Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

m«. május L _ .-------------------------------------------napló 3 Szakaszos építkezés a Balokányban A város építési és közleke­dési problémái mellett dr. Né­meth elvtárs munkaköréhez tartoznak Pécs ipari, terv- és munkaerőgazdálkodási. vala­mint pénzügyi kérdésed is. Valamennyi közül azonban a lakásépítés, városgazdálkodás számít a legnagyobb érdek­lődésre, ezért lapunk munka­társa elsősorban ebből a té­makörből tett fel kérdése­ket. Minden igényt nem tudunk kielégíteni • Ujmecsekalja, Meszes, álta­lában az új városrészek to­kói régóta panaszolják, hogy nincs elég bölcsődéjük, óvo­dájuk, művelődési házuk, egészségügyi intézményük stb. Hogyan lehetne orvosol­ni ezeket a panaszokat? — Sajnos, nehéz helyzetben vagyunk. Az első. s különö­sen a második ötéves tervben elmaradtunk a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal. Tízmillióikra volna hirtelen szükség, a népgazdaságnak nincs annyi pénze és építőipa­ri kapacitása, hogy egycsapás- ra megoldhassunk minden problémát. Mindez annyit jelent, hogy 1970-ig, tehát a harmadik öt­éves terv végéig nem tudunk minden igényt kielégíteni. El­határozott szándékunk viszont, hogy törleszteni fogunk a ré­gi adósságból. Lapjuk már hírt adott arról, hogy új óvo­dát, iskolát, stb.-t építenek Ujmecsekalján. A harmadik ötéves tervben ügyelni fogunk arra. hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A lakásépítés, a járulékos és kapcsolódó beruházások komplex egészet képeznek, s ezt az elvet szigorúan betart­juk. 0 A számítások szerint több mint ötezer állami, szövet­kezeti és társasházi lakást, illetve családi házat építe­nek Pécsett a harmadik öt­éves tervben. Ez a meny- nyiség az igényekhez mér­ten még mindig kevés. — 1970-ben még mindig ott fogunk tartani, hogy a vá­ros egyik fele korszerű, közművesített lakásban, a másik fele viszont 50—100 éves. egészségtelen házakban él. Nem lehetne-e valami­lyen közbeeső megoldással legalább némileg enyhíteni a helyzeten? Minden új ház vagy lakás 50—100 éves használatra épül. Tömegméretekben tehát nem szállíthatjuk le az igényeket. Nem mondhatunk le a táv­vagy tömbfűtésről, a fürdő­szobáról. nem építhetünk ezer­számra olyan lakásokat, ame­lyek már ma is korszerűtle­nek. Tekintetbe véve azonban a fent említett helyzetet, cél­szerűnek látszik, hogy 1970-ig mintegy száz ún. kisebb igé­nyű kielégítő lakást építsünk a városban. Olyan emeletes házakra gondolok, amelyek a Beszélgetés dr. Németh Lajos elvtárssal, a Városi Tanács új elnökhelyettesével f\r. Németh Lajos elvtársat Pécs 54-es választókörzetében a Városi Tanács y tagjává választották. A Városi Tanács Vég rehajtó Bizottsága megbízta őt az elnökhelyettesi teendők ellátásával. Dr. Németh Lajos 44 éves. Munkásszármazású. 1949 óta a Beruházási Bank­nál dolgozott. 1953—55 között a bank dunaújvárosi, 1955—57 között a zalaeger­szegi. 1957-től a közelmúltig pedig a pécsi fiókot vezette. Beosztásában áttekintést szerzett a város és megye életéről, a mindennapi építőm unka összefüggéseiről, bo­nyolult mechanizmusairól. Uj tisztségében jól tudja hasznosítani a korábbi évek­ben megszerzett tapasztalatokat. gáz-, illetve táv- vagy tömb­fűtés kivételével minden köz­művesítést megkapnának, s a szokásos fürdőkádakat für­dőtálca vagy pedig zuhanyozó helyettesítené. Főként a Ledinán akarunk ilyen házakat építeni. A tö­meges szanálások miatt úgyis sok átmeneti lakásra van szükség, s ezek kitűnően meg­felelnek erre a célra. Lesz­nek persze olyanok is. akik nem egy-két évig, hanem hosszabb ideig, esetleg évtize­dekig élnek ezekben a házak­ban. Kétségtelen, hogy hátrá­nyos helyzetbe kerülnek azok­kal szemben, akik távfűtéses és fürdőszobás lakásra kapnak kiutalást, viszont az sem ta­gadható, hogy aki ma a Balo- kány egyik nyirkos vályoghá­zában él, kész örömest megy az ilyen lakásba. A 111. kerületi bontások # Városunk legsötétebb pont­ja ma a Balokány. Mivel bontási arány a legoptimá­lisabb körülményeket szá­mítva is majdnem 50 szá­zalékos volna, s a. terület nincs közművesítve, más­fél évtizede nem mernek hozzáfogni a szanáláshoz. Mi lesz ezzel a városrész­szel? Télen, amikor a Dunántúli Napló cikksorozata megjelent a Balokányról, bejártam a városrészt. s meggyőződtem arról, hogy cselekedni kell, s nem lehet időtlen időkig el­halasztani a szanálást. A körülmények nem teszik lehetővé, hogy egyszerre bont­suk le a Balokányt. Az ala­csony, 10—12 százalékos sza­nálási arány, amelyet Pécs­nek engedélyezték, illuzó­rikussá tenne minden ilyen szándékot. Bonyolítja a dol­got a csatornázás is. Nem lehet új városrészt létesíteni a Balokányban anélkül, hogy a déli főgyűjtő csatornát meg ne építenénk, márpedig a fő­gyűjtő a harmadik ötéves tervben nem készül el. Mivel a hitelkeret és az építőipari kapacitás kévése befejezése át­húzódik a későbbi időkre. Ennek ellenére, még ilyen körülmények között sem mondhatunk le a tervünkről. Ha egyszerre nem szanálha­tunk, részletekben bantunk, s eltökélt szándékunk, hogy még a harmadik ötéves terv­ben felépítünk 200—300 lakást a Balokányban. Az új háza­kat — ideiglenes jelleggel — a Zsolnay utcai közműháló­zatra akarjuk rákötni. Pilla­natnyilag ez a legfőbb gon­dunk, hiszen Zsolnay utcai hálózat így is meg van ter­helve. Addig kutatunk azon­ban, míg nem találjuk meg a megoldást. 0 A városrendezési tervek szerint Üjmecsekalján, illet­ve az új Szigeti városrész­ben építik fel a harmadik ötéves terv mintegy három és fél ezer állami és szövet­kezeti lakását. Ha ebből 200—300 a Balokányba ke­rül — ami nagyon üdvös —, módosulnak az eredeti ter­vek is. Milyen változtatá­sokról van szó? A Szigeti úton, a III. ke­rületi tanács épületének kö­zelében van két viszonylag jó állapotban lévő emeletes ház. Ezeket töröltük a har­madik ötéves terv szanálási programjából, lebontásukra csak egy későbbi időben ke­rülhet sor. Ezenkívül bejött hozzám egy népes küldöttség az Athinay és a Móré Fülöp utca által határolt területről, s arra kért bennünket, hogy tekintsünk el az említett te­rület szanálásától. Az ügy megismerése céljából környe­zettanulmányt végeztem, s ha­marosan dönteni fogunk a problémáról. Bármi is lesz a döntés, bi­zonyosra vehető, hogy Űjme- csekalján s a Szigeti város­rész megjelölt területein csak mintegy 2700 lakást fogunk elhelyezni, s a többit a Balo­kányban, a Szigeti út északi oldalának egyes területein, a Majláth utcai szanált terüle­teken építjük fel. Ezenkívül egy korszerű, új házat épí­tünk a Szabadság utca és a József Attila utca déli sar­kára is a lebontandó épület helyén. Távfűtés vagy olajtüzelés # Vagy 130 lakást szanálnak ebben az évben, s jövőre is hasonló lesz az arány. Ilyen arányú szanálások még nem voltak a városban. Mi lesz a bontott anyaggal? Tegnap tartottunk erről egy megbeszélést az érdekelt ta­nácsi osztályok és a PIK részvételével. Úgy döntöttünk, hogy a PIK végzi el a bon­tás zömét, s az építőanyagot átadaja a TÜZÉP-nak. Mivel építőanyagihiány van, azt hi­szem, a magánerős építkezők örülni fognak az olcsó téglá­nak, kőnek és gerendának. Mivel a PIK erre a feladat­ra jelenleg nincs felkészülve, emelni fogjuk a létszámát, megerősítjük a szállítási ka­pacitását, méghozzá sürgősen, mert az Északi körút építé­sével kapcsolatos bontások he­teken belül megkezdődnek. Bár a PIK végzi el a sza­nálás javát, az üzemek is lehetőséget kapnak arra, hogy bontsanak. Az az üzem, amely vállalja, hogy lebontja a ki­jelölt házat, s leszállítja az építőanyagot, ingyen juthat a téglához, kőhöz, gerendá­hoz. 9 Pécsnek csak egy hőköz­pontja van, ez pedig nem teszi lehetővé, hogy az új Szigeti városrészbe, a fel­épülő városközpontba, és más — Ujmecsekalján kí­vül eső — új lakónegye­dekbe is bevezessék a táv­fűtést. Egyelőre tömbfűtés­sel akarják helyettesíteni, melyhez széntüzeléses, ki­mustrált gőzmozdonyokat ki vannak felhasználni. Eszté­tikai és különösen levegő- szennyeződési szempontból elfogadhatónak tartja ezt a megoldást? Nem tartom megfelelőnek. A városi koordinációs bizott­ság legutóbi ülésén egyhan­gú határozattal fordultunk az Országos Energiagazdálkodási Hatósághoz és kértük, hogy tegye lehetővé a 2-es számú hőközpont megépítését. Na­gyon sürgős volna a dolog, mert 1967-ben meg kell kez­deni a városközpontban a KÖJÁLL-, SZTK- és ügyész­ségi székház építését. Egyéb­ként az OEGH vezetője a kö­zeljövőben Pécsre látogat, s írásos megállapodást kötünk vele Pécs távfűtésének és ipari gőzzel való ellátásának távlati fejlesztéséről. A koordinációs bizottság határozatának megfelelően mindert elkövetünk annak ér­dekében, hogy ne a tömbfű­tés, hanem a távfűtés elve győzzön. Ha mégsem sike­rülne a tervünk, akkor sem fogadjuk el a széntüzeléses megoldást. A tömbfűtést csak olajtüzeléssel engedélyezhet­nénk a városban. Kö? tisztasági program £ Örök téma a városban a szolgáltatás. Mit terveznek a szolgáltatások javítására és bővítésére? Nemrég tartattunk egy ér­tekezletet a tanácsi vállala­tok igazgatóinak részvételé­ved. Az értekezletnek ez volt az egyik főtémája. Elképzeléseink vannak, a téma azonban még nincs rész letesen kimunkálva, ezért csak általános elvekről nyi­latkozhatok. Az egyik elv az, hogy profiltisztítást hajtunk végre az érdekelt vállalatok­nál. Megszüntetjük azt a gya­korlatot, hogy azonos termé­keket állítsantak elő, kis szé­riákban. A másik alapelv: a helyiipari vállalatoknál előtér be helyezzük a szolgáltatáso­kat. 0 A városunkba látogató tu­risták gyakori megjegyzése: Pécs szép város, csak kicsit piszkos. Van-e kialakult el­képzelés a régi panaszok orvoslására? Igen, van. Szakemberekből álló bizottságot hozunk létre, amely tanulmányozni fogja a város köztisztasági helyzetét, s programot dolgoz ki a prob­léma megoldására. A prog­ramnak kell kimunkálnia, hogy milyen anyagi-műszaki fejlesztésre van szükség a Köztisztasági Vállalatnál, s melyek azok az utcák, pon­tok, melyek köztisztasági szempontból legexponáltab­bak a városban. Azt is kérni fogjuk a szak­emberektől, hogy dolgozzanak ki alternatívákat a kuka- edények elhelyezésére, táro­lására. A jelenlegi tárolási mód ugyanis nem megfelelő. Az úttest, a házak sarka mel­lé állított kuka-edények csú­fak, környékük örökké szeme­tes. Valamilyen olcsó és még­is esztétikus építményben kellene elhelyezni a kuka­edényeket Más a helyzet a jövőben épülő lakónegyedek­nél. Ott azt kellene megvizs­gálni, nem lehetne-e egysé­gesen, a lakóházak belsejé­ben, egy erre a célra épített helyiségben tárolni a kuka­edényeket, illetve a szemetet. Kétéves határidő (g) A pécsiek 15 éve várnak arra, hogy az Állatifehérje Vállalat elköltözzék a vá­rosból. Bár az ügy elsősor­ban a Földművelésügyi Mi­nisztérium, illetve a válla­lat budapesti központjának hatáskörébe tartozik, mégis megkérdezzük: nem lehet­ne-e valamit tenni a vál­lalat mielőbbi kitelepítése érdekében? Ismerem az Allatifehérje Vállalat kitelepítésével kap­csolatos terveket, tájékozód­tam a zóki telephely felépí­tésének határidejéről. Figye­lemmel kísérjük a munkák menetét, s nem engedjük meg, hogy a határidőket is­mét ki tologassák. A telep­helynek legkésőbb 1968 végé­re el kell költöznie a város­ból. M. b. Élüzemcsillag az aknatornyon Az élüzem dm adományozásáról szóló oklevelet a nehéz­ipari miniszter nevében Garamvölgyi János adta át Tátrai József üzemvezetőnek. A vizsga sikerűit István-akna 100,8 százalékra teljesítette múlt évi tervét — Csökkent az önköltség Trös/ti rekordok A pécs-szabolcsi Bartók bá- nyász-kultúrotthon színpada fölé tegnap délután — hat év után először — ismét fel­szerelték az élüzemcsilla- got... A kultúrház közvet­len szomszédságában emel­kedő aknatornyokon vörös és nemzetiszínű zászlókat lenget a szél. Pár nap múlva ide is felkerül a kitüntető jel­vény, mely ebben az eset­ben nemcsak egy esztendő sikereit, hanem egy rendkí­vül nehéz vizsga eredményeit is fémjelzi. 665 millió forint István-akna bővítése és re­konstrukciója 1953-ban kez­dődött, s első üteme az 1963- as tervkorrekciók után 1964- ben fejeződött be. Az új akna építése, a szállítóberen­dezések, az új gépek 664 mil­lió forintot igényeltek. Ist­ván II. aknát 1964-ben avat­ták. Amikor a kasok felszín­re hozták az első csille sze­net, tulajdonképpen egy vizs­ga kezdődött: 1965-ben gép­nek és embernek egyaránt be kellett bizonyítani, hogy a be­ruházások nem voltak feles­legesek, a bánya újjászüle­tett, s hosszú évekre biztosí­tott a gazdaságos termelés minden feltétele. A vizsga sikerült Szabolcs- bányaüzem 1965-ben éves ter­melési tervét 100,8 százalék­ra teljesítette, 7000 tonna jó­minőségű többletszenet adva a népgazdaságnak. A nagy „vizs­ga” évében javultak az ön­költségi mutatók, kevesebb volt a baleset, megbízhatóbb lett a munkafegyelem, s korszerűbb a szervezés. Mind­ezek alapján a Nehézipari Minisztérium — a bányászszak­szervezet egyetértésével —•, a szabolcsi bányakerületet „Él­üzem” címmel tüntette ki. A szombaton délután tar­tott élüzemavató ünnepségre több mint négyszáz bányász gyűlt egybe; az üzem gazda­sági és tömegszervezeti veze­tői mellett ott voltak a test­vérüzemek képviselőj és a kimagasló eredményeket el­ért szocialista brigádok kül­döttei. A megyei pártbizott­ság képviseletében megjelent dr. Nagy József, a pártbi­zottság titkára. A Mecseki Szénbányászati Tröszt igaz­gatóságának képviselőj eüoéat Garamvölgyi János igazgató, Stier József, a pártbizottság titkára, Markwart Károly SZB-titkár és Parti József, a KISZ-bizottság titkára vett részt az ünnepségen. Korszerű nagyüzem Az elmúlt év munkájáról, erdeményeiről Szokola Fe­renc üzemi főmérnök adott tájékoztatót. István-akna 1965- ben a mélyművelésű fejté­sekből visszatért magasabb szintekre, s tovább folytatta a korábban megkezdett mun­kahelyi koncentrációt. István II. akna belépése lehetővé tette, hogy egy sor kisüzemi jellegű, gazdaságtalan mun­kahelyet feladjanak. így szűnt meg Béke-akna, Rückert-, Szabolcs- és Keleti-táró. Az átállás termeléskiesés nélkül zajlott le, az új akna nem­csak biztosítani tudta, de túl is szárnyalta az összes koráb­bi munkahelyek együttes ter­melését Kiemelkedő munka­sikerek születtek az előkészí­tő munkahelyeken. Meddőelő- vájásban 3,3 méter napi előre haladási átlagot értek el — vegyes elővájásban 3,8-at —, ami magasan meghaladja a többi üzem szintjét s tröszti rekordnak számít. Kifizették Mohácson a 15. játékhét 4 találatos lottónyereményét Négy találatot ért el a lob­tón a 15. játékhéten a mohá­csi járási Építőipari Ktsz „Ga­garin” elnevezésű szocialista brigádja. A brigád tagjai: Szemző Sebestyén, Szemző Antal, Hargitai Ferenc és Bártfai László két éve lot­tóznak együtt, azóta heten­ként 12 szelvénnyel és állan­dó számokkal játszottak. Egy évvel ezelőtt 10 ezer forintos vásárlási utalványt nyertek. Az ez évi 15. játékhét négy- találatos lottószelvényére 81 ezer forintot fizetett ki nekik az OTP mohácsi fiókja. A mohácsi járásban a lottó fennállása óta ez volt a hete­dik négytalálatos lottószel­vény, amellyel a megye járá­sai között szerencserekordot biztosított magának a mohá­csi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom