Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio •• Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII ÉVFOLYAM, 148, SZÄM ÄRA SO FILLÉR 196«. JÜNIUS 24.. PÉNTEK ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az ©téves tervről szóló törvényjavaslat az országgyűlés napirendjén A terv főbb előirányzatai: Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves . tervéről szóló törvényjavaslatot, melyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az ország- gyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy az ipari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját —, amely az 1965. novemberi ülésszakon hangzott ed a bauxitbányászat ügyében — továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az országgyűlés elé. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysoroztát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. Interpelláció, Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjvaslatot. Dr. Ajtai Miklós beszéde után az országgyűlés elnöke szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alednökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Friss István, a Terv- és Költségvetési Bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Arra kérte az ország- gyűlést, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjvaslatot — a bizottságok által javasolt módosításokkal fogadja el. Ezután az elnökló Pólyák János ismertette, hogy 32 képviselő jelentkezett felszólalásra a törvényjavaslat vitájában. Ebédszünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós nyitotta meg az ülést. Elsőnek dr. Bodogán János képviselő emelkedett szólásra. A szónok a tervjavaslat kapcsán az Inotai Erőmű bővítését javasolta. Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt a következő felszó- 1 laló, Egyetértésének adott han- I i got a harmadak ötéves tervjavaslattal, a benne foglalt célkitűzésekkel. Sárost György Bács megyei képviselő, Somoskőt Lajos Nógrád megyed képviselő, Maczkó Gábor Szabolcs megyei képviselő szólalt fel ezután. Szünet után folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter felszólalása következett ezután, majd Horváth Ede Győr-Sopron megyei képviselő, Lehel Ferenc Vas megyei képviselő, Szabó Gusztáv Pest megyei képviselő kóláit fel; Az országgyűlés pénteken 10 órakor a tervtörvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Évente négy százalékkal nő a nemzeti jövedelem Öt év alatt 250 milliárd forintot ruházunk be A beruházási összeg felével az ipart fejlesztjük Ezer mW áj kapacitás a villamosenergia-iparban Megkétszereződik a vegyipar fejlődési üteme • s 1970-ben hétezer autóbuszt gyártunk A mezőgazdasági termelés 15 százalékkal nő Negyvenezer új traktor, hétezer új kombájn Négyszáz kilométer vasútvonalat villamosítunk A reáljövedelem 14-lé százalékkal nő Háromszázezer új lakás épü Minden második családnak televíziója, minden harmadik családnak hűtőszekrénye les; A kormány ötéves tervjavaslata Dr. Ajtai Miklós beszéde A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az országgyűlés elé terejszti az 1966—70 évekre vonatkozó 3. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú időre alapul szogláló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladatait. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. május 25—27-i ülésén megvitatta és jóváhagyta — mondotta Ajtai Miklós — Ezután ismertette a második ötéves terv főbb eredményeit, majd így folytatta: Az eljöttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerőtartalékait — a mezőgazdasági munka szervezése egy ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő egy részének átirányítását más termelő ágazatokba —, addig ma már ilyen lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezünk. A nemzeti jövedelem alakulása Ezért abból indultunk ki, hogy a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a megőgaadasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. Az ipari termelés lehetséges emelkedését sok mennyiségi és hatékonysági tényező befolyásolja. A mennyiségi tényezők közül kiemelem az ipar energiahordozókkal és nyersanyagokkal való ellátottságát. Ennek megtervezését ás- ványvagyonunk és bányászati lehetőségeink korábbinál pontosabb ismeretére, valamint a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megkötött hosszúlejáratú importszállításokra alapozhattuk, ami nagyban hozzájárult az iparfejlesztés reális ütemének kialakításához. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek él. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alapfeltétele, hogy a verseny- képes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a 3. ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása. (folytatás a 2. oldalon^
