Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! DunCmTQlt napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_______ X XIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1966. AUGUSZTUS 24., SZERDA Túlteljesítette I. félévi tervét a MÉK altalajlazítás 8 ezer holdon ■ Az íróasztalon innen és túl A napokban elintéznlva­^ lóm volt egyik taná­csunknál: a szobában, ahová benyitottam, négy nő ült az egymásmellé tolt asztaloknál; beszélgettek. Csupán egyikük fogadta hangos köszönésemet, de ezzel mintha ie is tette volna a gondot, ő is folytatta a beszélgetést. Két-három percig álltam ott, anélkül, hogy bármi módon szót kap­tam volna Ez még hagyján, de amikor végre időt szakí­tott egyikük rám — az ügy­félre — is, mondókám elő­adása közben állandóan bele­szólt a háta mögött folyta­tódó diskurzusba. Nem rész­letezem tovább: végül dol­gom végezetlenül távoztam az épületből. Tanácsi szerveink országo­san sok millió ügyben intéz­kednek évente. Egyszerű em­berek sokasága fordul meg a tanácsok épületében ügyes­bajos dolgokban, megállnak az íróasztal előtt, s velük szemben az ALLAM ül. Előt­tük a hivatalnok képviseli az államhatalmat, s a fogad­tatásból messzemenő követ­keztetéseket vonnak le egész államapparátusunkról. Ho­gyan beszélnek vele, mennyi megértést, jóindulatot tanú­sítanak ügyében, igyekez­nek-e gyorsan, pontosan in­tézkedni, vagy becitálják még kétszer-háromszor olyan ügy­ben, amiért egyszer is elég lett volna bejönnie? Politi­kailag felbccsülhetctlenül fontos munkát végeznek ilyen értelemben is a tanácsi dol­gozók íróasztalaiknál. Érint­kező pontjai az államnak és azoknak a tömegeknek, aki­kért az állam létezik. Millió ügyben intézkedni? Bizony még nagy apparátus számára sem egyszerű dolog, különösen ha hozzá számít­juk, hogy a bajaikra orvos­lást keresők között hányán vannak kötekedők, gorom­bák, saját igazuk megszállott­jai, nehézfelfogásúak, értet- lenek. Ezekhez sokszor nem hivatalnoki, — pedagógusi türelem kellene. Mint a bí- rósátreknak a notórius perle­kedők, a tanácsoknak is megvannak a maguk nehéz esetei, akik úgy járnak be a hivatalba okvetctlenkedni, mintha bérletük lenne. Egy­általán, ügyfeleket fogadni hónapokon, éveken át: nagy megterhelés. A tanácshoz mindenki úgy megy, hogy csak a saját ügye van a sze­CFolytatás a 2. oldalon.) öntözik a zöldséges táblákat a Zengőalja! Állami Gazdaság szilágypusztai üzemegységének kertészetében. A közvetlen, gyors szállítás ösztönzőién hat a termelőkre Vonzó kirakatok, tetszetős, jó minőségű áru jellemzi idén az MÉK zöldség-, gyümölcs- boltjait Az úgynevezett bázis- boltokban, amelyekbe napon­ta frissen szállítják a terme­lőszövetkezetekből az árut, különösképpen elégedetten tölthetik meg kosaraikat a vevők, de nem lehet panasz­ra okuk akkor sem, ha a bá­zisbolt által ellátott kisebb üzletben vásárolnak. Ezek tények, melyek mö­gött már ott állnak a Szövet­kezetek Baranya megyei Érté­kesítő Központjának, a MÉK- nek, féléves teljesítményét tükröző adatai. A számokból az tűnik ki, hogy a MÉK munkájában fordulat követ­kezett be azzal, hogy kidol­gozták a termelőszövetkeze­tekkel való kapcsolatuknak eddig legbeváltabb módját. Ennek, a lakosság szempont­jából nézve az a lényege, hogy a MÉK lemond a nyere­ség bizonyos hányadáról an­nak érdekében, hogy közvet­len és gyors szállításra ösz­tönözze termelő partnereit. Az elmúlt félév értékesitési szám­adataiból kitűnik, hogy a MÉK 29,3 százalékkal túlteljesítette tervét. Burgonyából például 533 súlyvagonnal értékesített Baranyában a tervezett 384 helyett, zöldségből 690 súly- vagonnyit szállított, 20,9 szá­zalékkal többet, mint féléves tervükben szerepelt Gyü­mölcsből 135,3 súlyvagon ke­rült a fogyasztókhoz a MÉK útján, 11 vagonnál több, mint amennyit tavaly adtak el a megyei központ ellátási kör­zetében. Az elmúlt félév me­gyei értékesítési forgalma egyébként burgonyánál és a zöldségeknél is megközelíti az 1965 egész évit. Azon túlmenően, hogy bő­ségesen el vannak látva áru­val a MÉK boltjai, emelke­dett a megyei értékesítő köz­pont exportja is. Ujburgonyá- ból a tervezett 10 helyett 24.5 súlyvagonnal szállítottak kül­földre. A zöldségfélék közül nagy sikere volt idén is az adventi kelkáposztának, de olyan zöldségféléket is expor­táltak, amit előre nem tervez­tek. így raktak be 4,5 súly­vagon sárgarépát, 2 súlyvagon petrezselyem-gyökeret és 4,5 súlyvagon fejeskáposztát, ösz- szességében 7 százalékkal tel­jesítette túl exportkötelezett­ségi előirányzatait a MÉK. Érdekesek az ipari terme­lés adatai te. Ezekből kitűnik, hogy idén nem lesz savanyú- káposzta-hiány Baranyában, mert a tavalyi nem teljes egy vagon helyett, az I. félévben 12 súlyvagon káposzta sava­nyítását tervezték a MÉK tartósító-üzemében, s ezzel szemben 16,6 vagon káposzta került a savanyító hordókba. Védekexés ax eróxió és a talajvíx pusxtítása ellen A közelmúltban érdekes bemutatót tartottak a Zengő­aljai Állami Gazdaságban. A gazdaság domboldalra tele­pített gyümölcsösében bemu­tatták az altalajlazítást, mint az erózió elleni védelem egyik leghatásosabb módszerét. A tapasztalatcsere résztve­vői meggyőződhettek a gyü­mölcsfa sorok között végzett altalajlazítás hasznáról. A 70 centi mélyen dolgozó altalajlazítóval 2 méterre közelítették meg a fák tör­zsét átvágva a gyökereket. Az ily módon megsértett gyökérzet a szokottnál jó­val több hajszálgyökeret fejleszt s ezzel növeli a fa tápanyagfelvevő képességét, egyúttal a gyümölcstermést. A módszer fő haszna mégis abban rejlik, hogy a lejtőkön megnöveli a talaj vízbefoga­dó képességét. Az altalajlazító ugyanis a talaj felső rétegét nem bolygatja meg, az alsó, vízátnemeresztő réteget vi­szont áttöri, fellazítja, s így képessé teszi a talajt a domb­oldalon máskülönben lefutó víz elnyelésére. A Baranya megyei állami gazdaságok az idén több éves altalajlazítási programba kezdtek. 1966 végéig 8000 ka­tasztrális holdon végzik el ezt a munkát a zengőaljai, bük- kösdi, bólyi, bikali, a szente- gáti és a bogádmindszenti ál­lami gazdaságokban. Ez utób­bi két síkvidéki gazdaságot a belvizek évről évre visszaté­rő károsítása miatt „vizes” gazdaságoknak nevezik. Míg a hegyvidéki üzemek­ben az altalajlazítás az eró­zió ellen nyújt védelmet, addig a vizes gazdaságokban a talajvíz pusztítása, a bel­vizek ellen jelent segítséget. A mélyfekvésű táblákon az állandóan mozgó s bizonyos ásványi sókat szállító talaj­víz, a termőtalaj egy bizonyos mélységében kemény, vízát­nemeresztő réteget alakít ki. Ezt a réteget töri át a 70 cen­ti mélyen dolgozó altalajla­zító, s így a talajt képessé teszi a csapadék befogadására s ha ezzel egyidejűleg a le­vezető árkokat is kitisztítják, megszünteti a belvizeket; E gazdaságok vízrendezési munkálatai megkezdődtek. Bogádmindszenten már eb­ben az évben 1,6 millió fo­rintot fordítottak e mun­kákra, 1967-ben pedig to­vábbi 900 ezer forintot kap e célra a gazdaság. A Vil­lányi Állami Gazdaságban 1967-ben 2,7 millió forintot fordítanak hasonló célokra, ahol többek között egy 1000 holdas kukoricatermesztésre kiválóan alkalmas elvizese- dett táblát fognak víztele­níteni. A már régóta ismert, de az utóbbi időkben csak igen ritkán és kis területeken al­kalmazott módszert, az alta­laj lazítást most minden ér­dekelt állami gazdaságban ki­emelt munkának tekintik, s a 100 lóerős lánctalpas trak­torok zömét e munkára össz­pontosítják. A bemutatókon is népszerűsített módszer gyor­san terjed, mert mind a hegyvidéki gazdaságokban, mind a sík területeken a ta­lajvédelemnek ma ez a leg­hatásosabb és legfontosabb módszere. Ä irancia lapos reszietesen ismertetik De Gaulle elnök csütörtökön kezdődő „világkö­rüli útjának” programját. A francia köztársasági elnö­köt feleségén kívül kormányá­nak négy tagja — Couve de Murville külügyminiszter, Pierre Billotte, a tengerentúli területek ügyeinek minisztere, Messmer hadügyminiszter és Peyrefitte, a tudományos ku­tatás és az atomenergia kérdé­sek megbízott minisztere — felváltva kíséri utazása során. De Gaulle tábornok csütör­tökön reggel 9 órakor indul útjának első állomáshelyére, Djiboutiba. Innen augusztus 27-én érkezik Addis-Abébába.' Kambodzsába augusztus 30- ára várják az elnököt, aki in­nen szeptember 2-án folytatja útját Uj-Kaledónia, az Uj- Hebridák, Tahiti és a Poliné­ziai-szigetek felé. Végül Gua­deloupe érintésével 43 500 ki­lométert hagyva maga mögött, szeptember 12-én későn este érkezik vissza, Korszerűsítik az utat Gyárvároson Bukarestben ke előtt nagyszabású Katonai díszszemlével és felvonulás­sal ünnepelték meg Románia nemzeti ünnepét, a fasiszta iga alóli felszabadulás 22. év' fordulóját. Az ünnepi díszbe öltözött repülősök terén emelt dísztribünön pontban reggel 8 órakor jelentek meg a párt és a kormány vezetői, élükön Nicolae Ceausescuval, az RKP Központi Bizottságának főtit­kárával; Leontin Salajan hadsereg­tábornok, a fegyveres erők minisztere megszemlélte a fel­sorakozott egységeket, majd fellépett az emelvényre. A zenekar eljátszotta Románia Záróréteggel, finomkő-zúzalékkal látják el a hatos főközlekedési városon áthaladó szak főútvonal Pécs-Gyár- — Szokolai felv. — nemzeti himnuszát és kezdetét vette a díszegységek felvonu­lása; Egymás után haladtak el a főtribün előtt a díszala­kulatok. Nagy taps fogadta a díszszemle „sztárjait” a takti­kai és légelhárító rakétákat. A díszszemle közben a legmo­dernebb lökhajtásos gépek húztak el a tér fölött. Az egyórás katonai dísz­szemle után megkezdődött a román fővárt* dolgozóinak színpompás demonstrációja. A felvonulók a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek és Lenin­nek, valamint a román párt és állam vezetőinek képeivel vonultak fel. Több mint 10 000 sportoló lenyűgöző felvonulá­sa után a párt veteránjai sora­koztak fel a dísztribün előtt, az ünnepi seregszemle az In- temacionálé hangjaival ért véget. A hagyományoknak megfe­lelően szerdán, a felszabadu­lás évfordulójának másnap­ján az ifjúság napját ünnepük Romániában. Koszorúzás: Románia fel- szabadulásának 22. évforduló­ja alkalmából Dumitru Tur- cus, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te kedden megkoszorúzta a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök emlékművét. ,A koszorúzás: ünnepségen je­len volt Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezótője és Ko­vács Imre^ vezérőrnagy. Az afgán nép nemzeti ünnepe Afganisztán népe kedden ünnepelte függetlenségének 47. évfordulóját. Az ünnepi dísz­be öltözött fővárosban katonai díszszemlét rendeztek, ame­lyen beszédet mondott Mo­hammed Zahir Sah afgán ki­rály. i I i DE GAULLE világ körüli útra indul Díszszemle és felvonulás Bukarestben

Next

/
Oldalképek
Tartalom