Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1966. JÜNTÜS 19. napló 3 Milyen lesz az egyetem új központi épülete? Ezer férőhelyes reprezentatív aula Müanya^tető 250000 kötetes könyvtár Laboratóriumok százai Zrínyi-ünnepségek, Szigetvár Odaítélték a pályásat díjait Irodalom: Hunvadv József, kép/ííművégzet: Zá«on G uia. zene: Bárdos Lajos A Baranya megyei, a Pécs város Tanácsa és a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa az elmúlt év június 20-én irodalmi, képzőművészeti és zenei pályázatot hirdetett a szigetvári vár védelme 400. évfordulójára. A Zrínyi-pályázat országosan is nagy érdeklődést váltott ki. A megadott határidőre összesen 312 pályamű érkezett, ebből 71 irodalmi, 210 képzőművészeti és 31 enei. i A műveket mindhárom mű- Í fajban háromtagú zsűri bírálMiközben a 400 ágyas klinikai tömb átadására készülnek. előrehaladták a volt „Dózsa-épület” bontásával is. Az épületkolosszus hatalmas rizalitja már csaknem teljesen eltűnt. Leszedték a tetőzetet, a régi ablakok vakon, a falak pedig csonkán, kopá- ran meredeznek az ég felé. A bontás kifizetődő A bontást mindenki látja, azt viszont, ami a helyébe kerül, csak a tervezők, építők tudják maguk élé képzelni, így nem csodálható, hogy az utóbbi időben sokan felteszik a kérdést: „Miért végeznek ekkora pusztítást a régi épületen? Ha így haladunk, mi marad meg a régi objektumból? Kifizetődő-e egyáltalán az a nagy bontás? .:.” A Pécsi Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatóságán egy szakemberekből álló bizottság sokat számolgatott annak felderítésére, hogy mi a kifizetődőbb: a régi Dózsa-épületet átalakítani, vagy pedig egy vadonatúj egyetemi központot felépíteni?, Ha az első alternatívát választják, komoly szerkezeti átalakításokra lesz szükség. A régi katonai épület ugyanis eredeti formájában nem használható. A hatalmas hálótermekkel, körletekkel, kihasználhatatlan folyosókkal az egyetem nem tud mit kezdeni. Ag aránylag kicsi ablakok miatt az öt-hat szobamélységű helyiségek sötétek, nem alkalmasak arra, hogy laboratóriumokat telepítsenek beléjük. Elsősorban ilyen okok miatt kellett az épületből 20 ezer légköbmétert — közöttük a nyolc méter traktusmélységű j-izalitot — lebontani. Mivel az egész épület 76 ezer lég- köbméteres, a 20 ezer komoly szám. Ennek ellenére is. a régi épület átalakítása még mindig kifizetődőbb, mintha egy teljesen újat alkottunk volna. Pirooránit burkolat A volt Dózsa-épület mellett még két kisebb épület is található. Az egyikben jelenleg általános iskola, a másikban pedig orvosi rendelő van. összesen tehát három épületben helyezkedik el majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem központja. Itt kap helyet a rektori hivatal, 14 kutató- intézet (közöttük az újonnan megalakult biokémiai, illetve a jövőben megalakítandó két újabb elméleti intézet), a kari könyvtár, a 14 intézet állatháza és még sok más. Ennyi minden elhelyezésére még a három épület is kevés, ezért a Dózsa 76 ezer légköbméteres épületét 145 ezer légköbméterre nagyob- bítják. A két melléképülettel együtt az egyetem központja 169 ezer légköbmétert foglal magába, összehasonlításul hasznos tudni, hogy az 120o helyiséget magába záró 400 ágyas klinikai tömb „csak” 135 ezer légköbméteres. A 4—5 emelet magas központi épület hatalmas téglatesthez fog hasonlítani, közepén bemélyedéssel. Az épület középpontjába kerülő aula ugyanis — melyet úgy fognak körül az épületszámyak, mint képkeret a képet — csak egyemeletes lesz, s műanyag tetővilágítást kap. Az épület faláról eltüntetik a régi, eklektikus ornamentikát és pirogránittal burkolják be a hatalmas falfelületeket. Ezzel elkerülhetővé válnak az örökös külső tatarozások. Állatváros a legfelső emeleten Az építkezés egészét, a belső elrendezést a mértéktartás jellemzi. Csupán két helyiség készül el fényűzőnek mondható kivitelben; a rektori hivatal tanácsterme, illetve az ezerszemélyes aula. Az aula mintegy 40 méter hosszú, 20 méter széles lesz, 9 méteres belmagassággal, illetve teljesen körbefutó galériával, márványpadló, fával vagy műanyaggal burkolt falak és műanyag tetővilágítás. A műanyag tetőzet nem egyetlen átlátszó kupolából, hanem féldióhéj alakú részek sokaságából fog állni. A 14 intézet elhelyezése megfelel a legkorszerűbb követelményeknek, összesen 4, részben föld alá süllyesztett, lépcsőzetes tantermet építenek a 14 intézet számára. Több mint háromszáz laboratóriumot kapnak együttesen. Az ide költöző kari könyvtárat a legkorszerűbb technikai berendezésekkel szerelik fel. Negyedmillió kötet könyv számára készítenek helyet. Kétszáz férőhelyes étterem, hatalmas büfé, illetve társalgó épül a kutatók kényelmére. Az alagsorban meghagyják, illetve korszerűsítik a 25 méter hosszú uszodát. Újszerű a kísérleti állatok elhelyezése. A 14 intézet és a 400 ágyas klinikai tömb kísérleti állatait a legfelső emeleten helyezik el. Külön folyosók szolgálnak majd a takarmány- és alomellátás, illetve trágya és szennyezett anyagok eltávolítására. Központilag fertőtlenítik a ketreceket, égetik el a trágyát. Állandó, mesterséges megvilágítással s kitűnő szellőztetéssel gondoskodnak az állatok megfelelő életfeltételeiről. Sok-sok ezer egér, kutya, majom stb. fog élni ebben az „állatváros”-ban. 1968 végén A tervek szerint 1968 végére kell elkészülnie az egyetem központi épületének, — vagyis az elméleti tömbnek. A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói egyelőre tartják a határidőket. Bár pillanatnyilag a volt Dózsa-épület úgy fest, mintha ágyúgolyók „borotválták” volna le a tetőzetét, az előre- pillantás, a jövő szűkszavú leírása talán mindenkit meggyőzött arról: a rombolás, a bontás nem céltalan, hanem pontosan meghatározott része egy alkotó tervnek; Magyar László mm A pécsi általános és középiskolákban is tegnap tartották meg az 1965—66-os tanév záróünnepélyét. A Bánki Donát úti iskola kisdiákjai a bizonyítványokat várják. ta el. A pályázatinrdető szervek képviselőiből alakult bizottság — figyelembe véve a zsűri javaslatait — nemrég döntött a pályadíjak odaítéléséről. A bizottság az irodalmi müvek értékelésekor úgy határozott, hogy az első díjat nem adja ki- Második díjban részesítette Hunyady József írót A kék hegyek kapitánya című regényéért és 5000 forinttal jutalmazta. Harmadik díjat kapott Csukás Zoltán költő Tisztítótűz című hőskölteményéért. Galambost László költő A kőliliom vára című elbeszélő költeményéért és Ordas Iván író Az utolsó nap c. elbeszéléséért. A pályadíjak összege 3—3000 forint. A képzőművészeti pályázat első díját Zágon Gyula szigetvári festőművésznek ítélte oda a Szigeti veszedelem című monotypiáiért, és egyúttal 8000 forinttal jutalmazta. A második díjat Soltra Elemér pécsi festőművész kapta a . Szigeti veszedelem című illusztrációiért, valamint 5000 forint pályadíjat. A bizottság két harmadik díjat adott ki, az egyiket Móré Mihály debreceni, a másikat Schwierkie- wicz Róbert pécsi művész linómetszete nyerte el a 3—3 ezer forintos pályadíjjal együtt. Würtz Adám budapesti grafikusművész illusztrációiért 5000 forintos különdíjban részesült. Bárdos Lajos zeneszerző Ünnepi zászlók című vegyeskari művéért első díjat kapott és 8000 forintos pályadíjat. A második díjat megosztva adták ki Szőnyi Erzsébet és Kari József munkájáért 3000 illetve 2000 forintos jutalommal. A harmadik díjat ugyancsak megosztva kapta Halmos László győri, Nagy Ferenc és Tillai Aurél pécsi zeneszerzők, valamint egyenként 1000—1000 forintos pályadíjat. A díjakat 1966. szeptember 12-én déli 12 órákor adják át Szigetváron a jubileumi Zrínyi emlékünnep keretében. Játék és vidámság Ötös találat a lottón A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása szerint a 24. lottó játékhéten 'öt találatot egy fogadó ért el, akinek nyereménye a nyereményilleték levonása után 1 885 456 forint. Négy találatot 226 fogadó ért el, nyereményük a nyereményilleték levonása után 8343 forint. Három találatot 12 060 fogadó ért el, nyereményük a nyerem ényilleték levonása után egyenként 156 forint. Két találatot 229 806 fogadó ért el, nyereményük egyenként 10 forint. Van-e fogalmunk, hogyan élnek a nevelőotthonainkban és általános iskolai diákotthonainkban a gyermekek? A játék és vidámság vajon csak azok privilégiuma. akiknek édesanyjuk, édesapjuk, családi otthonuk van? Felejthetetlen gyermeknap volt tegnap Bakócán a Szamuely Tiborról elnevezett nevelőotthonban. A bakócai, bükkösdi és csertői nevelő- otthonok, a sásdi és ma- gyarbólyi általános iskolai diákotthonok ifjú polgárai —■ ahogyan dr. Pílaszano- vich Istvánná, a Megyei Nőtanács elnöke mondotta rövid ünnepi beszédében: — egész évi munkájuknak legszebb termékeit mutatták be. A nevelők és gyermekeik ezen a napon olyasmit produkáltak, ami mindenképpen ragyogó tükörképe a gyermekvédő intézetekben folyó alkotómunkának. A csapatok zászlófelvonásra délelőtt 9 órakor sorakoztak fel a kastély bástyája előtti téren. Szamuely Tibomé, a gyermekek kedves Jolán nénije sajnos nem tudott eljönni, mert beteg. ..Sok sikert és boldogságot kívánok mindannyiótoknak, gondolatban veletek vagyok ...” — táviratozta Az ünnepi megnyitó után a gyönyörűen rendbetett QYERMEKNAP BAKÓCÁN Szamuely Tibomé táviratban üdvözölte a gyermekeket Kultúrműsor, sportpályaavatás park kis színpadán, amelyet a gyerekek társadalmi munkában építettek a baranyai gyermeknap tiszteletére —, kezdetét vette a kultúrműsor. Ekkor érkezett Palkó Sándor elvtárs, a Megyei Tanács vb-elnöke, aki, mint a későbbi, fehér asztal melletti beszélgetések során kiderült, nemcsak szívén viseli a gyermekek ügyét, de részleteiben is ismeri a megye gyermekvédelmi helyzetét és problémáit. A félbevágott, amfiteátrumszerű nézőtéren népes vendégsereg, köztük a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője és munkatársai és több mint négyszáz pajtás foglalt helyet. Két órán keresztül gyorsan peregtek a műsorszámok. Hogy kik aratták a legnagyobb sikert: A műsor során minden szám után hosszasan összecsattantak a tenyerek. Egyformán tetszett a bükkösdiek ének- és zenekara, a há- romugrós sárközi leánytánc, a két csertői pöttöm legényke bájos jelenete, A tücsök és a hangya vagy a felnőtteket is szívből mosolyra fakasztó A kiskakas rézgarasa, a magyarbólyiak karcagi tánca, a sásdi fiúk virtuóz botgyakorlata. S mégis a krónikás bőbeszédűbb lesz, a bakócaia- kat csupa felsőfokú jelzők illetik. Szilágyi János igazgatóval az élükön derekasan kitettek magukért. Énekkaruk, tánccsoportjuk, kamarakórusuk, fúvós- és gitárzenekaruk (lám, már itt is) számaikat olyan csiszol- tan adták elő, hogy minduntalan vastaps csattant, nem is beszélve a tánczenekarral kísért tornászcsapat mozgásgyakorlatairól. felnőtteknek való élvezet volt. De nemcsak ezek dicsérik a bakócaiakat. Kovács Nándor igazgatóhelyettes végigvezetett a nevelőotthonban. A több mint tízholdas parkban a bakócai gyermekek szabad idejükben, társadalmi munkával szinte maguk építettek fel egy sor komoly létesítményt, a már említett színpadot, aztán úszómedencét, vidámparkot, sportpályát, ők végezték a parkosítást, a kastélyban kívül-belül egy csomó munkát, a festést, a falak beburkolását, a politechnikai szakkör, a nevelőotthon és környékének kicsinyített mását. — pénzben ki sem lehetne ezt fejezni. Fél éve szinte versenyszerűen dolgoztak. A gyermeknap műsora délben nem ért véget, a közös ebéd után, 3-tól 5-ig tánc, majd sportpályaavatás volt, amelyen az Egyesített Tiszti Iskola tomacsapata működött közre. Felmentem a gyönyörű hálótermekbe. A padlófényesítés- től kezdve mindent a gyermekek csinálnak, maguk. A társalgókban televízió, mindenütt katonás rend és tisztaság. Jó lehet itt gyereknek lenni. A bakócaiaknak ma van az évzáró ünnepélyük. Eredményes munkát végeztek ebben a tanévben is. Ugyanezt mondhatjuk a többi nevelőotthonra, diákotthonra is. Miklósvári Zoltán
