Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekí Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács tapjcs ______ X XIII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ARA 50 FILLÉR '950- MÁJUS 5.. CSÜTÖRTÖK Megkezdte tanácskozását a KISZÖV Icözgyülése Falvak mint önelszámoló üzemegységek Vállalati jellegű irányítás a belvárdgyulai tsz-ben Tegnap délután 20 szövet-1 kezét 171 küldöttjének részételével megkezdődött a KISZÖV küldöttközgyűlése. A ifi gyűlésen részt vett dr. A úgy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnöke, Rdcz János, az ORK1SZ elnöke, Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője, dr. Bánki Nándor, a Városi Pártéi zotlság ipari osztálya vezetője. valamint a megyei, a Pécs városi és a járási tanácsok ipari osztályának vezetői, illetve iparügyi előadói, s más megyék KISZÖV képviselői. A KISZÖV vezetőségének beszámolóját Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke ismertette. A négy év munkáját értékelve elmondotta: A két közHárom Multicar 22-es, kisméretű, NDK-gyártmányú autós létrát vásárolt a közelmúltban a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat. A létrák közül egyet Keszthelyen, egyet Siófokon, egyet pedig Pécsett helyeztek üzembe. A tíz méter magas létrásautó igen mozgékony és az úttestből csak kis helvet foglal el munka közben. KHhengcrcs Diesel V-mo- torjával maximálisan 23 kilométeres óránkénti sebességet tud elérni a kisautó. A termékek hatvan százalékát külföldre szállítja a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz. Az exportkövetelmények magasabb mércét állítanak a minőség elé. A Dózsa-brigád feladatai között első helyen a minőség javítása szerepel. gyűlés óta eltelt idő alatt tanúi és szerény résztvevői voltunk a szocialista építő munkában elért jelentős eredményeknek. Négy évvel ezelőtt nagy célkitűzések valóravál- tásáért indultunk munkára, amit a IV. küldöttközgyűlés határozatai tűztek ki elénk: a megye szövetkezetei iparának továbbfejlesztése, a rendeltetés szerinti tevékenység növelése, a gazdasági, a politikai és a szervezeti javulás elősegítése volt a legfőbb feladatunk. — A határozatnak megfelelően 1963-ban javasoltuk a választmánynak, majd annak egyetértésével a szövetkezetek közgyűléseinek a megye szövetkezetei iparának átszervezését, ami 35 szövetkezetei, s mintegy 3500 szövetkezeti dolgozót érintett. Az átszervezést követően megszűntek a vidéki vegyesipari szövetkezetek, megyei szövetkezetek jöttek létre. Az építőiparban pedig járási szintű vertikális szövetkezetek alakultak. Ezután Tárnái elvtárs rátért a szövetkezetek eredményeinek részletes ismertetésére, s többek között ezeket mondotta: — Az elmúlt öt év alatt a lakosság részére 419,7 millió forint értékben végeztünk különböző ipari és személyi szolgáltatást méretes és építőipari tevékenységet. A belkereskedelem részére 334 900 000 forint értékben szállítottunk bútort, cipőt, textilruházati és vasipari cikket. A külkereskedelem részére pedig 120,6 millió forint értékben különböző exporttermékeket készítettünk. Bővült a szót" általán — A helyiipari tevékenységünk fejlesztése terén is eredményes szervező munkát végeztünk. Négy év alatt 120 új egységgel bővült a személyi szolgáltató hálózat, ami zömmel vidéken jött létre. Napjainkban a háztartási gép, egyéb vasipari termék és cipőjavítás begyűjtése a megye valamennyi közúttal rendelkező községére kiterjed. Az elmúlt 3 év alatt 20 310 rádiót, tv-t és háztartási gépet, 25 030 pár cipőt javítottak a szövetkezetek a földművesszövetkezeti hálózat begyűjtése révén. Ismertette az építőipari tevékenység efedményeit, a beSzemle a legelőkön számoló rámutatott arra, hogy a szövetkezetek a második ötéves terv időszakában 1140 lakást építettek, ezen belül 112 lakást a tavalyi mohácsi árvízkárok helyreállításának idején példátlanul rövid határidőn belül adtak át a lakóknak. A párt lakásépítési programjának megfelelően az építőipari termelésen belül a lakosság részesedése az 1960. évi 19,6 százalékról 58 százalékra, volumenben pedig négyszeresére nőtt. Méltatta a beszámoló azt az erőfeszítést, melyet a szövetkezetek az export termelés terén végeztek, majd a beruházások kérdésével foglalkozott. Az elmúlt négy évben átalakítási, beruházási munkákra 46 248 000 forintot fordítottak, ennek 50 százaléka a helyiipar politikai tevékenység fejlesztését célozta. Nagyobb önállóság, több felelősség A beszámoló részletesen ismertette a szövetkezetek gazdasági helyzetét, méltatta a szövetkezeti tagság szorgalmát, elismerését fejezte ki a párt a tanácsi és a különböző társadalmi szervek segítségéért. A hiányosságokkal foglalkozva a beszámoló rámutatott (Folytatás a 3. oldalon.) Baranya megye legnagyobb szövetkezeti gazdaságában — az országos hírű belvárdgyulai Közös Ut Tsz-ben — érdekes módon valósították meg az üzemegységek hatékonyabb, vállalati jellegű irányítását. A 8500 holdas gazdaság sajátos helyzetben van: hat falu — Belvárdgyula, Birján, Hás- ságy, Lothárd, Magyarsarlós és Olasz — tartozik hozzá, amelyek mindegyike egy-egy üzemegységként működik. Emellett különálló egységnek számít az állattenyésztés, a gépüzem és a kertészet is. Ekkora és ennyire szétágazó mezőgazdasági nagyüzemet lehetetlen volna a hagyományos — a kisebb termelőszövetkezetekben bevált — módszerekkel irányítani. Az idei tavasztól kezdődően a Közös Ut Tsz- hez tartozó minden falu és üzem önelszámoló üzemegységként gazdálkodik a rendelkezésére álló munkaerővel és a rábízott anyagi eszközökkel. Az üzemegységek függetlenített, felelős vezetői megkapták a kötelező hozamtervet és az annak megfelelő költségkeretet az egész esztendőre, ami nek megvalósítását, illetve fel- használását a központi vezetés természetesen állandóan ellenőrzi. Az üzemköltséghez minden vezető még tíz százalékos biztonsági pótkeretet i abban, hogy növeljék a hoza- kapott, ehhez azonban csak mókát és csökkentsék az különleges, indokolt esetben üzemköltségeket, mert ily mó- nyúlhatnák hozzá: például, ha dón nagyobb jövedelemhez a tervezettnél nagyobb hoza- I juthatnak, mókát érnek el. vagy pedig valami természeti csapás sújtja a területüket. A munkaerővel ugyancsak minden üzemegység maga gazdálkodik, de a nagyobb, sürgősebb feladatok végrehajtására „vendég- munkás”-okat fogadhat a többi faluból, akiket persze fizetnie is kell. A Közös Ut Tsz ez évi hozamterve mintegy harminc- millió forint. Ennek megvalósítására az év folyamán 7,2 millió forint alapbért fizetnek ki az üzemegységek a dolgozóiknak és ugyanekkora ösz- szeget terveztek év végi nyereségrészesedésül is. Természetesen a jó szervezés, a gondos munka eredményeként egyik-másik üzemegység a tervezettnél nagyobb hozamot érhet el vagy kevesebb költséget használhat fel a termeléshez, s akkor több lesz a kiosztásra kerülő részesedés. Ha viszont valahol kevesebbet termelnek vagy túllépik a költségkeretet, az az illető üzemegység nyereségrészesedé sének rovására történik. A termelőszövetkezet tagjai tehát messzemenően érdekeltek MOHÁCSI SZÖLÖHEC/Y U árom évvel ezelőtt még a legmostohább, legelhanyagoltabb művelési ág volt a legelő, melyből főképp a dombosabb részeken, de az ormánsági síkon Is Baranyát jócskán ellátta a természet. Haszna azonban nem sok volt, nem Is csoda. Hisz egy jó részét évszázadok óta alig érintette gondoskodó emberi kéz. Júliusra már úgy kisültek, hogy még a birka is éhen fordulhatott fel rajtuk, a mélyebb részeken meg a víz pusztította a füvet, tápot adva a iépfene meg sok más állatbetegség elterjedésének. Mígnem 1964-ben az állam 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott Baranyának is a tsz legelők rendbehozására, mlntalegelők kijelölésére. Abban az évben még kevés tsz-ben vették komolyan a dolgot, olyan is volt, hogy ezt a pénzt má« célra használták fel, mégis a legelők 3 százalékát rendbehozták, mintalegelővé alakították. A következő évben az állami támogatás 5.8 mii Hó forint volt. s 1965 végére a mintalegelők aránya máf elérte a 12 százalékot. A I? százalék 6000 hóinak feleli meg, s ezen a hatezer holdon az átlagos szénatermés holdanként 16,3 mázsa volt. kereken 10 mázsával több. mint a megyei átlag. Ebben az évben az állam újabb 7 millió forinttal járult hozzá a baranyai tsz legelők rendbehozásához, s jelenleg 84 mintalegelő van a megyében, 12 000 katasztrá'is hold s ez a legelő terület pgv harmada. Ánrilis utolsó napjaiban szakbizottságok vizsgálták meg minden járásban a mintalegelőket és a még nem mintalegelőket is. Ez utóbbiaknál a helyzet csaknem változatlan. A mintalegelők azonban általában szépek, gondozottak. Az anyagi támogatást a tsz-ek ma már zömmel rendeltetésszerűen használják fel, kivétel persze akad. A szemlebizotl- ságok megállapították, hogv a legelők felületi munkál v tait, — fogasolás, rétgyaln- lás stb. — mindenütt elvégezték, kivéve a véméntü, görcsönydobokai, dunafalvai. dunaszekcsői, mattyi és gor- disai termelőszövetkezeteket. Ez utóbbiak annak ellenéi?, hogy a pénz meg volt rá e munkákat elmulasztották A tavaszi ápolási munkákat is rendben elvé-»»-»-'*- mintalegelőkön, rendbehozták a felhajtó utakat, i kutak környékét, a karámokat. Tavaly ta vasszal ;v szaka dm - lan esőzések miatt nem tn ták elvégezni a tisztító ka(Folytatas a 2. oldalon) Jugoszláv katonai delegáció érkezett hazánkba A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban járt magyar katonai küldöttség látogatásának viszonzásaként Ivan Gosnjak hadseregtábomok, a Jugoszláv Fegyveres Erők fő- parancsnokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezetésével szerdán délelőtt jugoszláv katonai küldöttség érkezett Budapestre, baráti látogatásra. A vendégeket a zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen fogadták. A küldöttség fogadására megjelent Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a Magyar Néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás a díszszázad dísz- menetével ért véget. IMo: M Maos
