Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

2 napló 1966. MÁJUS 5. Nyilvánosságra hoz fák a francia kormányhoz infézeff bonni jegyzékei Bonn. Bonnban szerdán dél­éiért nyilvánosságra hozták a francia nagykövetnek az előzé napon átnyújtott jegyzéket. A bonni kormány ebben vála­szolt a francia kormány már­cius 29-i emlékiratára, amely­ben Párizs bejelentette, hogy július 1-ig kivonja az NSZK- ban állomásozó francia csapa­tokat a NATO-integrác'óból. A nyugatnémet válasz jegy­zék mindenek előtt leszögezi, hogy Bonn nem fogadhatja el a francia kormány indoklását. Az NSZK kormányának to­vábbra ia az a véleménye, hogy „a nyugati világot fenye­gető veszély nem szűnt meg”. A bonnj jegyzék ezután fel­szólítja a francia kormányt: tájékoztassa szövetségeseit ar­ról, hogyan képzeli el az NSZK-bán állomásozó francia csapatok együttműködését a NATO-haderőkkel. A jegyzék ezzel kapcsolatban a követke­ző kérdéseket intézi Párizshoz: 1. Hajlandó-e konfliktus ese­tén a NATO keretében ponto­san körvonalazott harci felada. tokát átvenni? 2. Hajlandó-e már béke ide­jén megteremteni az ehhez szükséges feltételeket, egyetér­tésben az illetékes NATO-pa- rancsnoksággal? 3. Hajlandó-» haderőit konf­liktus esetén a NATO-főpa- rancsnok alá rendelni? 4. Hajlandó-e továbbra is együttműködni a közös NATO légvédelemmel? 5. Hajlandó-e bekapcsolni haderőit a NATO „riasztórend szerébe”? A jegyzék továbbá azt han­goztatja. hogy a francia csa­patok. amikor kivonják őket a NATO-integrációból. elve­szítik állomásozási jogukat az NSZK-ban és nem tartózkod­hatnak ott tovább az 1954 évi megállapodás alapján. A bon­ná kormány reméli, hogy sike­rül olyan új megállapodást Nemzetközi mérkőzés a Népstadionban Szerdán este a Népstadionban újabb nemzetközi mérkőzésre ke­rült sor, a VB-keret Pirosak né­ven ismert csapata az olasz Fio- rentina ellen játszott. Eredmény: Budapest—Fiorentina 0:0. kötni, amely lehetővé teszi a francia csapatok NSZK-ban maradását, ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy „új jogi alapot teremtsenek és e csapa­tok státuszát a megváltozott viszonyokhoz alkalmazzák”. A kormánypárti Rheinische Post ezzel kapcsolatban azt az értesülést közli, hogy a bonni kormány azt tervezi; ha július 1-ig nem jön létre megegyezés Franciaországgal a bonni fel­tételek alapján, akkor a nyu­gatnémet kormány felszólítja Párizst, hogy 12 hónapon be­lül vonja ki csapatait az NSZK-ból. Vietnami helyzetkép A szabadságharcosok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot Da Nang város közeiében dél-vietnami szadságharcosok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a „Georgia” hadművelet keretében úgynevezett tisztogató hadműveletet folytattak cs Da Nangtól 40 kilomé­ternyire délnyugatra átkeltek egy folyón, amikor a „bokrok és fák” egyszerre megelevenedtek, s a nagyszerűen álcázott partizánok a közvetlen közelből lecsaptak az ellenségre. Egy sebesült amerikai őrmester, akit később sikerült kimenteni a front mögé, újságíróknak elmondotta, hogy teljesen gyanút­lanul vonult előre, amikor közveienűl az orra előtt „felállt egy bokor és rápuskázott”. A „tisztogató akcióban” részvevő, másik amerikai alakulatra aknavetőkkel tüzeltek a partizá­nok és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Saigon: A Sydney nevű ausztráliai csapatszállító hajó szerdán horgonyt vetett a dél­vietnami Vung Tau kikötőjé­Folyíatódnak a zavargások az olasz fővárosban RÓMA: A rendőrség Is beavatkozott a római egyetemet tá­madó fasiszták és a védekező diákok küzdelmébe. Képünkön: a rendőrök letartóztatják Giuiio Garadonna neofasiszta parla­menti képviselőt, a zavargások egyik résztvevőjét. ben és partraszállított egy 4500 fónyi ausztráliai harci külö­nítményt. A katonákat a dél­vietnami háborúban vetik be. A 4500 katona közül 400 sorkatona is van. Ez az első eset, hogy ausztráliai sorkato­nákat nagyobb alakulatokban a dél-vietnami frontra külde­nek, miután az ausztráliai kor­mány bevezette a sorkötele­zettséget. Moszkva: Irina Levesenko, a második világháború vete­ránja a szerdai Szovjet®zkaja Rossziában az amerikai anyák hoz intézett levelében rámu­tat: Vietnamban nem Ameri­ka védelmezi a szabadságát, hanem a vietnami nép kelt fel az agresszorok ellen sza­badsága és függetlensége meg­védésére. A levél szerzője, aki annak idején szovjet veteránküldött­séggel az Egyesült Államok­ban járt és nemrég érkezett haza Vietnamból, ahol hosz- szab utat tett meg, arra fi­gyelmezteti az amerikai anyá­kat, ne engedjék, hogy fiaik­ból gyilkosok váljanak. Az anya számára ez még borzal­masabb. mintha elveszítené gyermekét — írja Levcsenko. — Hogyan lehet élni azzal a tudattal, hogy a gyermek, akit az anya világra hozott, táp­lált és nevelt, vadállattá vál­tozott, hidegvérrel a legborzal masabb kegyetlenségeket kö­veti el Vietnamban? A levél­író végezetül felszólítja az amerikai anyákat. keljenek az igazság védelmére, végső­soron fiaik védelmére. Az anyai tiltakozás hangjára most van szükség, mert holnap már késő lehet. New York: Nixon volt ame­rikai alelnök kedden, a Texas állambeli Houstonban sajtó­értekezletet tartott. Ezen köve telte, hogy az amerikai légi- 1 haderő terjessze ki a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság bombázását és Haiphong tér­ségét is vonja be támadásai­nak körzetébe. Mindamellett Nixon beis­merte. hogy az Egyesült Ál­lamokban erős elégedetlen­ség mutatkozik a vietnami há­ború miatt. Nixon azt is elmondotta, hogy véleménye szerint az Egyesült Államoknak gyors győzelemre kell törekednie Vietnamban, nem bocsátkoz­hat elhúzódó háborúba. Egy visszavonulás, akár katonai, akár politikai megfontolások­ból végzetes lenne — tette hozzá —, mert öt év múlva háborúra vezethetne „Vörös Kínával”. Kína Jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy nagy háborút viseljen, de öt ér múlva már képes lesz rá. II lenini Pravda napján Ötvennégy esztendővel ez­előtt az Ivanovszkaja utca 14. szám alatti kis nyomdá­ban elkészült a Bolsevik Párt Központi Bizottsága lapjának, a Pravdának első száma. Lenin azokban az években emigrációba kény­szerült. de az első három esztendőben közel háromszáz cikke, levele került nyom­tatásra a Pravdában. A bol­sevikok lapja a cári cenzúra, az elkobzások és betiltások, a börtönbüntetések ellenére is megjelent, olykor címét változtatva és küzdött a szocialista forradalomért. Az első esztendőkben kis példányban, ma már napon­ta hétmillió példányban ke­rül az olvasókhoz. A Szov­jetunióban napjainkban öt­ezernél több újságot adnak ki, egyszeri megjelenésük meghaladja a százmilliót. A szovjet sajtó napján szeretettel köszöntjük e ha­talmas ország lapjainak munkatársait, akik a lenini eszmék diadaláért küzdenek. Nasszer—Tito megbeszélés Kairó. Nasszer elnök és Tito marsall szerdán az alexand­riai Rasz-Et-Tin palotában a Jugoszláv államfő szállásán folytatta megbeszéléseit. Mint Abdel Megid Farid, az EAK Elnökségének főtitkára közölte, a kedden megkezdett tanácskozás során Tito, szer­dán Nasszer fejtette ki állás­pontját az aktuális nemzetközi kérdésekről. Tito marsall ele­mezte a nemzetközi helyzet alakulását Nasszer elnökkel tavaly szeptemberben történt belgrádi találkozója óta. is­mertette az európai, délkelet­ázsiai és vietnami helyzetről vallott jugoszláv véleményt, kifejtette az el nem kötele­zett országokra háruló felelős­séget az említett kérdésekkel kapcsolatban. Nasszer elnök expozét tartott az elmúlt idő­szak nemzetközi eseményeiről. A tárgyalásokat követő meg­figyelők szerint az elnök első sorban a Közép-Kelet, Ázsia és Afrika problémáival, vala­mint az el nem kötelezett or­szágok esetleges újabb kezde­ményezésének kérdéseivel fog­lalkozott Tito. aki kedden megtekin­tette az alexandriai görög— római múzeumot csütörtökön Nasszer elnökkel ellátogat a Felszabadulás tartományba, ahol a sivatagban öntözéses gyümölcsösöket létesítettek. ■S2ALAI DÁNOS VÁROS AZ ÓCE­ÁNON A Fritz Heckert nagy hajó, de csak nekünk. Most a nagy­ság mértéke is sok mindentől függ. Függ az összehasonlí­tástól is. Ha a mi Duna- és tengerjáró hajóinkhoz hason­lítom, akkor nagy, mert a mieink csak 1200—1300 ton­násak. És mi ezzel is kime­részkedünk a tengerekre. Nemhiába mondják ránk: a tenger akrobatái. Ha viszont a nagy luxushajókhoz hasonlí­tom. akkor bizony ez a nyolc­ezer tonnás, tízezer lóerős motorral felszerelt luxushajó is a kicsik, legfeljebb a kö­zepesek közé tartozik. A hosz- sza 141,17, szélessége pedig 17,6 méter. A maximálj» se­bessége tizennyolc tengeri csomó, vagyis harminc, har­minckét kilométer óránként. összesen hatszáz embernek biztosít kellemes utazást. Eb­ből száznyolcvan a hajó sze­mélyzete: matrózok, távirá­szok, kormányosok, pincérek, zenészek, szakácsok... A hajónak két uszodája van. Egyik a nyílt fedélzeten. Ez nyitott. A másik a hajó aljában. Ez zárt. Mindkettőbe annak a tengernek a vizéből szivattyúznak, amelyiken ép­pen a hajó tartózkodik. A hajónak van boltja, bárja, cukrászdája, könyvtára, étter­me, nyomdája, zenekara, film­vetítő berendezése, központi rádiószolgálata. Egyszóval minden olyan megtalálható ezen a hajón; ami egy üdüléssel összekötött luxusutazáshoz szükséges. A kabinok két-három sze­mélyesek és minden kabinban van egy szám. Ezt a számot mindenkinek meg kell je­gyeznie. Nem is annyira a számot, mint azt a helvet, ahol veszély esetén gyülekeznie kell, ahol beosztják a nyolc mentőcsónak egyikébe. Már a nyílt tengeren jár­tunk, amikor bejelentették, hogy a nemzetközi szabályok értelmében minden indulás után meg kell tartani a pró­bariadót. Ez azt jelenti, hogy csengetnek majd hét rövidet, egy hosszút, ekkor mindenki leszalad a kabinjába, előve­szi a fiókból a mentőövet, ma­gára köti és megjelenik a ka­binban megjelölt helyen. Meg­szólalt a csengő egyszer, két­szer ... Olyan rohangálás volt le-fel a hajón, hogy öröm volt nézni. Csak néhányan talál­ták meg a helyüket. Ellenőriz­ték a mentőövek felkötését, megjegyeztették a gyülekező- helyet és mindenki mehetett a dolgára. A többség levitte a mentőövet a helyére, de akad­tak néhányan, akik még este is maguknál tartották, ma­guk mellé tették a cukrászdá­ban. Nem nondták, de ábrá- zatuk elárulta: „Biztos, ami biztos, jobb, ha kéznél van”, ök voltak az abszolút pesszi­misták. ök már akkor féltek, amikor még hullámot is csak elvétve lehetett látni. Megszólalt a hangosbeszélő. Azt jelentette be, hpgy a programba egv kis hiba csú­szott. Rijekából késve indul­tunk és így csak késő éjjel láthatjuk a Strombolit. — Magyar szervezés! Gon­dolhattuk volna! — füstölög­tek az utasok amiatt, hogy nem láthatják a füstölgő vul­kánt. Késő éjjel volt, mire Szicília északi partja mentén felbuk­kantak a Linarii szigetek. Hét szigetből áll ez a szigetcso­port és az egész mindössze 116 négyzetkilométer területű. Mindegyik sziget vulkáni, gazdag borban, olajfában, fü­gefában, kénben és horzsakő­ben. És bár oartiait ^örül- nyaldossák a vö’dköri ‘-nyer hullámai, méffis szegénv víz­ben. Az esővizet gyűjtik ösz- sze medencékben és ezt hasz­nálják ivásra, főzésre. A holdvilágos éjszakán fel­tűnt a Stromboli tengervízből kiágaskodó sziluettje. Az ön­kéntes riadóztatók felverték a kabinokban szunnyadókat. Majdnem mindenki a fedélze­ten volt. Még az idős, hetven­öt éves tsz-nyugdíjas nénike is felkocogott, aki most élete alkonyán szeretné mindazt látni a világból, amit eddigi élete eltakart előle. Hajónk a 12,5 négyzetkilo­méter alapterületű Stromboli szigethez közeledett. A hegy alatt messziről aprónak tűnő, pislákoló ablakú házak gubbasztottak. — Te jó isten, hát itt is laknak. — Jaj, csak kitörne! — Nem lesz olyan szeren­csénk! Távcsövek hozzák közelebb a hegyet. Szél csapdosta az arcunkat, a hajó hullámokra kapaszko­dott. A hegy, a hatalmas ten­ger a picinység, de mégis a hatalom érzését keltette az emberben. — Kitört! Odanézzen! Ott a túlsó oldalán! Szivárványszínű láng csa­pott a magasba. Mindez rövid ideig tartott. De leírhatatla- nul szép volt. — Jaj, csak még egyszer kitörne! Kitört másodszor Is. — De jó volna még egyszer látni! Láttuk még egyszer. És kitört negyedszer is. (Folytatása következik.) Kilátás a Fritz Heckert kabinjának ablakából. Szemle a legelőkön (Folytatás az 1. oldalról) szólásokat, most a vegysze­res gyomirtással összekap­csolva ezt Is pótolták. Az Idén 10 000 hold mintalege­lőn végeznek vegyszeres gyomirtást a közös gazdasá­gok, ebből 700 hold már el­készült, a többit az egyes szakaszok lelegeltetése után folyamatosan végzik majd el. A szemlék tapasztalata te- __ hát pozitív, ami a le­gelőápolást, -karbantartást illeti. Nem lehet ugyanezt elmondani a legelőhasználat­tal kapcsolatban. A legelő- használat megszervezésénél még hiányzik a szakszerűség. Legtöbb tsz-szakember még nem tudja, milyen a legelő teherbíróképcssége, mennyi állatot tud eltartani. A mintaparccilákat, amelyek­ből a fűtermést és teher­bírást állapítják meg, csak két helyen: Máriaké- ménden és Egy házasharaszti­ban jelölték ki. A szakasz- határok kijelölése sem meg­felelő. A természetes határok elve nem vált be, mert eze­ket a pásztorok nem tartják tiszteletben. Legjobb sza­kaszhatár a meszelt karó, illetve a drótba vezetett gyenge áram. A helyes legelőhasználatot sok helyen pásztorproblé­mák nehezítik. Sajnos ma még kevés viHamypásztort gyárt az ipar, ezért kell nagy gondot fordítani lelkiismere­tes pásztor alkalmazásába. A szemlék során hogy jelenleg is víz a mélyebb fekvésű rétek legelők egy részét. A na-* dobszai és borjádi tsz néld'- mutatóan végezte el a legel* víztelenítését. Ez nem kíván nagy beruházást, sok hely-»-- mindössze annyit, hogy a átnemeresztő réteget altalaj lazítóval át kell törni. A me­gye legszebb mintalegelő le címet nyerte el a gerényesi tsz legelője, de dicséretet kaptak jó munkájukért a sásdi, a gödreszentmártoni, az egyházasharaszti és a fel­sőmindszenti tsz-ek szakem­berei és tagjai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom