Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
4 napi* im. JÜNTÜS l«t Az első táborozok Megérkeztek az első táborozők Magyareg- regy mellé, Márévá- ra tölgyébe. A kün- hegyesl és a törökszentmiklósi gimnazisták „előőrsei” tegnap délelőtt futottak be a tábor felszerelésével és a sátrakkal. Távvezérlés a DÉDASZ-nál Nyolc állomást ellenőriznek egyszerre, egy időben a Légszeszgyár utcából Pécsett a Technika Házában háromnapos ankét zajlott le mintegy százötven műszaki szakember részvételével, hogy megvitassák a telemechanikai rendszerek alkalmazási lehetőségeit. Az ankéton pécsi tapasztalatokról tartott előadást Steindl Ernő, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési osztályának mérnöke. Ebből az alkalomból kértük tőle az alábbi nyilatkozatot. 0 Mi a lényege a telemechanikai rendszerek alkalmazásának? A tsx-ch épü let vágyóna 898 millió forint Három hónap alatt 8508 épületet vizsgáltak meg Az évi amortizációs hányad 17,5 millió forint A termeJőszővetikezeteK fennállása óta első ízben került sor a közös gazdaságok gép- és épületvagyonának átfogó és mindenre kiterjedő újraértékelésére. As építetek újraértékelését március elején kezdték meg és május végén fejezték be. Staétz etrébernek: három havi munkájába került, mire a termelőszövetkezeteik tulajdonában tevő 8508 épületet újraértékelték. Megmaradnak a kedvezmények A tsz-épületek könyvben jóváírt értéke — 636 millió forint — megíközelítőleg sem tükrözte a valóságot, s lényegében ez tette szükségessé az átértékelést. Az újraértékelő bizottságok munkáját dr. Major Ferenc megyei főkönyvelő irányította. Az épületeket úgy kellett elszámolni, mintha a 3004/8-as kormányhatározat érvénybelépése óta épültek volna. Az átértékelésnél tehát feltételezték, hogy az állam továbbra is fenn kívánja tartani az épületberuházások jelenlegi rendszerét, az érvényben levő állami kedvezményeket, ami igen komoly összeg, csak Baranyában 337 mlilió forint. —• Ezt az összeget levonták az épületek új bruttó értékéből, a 898 millió forintból. Az épületamortizáció alapját csak az állami támogatással csökkentett összeg — az 560 millió forint képezi. Az épületek újraértékelése során 262 millióval nőtt a könyvekben eddig szereplő összeg. Kiderült, hogy a tsz-ek épületvagyona nem 636 millió, hanem 898 millió forint. Miből származik ez a különbözet? jellépes összegek A 262 millió forint mögött olyan épületek vannak, amelyek ugyan léteznek, de a könyvelésben vagy csak egészen minimális értéken vannak nyilvántartva vagy pedig egyáltalán nincsenek. Az épületeknek az első csoportja íöldalapi juttatás. Régi államosított épületek ezek, melyeket a tsz-ek megalakulásuk után vettek át a községi tanácsoktól teljesen ingyen, — Gitárhangverseny. Az Országos Rendező Iroda Jú- :us 5-én Zenés párbaj címnél gitárhangversenyt rendez a pécsi Szabadtéri Színpadon. Közreműködik a Metro zenekar és az Atlantis-együttes, valamint négy szólista. legtöbb esetben még formálisan sem tüntették fel értéküket. A második csoportba a használtan beszerzett épületek tartoznak, melyeket a tsz állami gazdaságoktól, vállalatoktól vett át legtöbbször minimális áron, jelképes összegért. Előfordult, hogy olyan épületet, amelyet annak idején 4809 forintért vásárolt a tsz, most 400 ezer forintra értékeltek. Harmadik a teljesen saját erős építkezésekkel létrehozott épületek csoportja, — főleg kisebb értékű üzemi épü letek, melléképületek tartoznak ide, — ezeket a szövetkezetek saját rezsiben építették fel, de értéküket nem állapították meg, legfeljebb a beépített anyag értékét tüntették fel. Mos ezeknél is megállapították az új értéket. Olyan épületekkel is találkoztak a bizottságok, melyek nagyüzemi használatra már nem alkalmasak, vagy azért, mert rossz anyagból készültek, rossz típus alapján építették őket vagy pedig azért kerültek használaton kívül, mivel olyan kieső helyen állnak, ahol üzemeltetésük túl drága lenne. A 898 millió forintban ezek is szerepelnek, de nullás értékkel vették fel őket. Utánuk amortizációt nem kell számolni. Az épületek fele már a tsz-eké Epületamortizáeiót tehát a tsz-eknek 560 millió forint után kell majd számolniok. — Ebben az évben még nem kötelező az épületamortizációs hányad befizetése. A félmil- liárd forint után az amortizációs hányad évi összege 17,5 millió forint, lényegesen kisebb, mint a gépek esetében. Ez érthető, hisz egy istálló átlag 33 évig irodák le évi 3 százalékos ütemben. A felvett épületek zöme a 3—8 százalékos kategóriába tartozik, az amortizációs hányad alsó határa 1,3, felső határa 12 százalék. A felmérésnél figyelmen kívül hagyták az épületeket sújtó hitelterheket. Az épületberuházásokhoz a tsz-ek általában hosszúlejáratú hitelt kaptak az államtól, amit 20— 30 év alatt kell letörleszteniök. A létesítmény csak akkor lesz teljesen az övék. A korábbi 633 milliós értéket — mely a könyvelésben szerepelt — alapul véve az épületek mintegy 47 százaléka a tsz-eké, a többi hitel. Tehát már majdnem a fele a sajátjuk és az arány évről évre kedvezőbb. A szövetkezetek összes beruházott vagyona 1669 millió forint. Ebből saját forrású, állóeszköz, közismertebb néven FENOSSZA — fel nem osztható szövetkezeti alap — 679 millió forint. Az éves hitelesedékesség 1965-ben 78 millió forint volt, 1966-ban pedig 76 millió forint. Kormányrendelet biztosítja, hogy a tsz-ek hitel-esedékeis«éj5ének évi összege a jövőben nem lehet magasabb m lMK évinél. Hí árkilMHiet Mni A napokban fejeződik be az ültetvények újraértékelése is a tez-ekben. Ezt követi majd a többi állóeszköz átértékelése. Az így kimutatott értékek alapján fogják a termelőszövetkezetek az állóeszközök amortizációs alapját képezni. A legmagasabb amortizációs összeget kétségtelenül a gépek után kell évről évre befizetni, ez 1966-ban Baranyában 53 millió forint. A fedezet azonban megvan rá, a mezőgazdasági termékek régi és új árának különbsége nemcsak a gép-amortizációt, de még a 17 milliós épület-amortizációt is fedezi. A termelői árak felemelésével tehát lehetővé vált, hogy elhasznált állóeszközeiket saját erőből pótolják a termelőszövetkezetek. * Rné mi — Pécsett a lakosság és az ipari üzemek energiaellátása 35 kilovoltos energiarendszerrel történik. Az energiarendszer a Pécsi Hőerőműtől kapja az áramot. Jelenleg nyolc alállomásunk van a város területén: Pécs I-hez a Légszeszgyár utcai központúk tulajdonképpen. aztán a Pécs II., illetve Pécs III., továbbá a Porcelángyár, Pécsújhegy, Szénosztályozó, Bőrgyár és a Szennyvíztelep. Ezek közül a Pécs III. alállomás a „legfiatalabb”, s ezt már telemechanikai rendszerre terveztük annak idején. A többi még hagyományos rendszerrel működött. • Mit értsünk ez alatt? — Azt, hogy ezek az alállo- mások állandó felügyeletet igé nyeltek. Például Pécs II. alál- kxnáson — a többinél is azonos módszerrel — műszakonként két-két személyt foglalkoztattunk, illetve egy személy mindig készenléti szolgálatot teljesített. A hét főnyi személyzet feladata az volt, hogy figyelemmel kísérjék az állásjelzéseket és áramingadozások vagy esetleges üzemzavarok esetén operatív módon beavatkozzanak és intézkedjenek. Az alállomásokról ugyanis vezetékek Indulnak ki különböző Irányban a lakossági vagy ipari fogyasztás áramellátására. A hibátlan üzemeltetés állandó és fokozott figyelmet kívánt meg a kezelőszemélyzettől. Néhány esztendővel ez előtt aztán iparági szinten megalakult az úgynevezett „te- lemechanizálási bizottság”. • Milyen célból? — A bizottság kidolgozta a távvezérlés elvi és gyakorlati szempontjait. Tapasztalat nem volt, ezért egy kísérleti berendezést létesítettek az országban először Pécsett. A berendezést Budapesten a Telefongyár készítette. Ez volt az egyik elképzelés. A másik — amellyel Szabadbattyánban kísérleteztek, az automatizált állomás volt. Tehát két kísérlet futott, majd 1965-ben a szakemberek — a két kísérlet tapasztalatai alapján — véglegesen megállapították; célszerű az alállomások automatizálása általában, de nagyvárosokban, ahol több alállomás működik, ott már gazdaságosabb és célszerűbb a távke- zelő rendszer alkalmazása az automatizálás mellett. % Mi a két rendszer közötti különbség? — Az automatizálás is mellőzheti a személyzetet, mert az alállomásról a hibajelzések automatikusan befutnak a legközelebb lévő üzemegységhez, ahonnét a hibák kijavítására azonnal intézkedhetnek. A távvezérlőrendszer viszont az összes — pécsi viszonylatiban pl. mind a nyolc alállomás — működését egyszerre, egy- időben és egy helyről figyelemmel kísérheti. Az alállomások feletti felügyeletet központosítottuk Pécs I. állomáson. • Mi tehát az előnye a telemechanikai rendszer alkalmazásának? — Éppenséggel nenn a legfontosabb, de mégis lényeges: a létszámmegtakarítás. A távvezérlés alkalmazásával felszabadul a kezelőszemélyzet és ezeket a szakembereket vál lalaton belüli átcsoportosítással másutt foglalkoztatjuk, ahol ugyancsak szükség van kitűnő szakismereteikre, képzettségükre. A telemechanikai rendszer alkalmazásának másik nagy előnye az üzemvitel könnyítésében, egyszerűsítésében tapasztalható': a központosítás ugyanis lehetővé teszi a kiesési idők csökkentését, mert bárhol a város területén, akár az ipari, akár a lakossági vonalakon, illetve alállomásokon hiba adódik, gyorsan és hatékonyan beavatkozhatunk. Nálunk többek között a telemechanikai rendszerek alkalmazásával is érvényesül a korszerűség, a gazdaságosság élve. Rab Ferenc „Meg kell fojtani a dögöt44 Már több alkalommal megfigyeltem, hogy az emberek nagy része hajlamosabb valamin felháborodni mini valamit vagy valakit segíteni. Felháborodni ugyanis kényei mesebb és egyben nagyszerűen kielégíthető az ágaskodó igazságérzet. A Kossuth Lajos utcában kisebb tömegre lettem figyelmes. Az emberek izgatottan kiabáltak: — Meg kell fojtani a lógót! — Minek engedi az utcára?! — Hogy képzeli?! A következő történt: Idősebb nénit harapott bokán egy pórázon vezetett kölyökkutya. A kutya gazdáját felháborodott tömeg vette körül, volt aki lincselést is emlegetett. A kutyatulajdonos nem rémült meg, viszont felajánlotta a néninek, hogaz orvosi rendelőintézetbe kíséri. Később elindultak. E !öl ment a férfi a kutyájára vigyázva, mögötte bandukolt lábát fájlalva, sirdogálva az öregasszony, még hátrább állt a tömeg, egy-egy tirádát engedve a távolodók után. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a lábát fájlaló nénit karomfogja. (A. G.l Bizonyitványosztás az iskoláikban Az általános és középiskolák többségében szombaton tartatták a tanévzáró ünnep- Méget. Ab osztályfőnökök az ünnepségek végén kiosztották » tanév végi bizonyít vényt A* «tanig tök* mént 6680 általános és középiskolája ban s most zárolt oktatási évben nappali tagozaton 1 650 000 fiatal tanait Az általános és középiskolák első osztályosai, valamint az iskolát változtató tanulók hétfőn és kedden Iratkozhatnak be. A javító vizsgára utasított fiatalok augusztus végén vizsgázhatnak. — A hatszázéves pécsi egyetem története és mai élete címmel pályázatot hirdet a Pécsi városi Tanács és a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa az egyetem közelgő jubileuma alkalmából. Pályázatokat mindhárom művészeti ágból, bárkitől elfogadnak. Gonoszűzés Kiskassán Néhányszavas rendőrségi jelentés adott először hírt a kiskassad tragédiáról: „Németh Lászlóné, Kiskassa, Petőfi utca 99 szám alatti lakos, június 7-én hajnalbein a községben lakó apósa házánál a kútba ugrott. Meghalt”. A 27 éves, kétgyermekes asszony halála napok óta foglalkoztatja az alig 600 főt számláló község lakosságát. Németh László, a Pécsi Állami Gazdaság traktorosa korán járt el hazulról, este ért haza a munkából. Felesége napközben a házimunkát végezte és nevelte az öt- és hétéves kisgyermeküket. A férj többször is borosán ment haza, ilyenkor napirenden voltak a civódások, veszekedések. A férj sem tagadta ezt: „Mert féltékenykedett... alaptalanul. A faluban lakó egyik asszonnyal meg is gyanúsított, a nőt mindennek elmondta. Bírósági ügy lett belőle, rágalmazásért pénzbüntetésre ítélték a feleségemet”. De ha csak veszekedés lett volna a féltékenység következménye! Június 2-án, a késő esti órákban futótűzként terjedt a községben a hír; Németh- nét Zdenyákék kútjából húzták ki. Álmukból felriasztott emberek álltak a kút körül és izgatottan kérdezgették egymástól: mi történt, hogyan történt? Míg a fiatalasszonyt néhányan visszatámogatták a lakásba. Bánó István tsz-tag magyarázta az eseményt: — Az előbb, amint hazafelé igyekeztem, a Zdenyákék háza felől segélykiáltást hallottam. Női hang volt, innen jött a kút felől. Felriasztottam a szomszédokat, aztán ide futottam. A kút- ból kiabálta valaki: „Nem akarok meghalni, a gyermekeimet szeretném látni!” Kötelet kerítettünk... Némethnét még aznap a Pécsi Idegklinikára szállították, mivel sem sérülést, sem más rendellenességet a vizsgálat nem állapított meg, két nap múlva hazaengedték. A férj ezt mondja: — Amikor hazahoztuk a klinikáról, kérdezgettem, hogyan került a kútba? Először csak annyit válaszolt, „Arany engedett le”, majd I később etmondottn: Kovács I Károlyné cigányasszony, akit ' a faluban csak „Arany”-nak neveznek, az utóbbi időben többször meglátogatta és jósolt neki. Beszélt arról a feleségem, hogy a cigányasz- szony mondta: „Maga lelkem meg van rontva, magából ki kell űzni a gonoszt. De nemcsak maga, hanem a családján is rontás van, a kisfia pedig meg fog némulnd. Ha azt teszi, amiket én mondok és azt ad, amit én kérek, akkor kiűzöm magából a rosz- szat, az arca szép lesz, meghízik ...» A feleségem pedig — mint mondta, hitt a cigányasszonynak. Némethék, mint ismeretes, nem a legharmonikusabb családi életet élték. A fiatalasz- szony így panaszkodott a rokonoknak, ismerősöknek; — „Biztosan azért nem szeret az uram, mert sovány vagyok” — mondogatta. Június másodikén délelőtt is felkereste Némethnét a cd- gányasszony. „Iszapot kell felhozni a kútból, azzal megkeni lelkem az arcát, akkor megszépül, meghízik, a gonosz is eltávozik és férje ismét szeretni fogja” — mondta a cigányasszony. I — Megbeszéltem velük — mesélte Nómethné a férjének —, hogy az éjjel kijövök és találkozunk. De hétszáz forintot kértek tőlem ?. i Nem volt pénzem. A cigányasz- szony, az Arany és az Arany anyja már vártak és odakí- sértók Zdenyákék kútjához. Zdenyákék nem voltak otthon. Azt mondták, most leengednek, hozzak fel iszapot. Beálltam a vödörbe, leguggoltam, aztán éreztem, hogy eresztenek lefelé. Amikor leértem és a vödörből kiléptem, a víz még a térdemig sem ért. A hideg vízben nagyon fázott a lábam, a mély, sötét kútban megszédültem, keresni kezdtem a vödröt, de nem találtam. Ekkor kiabáltam segítségért.. Az anyós te hasonlóan mondja el. — Azt kérdeztem tőle, hogy Etuskám mi történt veled? Azt válaszolta: Arany mondta, ha elárulom valakinek, hogy ő már pénzért jósolt nekem, akkor nagy bajok lesznek. ö úgysem fog vallani. Az Ideg- és Elmeklinikán is megkérdezték Némethnét: — „Egy hónapja jár hozzám egy cigányasszony, aki azt állítja, hogy a családom meg van rontva, a kisfiam meg fog né- múlni” — mondta. Valószínűnek látszik, hogy Némethnéí múltán a cigány-
