Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

4 napló 1966. JULIUS 3. Mikrobusz Harkány ás Slkfós kozott leértéitcgebb táplálékunk Ingajáratban közlekedik a mikrobusz-szerelvény Siklós és Harkány között. Kirándulók és rajta utazni vágyók diktálják a járatok sűrűségét, főleg a hétvégi forgalma jelentős. A tradíciók béklyójában Kevés tejet isznak a pécsiek — Még mindig’ keresettebb a kannatej Tízféle tejterméket, ötféle dobozolt sajtot hoznak forgalomba A Baranya megyei Tejipari Vállalat nemrégiben felava­tott, ultramodern pécsi üze­mében naponta hosszú órákat állnak mozdulatlanul az üvegmosó, palackozó és pasz­tőröző gépek. A megye 45 000 literes tejigényét a korszerű berendezések 5—6 órai mun­kával biztosítani tudják, a tej üzemi részleg kapacitásá­nak tehát alig egynegyedét hasznosítják. Ez már Önmar gában is elgondolkoztató, hisz népgazdaságilag nem kívána­tos, hogy kihasználatlanul álljanak a milliós értékű gé­pek, ennél is fontosabb azon­ban az a tény, amit e 410 Mit tud Rhodesiáról? Felvételi vizsga a jogon Felkészültebbek a lányok — A bizottság csak véleményez 4 Írásban értesítenek mindenkit az eredményről __ Hit tud édesapja munka­--------------köréről? A kislány meghökfcen, hát­radől, felnéz a mennyezetre. A nagy izgalom amúgy is erő­sen megviselte, most halvány pír futja be arcát. Dr. Hoóz István, a felvételi bizottság el­nöke türelmesen várja a vá­laszt. Az apa tanácstitkár, lá­nya jogi pályára készül, érde­kes a kérdés: vajon mennyire ismeri foglalkozását? — Emberekkel foglalkozik... — akadozik, keresi a szavakat. — Bemennek hozzá és ő in­tézkedik mindenféle ügyben. Valaki összeveszik a szom­idal, tőle kér tanácsot, csa­ti gyek ... Miközben a bizottság tagjai történelemből, irodalomból fag gatják, dr. Hoóz István hal­kan megjegyzi; — Meglepő, hogy milyen ke veset tudnak szüleik munká­járól. Valószínű a gyerek sem érdeklődik, a szülők viszont bizonyára nem tartják fontos­nak. Ez pedagógiailag is rossz. Magas, csinos lány ül a bi­zottság elé. A múlt évben érettségizett, már dolgozik, rá­dióműszerész. — Nem szereti ezt a szak­mát? — Érdekes munka, de nem erre készültem, kényszerből kezdtem dolgozni. Az érettségi után a buda­pesti jogi egyetemhez adta be felvételi kérelmét. Tizennyolc pontot szerzett, helyhiány miatt utasították el felvételét. Válaszai pontosak, kimerítőek, különösen az irodalomban tájé­kozott, jól ismeri a mai magyar irodalmat, a bizottság tagjai nagy figyelemmel hallgatják Berkesi műveiről kialakult vita elemzését, pedig ez nem tartozik a vizsga témáihoz. Csak akikor akad el a szava, amikor azt kérdezik tőle, hol van Rhodesia és tud-e valamit az ottani eseményekről. Kap egy kisegítő kérdést: ki az an­gol miniszterelnök. Ezt aem tudja. Egy másik kislány vi- .szont megelőzte a kort, írás­beli dolgozatában azt írta, hogy Wilson részt vett a jal­tai konferencián. ráadásul szimpla V-vel és két 1-ld írta a nevét. Á harmadik, a negyedik j®­------------------lölt is lány. M indegyik jeles érettségi bi­zonyítványt tesz le az falra. — A lányok egészen kivétellel, jelesen érett­nél v ségiztek. Ismereteik általában megalapozottak, viszont a történelmi kérdésekben eléggé járatlanok, főként a mai, ak­tuális kérdésekben. A fiúk ke­vesebb pontot hoznak maguk­kal a középiskolából, s ter­mészetesen esélyeik csökken­nek, — mondja dr. Hoóz Ist­ván. Ez a kettős tendencia érde­kesen alakul egyetemi tanul­mányaik során. A lányok az első évfolyamon még többé- kevésbé megtartják a korábbi jeles szintet, a tantárgyak többsége memorizálási készsé­get kíván. Amikor azonban az összefüggések megértése, az elmélyült gondolkodás kerül előtérbe, akkor tanulmányi eredményük csökken. A fiúk­nál fordítva van, a tanulmá­nyi idő múlásával párhuzamo­san jobb eredményeket pro­dukálnak. Ez a tapasztalat nagy körültekintésre inti a fel­vételi bizottságot. Kellemes megjelenésű, ma­gas, szőke fiatalember a kö­vetkező vizsgázó. A középisko­lai jellemzése sok jót tartal­maz. osztályfőnökének az a véleménye, hogy többre képes, mint amit a középiskolában mutatott. — Beszéljen nekünk az an­gol forradalom előzményeiről, okairól. Érdekes megfigyelni, nem válaszol azonnal, az ember azt hiszi, azért hallgat, mert nem tudja. Aztán elkezdi. Nem bocsátkozik részletekbe, elnézést kér, ha dátumokban téved, de ahogy összefogja ezt a nagy témát, rendszere­zi a gazdasági, politikai hely­zetet, az egyes osztályok ál­láspontját, summa summá- rum: ahogy a lényeget elem­zi, az lenyűgöző biztonságról tanúskodik. Igaza lehet az osztályfőnöknek. arra azon­ban itt nincs idő, hogy a gyengébb érettségi okát ku­tassák. A bizottság nagy gondban —■——— van. Nem, a felvétele nem most dől el, a bizottság csak jegyet ad, véleményez. Válaszaira magas pontszámot kap, összesítve azonban kevés, előfordulhat, hogy nem haladja meg az úgynevezett relatív megfelelé­si küszöböt, amelyen belül esetleg számíthatna a felvé­telre. S miért? A gimnáziumi érettségi miatt. Ismét van telitalálat a lottón A 26. játékhétre beérkezett 6 092 988 lottó-szelvény. A nyeremények a nyereményil- leték levonása után az aláb­biak szerint kerülnek kifize­tésre. öt találatot egy fogadó ért el, nyereménye 1,82? 896 forint. Négy találatot 16 foga* dó ért el, a nyereményösszeg egyenként 114,244 forint. Há­rom találatot 3 02? fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 604 Ft. A kéttalá- latOs szelvények száma 118 853, ezekre a nyeremény összeg egyenként 20 forint. Az a markáns arcú fiatal­ember magabiztosan foglal helyet, nem látszik rajta iz­galom. A bizottság tagjai kis­sé bosszúsan csóválják fejü­ket, amikor az érettségi bizo­nyítványt nézik. Elégséges. Válaszai is pontatlanok, fe­lületesek. Ennek megfelelően alakul összpontjainak száma. Vita nincs felette, csupán egy általánosítható megjegyzés kí­vánkozik ide: ilyen bizonyít­vánnyal és tudóssal semmi értelme felvételire jönni; Amikor kijövök a szobából, a csoportosan álldogáló lá­nyok közül az egyik megszó­lít: — Tessék mondani, sike­rült? Szabadkozom, hogy én nem tartozom a bizottsághoz, csak végighallgattam ezen a dél- előttön válaszaikat. — Az eredményről írásbeli értesítést kapnak. Sorsok, életutak sűrűsödnek -------- most röpke félórák­ba. Tervek és vágyak való­sulnak meg, kedv és lendü­let lohad le. Nehéz munka ez vizsgázó és vizsgáztató számára. k ereskedelem mindenütt pa­lackokban hozza forgalomba a tejet. Nyugat-Európában 75—80 százalékos ez az arány, Amerikában 98 (két decitől két literig minden nagyságú palack van), Magyarországon pedig, annak ellenére, hogy a technikai feltételek biztosítot­tak, évek óta alig emelkedik 40 százalék fölé a palackozott tej aránya. A kannából való tejárusí­tás egészségügyileg, kereske­delmileg, esztétikailag egy­aránt korszerűtlen. Nagyobbá fertőzés, visszaélés, minőség­rontás veszélye. Ugyanez vo­natkozik a tejüzem által ké­szített kakaóra A világon mindenütt palackokban kere­sik a reggeli italt, Pécsett alig megy el belőle 1000 literj.i Minőség, csomagolás A tejipar nagy erőfeszíté­seket tesz a piacok meghó­dítása érdekében. Míg koráb­ban csak hajnalban járták az üzleteket a tejeskocsik, ma már napköziben is felkeresik a boltokat; Növekszik a vá­laszték is. A pécsi üzem pél­dául tízféle tejterméket, öt­féle dobozolt sajtot, s több száraz sajtot gyárt, illetve forgalmaz, melyekből megfe­lelő tartalékokkal rendelkez­nek. Gondot egyedül talán csak a vaj okoz. Köztudott, hogy jelenleg külföldi vajakéit árusítanak az üzletek. A ha­zai vajat exportálják, s bár a behozott terméket is át­dolgozzák, „felfrissítik”, a vá­sárlók idegenkednek tőle; A kereslet csökkent. Tanulság jobban kellene tisztelni a ha­zai vásárlót. Ez vonatkozik egyébként a csomagolástech­nikára is. Külföldi gyárak alumíniumfóliiába és színes aranypapírokba csomagolják termékeiket —, a mi export­vajaink is szépek —, de a hazai forgalomban még min­dig nincs változás; Korszerűen élni A vásárlók közönye táplál­kozáskultúránk alacsony szín­vonalára figyelmeztet Gyors változás természetesen nem remélhető. Szociális, egészség- ügyi és iparpolitikai intézke­dések tucatjára lesz szükség, míg kedvezőbben alakul a £e- hérjehordozók aránya. Kerámia-kiállítás Az Iparművészeti Válla­lat, az ÜVÉRT Nagykeres­kedelmi Vállalat és a Bara­nya megyei Vegyesiparcikk! Kiskereskedelmi Vállalat ren dezésében hétfőn délelőtt ki­állítás nyílik a Tudomány és Technika Háza nagytermé­ben. Negyven iparművész négyszáz alkotását mutatják be a nagyközönségnek. A kiállított tárgyakat, textile­ket, kisbútorokat a negyedik negyedévben a kiskereskede­lem forgalomba hozza. A ki­állítás csütörtökig minden nap délelőtt tíz órától dél­után 5 óráig tart nyitva. Lammermoori Lucia a Szabadtérin A Pécsi Nemzeti Színház ma, vasárnap este nyolc órakor a szabadtéri színpa­don bemutatja Donizetti Lammermoori Lucia című operáját Ágai Karola és Radnai György érdemes mű­vész, a Magyar Állami Ope­raház magánénekeseinek vendégfelléptével. Az opera többi szerepét Wagner Jó­zsef. Hotter József, Tréfás István, Csongor József és Csida Gizella alakítja; Kitüntetett orvosok Pénteken délután, Bu­dapesten — Semmelweis Ignác születésének év­fordulóján ünnepélye­sen átadtak a kiváló, és érdemes orvos, illet­ve gyógyszerész kitünte­énjtjvlr ftf A kitüntetettek kö­zött baranyaiakat is kö­szönthetünk. Kiváló or­vos kitüntetést kapott: dr. Balogh Ferenc, egye­temi tanár, a Pécsi Uro­lógiai Klinika igazgató főorvosa. Kiváló gyógyszerész kitüntetést adományoz­ták: Elmer Jánosnak, a Baranya megyei Tanács főgyógyszerészének. Érdemes orvos kitün­tetést kapott dr. Varga Emilia, a pécsi Rendelő Intézet szemészeti szak- rendelésének osztályve­zető főorvosa, dr. Ha­bon György, a pécsi Rendelő Intézet sebé­szeti szakrendelésének szakorvosa és dr. Ko­vács Csaba, gyermek- gyógyász, a szigetvári Rendelő Intézet főorvosa. 4 bdttk N|)0fi rtwtf " pulóverben, fakó sváj­ci sapkában cigarettázik egy lócán, bent a víz köze­pén, mint egy bokszoló két menet között a ring ben. A homokos Drávát figyeli, mely sebesen folyik a zá­tonyok és az ártér sűrű bo­zótjai között. Árad most, piszkosan habzik a lúgos viz. A drávaszabolcsi híd­roncs felső tartójából kilát­szik két rozsdás csonk, ha­ragosan kavarog körülötte a folyó. A búvár csak ciga­rettázik egykedvűen, a fel­szerelés szerteszét hever körülötte. Felderítő merülés­re készül, a manőverezést figyeli. A robbantás dél­előtt volt, erejétől a parti pillér előtt megcsúszott a föld. A búvártag közben lehorgonyoz a part és a mederpillér között. A rocsó, mint egy mérges bogár zúg fáradhatatlanul körülötte, hordja szét a horgonyt. A part közelében a daru a roncshíd hossztartójának egy részével bajlódik, csikorog­ta dolgoznak a kötelek, <* csörlők. Kemény, fegyelmezett munka folyik itt, olyan ez, mint a hegymászás: elég egy hibás mozdulat, egy kö­tél lazasága és kész. A bú­vár időnként odaszól vala­mit, félszavakból is értik egymást. A legtöbbjük sta­bil, tapasztalt folyami bér m, húsz-harminc éve élnek a vizen. Kész életve­szély volt, ahogy június ele­jén a saját felelősségükre a géplánccal; a gőzkotróval, a tíztonnás darukkal és más felszerelésekkel, kis ha­jókkal feljöttek Drávasza- böles alá. Nehéz út volt a sok kanyar, a szűk gázlók miatt, de a legnagyobb ve­szélyt az aknák jelentették. A háború óta nem hajóznak a Dráva nagy részén, A jugoszlávok a háború után 60 méteres szélességben ak- nátalanították a saját olda­lukat, a folyó azonban 150 — 220 méter széles, és ahol a meder a magyar szaka­szon húzódik, ott bizony nem kis veszéllyel jár a ha­józás. Csupa zátony a fo­lyó, a jugoszlávok adtak két kalauzt, mondják, és ez olyan egyszerűen hang­zik most. Eles István búvár lassan felszedi magára a két rend meleg gyapjúruhát, az öl­tözködés ezzel kezdődik. Merengve nézi a vizet, ar­ra gondol tán közben, hogy a búvárkodást belepte kissé a feledés homálya. Hol van már a Nagy Konjunktúra, amikor a háború után a fo­lyókon minden az ő mun­kájukkal kezdődött el? Ha­lált megvető bátorsággal mászkáltak a Duna és a Ti­sza fenekén a híd és a ha­jóroncsok között. Hidak íve­lik át a folyókat? Hajók Amíg a búvár siklónak a viz tükrén? A búvárok nehéz, veszélyes munkája nélkül aligha vol­na ez. Ez is nehéz, veszélyes munka, amihez itt kezdett á Dráván a Hídépítő Vál­lalat különleges vízimun­kákkal és robbantásokkal foglalkozó csoportja. — A pécsi és az eszéki vízügyi igazgatóság közötti közvetlen megállapodás alapján dolgozunk itt — mondja Somoskövi Albert építésvezető a tanyahajó irodájában. — A nemzet­közi egyezmény keretében 70 millió forintos költség­gel megtisztítjuk a Drávát a szabolcsi és a zalátai híd, valamint egy volt hadihíd roncsaitól. A hídroncsok fo­kozták az árvízveszélyt, — miattuk lehetetlen volt a folyó rendezése. így több mint húsz éven át a magyar szakaszon hajózásról sem le­hetett beszélni. Munkánkat rendkívül nehezíti, hogy a folyó ezen a szakaszon lé­szerve szélyes. A háború óta itt lőszermentesítés nem volt. Szimpátia-robbantáso­kat végzünk, ezzel részben semlegesítjük a háborúból visszamaradt lőszereket, másrészt a robbanás ereje feldarabolja a roncsot. « Van lent fel nem rob­bant lőszer? — Találtunk. A mai rob­banás hatásfoka például nagyobb volt, mint a lehe­lyezett töltet, A búvár (mind rendelke­zik robbantási szakvizsgák­kal) öt négyzetméterenként 120 kiló trotilt helyez el, harminc kilónként elosztva a négyzet sarkain. A rob­bantás után ismét leszáll a mélybe, a víz alatti (hidro­gén-oxigén) autogén appa- rát segítségével elszabdalja a roncsot, majd darukkal kiemelik a partra és ott kohóméretre szabdalják. Egész pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi híd­roncs van jelenleg a Dráva magyar szakaszán. Itt a, drávaszabolcsi hídnál a me­derpillér és a magyar part közötti 103 méteres nyílás­ban körülbelül 450 tonna A másik két hídnál a hi­dak törzskönyve alapján a roncs súlya 500 tonna lehet együttesen, bár figyelembe kell venni, hogy a felszaba­dulás után a hídroncsok felszínét levagdosták. A búvársegédek közben nem kis erőfeszítéssel és pontossággal leengedik a fenékre a kétrészes vaslét­rát, majd rögzítik. Hatmé­í \ ezer lakosú megye 45 ezer |: literes napi tejigénye jelez..; Mit ér egy liter tej ? A Statisztikai Hivatal 1964- ben közzétett adatai szerint Magyarországon naponta 3100 kalória értékű tápanyagot fo­gyasztanak az emberek. Ez világviszonylatban is magas. Ha azt nézzük azonban, mi­ből tevődik össze ez a kalória­mennyiség, elszomorító a kép. Hazánkban évszázadok óta alig változott az alapvető élelmiszerek aránya. Auszt­riában a napi 88 grammnyi fehérjefogyasztás 60 százaléka állati eredetű, elsősorban tej- termák. Dániában a napi 94 grammnyi fehérjéből 58 gramm tej, illetve tejtermék. Ezzel szemben Magyarorszá­gon a 91 grammnyi fehérjé­ből mindössze 37 az állati eredetű, s a tej illetve tejter­mék részesedése ezen belül is egészen kicsi; Az aránytalanságokat a tej­illetve tejtermék árak csak részben indokolják; A leg­utóbbi árrendezés hatására némileg még emelkedett is a fogyasztás (a tejárak nem változtak, a sajtfélék drágu­lása is csak kismérvű volt); A tej sokak szemében még ma is gyermekek tápláléka. Az emberek többsége nem is sejti, hogy egy liter közepes minőségű tehéntej fél kiló soványabb hús, nyolc tojás, két kiló bab vagy húsz deka rizs tápértékével egyenér­tékű; Furcsa közhiedelem A tej és tejtermék térhó­dításának technikai és keres­kedelmi akadályai is vannak. Az üzletek többségének ma még nincs megfelelő hűtőbe­rendezése, s ugyanez vonat­kozik a háztartásokra is. Vannak azonban teljesen ért­hetetlen tünetek is. Egy évtizeddel ezelőtt az emberek még a pasztőrözet- len tejet keresték. Általános volt a hiedelem, hogy a pasz­tőrözés rontja a tej tápérté­két. Ma a vásárlók többsége a kannatejet vásárolja, mert úgy vélik, a palackozott te­jet nem pasztőrözik. Me­gyénkben a 45 ezer literes napi tejeladás 60—65 száza- 1 léka kannatej. A korszerű 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom