Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

2 _ IMS. MÁJUS 18. napló —---------------------------------------­Ú j független állam: GUAYANA 1966. május 26-án Brit-Guayana is a füg­getlen államok sorába lép. A brit nemzetkö­zösség tagjaként Guayana néven válik önál­lóvá. Területe: 215 000 négyzetkilométer. Gua­yana a környező területekkel együtt 1498-ban került a világ térképére, miután Kolumbusz elhajózott partjai mellett. Pár évvel később a spanyolok megszállták tengerparti terüle­teit, 1581-ben pedig holland ellenőrzés alá került. A hollandokat a XIX. század első felében az angolok váltották fel és 1814-ben az európai nagyhatalmak is elismerték Nagy- Britannia felségjogait e terület felett. Ekkor határolták el egymástól a három Guayanát. Először 1953-ban tervezték az ország füg- getlenítését, majd a Nyugat-Indiai Szövet­séghez kívánták csatolni. Ennek 1961-ben be­következett szétesése után ismét önállósítani akarták, azonban a választásokon a britelle­nes oppoziciópárt győzött és Nagy-Britannia félvén befolyásának elvesztésétől, felfüggesz­tette az ideiglenes alkotmányt és kormányzói uralmat léptetett életbe. Népessége eredetét és társadalmi helyzetét ekintve Guayana igen különböző. A viszony­lag kis létszámú európai származású réteg a gazdaságban és a politikai életben vezető szerepet tölt be. A lakosság nagyrésze, közel fele, 1835—1917 között Indiából került erre a területre. Közülük kerülnek ki a földműve­sek, kiskereskedők és kisiparosok. Az itt élők többi része afrikai néger, portugál és kínai származású. Az indián őslakosság száma ma már alig 60 000, közülük sokan még mindig az őserdőkben, kőkorszakbeli viszonyok kö­zött élnek. Guayana lakosságának száma 1964-ben 680 ezer volt, melynek 90 százaléka a keskeny tengerparti szakaszon él. Fővárosa George­town (162 000 lakos), egyben az ország leg­forgalmasabb kikötője. Második legnagyobb városa az ugyancsak tengerparton épült New Amsterdam (15 000 lakos). Guayana bauxittermelésével a világranglis­tán előkelő helyet foglal el, 1963-ban kiter­melt 2,5 millió tonnával az ötödik helyen áll. Ennek ellenére fejletlen, mezőgazdasági jel­legű ország. Mezőgazdaságának központja az északkeleti part vidékén van. Nagyüzemi cu­kornádtermelés mellett főleg rizstermeléssel foglalkoznak. A nagykiterjedésű szavannákon szarvasmarha-tenyésztés is folyik. Az ország jövője szempontjából különösen a réz- és molibdén-készleteknek van jelentősége. Az utóbbi időben megkezdett olajkutatások is biztatóak. Mafrózszfrájk Tizenegy éves a Varsói Szerződés Anglia 62 és fél ezer ke­reskedelmi tengerésze teljes gőzzel hajózik ’hz általános sztrájk felé. A szövetség 48 tagú vezetősége pénteken este visszautasította Wilson mi­niszterelnök személyes be­avatkozását, amellyel a sztrájk feladására szólította fel a kereskedelmi hajózás tengeré­szeit. A jelek szerint a sztrájk megkezdődik úgy, és amikorra tervezték: vasárnap éjfélkor. Ötvenöt esztendő óta elő­ször történik meg, hogy a munkájuk fontosságát, de ki- zsákmányoltságukat is át- érző kereskedelmi matrózok sztrájknak adták a fejűket. Tizenegy évvel ezelőtt, 1955. május 14-én írták alá az európai szocialista országok védelmi szerződését, a Varsói Szerződést. Az évfordulót mél­tató cikkében a Pravda meg­állapítja, hogy a szocialista országoknak hatékony eszkö­zük van a tartós béke és az európai biztonság fenntartá­sára, ez a Varsói Szerződés védelmi szervezete. Amikor a résztvevő országok megkötöt­ték a szerződést, kifejezésre .juttatták azt a szilárd elha­tározásukat, hogy visszaverik a NATO agresszív tömbjének minden békebontó próbálko­zását. Az elmúlt 11 esztendő meg mutatta — írja a lap —, hogy helyes volt a baráti orszá­goknak a szoros katonai együttműködés megteremtésé­re vonatkozó megállapodása. Napjainkban az imperializ­mus még fokozottabban ka­landorpolitikát folytat, még jobban veszélyezteti a békét és a társadalmi haladást. Az elmúlt 11 év alatt a Varsói Szerződés szervezete legyőzhetetlen erővé vált. En­nek az erőnek az alapja: a marxizmus—leninizmus és a1 proletár internacionalizmus le_ győzhetetlen zászlaja alatt töl mőrülő országok egysége és összefogása. 10. A part egyik oldalán Ang­lia, a másikon Franciaország, Dower fehér szikláinál meg­jegyzi valaki; — Itt építik meg az alag­utat Franciaország és Anglia között. __ Nem lehetetlen feladat. A budapesti földalatti is 40— 50 méter mélyen van. Ezt pe­dig hatvanra számítják le­vinni. A La Manche csatornán is szerencsénk volt. Nem volt vihar; Az idő hűvös; Messze járunk már Afri­kától; Az Úticél Hollandia, pon­tosabba» Rotterdam. Hollandia az az ország, ahol állandó és lei tartó harcot vív az ember a tengerrel. A part­vidék alacsonyabb, mint a ten­ger. Ember alkotta gátak vé­dik a területeket. Milyen ha­talmas a tenger és még ha­talmasabb nála az ember. Meglovagolja a tengert, az óceánt. Rámerészkedik az em­ber szemében hatalmasnak tűnő hajókkal, amelyek az óceánhoz viszonyítva akko­rák, mint egy szalmaszál a Balatonban. És a rettenetes erő ellen gátakkal védekezik eredményesen. Sőt, évről évre mindig nagyobb és nagyobb területet hódítanak el a rop­pant tengertől; Rotterdam a világ legna­gyobb kikötője. Hajónk majd­nem a város központjában köt ki. Dokkok, daruk, hajók mindenütt; — Évente 25 000 hajó köt ki ebben a kikötőben! Számolni kezdek. Majdnem hetven naponta. És egy-egy hajó több száz vagon árut hoz vagy visz. Roppant meny- nyiségű áru érkezik ide vagy indul innen. A ma csaknem egymilliós várost tönkrebombázták a né­metek a második világhábo­rúban. Ennek nyomai ma már csak így érződnek: — Sajnos kevés a régi, ere­deti épület. Bár nagy részét eredeti stílusban építették új­já. De ezek már újak. Itt egy régi templom. Olyan, mint a mieink, de nem mesz- sze egy új, modern. Ha nem mondanák, az ember sport­palotának nézné. Egy szcfoor áH a téren. Ä háború emlékére állították. Embert ábrázol, amint össze­rogyik. Az ember melle üres. Valami kitépte a szívét. A hollandok jól élnek. És vigyáznak is a jólétükre; A vízumot mi is csak úgy kap­tuk meg, hogy aláírtunk egy nyilatkozatot, mely szerint tu­domásul vesszük, hogy Hol­landiában nem telepedhetünk le. így védekeznek a külföl­diek ellen. Sőt, a kormány még segélyt is ad annak a holland állampolgárnak, aki végképp elhagyja a hazáját. Az utcák autókkal, motorok­kal, segédmotorokkal zsúfol­tak. Az út két oldalán egy keskeny sáv. Ez a kerékpáro­ké. Rengeteg a kerékpár; — Ez a nagyáruház. Valóban nagy. Bent az udvari részét úgy képezték ki, hogy még az emeletékre is felmehetnek az autók. Rengeteg áru és ren­geteg alkalmazott. Hatezer alkalmazottja van ennek az áruháznak. Lent a földszinten ismerős tábla. Tokaj. Étterem. Magyar ruhás kiszolgáló, ma­gyar ruhás zenészek. Mintha valami népszínmű szereplői lennének. Minden magyaros, csak az ételek nem. Az árak sem paprikásak. Borsosak. A csatornákon — körülbe­lül hétezer kilométer csatorna hálózattal rendelkezik Hollan­dia —, amelyek behálózzák Rotterdamot, apró hajók rin- ganak. — Náluk is van lakáshiány. Ez ideiglenes megoldás. Húsz­ezer guldenba kerül egy ilyen Fokozódik az elégedetlenség a dél-vietnami munkások között Növekszik az amerikai katonák vesztesége Saigonban szombaton reggel merényletet követtek el Ngu­yen Csu dél-vietnami politi­kus, volt közép-vietnami ren­dőrfőnök ellen. Nguyen Csut háza kapujában több lövés érte, s amikor kórházba szál­lították, belehalt sérüléseibe. Hírügynökségi jelentések hoz­záteszik, hogy az utóbbi idő­ben több közép-vietnami poli­tikus lett gyilkosság áldozata Az AFP saigoni amerikai körökből származó értesülés alapján azt írja. hogy az ame­rikaiaknak nagy gondot okoz a felszabadítási front befolyá­sának növekedése az ameri­kaiak által alkalmazott viet­nami munkások között. Mint­egy 30 000 ilyen munkás van a különböző amerikai építke­zéseken. A munkások külön­féle sztrájkokat tartottak, til­takozásul az ellen, hogy túl­ságosan kevés közlekedési esz­közt bocsátanak a vietnami dolgozók rendelkezésére, hogy az amerikai alkalmazottak hátrányos megkülönböztetés­ben részesítik a vietnami munkásokat. Da Nangban pél­dául a feszültség oka a ko­reai szakemberek által meg­követelt kemény munkamód­szer volt. A Felszabadítás Hírügynök­ség közlése szerint a dél-viet­nami felszabadító hadsereg és a gerillák áprilisi támadásaik során egy-egy esetben száz, vagy még annál is több vesz­teséget okoztak az ellenségnek. Saigonban amerikai részről is elismerik a harci vesztesé­gek nagyságát: a szombati Reuter-jelentés szerint a múlt héten az amerikaiak három­szor annyi katonát vesztettek mint a dél-vietnami kormány­hadsereg. Ezt azzal magya­rázzák, hogy a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai fegy veres erők létszáma most már megközelíti a dél-vietnami kormányhadsereg létszámát, másrészt az amerikaiak nagy­szabású katonai műveleteket bonyolítanak le, messzebbre távoznak támaszpontjaiktól, mint Ky katonái. Hozzáteszik azonban, hogy a felszabadító erőkkel viszonylag ritkán csap nák össze, mert azok harci módszere nem a nagyszabású csatározás. Díszionta-benauiaiió Tegnap, szombaton este a Pécsi Szabadtéri Színpadon dfsztoma­bemutatót tartottak k Pécsi Tanárképző Főiskola, az Egyesített Tiszti Iskola, valamint több pécsi sportegyesület tornászképviselői­nek közreműködésével. A disztoruát — mint a II. országos sport­napok megyei ünnepségeinek első rendezvényét — dr. Kálmánchep Zoltán főiskolai igazgatóhelyettes nyitotta meg. ■-----------------------------------3-----------------------------------­M ikro- s panoráma­járatok Több jó eredmény az atlétikai verseny első napján Az AKÖV rendszeressé te­szi a mikrószerelvény és a panoráma autóbusz körjára- 'tait. A mikro hétköznapokon 15—20, munkaszüneti napo­kon 9—20 óráig üzemel és 20 percenként közlekedik a Kos­suth térről. A panoráma a hét utolsó munkanapján 15—20, munkaszüneti napokon 9—20 óráig közlekedik és minden egész órakor indul a Kossuth ‘ térről. Virágcsokor-cserével kezdődött — izgalmas versenyekkel folyta­tódott az NB I-es atlétikai ver­seny a PVSK-pályán. A világ- rekorder Zsivötzky rajthoz állá­sa az atlétikai versenyeken rég nem látott nagy közönséget von­zott. Mintegy 800-an foglaltak helyet a lelátón a verseny kez­detekor és amikor az edzőpá­lyán a kalapácsvetés megkezdő­dött, a közönség túlnyomó ré­sze a 75 métert jelző vonal mentén helyezkedett el. A nap kiemelkedő versenyszámában a várakozásnak megfelelően Jó eredmények születtek, bár a do­bók az első sorozatokban megil­irfs hajó. A „vízháíhelyért" pedig bérletet fizet az állam­nak. Rotterdam nagyon szép város és nagyon tiszta. Min­denütt virág. A kis családi házalt függönyei félrehúzva. Hadd lássanak be az utcán a járókelők. Nem titkolják a lakásukat, sőt büszkék rá. És nagyon kíváncsiak is egymás lakására. Az emeleti lakások ablakaiban tükrök. Bepillantó tükrök. Úgy helyezték el, hogy a szomszéd a tükrön ke­resztül beláthasson a mellette lévő lakásba. Különös szo­kás. Hogy a kíváncsiság ala­kította-e ki ezt a szokást, vagy valami más, ki tudná ezt ma már megmondani. A hollandok nem ismerik a nagy szenvedélyeket. Bé­kés, nyugodt, vidám, nagy örömök nélküli emberek. Igaz, hogy Hollandiát két évszázadig csaknem száz mil­liós gyarmatbirodalom tömte. De nemcsak ezért gazdagok. A hollandok nagyon szorgal­masak és nem ismernek le­hetetlent. Erről magam is meggyőződ­tem. Delft felé, egy ősi1 hol­land városka — hetvenezer lakosa van — vitt az autó­busz. Rotterdam és Delft kö­zött időnként előbukkant a holland táj. Közvetlen az út mellett sertések legelésztek. De milyen legelőn! A legelőt három-négy négyzetméteres darabokra szabdalták a csa­tornák és bennük csillogott a víz. (Folytatása következik.) három 70 méteren felüli dobása val igazolta jó tormáját. Ek sehmidt és Lovász Is jói dobot! Kiemelkedő eredményt ért e Horváth (U. Dózsa) 4M méteren Margltics (D. Dózsa) távolugrás ban, Kleibemé és Stugner disz koszvetésben. Említésre mélt. Köves Mária (Tanárképző} ú megyei távolugró csúcsa. A pontverseny az első na] után a várakozásnak megfelelő en alakult. Férfiaknál az Uj pesti Dózsa mindkét ellenfei. előtt biztosan vezet, míg szórói verseny folyt a Bp. Sparta eu és Baranya megye csapatai kö zőtt. A nőknél is az Újpesti Dó zsa bizonyult a legjobbnak. Ba ranya megye csapata szoros kűz delemben, néhány pontnyi előny szerzett a testnevelési főiskolái lányokkal szemben. A pontver seny állása az első nap után férfiak: U. Dózsa—Baranya 72: ist U. Dózsa—Bp. Spartacus 61:45 Bp. Spartacus—Baranya 56:50. - Nők; u. Dózsa—Baranva 34:21 U. Dózsa—TFSE 33:22, Baranya- TFSE 29:26. Férfi eredmények: 11« m gát 1. Mélykúti (Bp. Spartacus) '5.1 2. Titkos (U. Dózsa) 15,7: 3. Bet ’ehem (Baranva) 15.9. ion rp sfv futás: 1. Bozsnyal (Bp. Spar tacus) 10,6, 2. Rábai (U. Dó?s 10.8 ................5. Kaluber (Btranva 1 1,4, 6. Istókovics (Ba banya 11,5. 400 m. síkfutás: 1. Horv 1 (U. Dózsa) 48,6. 2. Rábai (U. n zsa) 49,7, ... 5. Fogarasi (B: r ■ nya) 52,5, 6. Kaluber (Baranv . 53,0. 1500 m. 1. Nagy (U. Dóza 3:52,4, 2. Garbacz (Beram 3:53,4, ... 6. Dudás (Baranya 4:03,4. 3000 m. akadály futás; Máté (U. Dózsa) 9:07, 2. Homo (Baranya) 9:25,2, 3. Salpa (B; nya) 9:35,6. 4x100 m. váltó: 1 U. Dózsa 42,5, 2. Baranya 44.. 3. Bp. Spartacus 46,4. Sú.ylökés 1. Katies (U. Dózsa) 15,24. 2 Zsivötzky (U. Dózsa) 14,71, 3 Lovász (Baranya) 13,63, ... 5 Riszt (Baranya) 12,80. Kalnpúcs vetés: 1. Zsivötzky (u. Dózs. 71,26, 2. Ekschmidt (U. Dóz a 65,04, 3. Lovász (Baranya) 61.4., 4. Varga (Bp. Spartacus) 60,12 ... 6. Hausmann (Baranya) 46.08 Rúdugrás: 1. Tamás (Bp. Spa tacus) 430 cm, 2. Horváth (Sp r tacus) 410 em, . . 4. Perlaki 'Ba­ranya) 390 cm, ... 6. Kulisch 37' cm Távolugrás: 1. Margitics U Dózsa) 716 cm, 2. Rádi (Spa! ta cus) 712, ... 4. Góbéi (Baranya 654 . 5. Lltz (Baranya) 649. NŐI eredmények: 1Ö9 m síkfutás 1. Heidt (U. Dózsa 11,7. ... 3. Kö vés (Baranya) 12,9, ... 6. Kulcsál (Baranya) 13,4. 400 m síkfutás- 1 Laczkö (U Dózsa) 59,8, 2. Kulcséi (Baranya) 60,4, 4. Prohászka (Ba­ranya) 61,5. Diszkoszvetés ■ 1. dr Klelberné (U. Dózsa) 53.84, 2. Stue- ner (U. Dózsa) 52,54, 3. dr. Tóti (Baranya) 40.14, ... 6. Nikolauszní (Baranya) 34.32 Gerelyhajítás: 1 Radnai (TFSE) 49,58. 2. Németi (TFSE) 44,40, 3. Lukácsné (Bara­nya) 43.13, ... 5. dr. Tóth (Bara­nya) 39,42. Távolugrás: 1. Kispální (U. Dózsa) 582 cm. 2. Köves (Ba­ranya) 556 cm (megyei csúcs), .., 6. Jandala (Baranya) 506 cm, Algír a kikötőből nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom