Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-11 / 137. szám
1966. JÚNIUS 11. napló 5 Vasárnap nyílik a fenyvesi tábor A baranyai fiatalok vezetőképző tábora Balatonfenyve- sen vasárnap délben nyílik. Reggel érkeznek a KISZ- alapszervezetek sportfelelősei, hogy két hétig gyarapítsák elméleti és gyakorlati ismereteiket. őket hetenként követik a gazdasági felelősök, a kultúrosok. aguprooosok és titkárok, majd pedig az úttörő rajvezetők. A tábor új képpel fogadja az érkezőket. Tavasszal megépítették az ebédlőt, a konyhát és a mosdókat. Az építkezésben a Pécsett állomásozó fegyveres erők katonái és az iparitanuló-intézetek növendékei vettek részt. A táborba már ennek a hétnek az elején lementek a pa - rancsnokság vezetői, hogy rendbe tegyék a lakóházakat, a sportpályákat. Friss sütemények vasárnap A Bm. Slelmiszerkereskedelmi Vállalat hosszabb idő óta sürgette a Pécsi Sütőipari Vállalatot azzal, hogy vasár- és ünnepnapokon is süssenek süteménytéleket. A tárgyalások eredményeként a jövőben vasárnaponként friss süteményeket szállítanak az újme- csekaljai. Irányi Dániel téri, Bajcsy-Zsilinszky úti, Szabadság úti. Kórház téri, Jókai téri gyárvárosi, kertvárosi és középmeszesi — egyébként vasárnap is nyitva tartó — élelmiszer-, illetőleg tej- boltokba. A vásárlók kívánsága teljesül azzal is, hogy a jövőben naponta két alkalommal, a kora reggeli és a délutáni órákban frissen sült kiflit, valamint bucit szállítanak az erre kijelölt szakboltokba. Mikrobusz Siklós és Harkány között Az Autóközlekedési Vállalat az Idegenforgalmi Hivatallal folytatott előzetes megbeszélés szerint ma délután 1 órakor mikrobuszt indít Harkányba a pécsi MAVAUT állomásról. A mikrobusz 15 órától minden órában indul Harkányból Siklósra, s minden óra 30-kor vissza. Vasárnap a mikrobusz reggel 8-tól ugyanilyen menetrend szerint közlekedik estig. Baranyai vasárnapok Siklósi kaleidoszkóp Megyeszerte nagy érdeklő- | dés nyilvánul meg a síkIósí f * várfesztivál iránt. A var ro- \ mantikus környezete az ország tizenkét fúvószenekarét )| fogadja, a várkertben vásárváros, gyermekpark oviik öntevékeny együttesek mutatják be műsorukat, divatbemutató, hordókorzó színe- siti az egész napos progra- mot. Ma délelőtt tizenegy órakor nyitják meg a Janus Pannonius Múzeum kiállításait a vár újjáalakított múzeumi (szárnyában. A XVII—XIX. századi kastélyberendezések hat teremben kapnak helyet, a korabeli bútorok közül többet erre az alkalomra szerzett meg a múzeum. A Dési Huber István-emlékki- állítás a nagy művésznek a jobbágyok életét megörökítő műveit tárja a közönség elé s mintegy kapcsolatot teremt a siklósi jobbágylázadás emlékeivel, a szobor leleplezésével. A Megyei Levéltár kiállítása a lovagteremben kapott helyet, s a dokumentumok révén megelevenedik a baranyai parasztság harca, Járó Péternek és társainak felkelése a földesúri zsarnokság ellen. A három kiállítás elmélyíti ismereteinket a korról és méltó emléket állít a felkelés résztvevőinek. Kivonult a kereskedelem A vásárváros már péntek délután óta üzemel. A felújítás alatt lévő külső várfal fogja körül a színes pavilonokat, az ideiglenes kerthelyiségeket. A vendéglátó vállalat kétszáz személyes éttermet alakított ki. ahol tam- burazenekar játszik. A duna- szekcsői földműveszövetke- zet kitűnő ízű halászlére, rántott halra invitálja a vendégeket. a villányiak slágere a birkagulyás és a disznótoros étel, a vajszlóiak virslit és rántott halat árulnak. Ezenkívül büfék, mozgóárusok szolgálják ki a vendégeket, természetesen nyitva tart a Vár Étterem és valamennyi vendéglátó egység. A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a szabadtéri színpadon divatbemutatót rendez, a műsorban fellép Hollós Ilona és Vámosi János, zongorán kísér Balassa Tamás. A hordókorzón a siklós— villányi borvidék termésével vonulnak fel a gazdaságok és a legjobb egyéni termelők. A Siklós—Villányi Állami Gazdaság, a siklósi, a villányi, a villánykövesdi termelőszövetkezet, Kordé Mihály, Czompó Sándor és Pólya Ernő borai a hagyományos borversenyeken sok aranyérmet szereztek gazdáiknak. Az idegenforgalmi szakemberek előzetes értesülései szerint német turisták érkeznek A kiállítás egyik részlete Siklósra és néhány autóbusz- szal vendégeket várnak a szomszédos eszéki területről ről is. Több országjáró IBUSZ csoport tölt egy napot a várfesztivál ünnepségein. A Televízió nagy stábbal érkezett. A tervek szerint már ma este riportot közvetít a TV-jelenti műsorában az előkészületekről. Holnap tfz órakor kezdődik a helyszíni közvetítés. amelyet az Intervízió keretében négy ország vesz át. A rádió félórás közvetítésben számol be a fúvós- zenekari találkozóról. Siklósi várfesztivál címmel hátoldalra magyar és szerb nyelvű újság jelent meg, részletesen tájékoztat a programról, a jelentősebb eseményekről. Pécsett a Megyei Tanács nagytermében ma délelőtt kezdődik az ifjúsági irodalom problémáiról szóló országos ankét, mintegy húsz neves fővárosi író részvételével. Ez a tanácskozás szervesen kapcsolódik a várfesztiválhoz és holnap, vasárnap az íróvendégek Siklósra utaznak. A vár bejárata előtti téren találkoznak az olvasókkal, a helyszínen vásárolt könyveiket dedikálják. A nagy érdeklődésnek megfelelően az AKÖV megerősíti a Harkányba induló menetrendszerű járatait. Harkányból különautóbuszok szállítják az utazóközönséget Siklósra és vissza. A mikrobusz szerelvényt is ide irányítják és Harkány—Siklós között közlekedtetik. Szolgáltatások falun Kereskedelmi kölcsönzés háromszáz helyen Méretre igazítás, szaktanácsadás, bérfüsiötés Milliós jövedelmek A termelés feilődésével, az életszínvonal emelkedésével, a technika mind nagyobb térhódításával, a kultúra elterjedésével falun is többen akarnak könnyebben élni Ezeknek a ma már szinte általánosan jelentkező igényeknek a kielégítése nemcsak ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési. kulturális, hanem szolgáltatási fel adatokat is jelent. A szolgáltatások teljes fogalmába igen sokrétű tevékenység tartozik, de egyik ,'legkiterjedtebb, legfontosabb ágát az árukkal, használati tárgyakkal kapcsolatos személyi igények kielégítésére irányuló szolgáltatások alkotják. Egyre többen vásárolnak televíziót, rádiót, lemezjátszót, különféle háztartási gépet; mind többen építtetnek vagy építenek új la- ,kást, házat és a háztulajdo- 1 nosok többsége rendszeresen gondoskodik a külső és belső tatarozásokról, festésekről. Az emberek igényesen öltözködnek, mind többen akarják igénybe venni a női fodrászatokat, kozmetikát. Az egyre nagyobb számban dolgozó falusi nők is igénybe szeretnék venni a mosatást, a vegytisztítást, hogy több szabad idejük maradjon. A szolgáltatások megoldása a helyiipari szervek mellett a földművesszövetkezetekre is sokrétű feladatot ró. A baranyai földművesszövetkezeteknél 1981. őszén kezdték meg a szolgáltatások szervezését és 1962. januárjában már meg is kezdte működését a négy fő szolgáltatási ág: a kereskedelmi kölcsönzés, a szaküzleti szolgáltatás, az ipari jellegű szolgáltatás és a közvetítő tevékenység. A kereskedelmi kölcsönzésben a termelést és növény- védelmet elősegítő mezőgazdasági eszközöket és a háztartási munkát megkönnyítő munkagépeket találni: bőrönd, lemezjátszó, babamérleg, kerékpár, camping-felsze- relés, bukósisak, edény és evőeszköz áll a kölcsönzők rendelkezésére. Mint Balogh Istvánné, a MÉSZÖV iparügyi előadója mondotta, a kereskedelmi kölcsönzők a vegyesboltokban és a földművesszövetkezeti tagok kezelésében vannak, 300 helyen. Itt kell megjegyezni, hogy az első évben mindössze 22 kölcsönző egységük volt, s a kölcsönözhető eszközök értéke 50 000 forintot tett ki. Tavaly a 300 egységben 1 100 000 forint értékű eszközt válthattak ki az igénylők, akik 400 000 forint kölcsönzési díjat fizettek. Ma 539 helyen van szaküzleti szolgáltatás Ebben a ruhát méretre igazítják, elvégzik a harisnya szemfelszedését, az üveget méretre vágják, képet kereteznek, és szaktanácsot adnak. A TÜ- ZÉP-telepeken felvágják a fát. hazaszállítják a vásárolt árukat. Mákot, diót, kávét darálhat a lakosság. Négy évvel ezelőtt 50 egységben kezdték el ezt a szolgáltatási ágat, ami 200 000 forint jövedelmet hozott, tavaly másfél millió forint jövedelemre tettek szert a szaküzletek. Ipari jellegű szolgáltatásokat végez az a 13 mozgó fűrészgép, mely községről községre jár. Ebben a szolgáltatási ágban vehető igénybe a sertésvágás, a hús bérfüstölése, kerékpármegőrzés, IBUSZ társasutazások szervezése. A múlt évben már 50 helyen volt ez a szolgáltatás, ami 600 000 forint bevételt jelentett. A negyedik ágban a kisipari termelőszövetkezetekkel, tanácsi vállalatokkal, a GEL- KÁ-val, a Fővárosi Nyomdaipari Vállalattal 8 iparág területén tartanak közvetítő tevékenységet. Ide tartozik a lábbeli és háztartási gépek javítása, a tatarozás és fényképész megrendelése, esetleges családi ünnepek szervezése. 1962-ben 50 községben indították be ezt a tevékenységet, tavaly már 321 községet kapcsoltak be. A földművesszövetkezetek a taggyűléseken felmerülő igényeket igyekeznek a szolgáltatások létesítésével figyelembe venni, illetve megvalósítani, ezzel is mind kisebbé tenni a falu és város közötti különbséget, megadni a falun élőknek is azokat a könnyebbségeket, melyeket a. városok lakói élveznek. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség Pécs. Hun vádi út il Tel.: 15-32, 15-33.. 21-60. 26-22 60-11 Belpolitikai rovat: 81-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállnla Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Tel.: 15-32. 15-33. 21-60 26-22. 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető- Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25 054. Salakhordástól az automatikáig tvenhárom tavaszán, amikor beállított a Mátravidéki Hőerőmű munkaügyiséhez, nem azt kérdezte, hová tudnák alkalmazni, hanem azt, hogy hol lehet a legtöbbet keresni. Még el is csodálkozott, amikor a munkaügyis kapva kapott a „válogatásán”. — Azt mondta, nagyon régóta várt ilyen derék munkavállalóra.., Mindjárt az első napon egy porszén-tüze- lésű 100 tonnás kazánhoz osztották be Horváth Jánost, persze nem fűtőnek, ahogy 6 képzelte. — Pedig nem győztem sorolni, hogy én már a cséplőgéptől a konzervgyári kazánokig vé- gigfűtöttem, kipróbáltam mindenfajta szenet, mégis keveselték. Azt mondták, hogy a fűtés ábécéjét a salakozásnál kell elkezdeni. Napi nyolc órában 100—110 csille salakot „kezelt’, ami abból állt, hogy a kazánból kihúzott salakot kézzel kellett eltolnia a ,,stur<f’ széléig. — Most, hogy visszagondolok rá, úgy vélem, piégis az a beosztás serkentett kitartásra, amely elriasztotta azokat, akik előttem jelentkeztek erre a munkára. — Volt olyan év, hogy százan cserélődtek azon a munkahelyen és voltak, akik éppen csak körülnéztek és utána még a táját is elkerülték az erőműnek. — Én kitartottam, mert azért a salakozásnak is megvolt a szép oldala. Olyankor mutatta ezt, amikor izzott és pirosra hevítette még a kivonóvasam végét is. Ilyenkor elgondolkoztam azon, hogy ha ilyen rettentő erő lakozik még abban a nyavalyás lignitben i«, mit művelne akkor a feketeszén? Bírná-e a kazán? A kazán, amelyet csak az alagsorban szolgálhatott és ö nem szolgája, hanem ura akart lenni. Elérkezett lassan ennek az Ideje is. — Amikor az alagsorból feljutottam az „emeletre”, már a gépész is másképpen beszélt velem. Valahogy úgy mondta, hogy bizalmi állás ez, úgy tekintsem. A kazán milliókat ér, amit ezután nekem, a beosztott fűtőnek kell majd számontartanom. Egy ideig eldédelgette még az új beosztás emlékeit, aztán néhány kurta szóval éppen csak átsiklott az újabb előmenetel lépcsőfokain. — Ahhoz, hogy igazi kazángépész lehessek, nagyon sok minden kellett. Először a lakatos, aztán a turbinagépészi szaktanfolyamokat, végül a kazángépészi vizsgát is le kellett tennem. És 1959-ben, amikor felépült a Pécsi Hőerőmű, már kész szakmunkásként búcsúzott el Mátra vidékétől. — Nem kellett csalogatni — mondta. — Amikor a pécsiek hírül hozták, hogy mi mindennel jár az új erőmű munkábaállítása, jelentkeztem. 1962-ben már főgépészi beosztást kapott Pécsett, irányítója lett szakasznyi kazángépésznek. Amikor elmondta, hogy azok egyike- másika másfél, két év alatt jutott a gépészi képesítéshez, hozzátettem én is a véleményemet. — Elég fi annyi a bizonyítványhoz, hiszen mi tudomány kell a mai fűtéshez”. Csak meg kell nyomni a müszertábla megfelelő gombját és a gépész helyett munkába láp az automata... Nem tiltakozott, nem szólt rá semmit, amig oda nem állított a mérők, mutatók rengetegével felszerelt műszertáblák egyikéhez. Megpróbálom hát hitelesen visszaadni Horváth János bevezető nélküli „védőbeszédét”. — Ez a berendezés a kazán tükörképe. Minden lényeges folyamatot megmutat, ami a kazán belsejében végbemegy... Alig követhető mozdulattal végigpásztázott a műszerek reszortjain, a pirosán, kéken, zölden viliódzó égőkön, a rejtélyes rendeltetésű mérőórákon, a színesen cikázó nyilakon. — A szenet fekete, a levegőt kék, a szén- és levegőkeveréket fekete-kék, a gőz viselkedését piros, a gázét, füstét sárga színek jelzik. Ezek itt a nyomáskülönbség mérői, ezek meg... Közben megláthatta rajtam a bizonytalanságot, mert „leegyszerűsítette” a magyarázatot. — A műszerek figyelmeztetik a gépészt, hogy üzemzavar esetén hová nyúljon. Példának okáért, ha a turbina ledobja a terhet, az rendszerint nyomásemelkedéssel jár, ez pedig reakcióképpen porcsőszakadást okozhat. Ilyenkor a gépész a megfelelő műszer segítségével csökkenti a terhet, ugyanakkor... Mondaná egyre lendületesebben, de amikor észreveszi, hogy „elromlott” a toliam, tapintatosan azzal fejezi be: — Nem nagy dolog. Láthatja, milyen kényelmesen üldögélnek, beszélgetnek az emberek. A lényeg az, hogy jó szeme legyen a gépésznek, a többi a műszerek dolga ... Hirtelen elhallgat, felfigyel valamire, aztán éleset füttyent, a nem is tudgm honnan előkerített sípjával. — Jóska! — kiáltott rá az egyik gépészre. — Hamar nézz utána, miért porol a kettes kazán!? — Nekem csak annyit mondott magyarázatképpen; — Lehetséges, hogy a szénporvezeték rendetlenkedik... Hát igen. Azért a „jó szemhez” kell valami különös plusz is. Többlet, amivel jobbára csak az olyan sokpróbás emberek rendelkeznek, mint Horváth János. Pálinkás Györgj.
