Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
2 napló 1966. JÚNIUS 8. Szuperbarbarizmus Dél-Vietnamban Amikor a Pentagon elbizakodott tábornokai rájöttek, hogy Dél-Vietnam népének csodálatos erejű szabadságharcát „szabályos” fegyverekkel nem győzhetik le, elhatározták a felperzselt föld módszerének bevezetését. Bevetették a baktérium-, gáz-, méreg- és lángszóró-háború minden eszközét. Eddig több, mint 500 000 gyermeket, nőt és öreget mérgeztek meg. Elpusztítják hatalmas földterületeken az állatállományt és növényvilágot. Megmérgezik a kutakat, az élelmiszereket és felperzselik a kórházakat. Ezek fasiszta módszerek. Ezek a „katonák” véglegesen és végletesen leleplezték igazi céljaikat. A „szabadságról” beszélnek, de szupcrbarbarizmussal a legszörnyűbb szolgaságot akarják Dél-Viet- namban meghonosítani. Képünk egy gázálarcban rohamozó jenki járőrt mutat, amint behatol egy lángbaborított dél-vietnami faluba. Az efféle terrorakciókat ma már az egész világon minden tisztességes ember elítéli. Az pedig egészen bizonyos: egy nép igazával szemben végső győztes még a hatványra emelt szuperbarbarizmus sem lehet! Megnyílt a NATO Miniszteri Tanácsának értekezlete Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt tíz órakor a brüsszeli városháza színpompás gót termében hivatalosan is megnyílt a NATO miniszteri tanácsának brüsz- szeli értekezlete. Boeynants belga miniszter- elnök — hogy indokolja az integrált katonai szervezet szükségességét, és természetesen a NATO-parancsnoksá- gok befogadásának fontosságát —, megismételte az elcsépelt vádakat a „vasfüggöny túlsó oldalán” fenyegető katonai erőről és azt állította, hogy a NATO biztosította a béke fenntartását, majd élesen kirohant a semlegesség gondolata ellen. Boeynants kijelentette, hogy az atlanti szolidaritáson kívül nincs lehetséges politika, ilyesmiről beszélni álmodozás. Leszögezte, hogy a NATO struktúráját késedelem nélkül alkalmazni kell az új helyzethez. Aszóbeli szolidaritás — mondta Párizsra célozva — nem elegendő. Ugyanakkor Boeynants azt is hangoztatta, hogy elő kell segíteni a kelet—nyugati közeledést, de természetesen „a szövetség keretén belül összehangolt akcióval”. Paul Martin kanadai külügyminiszter, a brüsszeli értekezlet tiszteletbeli elnöke kifejezte meggyőződését. hogy a NATO megőrzi „védelmi és elrettentő” erejét. Martin, akárcsak Boeynants, szintén emlegette az úgynevezett keleti „katonai veszélyt”, amelyet — úgymond — a NATO léte ellensúlyoz, de rögtön utána kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunió nem akar nukleáris háborút és az összes NATO-országok kapcsolatokat építenek ki a kelet-európai országokkal. A kanadai külügyminiszter a továbbiakban hangoztatta, hogy a NATO-országoknak szándékaikban egységet kell mutatni. Manlio Brosio NATO-főtit- kár arról beszélt, hogy a NATO történelmében „fontos és kényes” szakaszába lépett és a jelenlegi megbeszélések komoly hatást gyakorolhatnak a további fejlődésre. A főtitkár volt az egyedüli a három szónok közül, aki célzott arra, hogy előreláthatólag Belgiumban lesz a NATO európai főparancsnokságának székhelye. A három megnyitó beszédre egyaránt rányomta bélyegét a kényes egyensúlyozás a nemzetközi helyzet realitásai és A CSKP XIII. kongresszusának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) A XIII. kongresszus nyilatkozata a továbbiakban megállapítja: „nagyra értékeljük a kommunista és munkáspártoknak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alkotó módon óldják meg országaik speciális feltételei között a nép demokratikus jogaiért folyó harc kérdéseit, és hogy keressék a szocialista forradalomhoz vezető legalkalmasabb utat. Tudatában vagyunk annak, hogy a békés fonnák mellett egyes országokban jelentős szerepe van a fegyveres harcnak”. A nemzetközi kommunista mozgalom általános feladataival foglalkozva a kongresszus megállapítja, „a tapasztalatok azt mutatják, hogy a forradalom sikere összefügg a kommunista pártok egységes fellépésével. Ez az imperialisták agresszív akciói visszaverésének alapvető feltétele és a legmegfelelőbb út az ellentétek fokozatos leküzdéséhez, az egység megszilárdításához és az akcióegység megteremtéséhez”. A nyilatkozat hangoztatja: „pártunk támogatja az SZKP- nak a XXIII. kongresszuson kifejtett álláspontját, amely elvtársi kezet nyújt a Kínai Kommunista Pártnak és tanácskozást javasol a kölcsönös kapcsolatok rendezésére.” A nyilatkozat elítéli a Szovjetunió és az SZKP elleni támadásokat és a sértő durva módon folytatott vitát a testvérpártok között. Az ilyen jellegű vitát' károsnak és megengedhetetlennek tartja és teljes beszüntetését javasolja. Merény'et James Meredith ellen New York: A Tennessee állambeli Hernando városka kőidében hétfőn merényletet kö vettek el James Meredith, a néger polgárjogi mozgalom is- ■Kft harcosa dien. „Helyeseljük az összes kommunista és munkáspártok nemzetközi konferenciájának összehívását. Tudatában vagyunk annak, hogy ennek útjában jelenleg akadályok vannak. Véleményünk azonban, hogy minden pártnak aktívan és céltudatosan törekednie kell olyan légkör megteremtésére, amely lehetővé teszi az ilyen konferencia megtartását és biztosítja annak eredményességét". A nyilatkozat befejező része méltatja a CSKP és az SZKP, valamint a CSKP és a többi testvérpárt szoros testvéri együttműködését. Ugyancsak a keddi lapok ismertetik a kongresszus nyilatkozatát a szocialista kultúra fejlesztésének egyes kérdéseiről és a CSKP szervezeti szabályzatát, amely a korábbihoz viszonyítva több változtatást eszközöl, így többek között megszünteti a tagjelöltséget. Terjed a buddhisták tiltakozása Saigon: Kedden a Saigont rendőrség letartóztatott 40 fiatalt, amikor csatlakozni akartak egy buddhista temetési menethez. A menet egy apácát kísért utolsó útjára, aki szombaton önmagát égette el. Da Nang: A Da Nang-i buddhisták újabb tiltakozási formája egyre inkább terjed: házi oltáraikat kiviszik az utcára, hogy az elhallgattatott városban igy tiltakozzanak a Thieu-Ky rezsim ellen. Washington;' Hivatalos közlés szerint a vietnami háború évente körülbelül 1 milliárd dollárral nör>eli az Egyesült Államok fizetési mérleghiányát. Hétfőn száz amerikai asz- szony néma csendben felsorakozott a Fehér Ház előtt — gyászruhában. Az asszonyok sorai fölött két nagy feliratos tábla magas- lőtt ezzel a szöveggel: „Gyászoljuk Vietnamban elesett katonáinkat.” az idejét múlt integrált katonai gépezet fenntartásánál! indokolása között. A másik jellemző vonása a három beszédnek az volt hogy átsütött rajtuk az aggodalom a Franciaország és a szocialista országok közötti politikai enyhülés miatt. Az ülés után a miniszterei! gépkocsin áthajtattak a gyalog alig öt percnyire léve kongresszusi palotába, ahol zárt ajtók mögött folytak a tanácskozások. Először Martir kanadai külügyminiszter tar- tott rövid bevezetőt. Hangoztatta, hogy a tizennégy orszáE egyetért annak szükségességé ben. hogy fenntartsák az integrált katonai szervezetet Továbbra is együtt kíván működni katonai téren Francia- országeal, de ennek az együttműködésnek a kereteit pontosan meg akarja határozni Vériül pedig leszögezte, hogy a NATO átszervezésének nem szabad veszélyeztetnie „a szövetség biztonságát”. Martin a kelet—nyugati kapcsolatokról szólva hangoztatta, hogy a feszültség enyhült és kívánatosnak és üdvözölendőnek minősítette a kölcsönös látogatásokat a keleti és nyugati országok között. Ezután Luns holland külügyminiszter, aki a tizenné- gyek hétfői tanácskozásain elnökölt, ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet már hétfőn este felolvasott a sajtó képviselői előtt a tlzenné- gyek döntéseiről, a szövetség katonai átszervezését illetően. Luns után Couve de Murville szólalt fel, közölte, hogy Franciaország a maga részéről nem gördít akadályokat a tizennégyek határozatainak megvalósítása elé — ahhoz ugyanis, hogy ezek a natáro- zatok a NATO-tanács hivatalos döntéseivé váljanak, természetesen a francia külügyminiszter igenjére is szükség volt. A francia külügyminiszter a Párizsban lévő NATO pQlitikai központ. a tanács jövőjéről szólva kijelentette: a párizsi kormány örülni fog, ha továbbra is otthont adhat a szervezetnek, ha pedig ez nem sikerül, akkor jó szerencsét kíván a tanácsnak, oár- hol is helyezik majd el. A francia külügyminiszter kissé gúnyos válasza azzal függ össze, hogy a tizennégyek hétfőn nem tudtak megegyezni abban, hogy végül is elvigyék-e Párizsból a NATO-tanácsot avagy sem, — elsősorban a kanadaiak vezette csoport ellenkezése miatt — és októberben újabb ülésen döntenek majd ebben a kérdésben. Rusk amerikai külügyminiszter felszólalásában — jó forrásból származó értesülések szerint — azt hangoztatta* hogy a két világháború története bebizonyította, hogy a vezérkarok kérdése politikai probléma, tehát politikai szinten kell döntést hozni ezekben a kérdésekben. Hasonló álláspontot foglalt el a vita során Schröder nyugatnémet és Harmel belga külügyminiszter is. Erősödnek az NDK és Magyarország kapcsolatai Fischer NDK külügyminiszter-helyettes nyilatkozata Berlin: „A Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai a legutóbbi esztendőkben tovább bővültek és erősödtek” — állapította meg a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő látogatásával kapcsolatban a „Neues Deutschland” keddi számában megjelent nyilatkozatában Oskar Fischer, az NDK külügyminiszterhelyettese. „Az NDK-t és a Magyar Népköztársaságot szilárd harci szövetség kapcsolja össze” — mondotta a miniszterhelyettes, majd hangsúlyozta, hogy ez a szövetség különösen a nyugatnémet imperializmus és militarizmus reA Bonin-sziget titka Rejtélyek Titidzima és Hadadzima körül Réges-régen elmúlt az az idő, amikor a hajók eltűnését a tengeren az emberek azzal magyarázták, hogy „lecsúszott a föld pereméről” vagy „tengeri szörny karmai közé került”. Amióta Magellán körülhajózta a földet, nem hittek többé az ilyen mesékben. Nemrég azonban a Csendes-óceán nyugati térségében különös eset történt egy japán korállhalászhajóval. A hajó nyomtalanul eltűnt. Mintha csak a tenger nyelte volna el. A jelentés a hajó és legénységének eltűnéséről meglehetősen szűkszavú volt. A hajóról adott utolsó közleményben az állt, hogy az egyik legeslegtitkosabb „amerikai támaszpont vizein tartózkodik”. A japán biztonsági szolgálat azt állította jelentésében, hogy a hajót a Bonin-szigetcsoporthoz tartozó Titidzima-szigeteknél valószínűleg az Egyesült Államok haditengerészeti flottája tartóztatta fel. A biztonsági szolgálat jelentésében nem nevezte meg a japán hajót. Legénységének sorsa mind a mai napig ismeretlen, bár senki sem beszél arról, hogy elpusztult. Pillanatnyilag egyetlen japánt vagy külföldit sem engednek a Pentagon külön engedélye nélkül a Bonin-szige- tekre. Nem engedik oda általában az Egyesült Államok polgárait sem. Különösen éberen őrzik Titidzima és Hadadzima szigetét, az őrizet azonban mégsem olyan szigorú, mint a közeli Volkano-szigetcsoport Iodzima-szigetén. Itt egyáltalán senkit sem engednek a parti vizekre. A titokzatosság oka, hogy Iodzimán óriási mennyiségű atombombát őriznek. Az atombombák a 7- amerikai flotta hajóinak és repülőgépeinek fegyverzetéhez tartoznak. Ez a flotta jelenleg véres háborút visel Vietnamban. Okinawával és Guammal — az Egyesült Államok két másik csendes-óceáni atomraktárával együtt —: Bonin szigete úgynevezett nukleáris háromszöget képez. Mindössze 500 mérföld választja el Tokiót a háromszög egyik csúcsától —, a Bonin-szigetcsoporttól. Ez a veszedelmes közelség érthetően aggasztja a japán népet. Minden titkolózás ellenére olyan hírek szivárogtak Tokióba, hogy feltehetően a Bonin-szigeteknél atommeghajtású amerikai tengeralattjárók állomásoznak. Ha hinni lehet a hivatalos amerikai forrásoknak, akkor a 7. flotta tengeralattjárói, amelyek gyakori látogatókká váltak Szaszebóban és Jo- koszukában, a két kikötőbe való befutás előtt nukleáris robbanó tölteteiket otthagyják valahol a japán szárazföld határai előtt. Esetleg Okinawán vagy Guam támaszponton. Persze az amerikaiaknak az a véleményük, hogy mindkét támaszpont túlságosan messze van Japántól és a búvárhajók túlságosan sokáig is maradnak fegyvertelenek. miközben megteszik az utat támaszpontjuk és a japán szigetek között. Japánt eddig csupán Nautilus osztályú búvárhajók, vagyis második vonalbeli tengeralattjárók keresték fel. s az amerikai parancsnokság egyelőre belenyugodott ebbe. Mostanában azonban egyre gyakrabban látni japán kikötőkben atommeghajtású búvárnaszádokat, amelyek az Egyesült Államok tenger alatti flottájának fő ütöerejét képezik. A tengeralattjárók új állomáshelyéül tehát Bonin szigetét akarják felhasználni, amely mindössze 500 mérföldre esik déli irányban Tokiótól. A nukleáris gyűrű egyre jobban a japán szigetek testére szorul. Ninos kizárva, hogy idővel az amerikaiak ezt az 500 mérföldet is túlságosan nagy távolságnak találják és a nukleáris robbanótöltettel ellátott Polárisukat közvetlenül Szaszebóba vagy Jokoszu- kába vezénylik. A korállhalászatra indult japán hajó és legénysége titokzatos eltűnése ismét eszébe juttatta a japánoknak a nukleáris háború veszélyét. A hirosi- mai és a nagaszaki tragédiát túlélt japánok nem akarnak belesodródni a Pentagon nukleáris kaiandorpolitiká- látai vanspolitikája ellen vívott közös harcban mutatkozik meg. Oskar Fischer ezután kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság magáévá tette és támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak az európai biztonságra irányuló javaslatait, továbbá szilárdan támogatja az NDK ENSZ-be- li felvételi kérelmét. „Számos további példa is azt bizonyítja, hogy Magyarország egyértelműen mellettünk foglal állást a német nemzetet illető alapvető kérdésekben" — mondotta a miniszterhelyettes. — „Ezt mutatja az a tény is, hogy a március 25-i bonni jegyzékről most választ adó magyar közlemény leleplezi a jegyzék képmutató jellegét”. Végül a miniszterhelyettes kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség közelgő NDK-beli látogatása újabb csúcspontot jelent majd a két testvérpárt és a két baráti ország kapcsolatainak kialakításában és jelentős mértékben hozzájárul majd a kommunista és munkásoártok egységének és egyöntetűségének szilárdításához. Ogo 3, Cape Kennedy: Hétfő este, helyi idő szerint 22.48 órakor, egy Atlas Agena rakéta segítségével a Cape Kennedy rakétakilövő állomásról föld körüli pályára bocsátották az Ogo 3. geofizikai obszervatóriumot. Az Ogo mesterséges holdcsalád legújabb tagján elhelyezett tudományos apparátus a Föld sugárzási övezeteinek ionizált részecskéit, a mágneses mező viharait, az atmoszféra felsőbb regeiben végbemenő lumihesz- kálást, és az atmoszféra felsőbb sűrűségének változásait tanulmányozza
