Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Világ proletárjai« egyesüljetek l Dunántúlt naplö Az MSZMP Bqrongq meglel Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXni. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Ara 80 FILLÉR 1966. JÜNIUS 36-, VASÄRNAP Törvényerőre emelkedett a 3. ötéves terv Fehér Lajos elvtárs beszéde Szombaton délelőtt 10 órakor Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökinek elnökletével folytatta az ország- gyűlés a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Népgazdaságunk fejlesztésé­nek központi kérdése az ipar fejlesztése. Ez így helyes, sőt törvényszerű, hiszen iparosí­tási politikánk eredménye­ként gazdasági életünk fő bá­zisa ma már az ipar. Minél nagyobb eredményéket érünk el az adottságainkkal reálisan számoló iparfejlesztésben, an­nál megalapozottabban és gyorsabban juthatunk előre egész szocialista építésünkben. A harmadik ötéves tervbe*» a beruházások 16—18 szá­zalékát — mintegy 44—45 milliárd forintot — a me­zőgazdaság fejlesztésére for­dítjuk. Ez a második öt­éves tervhez képest a kő­vetkező öt évben körülbe­lül 10 százalékkal több be­fektetést jeleni Hatalmas összeg ez, s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használ­nunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a leglényegesebb feladatok megoldására kon­centráljuk. Az olyan gyakor­lat, hogy mindenüvé jutta­tunk egy keveset igen ala­csony hatásfokú lenne. Lát­nunk kell, hogy mindent egy­szerre megoldani nem tu­dunk. A régi, elavult terme­lési eszközök kicserélése, az új, korszerű gépek és nagy­üzemi épületek megteremté­se, a szocialista nagyüzemi rendszer teljes kiépítése hosz- szabb időt igényel. Akkor cse­lekszünk helyesen, ha fő fi­gyelmünket azoknak a fel­adatoknak a megoldására for­dítjuk, amelyek a népgazda­ság, a lakosság, az export szempontjából a legfontosab­bak, Anyagi esssköxeinket a leglényegesebb feladatokra koncentráljuk Melyek ezek? t Az ország ellátásában ■ továbbra is egyik leg­fontosabb tennivaló a ke­nyérgabona-szükséglet fedezé­se hazai termésből. Második ötéves tervünk utolsó két esztendejében már nem kel­lett kenyérgabonát importál­nunk, sőt az 1965. évi ter­mésből még jó egy hónapra elegendő késhetünk is ma­radt. Ezt elsősorban a bőveb­ben termő, intenzív búzafaj­ták *— s a termelésükhöz szükséges technika — széles­körű elterjesztésével értük el, továbbá azzal, hogy a mű­trágya jelentős részét is — mintegy 40 százalékát — er­re a termelési célra koncent­ráltuk. r% Az állattenyésztés fej­"• lesztése és az állati ter­mékek termelésének fokozása érdekében a harmadik ötéves tervben is nagy gondot for­dítunk a takarmánytermesz­tésre. Megfelelő mennyiségű, jó minőségű és olcsó takar­mányok nélkül ugyanis el­képzelhetetlen lenne, hogy az állattenyésztés színvonalát jelentősen fejlesszük és ter­melési költségeit csökkentsük. A szemes- és szálastakarmá­nyok termelésének növekedé­sét a terv úgy irányozza elő, hogy az állattenyésztés egyre szilárdabb hazai takarmány­bázisra támaszkodhassék. 3 3 3 Az állattenyésztés ter- • melési értékének növe­lését elsősorban a takar­mányértékesítés további ja­vításával. az anyaállatok jobb kihasználásával, a faj­lagos hozamok növelésével és az állategészségügyi szabá­lyofc betartásával érhetjük el. Az egyes állattenyésztési ága­zatok közül legnagyobb mér­tékben a szarvasmarha-te­nyésztést kívánjuk fejleszte- teni. Ezt az indokolja, hogy a vágómarha a legbiztosabb tőkés exportcikkünk és a hazai húsellátásban is elég íontos szerepe van. A A második ötéves terv­**■ ben jelentősen előreha­ladtunk a kertészeti kultúrák fejlesztésében: 81 ezer ka- tasztrális hold szőlő és 101 ezer katasztrális hold gyü­mölcs telepítésével leraktuk a nagyüzemi árutermelés alapjait. Erőforrásainkból azonban lényegében csak az alapozó beruházásokra, a te­lepítésekre futotta. A terme­lés és felvásárlás növekedé­sével a technikai felszerelt­ség, a járulékos beruházások kiépítése;, nem tudott lépést tartani. A rendelkezésre álló korlátozott anyagi kereten be­lül mégis eljutottunk odáig, hogy a palántaigényes zöld­ségfélék korszerű palántane- velővel való ellátottsága 26— 27 százalékos, a mezőgazda- sági üzemek válogató, csoma­goló és átmeneti tároló kapa­citással való ellátottsága pe­dig mintegy 15 százalékos. A zöldség-, gyümölcsterme­lés és -felvásárlás terv sze­rinti növelése a harmadik öt­éves tervben a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A baráti országokkal eddig megkötött hosszúlejáratú ál­lamközi egyezmények igen kedvező feltételeket biztosíta­nak a kertészeti kultúrák fej­lesztéséhez. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk majdnem háromszorosára növekedhet, de 1970-ig a többi szocialista országba is 30—40 százalék­kal több kertészeti terméket szállíthatunk, mint eddig. Éppen ezért a kormány nagy figyelmet szentel a ker­tészeti kultúrák megfelelő fejlesztésének. A zöldség— gyümölcs-program sikeres megvalósítására a terv a me­zőgazdaság területén kereken De Gaulle Leningrádba érkezeti A francia elnök a bajkonuri űrrepülőtéren De Gaulle francia köztársa­sági elnök szombat reggel el­utazott a szibériai Novoszi- birszkből, amely országjáró kőrútjának első állomása volt. A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magasrangú francia vendég­től. Nyolcmilliárd forint a felvásárlás, tárolás és feldolgosás fejlesztésére Az elmúlt években, főleg 1963-ban képviselőtársaim kö­zül sokan itt az országgyűlé­sen jogos türelmetlenséggel tették szóvá: a legsúlyosabb dolognak tartják, hogy a meg­termelt értékek egy része a felvásárlás technikai felsze­reltségének hiányában vagy szervezetlenség miatt, rész­ben pedig a feldolgozói ka­pacitás elégtelensége követ­keztében elpusztult, tönkre­ment. Nem azt mondom, hogy az erre szánt 7—8 milliárd fo­rint befektetés — bármi­lyen hatalmas összeg is ez «— a jövőben e téren min­den gondunkat maradékta­lanul megoldja. De azt bát­ran lehet mondani, hogy hasonló gondjaink nagyot fognak enyhülni, s jelentő­sen előre tudunk lépni mind a termelés, mind a felvásárlás és feldolgozás területén. Hogy csak az előbb említett példáknál maradjak: a Qa- lántaigényes zöldségfélék kor­szerű palántanevelővel való ellátottsága — amit tegnap két képviselőtársam is szor­galmazott felszólalásában — a tervidőszak végére éléri majd a 37—38 százalékot. Az eddig telepített és ezután lé­tesítendő gyümölcsösökben a vízellátással, növényvédelem­mel, kerítéssel, útépítéssel kapcsolatos járulékos beru­házások százszázalékos ellá­tottságot biztosítanak 1970-re. Az állami gazdaságok a téli alma, télikörte-termelésük 80 százalékát, a termelőszövet­kezetek pedig mintegy 50 szá­zalékát tudják saját maguk válogatni, csomagolni, átme­netileg tárolni. Kertészeti célkitűzéseink megvalósítása érdekében igen fontos az értékesítés bizton­ságának a fokozása is. Ezért a megfelelő üzemi, anyagi ér­dekeltség biztosítása mellett egyre erőteljesebben javítanunk kell a felvásárlás és forgal­mazás műszaki feltételeit, mindenekelőtt az átvevő raktárhálózat létesítésével, technológiai hűtőterek léte­sítésével, A terv e célokra a SZÖVOSZ területén 1,3 milliárd forint befektetést irányoz elő. Korszerű, belterjes, mind több és több árut termelő mezőgazdaság megteremtése el sem képzelhető korszerű, fejlett élelmiszeripar nélkül. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedden és szerdán békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarék- pénztár június 28-án és 29-én tartja a II. a III. és a IV. békekölcsön sorsolását. A húzásokat mindkét napon Budapesten, az OTP Nádor utcai kulturális termében bo­nyolítják le. Kedden délután 13 órai kezdettel a II. békekölcsönt sorsolják, 112 000 kötvényre 31,6 millió forintot. Szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás. Először a III. béke­kölcsön 442 000 kötvényére 64,2 millió forintot, majd a IV. békekölcsön 270 500 köt­vényére 39.4 millió forintot sorsolnak kij De Gaulle elnöktől búcsúzó Alakszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte De Gaulle-t, adja át a szibériaiak Jegszivélye- sebb üdvözletét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében hangoztatta: „nagyon örülök — folytatta —. hogy Nyikolaj Podgomij, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének társasá­gában ismerkedtem meg Szi­bériával. El szeretném mon­dani önöknek, hogy Francia- országban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátság­nak a megerősítésében, amely­nek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép kö­zött” — mondotta. Mint a TASZSZ jelenti, a Novoszábirszkből Leningrád felé tartó De Gaulle francia köztársasági elnök útközben meglátogatta a bajkonuri űr- repölőteret. De Gaulle francia köztársa­sági elnök és a kíséretében le­vő személyiségek szombaton este Leningrádba érkeztek. Velük együtt érkezett Koszigin szovjet kormányfő is, aki Le- ningrádban született és évekig ott élt, sőt 1938-ban a város polgármestere lett. Lvovi vendégeink első napja Fogadás a Városi Tanácson - Látogatás a Tervező Vállalatnál Kirándulás a megyében Szombaton reggel fél kilenc­kor vette kezdetét a Lvovi Területi Pártbizottság küldött­ségének tiszteletére adott fo­gadás a Városi Tanács elnök­ségén. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága részéről Novics János titkár és Szentirá­nyi József osztályvezető fo­gadta a vendégeket, a városi pártbizottság képviseletében Ambrus Jenő, a városi párt­bizottság első titkára és Körösi Lajos, az ipari osztály vezető­je. Pécs megyei jogú város Tanácsa részéről jelen voltak Horváth Lajos, a Városi Ta­nács elnöke, dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyet­tese és Márki László, a Váro­si Tanács építési és közlekedé­si osztályának vezetője. Dr. Németh Lajos rövid be­vezetőjében a város történel­mi múltját vázolta, majd a második ötéves terv során él­ért eredmények előre bocsátá­sa után a következő tervidő­szakban előttünk álló feladato­kat, a város fejlődésének út­ját jelölte meg. Vendégeink — Hja Tar- navszkij, a megyei népi el­lenőrzés elnöke, a lvov megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja, Apollon Jágodzinszkij, a lvovi városi tanács elnöke, Andrej Sujár a megye főépí­tésze, Mihail Moszkalenko, a Lvov megyei Építészeti Tröszt igazgatója és Anna Burán építőmester — beosztásuknak érdeklődési körüknek megfelelő kérdéseket tettek fel, túlnyo­mórészt az ipari létesítmé­nyekkel, mezőgazdasági épít­kezésekkel, a városrendezéssel és kommunális gazdálkodás­sal kapcsolatban. A város ilyen jellegű problé­máinak általánosságokban mozgó, de szinte teljes kime­rítése után a vendégek és kí­sérőik átsétáltak a Tervező Vállalathoz, ahol Bálint János igazgató — aki oroszul üdvö­zölte a küldöttséget — szak­mailag részletesebb tájékozta­tást adott a regionális terve­zés. a rekonstrukciós beruhá­zások, városrendezés, magas— és mélyépítés helyzetéről. Ezt követően a vendé­gek megtekintették Köves Emil építészcsoportját, a geo­déziai. és városrendezési rész­leg munkáját. Ebéd után, megfelelően alkalmazkodva a kedvezőtlen időjáráshoz, kirán­dulást tettek a megyében. 3,3 milliárd forint beruhá­zást irányoz elő, a felvásár­lás és feldolgozás területén pedig mintegy 4,2 milliárdot. A kertészeti cikkeket ter­melő üzemek gazdaságos mű­ködéséhez szükséges járulé­kos létesítmények, berendezé­sek megvalósítása és a fel­dolgozói kapacitás bővítése jórészt a harmadik ötéves terv feladata. A kertészet fejlesztéséhez rendelkezésre j álló erőforrásokat ezért főleg az elmaradt járulékos és kap­csolódó beruházásokra fordít­juk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom