Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
Vihar Béla: Hajnalra, ra&ol . t , Est példázzák Mint habos tej. csilláron a láng. pMny leütlek* eaak a mélyen flb rügyek éa csírák« a napsugarak felgyulladtak mindegyike tűrhet m n s körülöttem csobognak a JltáiiíAi a gesztenyefák egy-tgy ft bőmé ég felé, aa ág. a bokrok, a fák, kék felleg alatt ágain aa a gyökértől. Es a törvény: midőn Itt e Bimbózó ág. ezernyi tűsek; mely sötétben. Ina úgy né meg a töm, korahajnalon, piciny levelek, a kinyíló hol rögük kM ha oda, 1e, bensőmből a hadd nyíljak ki / • | bimbók és rügyek« nedv, nyiivtk kant a mélységbe töm hangjuk hallgatom, én Is veletek, It ft 'K #/í // / s mint ünnepi mánkéi, 1 tartsál. Est hirdeti ■ velem együtt hogy viruljon fényből szőtt zenéi. hatol lefele« e gesztenyefa aa egész világ bennem is tovább, W hallgatom « hogy viruljon szívemből felfigyeli az remény, hűség: fa halk énekéi lombja, Inda suttogó szava. ájulás dalál tavaszi virág. Fénykép és röpirat az 1920-as pécsi május elsejéről Az alkotás pillanata Három neves művész a Tanácsköztársaság hőseit mintázza BOZSNYAI ZOLTÁN: MÁJUS 1 — Ügy vagyunk, mint a színészek — szól csendesen Herczegh Klára — beleéljük magunkat a figurába, s néha azon kapjuk magunkat, hogy az ő szemükkel látjuk a világot. Farkas Aladár kék sapkáját forgatja a kezében. Ügy tűnik, ó a legnyugtalanabb, talán a legtöbb gondot Szamuely alakja okozza? — Rendkívül összetett jellem volt. Tisztelem akaraterejét — mondja — messze- látását, ifjúságát, következetességét. Néhány szó. néhány fogalom és mennyi erény! Szamuely haláltmegvető hős volt, tetteiről legendákat mesélt a nép. Harcos volt és meg nem alkuvó, de mégis mélyenérző, lírikus ifjú. Ezt mind igyekszem belesűríteni munkámba. Eldől majd. hogy sikerül-e. Három művész történelmünk óriásainak állít végre méltó emléket, a budapesti Kun Béla téren, az egykori Ludovika előtt. A bronz emlékmű négy méter magas lesz, a hatalmas beton- és kőtalapzat foglalja keretbe majd az alkotást. Még csak a kicsinyített gipszöntvény készült el, de a műtermekben már ácsolják a faállványzatot. A mintázás a végleges méretben még hátra van. A tervek szerint november 24- én leplezik le majd a magyar, s nemzetközi munkás- mozgalom e három kiemelkedő alakjának emlékművét. Irta és fényképezte: Regős István mazkodnunk kell az architektúra meglévő adottságaihoz is. — Nehéz feladat volt — folytatja Herczegh Klára — megtalálni a legmegfelelőbb portrét. Rendelkezésünkre csak régi fotók és korabeli filmfelvételek állnak. Sok egykori harcostárssal, kortárssal beszéltem, elolvastam az életrajzot, mielőtt hozzá- kezdtem Landler Jenő reliefjének megmintázásához. — Miért éppen Landler Jenő képmásának megformálását választotta? — Talán azért, mert már többször foglalkoztam alakjával. Készítettem egy domborművet, a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium falát díszíti. És talán azért is, mert szeretem a bővérű, gazdag vonalú alakokat Olcsai-Kiss Zoltánnak látszólag könnyebb a feladata, mert személyesen ismerte Kun Bélát. De talán éppen ezért — sokkal nehezebb is. — Időben nagyon távoli az emlék — mondja. — Halkan jelentkeznek az agykéreg mélyén, ahol a fontos élményeket raktározza el az ember. Ahogy sokasodnak a tanulmányok, ez a „hang” úgy erősödik. Kutatom a mélységeket. Mindig újabb és újabb kép villan emlékezetembe Kun Béláról. Remélem, hogy a tudatos formálás idején már idealizálás nélkül bomlik ki alakja, s egy kézmozdulat, egy szemöldökráncolás adta lehetőség kikristályosodik az egész műben, a hű kifejezés érdekében. A VIL Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítás Az alkotás, a születés pillanatát kerestem. A hogyant, a mikéntet, a miértet. Gyermeki kíváncsiság hajtott, megtudni, hogyan pattan ki a gondolat zárt rügyéből, s szökken alkotássá az ihlet. A műterem hatalmas ablakain beköszön a napfény. Tavasz van. Éppúgy, mint 1919-ben. Tavasz van, mint altkor: a Tanácsköztársaság első, viharos napjai alatt volt. A művészek éppen most birkóznak a feladattal: megörökíteni, bronzba formázni az akkori rügyfakad ás azóta legendássá vált hőseit. Kun Bélát, a nagyszerű forradalmárt, az agitátort, a népvezért. Landler Jenőt, a kiváló katonát, a Tanácsköztársaság tábornokát. Szamuely Tibort, a loibogólelkű ifjút, a végsőkig harcoló, a megadást nem ismerő kommunistát. Három művész ül együtt a műteremben, Herczegh Klára Munkácsy-díjas, Landler Jenő megform álója, Olcsai- Kiss Zoltán Kossuth-díjas, Kun Béla domborművének alkotója és Farkas Aladár kétszeres Munkácsy-díjas, aki Szamuely alakján dolgozik. — Rendkívül nehéz a feladat — mondja Olcsai-Kiss Zoltán —■, mert egy emlékművön belül három különböző egyéniségű művész ábrázd három egymástól teljesen elütő alkatú politikust. A feladat rendkívül kötött, adott és zárt a tér, a méret, AlkalA Janus Pannonius Múzeumnak az 1920-as pécsi május elsejéről került két újabb, érdekes dokumentum a birtokába. Az ország legnagyobb részén a fehér terror miatt 1920- ban már nem kerülhetett sor május 1 nyilvános megünneplésére. a baranyai háromszöget megszállva tartó SHS királyság katonai parancsnoksága azonban — sajátos meggondolásoknál fogva — engedélyezte a munkásság demonstrációit A pécsi dolgozók éltek ezzel a lehetőséggel és az anyaorszáA Tadzsik Filmstúdióban befejezték a NÉVSOROLVASÁS című film forgatását. — Rendezője Hrabrovickij — a Tiszta égbolt forgatókönyvírója —, s főszerepét Nyikita Mi- halkov alakítja, akit a Moszkvai. sétában ismertünk meg. Mihalkov, az ismert író fia most egy filmvíg játékban vállalt szerepet, melynek címe: DUNYECSKA ÉS NYIKITA. gon végigszántó fehér terror elleni tiltakozás jegyében rendezték meg felvonulásukat, gyűléseiket és szólították fél az ellenforradalommal szembeni egységes fellépésre a világ proletariátusát. „Május emléklap címmel külön kiadványt is nyomattak Pécsett és azt a demarkációs vonalon átszökött baranyai agitátorok terjesztették az országban, elsősorban a fővárosban. A röpirat Várnai Zsenitől is közöl egy proletárforadalomra felhívó verset. Az Unitá hírül adja, hogy megállapodás történt egy látványos angol—szovjet film készítésére. THE ROYAL PERFORMANCE (KIRÁLYI ELŐADÁS) címmel Dumas regényéből tervezik a közös produkciót, melyet Anthony Asquit angol rendező forgat, zeneszerzője Hacsaturján. A felvételeket Moszkvában, Le- ningrádban és Londonban készítik. Május 20 és 50-a között immár hetedik alkalommal rendezi meg a Műszaki Könyvkiadó a Budapesti Nemzetközi Vásár keretében a nemzetközi műszaki könyvkiállítást. A kiállítás hat év alatt óriásit fejlődött. Az elsőt 1960- ban szovjet, NDK, csehszlovák és magyar kiadók részvételével 100 négyzetméter területen rendezték. Ma a 10. sz. pavilon hatszor akkora területen 12 állam (Bolgár Nép- köztársaság, Szovjetunió, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Lengyel Népköztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Északamerikai Egyesült Államok és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) közel 80 kiadója állítja ki legújabb termésének színe-javát. A kiállítás jellegzetessége — a szokásos könyvvásároktól eltérően —, hogy nem a könyvkereskedelem hanem az olvasók, mérnökök, technikusok, szakmunkások számára rendezik, s a könyveket az érdeklődők a helyszínen megrendelhetik. Ennek a szempontnak megfelelően az anyagot tematikai csoportonként, s ezen belül kiadónként állítják ki. A tematikai csoportok száma 25, a korábbi évekhez képest differenciáltabb, s ez gyorsabbá és könnyebbé teszi a könyvek tanulmányozását. A hatalmas anyagban — közel 4 ezer kötet kerül kiállításra — még jobban megkönnyíti a tájékozódást az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ által a kiállításon idén első ízben megszervezett tájékoztató szolgálat. Sok száz címszónak vizuális lyukkártyákon való feldolgozásával lehetőségük lesz az érdeklődőknek pillanatok alatt választ kapniuk arra, hogy egy-egy speciális témából milyen nyelven, hány kötet szerepel a Idállf- tott könyvek között, s azok hol találhatók. Művek és alkotóik: Herczegh Klára és Olcsai-Kiss Zoltán /
