Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
JM«. JÜNITTS 8. napló 3 „Szocialista ku a mecseki szénbányáknál A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályán harmadik éve működik a „szocialista kutatóbrigád”, amelynek vezetője d r. Szirtes L«- jós kandidátus, az osztály vezetője; tagjai mérnökök, orvosok, technikusok, laboránsok, műszerészek és a munkájukat segítő fizikai dolgozók. A brigád félszáz tagja érdemelte már ki a zöldkoszorús jelvényt, tízen pedig okleveleseit. A brigád ez évben is értékes vállalásokon munkálkodik, amelyek a takarékosságot, a termelékenység növelését, az önköltség javítását, a nagyobb biztonságot segítik. Az új gazdasági mechanizmus megkívánja az önállóbb, szervezettebb, optimális gazdasági eredményeket szolgáló megoldások alkalmazását. A kutatás viszont csak bizonyos idő elteltével eredményes a gazdasági életben, kezdetben főleg a ráfordítási oldala jelentkezik. Ennek ellensúlyozására a szocialista brigád vállalta, hogy az év folyamán félmillió forint értékű rutinmunkát, vizsgálatokat végeznek a trösztön kívüli üzemeknek, s ebből fedezik a kutatási témákhoz szükséges műszerek költségeit. A brigádTizenkét és fél millió útkarbantartásra Tizenkét és fél millió forint értékben végez helyreállítási, karbantartási, felújítási járda- építési munkát idén a város területén a Köztisztasági Vállalat. A tervezettnél több munkát végeztek el az első negyedév során, s ezáltal jelenleg is megfelelő ütemben haladnak. Mindhárom kerületben végeznek felújítási, karbantartási és portalanítási munkákat. Vasas I-en a Somogy utcában folyókaburkolást végeztek, elkészült a Marx úti járda szegélyezése. Mihelyt a lakosság társadalmi munkában elkészíti a járda alapozását, azonnal megkezdik ennek aszfaltozását. Burkolást végeztek a Kocsis István utcában, s jelenleg is folyamatban van a szegélyezés és a kötőzuzalókos aszfaltozás. A Szeptember 6 téren aszfalt- burkolatot kaptak a gyalogjárdák, a második kerületben a Jókai utca alsó szakaszának, Malomban pedig az Akácfa utcai gyalogjárónak készítettek aszfaltburkolatot Felújították a málomi maka- dámutat, s lekövezték a nagy- árpádi buszvégállomást A harmadik kerületben aszfaltozási munkákat végeztek az újmecsekaljai buszvégállomásnál, a Megyeri úti piac területén, az Erreth Lajos, a Kassa és a Gyümölcs utcában, s most végzik a Kandó Kálmán utca aszfaltozását Az előző évekez képest rö- videbb idő alatt állítják helyre azokat a felásásokat, melyeket a szolgáltató vállalatok hagynak maguk után. Kisebb felvágások után két-há- rom napon belül elvégzik a helyreállítást, a nagyobbakat pedig a szerelő vállalat munkájának befejezését követően azonnal megkezdik. nZéka az adoavbaa Besencén, Szabó Kálmán triász portáján, szelíd, fiatal 'óka él. Tavaly tavasszal egy •ókalyuk felásásakor bukkanok az akkor még csak néhány letes kölyökre. Az erdész ha- uvitte, cuclisüvegből szoptat- 0 és „Rudi” — ezt a nevet tapta a róka — hozzászokott z emberekhez, új környeze- éhez. Egy alkalommal ugyan eltámadt benne a szabadulás iágya, megszökött, de csak a :áz kertjéig ment el és ott negbújt a bokrokban. Szabóié, akihez különösen ragaszkodik a róka, addig szólongat- a a nevén, míg előjött és hagyta magát megfogni. „Rudi” csendes, békés állat, de azért pórázon tartják, tekintettel a baromfiállományra. Egyszer ugyanis véletlenül összezárták a kottással és meg fojtotta, de nem ette meg — nyilvánvalóan nem az éhség hajtotta, hanem a ragadozó ösztön támadt fel benne. Egyébként ugyanazt eszi, mint az erdészék: levest, főzeléket, tésztát, húst, sőt ünnepnapokon tortát is kap. Vgy látszik, a róka és a holló meséje nem kitalálás, mert „Rudi”-nak is a sajt a legkedvesebb csemegéje. Gépszemle „kis" hibával A napokban lezajlott " ócsárdi gépszemle kapcsán hívjuk fel a figyelmet a borsó aratás és cséplés megkezdésének rohamosan közeledő időpontjára. A szemlebizottság éles szemű tagjai ugyanis, köztük a Vetőmag Vállalat dombóvári alközpontjának igazgatója, a megyei és járási tanács jelenlevő szakemberei, nyomban észrevették, hogy az e célra kijelölt gabonakombájnokra nem szerelték fel a gumiverőléceket, pedig a borsót vasverőléccel csépelni enyhén szólva szakmai dilettantizmust árul el. Erősebb kifejezéssel élve súlyos mulasztás, amiből igen nagy kára származhat a borsótermelő üzemeknek, de az export meghiúsulása, valamint a vetőmag belföldi alkalmatlansága miatt a népgazdaságnak is. Igaz, hogy Ócsárdon némi nyomozás után előkerülték a gumiverőlécek, illetve csak egy garnitúra került elő a négy átalakításra kijelölt kombájnhoz, a hat aprómag- cséplésre szánt kombájnhoz pedig mindössze 3 dörzsszö- vetet tudtak az ócsárdiak felmutatni. Ez utóbbi még nem tekinthető hibának, hiszen az aprómagfogás megkezdéséig még van idő e tartozékok beszerzésére. Más a helyzet a borsóval. S még itt sem az a legfőbb hiba, hogy a gumiverőlécek nem voltak felszerelve, bár a borsó talán a legelső növény, amit csépelni kell. A verőlécek egyébként 10—15 óra alatt felszerelhetők. A garnitúrák beszerzésével és a szemlén való bemutatásával azonban ezt a szándékot jelezni kellett volna a gépállomásnak. Amint azonban Ócsárdon elmondották, a környező tsz-ek nem kérik ezt az átalakítást. Kiderült, hogy a görcsönyi és szalán- tai tsz valóban aláírt egy lemondó nyilatkozatot annak ellenére, hogy végülis, mint elmondották, szeretnék ha ezt a munkát az előírás szerint végeznék el számukra. Az ellentmondás okát kibogozva egyaránt elmarasztaljuk a tsz-eket, de a gépállomást is. A tsz-t a határozatlanságért, mivel a vezető hagyta magát meggyőzni arról, hogy ez a munka plusz kiadást jelent a szövetkezetnek. A gépállomás illetékeseit pedig azért, mert figyelmen kívül hagyva szak- tanácsadó feladatukat, nem világosították fel a szövetkezetét arról, hogy az említett átalakítás költségét már a kombájnjavítás összegébe bekalkulálták. És megint csak a szövetkezetét azért, amiért nem tanulmányozták át alaposan a szerződéshez mellékelt szabványt, ami súlyos százaléklevonásokat helyez kilátásba az esetre, ha a borsó csírázóképessége a szemek megrepedése miatt alatta marad a követelménynek. A vetőmagborsó átvételi ára fajtánként 330 forinttól 650 forintig terjed mázsánként, abban az esetben, ha a tisztaság eléri a 99 százalékot s a csírázóképesség megfelelő. Ezt úgy állapítják meg, hogy átvételkor minden tételből mintát vesznek, s ezeken a mintákon Dombóváron csírázási próbát végeznek. Addig a tsz meg sem kapja a pénzét, amíg a borsó csírázóképessége nem tisztázódott. Ahány százalékkal alacsonyabb a csírázóképesség az előírtnál, annyiszor 4,74 forintot vonnak le mázsánként a 330 forintos borsónál. Ez a levonás a 650 forintos borsónál már százalékonként 9.50 forint. Súlyos veszteség éri tehát a szövetkezetét, ha borsótermését vasverőléccel csépelik el, nem is beszélve a sok törött szemről, amit legfeljebb csak takarmányként értékesíthetnek. | ehet, hogy öcsárdoft *■ egyedi esettel találkoztunk. A Villányban őrzött gumiverőléceket azonban ajánlatos lenne mielőbb szétosztani. Meglehet, hogy sok tsz nem ismeri fel ma még, hogy mindez a saját jól felfogott érdekében történik. Annyit azonban a szaktanácsadással is megbízott gépállomási szakvezetőktől joggal elvárhatunk, hogy a vasverőléc használatával bekövetkező károkról felvilágosítsák a? arra rászoruló tsz-vezetőket. Sajnos erre ma még jónéhányan rászorulnak. Ne várjuk meg, míg saját kárukon tanulják meg mindazt, amit néhány meggyőző szóval tudtukra adhatunk. — Rné — naplóban csoportonként és személyenként is feltüntették a vállalásokat. A porelhárítási csoport a dolgozók fokozottabb egészségvédelme érdekében fejleszti a fejtési injektálást, a munkahelyek portalanítás it. összegyűjtik az ötvenes években erős porterheltségnek kitett pécsbányai dolgozók adatait, kielemzik azokat. Segítik a vágatokban a porfelta- karító gépekkel végzett kísérleteket. A programban szerepel a vegyszeres tűzelhárítás, a műanyagos szénszilárdítási kísérletek. Az orvosi laboratórium terven felül megvizsgálja a különböző porálarcok védő- képességét. A gázlabor munkatársai vállalták a műszeres vizsgálati módszer bevezetését, továbbá az új tanévtől a pécsi Uttörőház kémiai szakkörét 100 óra társadalmi munkával segítik. Ezeken kívül szakmai ismereteik gyarapítása, kulturális programok, idegen nyelvek tanulása egészíti ki a mecseki bányász kutatóbrigád idei vállalásait Higanygőzlámpákat kap teljes egészében Pécsett a Mártírok útja. Még ebben a hónapban felállítják és bekötik a déli oldal 25 kandeláberét és amikor itt kigyulladt a villany, megkezdik az északi oldal szerelését is. — A képen: daruval emelik be a hajlított oszlopokat AZ ALBRECHT BRIQÁD A modern vonalú furcsa Milet szinte beleolvad a táj- a. Háta mögött a bolgárkerti inelházak sokasága, szemben sie. az út másik oldalán, szí- gs családi házak, kertek, ró- ;afák, távolabb gyümölcsösök, •ólok s mindezek mögött a egyek vonalai... Az udvaron lég koatikusnak tűnik a rendetlenség: téglarakások, betonidomok, gerendák, sóder és homok, a régi városra néző homlokzatra azonban már felkerültek a végleges színek: sárga, tengerkék, kakaóbarna, s nemsokára bontják az állványokat .;: Itt dolgozik az Albrecht-bri- gád, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kilencvennyolc szocialista brigádjának egyike. Eddig háromszor nyerték el a címet. A külső állványokon festők. bent a leendő tantermekben kőművesek, a folyosókon hidegburkolók dolgoznák. — Albrecht elvtárs? — Szabadságon van. — Helyettese? — Bauer, téged keresnek! Visszhangzanak az üres folyosók. aztán megjelenik egy svájcisapkás fej a beüvegezet- len ablakkeretben. — Itt vagyok. — Int, hogy várják, hátraszól a társainak, valami újítás lehet, aztán kilódul az ablakon. Valaki még utána kiált: ,a Feri is jókor ment szabadságra, most legalább mindent elmondunk”. Bauer János visszaint nekik, nevetnek, s aztán egyszercsak eltűnnek a fejek az ablakokból. — Igyekeznünk kell — mondja Bauer János —, azt Ígértük, június 9-re a külső vakolást is befejezzük ... A bolgárkerti nyolc tantermes iskola építése a múlt év áprilisában kezdődött. az Albrecht-brigád húzta fel a falakat, ők végezték a belső munkákat, s rájuk vár a külső vakolás és festés is. Az átadási határidő augusztus 25., itt már tanítani fognák az ősszel. — Legalább egy héttel korábban szeretnénk a tervezettnél befejezni. — mondja a brigádvezető helyettese. — Megyünk a folyosókon, mutatja, mi vár még rájuk. Jön egy fiatal kőműves, köszön, aztán nevetve mondja: „úr lettél öreg...” Bauer János mentegetőzve néz, én vagyok a rangidős, — mondja. — harminchat éves, a többiek mind fiatalabbak, Albrecht Feri is sőt olyan is van. aki még katona sem volt... Huszonnégyen vannak. Tizenhat kőműves, nvolc segédmunkás. A brigád története négy évre nyúlik vissza: a 63- as épülettel kezdődik, ott alakult a „mag”, hatan létrehoztak egy kis brigádot mely később egyesült a másikkal, aztán új tagokat vettek fel, s így vannak huszonnégyen, valamennyien fiatalok. — Minket mindenki azért irigyel, mert nagyon összeszokott gárda... — Senki se ment még el? — Egy elment katonának, — de vissza is jött. Ha hazaengedték szabadságra, akkor :s megkereste a brigádot. Minden történet minden °mlék. minden eredmény, melyet közösen értek el, valamelyik épülethez kapcsolódik. — Mikor a hétemeleteseknél voltunk, elhatároztuk, hogy nálunk nem lesz igazolatlan hiányzás — mondja Bauer János, — így is lett. aztán az óvodánál azt vállaltuk: leszorítjuk az anyagfelhasználást, most meg a balesetmegelőzést tűztük ki célul... — Mit tettek ennek érdekében? — Baleseti őröket jelöltünk ki. Tulajdonképpen nem nagy dolog, csak az érti a jelentőségét, aki már dolgozott építkezésen: vigyázunk a rendre... Nézze, minden össze van rakva, mindennek helye van nincsenek szétdőlt téglarakások, elhagyott gerendák, amibe megbotolhat az ember ... Holczhauser József, a művezető, a raktárt mutatja. — Gerendákból, drótokból csinálták ezt a kis épületet. Itt van a cement, csempe, mozaiklap. egyszóval, ami érték. Régebben bárki hozzáférhetett, most csak az. akire az anyagot bíztuk. Ez se nagy dolog, de ezreket jelent... Szakmai körökben „neve” van az Albrecht-brigádnak; az építésvezetőségen azt mond ják: „ütőképesek”, a szakszervezetben: „szívük van”, a tervező aki a napokban meglátogatta az épületet, a pontosságot és a fegyelmet dicsérte. — Vitatkozni szoktak-e? Bauer János csak legyint: I de mennyitj — A múltkoriban, amikor az '■'•••letházaknál dolgoztunk, tudja, azoknál a nagy házak közé szorított kis lapos épületeknél, napokig martuk egymást, mint ha közünk lenne hozzá, szépek-e, illenek-e az utca már meglévő arculatához? Persze, nem tudtuk meggyőzni egymást. — Vannak aztán komolyabb ügyek is. Most azt hallottuk, négyén fillért el akarnak venni a segédmunkásoktól. Hivatalosan még nem iött semmi, könnyen lehet, nem is igaz. de azért nyugta’nnok az emberek, beszélünk róla. Egyébként kár. hogy nincs itt a brigádvezető ... — Miért? — ö jobban tudná mi ’s a helyzet. Ez a brigád m;"dent annak köszönhet, hogy ’'merjük. megértjük egymást. Tőlünk még egy segédmunkás sem ment el. pedig azt mondják. a culágertöl kérdezd, milyen a kőműves ... Két fiatal, malteros ruhás gyerek megy át az udvaron. Bauer János megáll a beszéddel, megvárja míg megrakodnak anyaggal, figyeli, szabályosan csinálják-e, s aztán azt mondja: — Ráiuk is tekintettel kell lennü-k. Másodéves tanulók. Egvütf z,„;t„ttük ,7p1ük ezt az iskolát. Jó szemük van. hát nem mindegy, mit látnak... Békés Sándat
