Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

196«. JÜLIUS 5. napló a ü Pécsi újítás nyomán Meleg víz minden lakásban A központi gázbojlerek nem váltak be Á minisztérium javasolja a távfűtési hálózatról történő melegvíz-ellátást A panel lakóépületek köz­ponti gázboylerrel történő melegvíz-ellátásáról csak az tud igazán véleményt alkotni, aki ilyen épületben lakik. Me­leg víz a legtöbb panelépület­ben csak a reggeli és esti órákban van. A boyler kezelé­se eléggé körülményes és nem egy esetben fordult elő égési baleset. Meghibásodás esetén napokig meleg víz nélkül ma­rad egy-egy épület. Hatásfo­kuk sem kielégítő és az egy főre eső költség is magas, kb. 20—30 forint. A boylereket an­nak idején az egy lakásra eső beruházási költségek csökken­tése érdekében tervezték — a lakók nem kis bosszúságára. \ modern lakáskultúra igé­nyeit nem elégíti ki a napi pár órás melegvízszolgáltatás különösen ott, ahol kisgyer­mekek vannak. Marton István, a Pécsi Gáz­mű távfűtési üzemének üzem­viteli és karbantartási veze­tője 1962-ben a METSSZ ke­retében egy javaslattal élt, mely szerint a távfűtött laká­sok használati melegvízszolgál­tatása távfűtésről is megold­ható. A javaslatot elvetették. Két év múlva vállalatához nyújtotta be az erre vonat­kozó újítási javaslatát. A Pécsi Gázmű a Városi Tanács terv­osztályához továbbította a ja­vaslatot, ahol elutasították. Közben a panaszok egyre- másra érkeztek a tanácshoz, a lakásszövetkezetek igazga­tóságához. A városi pártbizott­sághoz. s az Építésügyi Minisz­tériumhoz is. A központi gáz- boylerek a gyakorlatban nem váltak be. A Városi Tanács a pana­szok nyomán a múlt évben az elutasított javaslatot újból bekérte és elvileg elfogadta, majd az Országos Energia­gazdálkodási Hivatalnak meg­küldte véleményezésre. A ja­vaslat innét az Energiagaz­dálkodási Intézethez került. Ezt követően idén márciusban az Építésügyi Minisztérium­ban az érdekelt területek szakemberei előtt ismertették Marton István javaslatát a távfűtött épületek használati melegvízellátásáról. A hozzá­szólások után a javaslatot el­fogadták. Az ÉM határozatban szö­gezte le azt, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő távfűté­ses lakásoknál sokkal gazdasá­gosabb és megfelelőbb a hasz­nálati melegvízellátás a táv­fűtési hálózatról. A miniszté­rium felhívta a tervezők fi­gyelmét arra, hogy a megvaló­sulás elé gördülő akadályo­kat el kell hárítani és a ja­vaslatot minél nagyobb terü­leten meg kell valósítani. Egy újítási javaslat négy éves kálváriája ezzel végét­ért, de nem ért véget azoké, akik a javaslat megvalósítását panaszaikkal elősegítették. A meglevő központi gázboyle- rekre vonatkozóan végleges döntés nem született, pelig aránylag csekély költséggel átalakításuk megvalósítható lenne. A gázzal történő üze­meltetés nem olcsó. A napi 3—4 órás melegvízszolgálta­tásért egy-egy fő 20—30 fo­rintot fizet A folyamatos táv­fűtési használati meleg vízért, — a fennálló rendelkezések értelmében — havonként és személyenként kb. 17 forintot kell fizetni. Ezen túlmenően a fűtési idénybe nem eső hi­degebb napokban is azonnal biztosíthatnák a lakások fű­tését. A javaslat alapján meg­oldható lenne az új klinika­tömb melegvízellátása, mely jelenleg olajfűtéses kazán- tömbtelepről történik. Meg­oldódna a különleges hőigényű fogyasztók — óvodák, bölcső­dék, iskolák, diákotthonok, orvosi rendelők stb. — hasz­nálati melegvízellátása és fű­tése. Városunk távfűtő-rendsze­rének 1975-ig történő teljes kiépítése esetén körülbelül 40 OOO lakás-egyenérték fűtését fogják ellátni távfűtőhálózat­ról. Lakásonként a gázról történő használati melegvíz­szolgáltatás a távfűtésivel szemben körülbelül 2800 fo­rintos többletberuházást igé­nyel. Ez az összeg egymaga 112 millió forint megtakarítást eredményez a távlati tervek szerint, a modem lakáskultúra igényeit pedig százszázalékban kielégíti. * * Változások a fsz-tagok társadalombiztosításában Családi pótlékot kapnak már két gyermek után Korhatár 14 év — kötelező mun^ae^yséa^zám az előző évben férf iáknál 120, nőknél 80 Nem is kellett volna hozzá jóindulat, csak egy kis elő­relátás, egy kis szakszerű hoz­záállás, és akkor az utóbbi időkben emelt panelépületek­ben, — esetleg az összes táv­fűtéses lakásokban — egész napon át, elfogadható áron már rég rendelkezésre állna a használati meleg víz. Az elmúlt napokban társa­dalombiztosításunk területén több jelentős változás tör­tént. A megjelent rendelkezé­sek a társadalombiztosítási el­látás egységesítésére töreked­tek. A rendelkezések jelentős változásokat hoztak a terme­lőszövetkezeti tagok társada­lombiztosítási ellátásának te­rületén. Ezért e módosítások­kal kezdjük ismertetésünket. Gyermeknek számít... A 16/1966 (VI. 1.) Korm. sz. r. 16. §-a értelmében a ko­rábbiaktól eltérően a terme­lőszövetkezeti tag 1966. július 1-étől kezdődően már két tizennégy éven aluli gyer­meke után is jogosult csalá­di pótlékra. A jogosultság feltételei a Baksa László I következők: Tízezrek a strandokon Rekordforgalom — Éjszakai fürdés Harkányban Két héttel ezelőtt még ítélet­időről szólt a keddi krónika, hogy a felhőszakadás embere­ket sodort el. S az elmúlt va­sárnap krónikája? Az is a víz­zel kapcsolatos..; * Pécsett a Balokány-fürdőt közel háromezren keresték fel, bár nem rekordszám. június elején ugyanis volt már ennél valamivel nagyobb forgalom, de a mostani legalább tartós­nak ígérkezik. A két műszak­ban, reggel 8-tól este ■ 8-ig üze­melő strandon a nyitás után egy órával már elfogytak a kabinjegyek, persze a szekré­Lovasislfo'a Tarcsapusitán Bősz ^hallgatója” van a tarcsapusztai lovasiskolának nyes öltözőkben még bőven akadt hely; három órakor tetőzött a főleg fiatalokból álló vendéglétszám. Ez a csúcs még messze van az 5200-tól (tavaly ennyi volt a rekord), de bizonyára hamarosan el­érik, Bár akkor moccanni sem lehet. * A Hullám-fürdőben 2400 be­lépőt adtak el, mivel ennek a létszámnak kétszerese is be­fér, az elmúlt vasárnap a legnagyobb kényelemmel jut­hattak a vendégek kabinhoz. Minden órában tíz percre han­gyabollyá változott a hullám­medence. a fürdőzők talán en­nek örültek a legjobban. * Harkányban valóságos gép­kocsi-invázió volt. a déli órák­ban már azt sem tudták, hol parkoljanak a megyéből, Pécs­ről és az ország különböző részéről érkezett autós vendé­gek. Benépesült a több mint félezer víkendház is. A fürdő idei első rekordforgalmát bo­nyolította le, tizennégyezren fürödtek a medencékben. Sű- rűnt lehetett hallani német, szerb, lengyel szót. sokan ér­keztek különjárattal, némelyik messzi vidék olyannyira rend­szeres látogató, hogy nem is csoda — a bajainkról mon­dotta ezt a fürdő igazgatója —, úgy ismerik már őket, mint a helybeli falusi embe­reket. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére július 1-ig a tavalyi bázisadathoz viszo­nyítva 60 000-rel több a fürdő forgalma, egész évben előre­láthatólag 850 000 vendége lesz, 150 000 rel több, mint ta­valy. Elseje óta sötétedéskor sem ürülnek ki a medencék, 19 órától 23 óráig estéli, éjsza­kai fürdés is van, vasárnap egyelőre 300-an vették igény­be. Megnyílt a camping is, 15-ére teljes egészében elké­szülnek a tereprendezéssel. A vasárnapi nap történetéhez tartozik még: az élelmiszerel­látással sehol nem volt baj; és mindenütt benépesültek es­te a szórakozóhelyek. * A sikondai fürdőbe 3500-án váltottak jegyet, majdnem kétszer annyian, mint más vasárnapokon. Több, mint 30 különjárat — országjárók, Karcagról, Dunaújvárosból, Mátészalkáról stb. — érkezett a szélrózsa minden irányából. Dél-Baranyából féltucatnál is több tsz-csoport strandolt Si- kondán. A fürdő mindennapos vendégei a 200 fős KlSZ-tá- bor. A jó idő beálltával a hét­köznapi forgalom is emelke­dett, hétfőn délben már az ez­redik vendégnél tartottak. * Még svéd ven ’ **:i is vol­tak Abaligetnek, 2500-an fü­rödtek a fürdő és csónakázó tóban, teltház volt a turista­házban és a campingben. Sok látogatója akadt a barlang­nak. közei hatszázan tekintet­ték meg. * Két nem „vizes” helyen is érdeklődtünk a vasárnapi for­galom iránt. A Pécsi Vidám­parkban 4200 fő szórakozott, az Állatkertben 3600, több mint ezren utaztak az úttürő- vasűton. A pécsiek hosszú so­ra ebéd után indult a Mecsek­re. ekkor volt a legnagyobb forgalom a Vidámparkban is, főként a kedvelt óriáskeréken és az elvarázsolt kastélyban. „Családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag. aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha nő, leg­alább 80 munkaegységet tel­jesített és legalább két tizen­négy éven aluli gyermeket tart el. Gyermeknek számít a ter­melőszövetkezeti tag gyerme­kén felül a) vérszerinti, b) mostoha, c) örökbefogadott, d) nevelt gyermeke és e) unokája is”. Ha egyedülálló nő a terme­lőszövetkezeti tag, egy tizen­négy éven aluli gyermek után is jogosult családi pótlékra, ha az előző naptári évben a 80 munkaegységet teljesítette. Az alapvető általános sza­bály tehát a következő: a) Az előző naptári évben kell meglenni férfi esetében az évi 120, nő esetén az évi 80 munkaegységnek és b) tizennégy éven aluliak­nak kell lenniük a gyerme­keknek, akiket a termelőszö­vetkezeti tag eltart. E két fel­tételnek együttesen kell fenn­állnia. Az ipari biztosítottakkal azonos módon szabályozza a rendelet a testi, illetve szel­lemi fogyatkozás vagy beteg­ség miatt munkaképtelen gyér mekek családi pótlékra jogo­sultságát. Eszerint: a termelőszövet­kezeti tagnak azt a tizennégy éven felüli gyermekét, aki testi vagy szellemi fogyatko­zása vagy pedig betegsége miatt munkaképességét tizen­negyedik életévének betölté­se előtt legalább kétharmad- részben elvesztette és ez az állapot legalább egy éve tart vagy egy év alatt előrelátha­tólag nem szűnik meg, ennek az állapotnak a tartamára (a betegség idejére) a családi pótlékra jogosultság szem­pontjából figyelembe kell venni. A rendelet a testvér utáni jogosultságot külön rendezi az alábbiak szerint: A termelőszövetkezeti tag testvére után családi pótlék­ra nem jogosult. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni akkor, ha a gyer­mek mindkét szülője meghalt és a testvért — mint nevelt gyermekét — a termelőszö­vetkezeti tag tartja el. Amint a felsorolásból is világosan kitűnt, a testvér után a jogszabály nem ad jogosultságot családi pótlék­ra. Ez alól a kivétel csak úgy következik be. ha a test­vért, mint nevelt gyermeket tartja el. Akadályoztatás esetén A munkaegység teljesítésé­nek lehetnek olyan akadályai, amelyek a termelőszövetke­zeti tag akaratán kívül kö­vetkeznek be. Ezeket az ese­teket is szabályozza a rende­let. Ilyenkor nem érheti a ta­got hátrány. A jogszabály ren­delkezései szerint az a terme­lőszövetkezeti tag jogosult a családi pótlékra, aki 120, il­letve nő esetén az évi 80 munkaegységet teljesítette. Fél munkaegységet kell szá­mításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag: a) keresőképtelenséget oko­zó betegsége, b) terhessége vagy szülése, továbbá c) katonai szolgálata, vagy d) állami, szövetkezeti, tár­sadalmi szerv által rendezett továbbképző tanfolyamon (is­kolán. edzőtáborban) való részvétele miatt közös mun­kát nem végzett vagy terme­lőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a terme­lőszövetkezet vezetőségének engedélyével ideiglenesen munkaviszonyban állt. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet arra is. hogy a mun­kaegység megállapításánál csak a családi pótlékot igény­lő termelőszövetkezeti tag által teljesített munkaegysé­geket lehet számításba ven­ni. Ha készpénzjavadslmazés is van, akkor át kell a kész­pénzt munkaegységre számí­tani a vonatkozó rendelke­zések szerint. Az eddig ismertetettek a je­lenlegi termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkoznak. Az újon­nan belépőkre a szabályok ezektől eltérnek. Általános szabály, hogy az újonnan belépő termelőszö­vetkezeti tag azt a hónapot követő hónap első napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előírt munka­egységet teljesítette. A családi pótlék összege: Az egy hónapra járó csalá­di pótlék összege a következő: a) két gyermek után 140 fo­rint, b) minden további gyer­mek után gyermekenként 70 forint. Egyedülálló nő esetében: a) egy gyermek után havi 70 forint, b) két gyermek után „havi 140 forint, ’er c) minden további gyermek után gyermekenként 70 fo­rint. Kérni kell a pótlékot A családi pótlékra való igényt a termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetke­zetnél kell benyújtani. Csalá­di pótlékot csak igénylés alap­ján folyósítanak az igényjó- gasultnak. Felhívjuk a figyel­met arra, hogy az igényeket mindenki saját érdekében ad­ja be. A kérelem beadásakor az igény bejelentéséről írás­beli igazolást kell adni az igénylő részére. Nem elégséges tehát csak a bejelentést megtenni szóban vagy írásban, hanem annak megtörténtét igazoltatni is kell. Ezzel számtalan problé­mát, vitát el lehet kerülni. Az igényt az e célra rend­szeresített nyomtatványon kell eszközölni. Egyébként az igazgatóság erre a termelő - szövetkezeteket külön is fel­készítette és kioktatta. A rendelet, amint már ír­tuk. július 1-én életbe lépett. A termelőszövetkezeteknél igen sok tagot érint. Ezért a beérkezett nagyszámú igény feldolgozása több időt vesz igénybe, így a termelőszövet­kezeteknek arra kell töreked­ni, hogy a kérelmeket jól el­készítve. a szükséges mellék­letekkel együtt terjesszék be. A családi pótlékot havonta utólag kell kifizetni, tehát jú­lius havi családi pótlék folyó­sítására augusztusban kerül sor; Értesítjük az újmecsekaljai városrész lakos­ságát, hogy a Bolgárkert, Tarr Imre utcai fodrásssrésslegünket 1966. július 6-án reggel 8 órakor MEGNYITJUK. PÉCSI EODRÄSZIPARI VÁLLALAT. « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom