26-a és 30-a között Pécsett ren­dezi a II. magyar sugárvé­delmi szimpozont, amely­nek ezúttal nagyszámú kül­földi részvevői is vannak. Az első konferenciát három évvel ezelőtt Budapesten tartották, s csak két napos volt. A tanácskozásra hét or­szágból mintegy hetven kül­földi és ugyanannyi hazai szakember érkezett. A ven­dégek között van az ame­rikai K Z. Morgan igazgató, a Nemzetközi Sugárvédelmi Társulat elnöke, aki a ha­sonló témájú római kong­resszusról utazott hazánkba Ezenkívül lengyel, német, román, csehszlovák, szovjet, jugoszláv sugárvédelmi fizi­kusok vesznek részt a kon­ferencia munkájában. A Tudomány és Technika Házának nagytermében hét­főn délután tartott ünne­pélyes megnyitóin dr. Ernst Jenő akadémikus, a Fizikai Társulat Elnökségének tag­ja mondott beszédet. Ezután megkezdődtek az előadások. Az öt nap folyamán össze­sen hetvenhárom referátum hangzik el magyar, orosz, német és angol nyelven. Az előadások két nagyobb témakört ölelnek fel. Az egyik a külső és belső be­sugárzás korszerű mérése, a mérőberendezések, mérési módszerek és az azokkal nyert alkalmazási tapaszta­latok ismertetése. A másik témacsoport az úgynevezett populációs — nagynépesság — sugárterhelése, a termé­szetes és mesterséges radio- izotópokból származó külső és belső sugárterhelések vizs gálata. A szimpozion célja, hogy az atomenergia békés hasz­nosításánál megvédje az al­kalmazó személyeket és az egész népességet a sugárzá­sok káros hatásaitól. Ugyancsak a derékhad „vé­delmében” szólalt fel Darvas József is, az írószövetség el­nöke. ö is hangsúlyozta ■ ssélesebbkörű elemzések, a rendezői pályák alapos meg­vizsgálásának fontosságát, és emlékeztetett a magyar film egy korábbi, virágzó korsza­kára, amely 1953—56 közé tehető. A Körhinta, a Sza­kadék, a Hannibál tanár úr stb. filmek időszakában egy sereg nagyrahivatott, tehetsé­ges rendező tűnt fel és al­kotott. További útjuk, meg­torpanásuk vizsgálata sok­mindenre fényt deríthetne. Darvas József is szólt a je­lenlegi filmek sokszínűségé­ről, az irányzatok sokfélesé­géről, és elmondotta, hogy véleménye szerint ebben van a különbség az előbb említett korszak és a mai között. Te­hetség — mondotta — nem egyszerű, hanem nagyonis komplex fogalom, tehetség kell az alkotáshoz, de kell még megfelelő filozófia, élet- szemlélet, elmélyülés, és nem utolsósorban egy közösséghez való tartozás szándéka és tö­rekvése. Ezt a fajta harmó­niát hiányolja a mai magyar filmművészetből. Ma folytatódik a vita Alberto Carvorú olasz film­kritikus, a Cinema Nuovo cí­mű lap munkatársa beszélt még a közönségigény figye­lembevételének szempontjai­ról, a marxista filmesztétika fejlődéséről, problémáiról né­hány szót. Ezután a vita el­ső napja befejeződött. Ma dél­előtt ugyancsak 10 órai kez­dettel folytatódik az SZMT klubjában. Alfonzé a pécsi diáklányok között Komoly beszélgetés a vicces emberrel fihtiol az embergyűrű közepén Alfonző osztogatja antogrammjalt Kállai Ilona dedikál — Nem vagyok nagy szí­nész, nem szeretem az ilyen megfogalmazást. Nálunk az a baj, hogy bizonyos arisztok­ratizmus van a színésztársa­dalomban. Külön gárda a Nemzeti Színház vagy az Ope­rettszínház társulata, és így tovább. Es műfajok szerint is... Szerintem egyfajta szí­nész van, egy bohóc a maga nemében lehet olyan művész, mint egy Shakespeare-színész. Es egyáltalán, mi azt szoktuk mondani, hogy ha felgördül a függöny, akkor nincs protek­ció. — A filmet szereti jobban, a televíziót vagy a színházat1* — A színházban az a csodá­latos és izgalmas, hogy a mű­vész mindennap vásárra viszi a bőrét. Rendezői, drámaírói szempontból tökéletes lehet egy darab, rendkívül alapos lehet a színész felkészülése, mégis elég egy arc a néző­térről, amely nem szimpati­kus, s máris úgy érezzük, hogy rosszul játszottunk. Ez aztán kihat az egész estére Egy pillantás a karórára: dél van. A lányok elsietnek. Tegnap délelőtt a vicces em­ber volt a nagy sztár! Földessy Dénes Mai vendégeink Kedden és ma a következő művészvendégek érkeztek a filmszemlére: Sulyok Mária, Kiss Ferenc, Benkő Gyula, Gombos Kati, Balogh Zsuzsa, Avar István, Gyapay Ivette, Péchy Blanka, Farkas An­tal, Halász Judit, Balogh Emese, Apor Noémi, Basili- des Zoltán, Bürös Gyöngyi, Madaras József, Bánfai Dóri és a három gyermekszínész: Kassai Tünde, Lontai Gábor, Géczy István. A művészek részt vettek a kedd esti díszelőadásokon és ma délelőtt a Művészklub­ban dedikálnak. Negyvenhét kiváncsi diák­lány, negyvenhét Jean Marais- birtokos. Libasorban jöttek. Tamási Eszter mutatta be őket a művészeknek: — Ez itt a Janus Pannonius Gimnázium I/d osztálya. Kér­nek szépen autogrammot! Már azt hittük, álmos csend­ben sikerül csak megrendez­ni a művész-közönség talál­kozót. De a klub álló levegő­jébe libasorban bevonultak a pisszegő-susogó lányok. Hiába, ők a stabil „autogramm-kor- osztály”. Jean Maraisról mind­egyiknek van már fotója, Bel- mondóról kilenc akad a tás­kájukban, de van Gerard Phi- lipjük, Alfonzójuk, sőt Kabos Lászlójuk is. Kinek bálvány, kinek férfitípus, másnak csak hobby, esetleg leendő férj mintája. Bizonytalan dolgok ezek ebben a korban, a ka­maszálmokat nem lehet fe­gyelmezetten libasorba állíta­ni. Húsz év múlva, ha a tü­kör előtt elgondolkoznak majd arcuk első szarkalábja felett, előkotorják valahonnét a fo­tókban őrzött kamaszálmokat. Szóval kellenek ezek a képek, az autogrammok. Sorban kanyarodnak a ne­vek egymás mellé: Gordon Zsuzsa, Kállai Ilona, Szirtes Adám, Bujtor István, Szemet Mari, Zách János, Kiss Fe­renc. Aztán valamelyikük azt mondja: Nézd. az Ali önzői Egy kislány megkérdi „hány szór volt a művész úr szerel mes?" Frenetikus nevetés s < Vidám Színpad tagja egyszer csak nem látszik már ki a W nyok gyűrűjéből. Ellepték, t fotoriporter csak egy emel vényről próbálkozhat a fel vétellel. — Szerelmes? Tizenkét évi jártam a világot, mint artista öt évig a partnemőmet imád tam. Aztán jött az első házas ságom három hétig, majd < második huszonöt évig. Szóvá furcsa dolog ez — mondja é a vicces ember komoly lesz nemcsak megjátssza, valóba-i komoly. A lányok kérdeznek Alfonzé válaszol. S a lányol tanulnak, vicces embertől ko moly dolgokat. — Szereti a verseket? — Nagyon szeretem. — Kfl lönösen Paul Verlaine-t aján lom nektek, azt olvassátok. — Hogyan lehet jól megta nulni egy verset J — Nagyon sokszor el kel olvasni és elmondani. De ner szavalni, nem magolni. M színészek úgynevezett memo technikával dolgozunk. Vagy is előbb elmondjuk magunk ban, hogy hol találkoztunl már a megfelelő figurával emberrel, vidékkel s milyei érzést okozott az bennünk Aztán jön csak a többi foko zat. — Milyen érzés nagy szí Vl.P.R7'n o L* lenni 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom