Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

1966. MÁJUS 5. napló 3 Megkezdte tanácskozását a K1SZÖV közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) a szövetkezeti telephelyek korszerűtlenségére, s ismertet­te azokat az erőfeszítéseket, melyeket a körülmények, a szociális létes'tménvek javí­tása terén végeznek, foglal­kozott az utánpótlás kérdésé­vel, s vázolta a szövetkezetek előtt álló, a harmadik ötéves terv megvalósítása során rá­juk hárulé feladatokat. Mint legfontosabbakat említette, hogv tovább kell növelni az exnort termelés arányát, és a belkereskedelem igényeinek mo'd’ele’ően továbbra is a kis- c'mozatú jó minőségű, válasz­tékot bővítő hiánycikkek gvórtását és az inmortpótló tevékenységet kell szem előtt tartaniok. A ruha és cipő mé­retes tevékenységet 15 száza­lékkal. az ipari javítást 34.4 százalékkal, a személyi szol­gáltatást 9,2 százalékkal az énftőipari tevékenységet pe­dig 40 százalékkal kell növel­niük. A tervidőszakban 2290 lakást kell a szövetkezeteknek felépíteni, 's ezekből 1603 la­kás többszintes családi ház­ban kerül átadásra. Utalt a beszámoló az új gazdasági mechanizmusban a szövetkezetek előtt álló na­gyobb önállóság s nagyobb felelősség jelentőségére s a nagyobb feladatok megoldását elősegítő határozati javaslat megvalósításának fontosságá­ra. A megye szövetkezeti moz­galmát átfogó beszámoló, va­lamint a határozati javaslat vitájában felszólalt Pozsgay Kálmán, a Villamos és Gép­javító Ktsz elnöke. Többek között elmondotta, hogy 188 felvevő hellyel 250 községben végeznek háztartási gépjaví­tást, négy év alatt mintegy 1400 hűtő- és 16 000 darab háztartási gép javítását vé­gezték el. Legfontosabb fel­adatként a műszaki színvo­nal emelését, a minőség to­vábbi javítását, a jobb anyag- ellátást, a munkakörülmények jav tását hangsúlyozta. Ugyancsak az anyagellátás fontosságáról, a gépi beruhá­zások jelentőségéről beszélt Kőnigh János, a Pécsi Járási Építő Ktsz küldötte, majd pe­dig dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság titkára kö­szöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, a szövetkezeti ipar dolgozóit. Nagy elvtárs méltatta a szö­vetkezeti ipar tevékenységét, s rámutatott azokra a fontos, főleg a lakosságot érintő szol­gáltatási feladatokra, melyek megoldása az elkövetkező években a szövetkezetekre vár. Hangsúlyozta a jobb szervezettséget, a gazdaságo­sabb termelés fontosságát, az export termékek arányának növelését, s a helyi igények fokozott kielégítését. Felhív­ta a szövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy erősítsék tovább pártszervezetüket, tá­maszkodjanak jobban a párttag ság kezdeményezésére, fokoz­zák a szövetkezeti tagság al­kotó lendületét, a III. ötéves terv feladatainak megvalósí­tására. Ezután Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnöke szólalt fel. Ismertette a szövetkezeti moz­galom országos eredményeit, s ezen belül megelégedéssel szólt a baranyai szövetkezetek eddigi eredményeiről. Hangsú­lyozta a termelés gazdaságo­sabbá tételének fontosságát, az építő kapacitás növelését, a műszaki színvonal emelését, az új technológiai eljárások, a fejlettebb módszerek széle­sebb körű alkalmazásának fontosságát. Elmondotta, hogy a körülmények ismeretében az OKISZ ezután is segítsé­get ad a telephelyek körülmé­nyeinek javításához, gépi be­ruházások megvalósításához. Mintegy 20 millió forintot fordítanak a Faipari Ktsz új telephelyének építésére, hat és fél millió forintos beruházás­sal épül az Autó- és Motor­jav'tó Szövetkezet új szervize és 5 millió forintot fordítanak a kertvárosi, a szászvári és sellyei szolgáltatóház építésé­re. A küldöttgyűlés további hozzászólásokkal lapzártakor még folytatta munkáját. Színpompás május 1. Pécs szovjet testvérvárosában A Ivovi Barátság Házában fogadták az MSZBT baranyai küldöttséget. Árvízi építők közölt Csupa ismerő«. Két-----------------------------a pécsi J ókai utcai és a Kossuth téri építkezéseken beszélgettem utoljára Hengl Jánosékkal, Pöppl Gáspárékkal. Azóta csak a hírük jutott él Pécsre. A jó hírük, amit hosszú évek nagyszerű eredményei után Mohácson még tovább öreg­bítettek, amikor tavaly szep­temberben elvállalták az ár­vízkárosultak új otthonainak felépítését. „Terven felüli” vállalkozás volt ez vállalati és brigád­szinten is, amit a medréből kilépett Duna kényszerített rájuk. A fedél nélkül maradt családok nevében a mohácsi tanács hívó szavára vonultak fel, s talán nem is sejtették még akkor, hogy mire vállal­koztak. Várhegyi József, az építkezés művezetője csak nagy nógatásra hajlandó be­szélni róla. — Amolyan „hadi’’ felvonu­lás volt ez, először a gyalog­sággal, azután a tarackosok- kal, végül a gépesített oszta­gokkal ... A hasonlat talá10 vo,.t»----------------------mert magyará­z óiag hozzátette, hogy a fel­vonulást kubikosokkal kezd­ték, akik előkészítették a te­repet az utánuk következő kotrógépeknek, dömpereknek, ezek meg a később érkező „elit” alakulatoknak, a panel­elemeket szállító járművek­nek és a toronydarunak, a mo dern építkezés legfontosabbi­kának fogadtatására. Azonban a „hadi” felvonulást mégsem erre a sorrendiségre, hanem a körülményekre értelmezte Vár hegyi József. Azok mutattak hadiállapotot. — A jelszó az volt: azonnal építeni. így került sor szinte egyszerre a felvonulási út, a vízellátás, a villanyszerelés, a raktár, az öltözőhelyiségek, vagyis a legelemibb építkezé­si előfeltételeik biztosítására. Az első napokban, hetekben szabad ég alatt öltöztek, vet­kőztek, tisztálkodtak az embe­rek és nagyon akadozott még az étkeztetés megoldása is ... Az anyagellátásról még szo­morúbb képet festett. — A paneligénnyel nem volt baj, gépkocsikon, irány­vonatokon szállította a válla­lat, ellenben a hozzávalók.., Gvőzöm megjegyezni a —I---------- „hozzávalók” be­s zerzésének kálváriás útját, a kényszermegoldások seregét. Amikor a helyszínre érkez­tek, javában termelt még a mohácsi téglagyár, de a tél beálltával leállt, és ugyanez­zel a sorssal fenyegette meg az építők folyamatos munkára tett vállalását is. Az „anyago­suk” szinte éjjel-nappal úton volt, hogy téglát, homokot kavicsot „időre” szerezzen, Nem ment. A gyékényesiek- n.ek más vállalatok kötötté1.! le a kapacitását és a szállítás is akadozott. A mohácsi, a pécsi ÉPFU többnyire csali éjszakára biztosított kocsikat a nappali fuvart szerződése; üzemek kötötték le maguk­nak. Hogyan boldogultak mégis? — Kényszerűséggel — mondta Várhegyi József — Például a gyenge minőségű dunai kavicsot nagyharsányi zúzalékkal javítottuk fel, ez­zel pótoltuk a gyékényesit. A vizet a szomszédos iskola fúrt kútjából „vezettük” át az épít­kezésre, a homokat Gerechát- ról, a salakot a farostlemez- gyárból szereztük be. Egyet azonban máig sem tudtunk kiverekedni. A telefont. Bu­szosokkal, alkalmi motorosok­kal üzengettünk Pécsre, ha valamire szükségünk volt, na­gyon sürgős esetben pedig ki­lométert kellett gyalogolni a mohácsi postára, hogy telefo­nálni tudjunk a központnak. Méai« ha az ember kilép a----------—művezetői irodából, o dakint sokkal vigasztalóbb kép tárul eléje. A habarcs- keverőknél, a homokszitáknál, a felvonóknál pezseg az élet, anyagbőséget mutatnak a ka­vics, homok, tégla halmok, a betonelemek depói, és tető alatt áll három egyenként 30 lakásos épület is. Az elsőt már hetekkel ezelőtt átadták, persze, csak „műszakilag”, mert a beköltözésnek egyelőre akadályai vannak. — Az ivóvíz hiánya késlel­tette a beköltözést. De már ez is megvan, biztosította a vá­ros, csak a vezetéket kell be­kötni a „glóbuszba”. Ezt a felvilágosítást már Korbéli Győzőtől, a vállalat főépitésvezetőjétől hallom, aki ellenőrző szemlére utazott ki az építkezésre. Amikor a ha­táridők felől érdeklődöm, szinte ugyanazt mondja ő is, amit a művezető. — Ezt az építkezést terven felül kellett elvállalnunk. Nem kalkulálhattuk bele az éves vagy a harmadik ne­gyedéves tervünkbe. Az árvíz törvényt bontott, nekünk meg alkalmazkodnunk kellett hoz­zá. Minden „promtra” történt. A gépi felszerelés, az anyag- ellátás, a szállítás, a szállás, az étkeztetés biztosítása, szó­val minden. Na, persze, a pa­naszok ... — mert erre is reagált a főépítésvezető. — Nem véletlen, hogy ép­pen Hengliéket bíztuk meg a feladattal. Ha nem is számol­tak előre a problémákkal, lát­ja, azért mégis * megbirkóztak sorra valamennyivel. Annyi­ra, hogy ma már határidőre tervezhetünk. Dátum szerint még ebben az évben átadjuk nemcsak ezt a három épüle­tet, hanem a most készülő másik kettőt is, pedig azokat jövőre ütemeztük be. Azt hi­szem, ezzel már el is mond­tam minden véleményemet, elismerésemet a munkájuk­ról... Nem egészen. Mert a —---------------------— vállalat k özpontjában azt hallottam, hogy Hengliék, Pöppliék bri­gádja ezzel az áldozatos mun­kájával tevékenyen hozzájá­rult ahhoz, hogy a vállalat immár harmadízben birtokosa legyen a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának. % ■*­Mohácson a Park utcában épülnek a négyemeletes panel lakóházak. Május 12-én kezdődnek az érettségi vizsgák Az érettségi előtt álló kö­zépiskolások utolsó tanítási napja május 7. A legtöbb középiskolában ezen a na­pon, szombat este rendezik meg a ballagásokat. Az érettségi vizsgák május 12- én kezdődnek a magyar írásbelivel. A további írás­belik: matematikából május 13-án, a szakosított osztá­lyok idegen nyelveiből má­jus 14-én, oroszból május 16-án, a többi idegen nyelv­ből pedig 17-én. A szóbelik, iskolánként más-más elosz­tásban. június 1. és 20. kö­zött lesznek. Pécs városban mintegy 1400 diák készül az érettségire ezekben a napok­ban. Még márciusban megkap­ták az iskolák azokat az út­mutatókat, amelyek tan­tárgyanként tartalmaznak hasznos tanácsokat az érett­ségi vizsgaanyag felhaszná­lásához, a vizsgák előkészí­téséhez és lebonyolításához, így jelentősen megkönnyítik az érdekelt szaktanárok munkáját. Az írásbeli dolgo­zatok elkészítésére megsza­kítás nélkül öt óra, az ide­gennyelvi dolgozatokra há­rom óra áll a jelöltek ren­delkezésére. A felügyelettel megbízott tanárok kétórán- ként váltják egymást. A szóbeli vizsgán magyar nyelv és irodalomból min­denekelőtt a jelölt tájéko­zottságát vizsgálják az iro­dalomtörténetben, mennyire ismeri az adott kor társa­dalmi kérdéseit, az íróknak ezekre adott válaszát, az írók helyét az irodalomtör­ténet egészében, mennyire ismeri az elolvasott művek eszmei-művészi értékeit, szakszerűen használja-e az irodalomelmélet fogalmait, s mindez milyen mértékben támaszkodik az olvasott­ságra. Történelemből min­denekelőtt a jelöltek tár­gyi tudását, marxista-leni­nista történelemszemléletét, világnézeti és politikai fej­lettségét vizsgálják, továb­bá, hogy mennyire ismerik az egyetemes és a magyar történelem fejlődésének főbb vonalait — gazdasági, tár­sadalmi, politikai, kulturális téren. Fontos követelmény a legfontosabb tények, ese­mények, jelenségeik össze­függésének ismerete. Mate­matikából gyakorlati felada­tok alapján elsősorban a jelöllek önálló, logikus gon­dolkodását, a feladatmegol­dásokban szerzett jártassá­gát, számolási, szerkesztési készségét, továbbá a logarit­mus és a szögfüggvény táb­lázatok használatában való jártasságát vizsgálják. A gimnáziumi érettségi vizsga fő célja annak meg­állapítása, hogy a jelöltek szert tettek-e a vizsgatár­gyakban alapos tárgyi tu­dásra, össze tudják-e kap­csolni ismereteiket az élet­tel, az elméletet a gyakor­lattal, elsajátították-e — kö­zépiskolai szinten — a marxizmus-lenini zmus ele­meit, kialakultak-e bennük a tantervben előírt jártas­ságok és készségek. Hazaérkeztek a baranyai kü.dölit’' Meghívták Pecsr a Ivovi népi együnk ;. Nagyon frissek még a Lvovban szerzett tapasztala­tok — mondják az MSZBT- küldöttséggel ott járt részt­vevők, és nagyon sokrétűek is. Ugyanis a Szovjet—Mngvar Baráti Társaság Ivovi zete — élén Stolmakova pro­fesszor asszonnyal — mi"’-»nt megtett azért, hogy a pécsiek és baranyaiak a pár napi lá­togatásuk során minden ner­cet hasznosan tölthessenek el. mindenki eljusson a munka­területéhez legközelebb álló vállalathoz, gyárhoz, intéz­ményhez. Hiszen az erőmű­vesek erőművet, a mozisok filmszínházakat, a porceláno- sok ottani gyárat, a bányá­szok szovjet bányákat akartak látni és szovjet szakmabeliek­kel akartak találkozni. A So- piana Gépgyár küldötte a Ívovi Általános Gépgyár kom­munista brigádjával akart ta­lálkozni, hiszen évek óta is­merik egymást levelekből, bri­gádnaplókból, munkatervek­ből, de emberi közeibe csak most kerülhettek. A párt, KISZ, MÉSZÖV képviselői is találkozni akar­tak szovjet pártmunkásokkal és mindannyian a barátság el­mélyítésén túlmenően tapasz­talatokat és személyi kapcso­latokat igyekeztek keresni, hogy majd a visszatérés után mélyebb és tartalmasabb együttműködés alakulhasson ki pécsi és szovjet bányászok, ipari munkások, pártmunká­sok és értelmiségiek között. Ennek a testvéri kapcsolatnak pedig alapja a személyes is­meretség során szőtt barátság. Az öt csoportra osztott pé­csi küldöttségnek a sok ta­lálkozáson túl jutott ideje ar,> város megismerésére. Ott vol­tak a színpompás május else­jei felvonuláson, amelyen 160 000 ember tüntetett a pro- letárintemacionalizmus mel­lett és az amerikaiak vietna­mi agressziója ellen. Délután együtt ünnepeltek és szórakoztak a Barátság Park­jában a szovjet emberekkel, este pedig a tv- és rádiógyár kultúrpalotájában közösen ünnepeltek a gyár dolgozói­val. Itt ismerték meg a gyár ukrán népiegyüttesét, amely évek óta kapcsolatban áll a pécsi Mecsek Együttessel. A találkozás alkalmával szüle­tett az az elhatározás, hogy a Mecsek Együttest meghívják vendégszereplésre Lvovba és az ukrán együttes pedig Pécs­re látogat műsorával. A pár nap hamar eltelt. A gazdag élmények ott zsong­nak minden résztvevőben. Az emlékekben felbukkannak új­ra és újra az arcok, a máju­si felvonulás színpompája, az állomásom ölelő kart nyújtó virágcsokros pionírok, az egy­szerűség, udvariasság, közvet­lenség ezer apró mozaikja, amelyekből itthon a minden­napi élet művészi formálás­sal rakja össze a barátság emlékművét. Olcsó repülős társasutazás Moszkvába A KISZ Pécs városi B>zntt- sága Ifjúsági Utazási Osztá­lya június 6-tói 11-ig tartó 6 napos repülős társasutazást szervez Moszkvába. Részvé­teli díj: 1550 forint (szállás, étkezés, útiköltség, progra­mok). Jelentkezni legkésőbb május 10-ig lehet az Ifhísági Utazási Osztály ügye'-ten: kedden, es'Vr-tökön ^ sárnap délután * é-á'ó! 6 óráig a Doktor Sán lor Mű­velődési Házban (Déryné u. 1*1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom