Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
napló 1998. MÁJUS t 4 Változások a 40-es autóbuszoknál Gyorsjáratok r , a Kossuth tér és Ujmecsekaljaj kozott Borinterjű nemzetközi szinten Pénteken délután 4 órakor „Gyorsjárat” feliratú táblával ellátott 40-es autóbuszok jelentek meg a Kossuth téren, illetve az újmecsekaljai végállomáson. A felirat a 12-es AKÖV új és máris sikeresnek ígérkező kísérletéről adott hírt az utazóközönségnek. Amint a vállalatnál közölték, a gyorsjáratokat kizárólag munkanapokon indítják el a csúcsforgalmi időben. Eszerint a hét első 5t munkanapján 16 óra 5 perctől 17 óra 35 percig, szombatonként pedig 12 óra 30 perctől 13 óra 45 percig, 10 perces időközben gyorsjáratú kocsik Indulnak el a Kossuth térről Ujme- csekaljára. Az említett járatok, jellegüknek megfelelően csak az újmecsekaljai 7 emeletes épületeknél, az Olimpiánál, illetve a végállomáson állnak meg, s azonnal elindulnak vissza a Kossuth tér felé. A városközpont felé haladva ugyancsak az említett két helyen fognak megállni; \ gyorsjáratú 40-es autóbuszok útvonala némileg módosul. Az Ujmecsekalja felé tartó járatnak a Kossuth tér, Rákóczi út, Szabadság út, Mártírok útja, illetve 39-es dandár utca lesz az útvonala. A városközpont felé haladó járatnál hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy az autóbusz a Szabadság útról befordul a 6-os út új nyomvonalára, s a 6-os úton, illetve a Bajcsy Zsilinszky úton át közelíti meg végcélját. A gyorsjárat bevezetésével 4—5 percre zsugorodik a városközpont, illetve Ujmecsekalja közötti távolság megtételének időtartama. Ennek alapján feltételezhető, hogy az' utazóközönség nagy örömTöbb napos tartózkodás után tegnap délelőtt Papp Imre elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese fogadta a franciaországi Dijon város, illetve környékének négy szőlősgazdáját, közülük kettőt felesége is elkísért magyarországi látogatására. A küldöttség vezetője Roland The- venin, a Dijon közelében lévő St Romáin városka polgár- mestere. Beszélgetés a dijoni küldöttség Tezetöjérel Pécsett Franciaország 75 millió hektoliter bort termel Másfél hektó fejenként Munkatársunk a fogadás alkalmával beszélgetett Roland Theveninnel, St. Ro|l956. ! Május 8-án az új vásártéren lesz a vásár Megjelentek Pécs város II; kerületi Tanácsának hirdetményei, amelyek tudtul adják, hogy Pécsett 1966. május 8-án, vasárnap tartják meg a legközelebbi országos állat- és kirakodóvásárt. A közleményből azonban nem derül ki. hogy tulajdonképpen ezzel a vásárral avatják fel Pécs új vásárterét a Megyeri út alsó szakaszán, s ettől kezdve itt tartják — minden hét szombatján — a heti állatvásárokat és itt kapnak helyet a személygépkocsijaikat áruba bocsátó autótulajdonosak és vásárlók is. Az új vásártérnek csak az egyik szektora, valamint két főútvonala kerül most átadásra. A terepen még javában dolgoznak a Pécsi Köztisztatási és útkarbantartó Vállalat, valamint a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat munkásai. A vásártér első szektorában elegyen gették és lehengerelték a talajt. Az utakat annyira kiszélesítették, hogy esős időben sármentes helyre húzódhassanak a vásározók. Gyors ütemben készül a mérlegház és az épület emeletén lévő gondnoki lakás is. A mérleg- és a hivatalos helyiségek már a vásár napján használható állapotban lesznek, s röviddel ezután beköltözhetővé válik a gondnoki lakás. Az új vásártér második, harmadik és negyedik szektorát folyamatosan tovább építik, ez a munka — a feltöltés költségessége és lassúsága miatt — a következő évek feladatát képezi. március 13-án 11—12 óra között először Du- naszekcsőnél, s nem sokkal később a sziget másik oldalán, Szeremlénél Is kilépett medréből a jeges Duna;:: — így jegyezték fel a katasztrófát az akkori első árvízi megfigyelők, s egy hónappal később a kárjelentések 443 szigeti lakóháznak teljes, 212-nek részleges pusztulásáról adtak számot. Nehéz felejteni. Különösein azoknak nehéz, akik végigélték annak idején a csapásokat, mint Völgyesi Jenőné, az újmohácsi iskola igazgatónője, aki szinte utolsónak hagyta el a vízbefúlt szigetet. Mint egy óriás hordó, úgy hömpölygött ránk az ár. Mehettem, menekülhettem vol na én is, a gyerekes anyák számára elsőnek kirendelt mentőcsónakokon mégsem tehettem. A mi iskolánkat csak lépcsőkig árasztotta el a víz, s így oda mentették minden menthető holmijukat a szigetiek. Azokat őriztük a férjemmel. Szemlátomást megborzong, amikor felidézi legszörnyűbb élményét, az életeket hősiesen mentő Horváth Sándor törzs- őrmester tragikus halálát. Alumínium vizijárműjével éppen egy újabb családot akart menteni, amikor felborult a csónak, és szegényt a szemünk láttára ragadta el az örvény ... Azóta utcát és ligetet neveztek el Horváth Sándorról Uj- mohácson, de a névadásig sok minden történt a szigeten. Kü lönös, a mai szemnek, fülnek szinte felfoghatatlan történetek, pedig mindössze tíz év előttiek. Az idő tájt kezdődött minden, amikor a kandaiak, sárosiak, paprétiek az ár után egyenként és csoportosan visz- szaszáll ingóztak a szigetre. Pontosabban 1956 április végén, amikor még mocsarak és állati hullák bűze párázott a sziget felett. De itt-ott, a magasabb púpokon száradó foltokat, „szigeteket” hagyott hátra az eltakarodó ár, ezeket lepték el terves, dolgos szándékkal a visszatérők. Sajnos egyéb szándékkal is, ami ott ült, ott sötétlett a kapa, eke fölé görnyedő emberek tekintetében. De szóljon erről is Völgyesiné, aki 25 éven át nemcsak tanítója volt, hanem ismerője, patrónusa is a szigeti éteteknek. — Furcsa, ha így mondom, de azzal a tíz év előtti áprilissal nem ért még véget nálunk a jeges ár. Mert ha el is vonult, itthagyta, hátrahagyta jóidéig még a „hidegét” ..; Hosszú történetbe kezd, ami évtizeddel visszanyúlik a nagy árvíz előtti időkre, mert ahogy ő mondta, — enélkül úgy sem érteném meg az összefüggéseket. Nem érteném meg indító okát a „második árhullámnak”, ami akkor kezdődött, amikor az első visszatelepülőkikel együtt az Árvízi Helyreállító Bizottság is partra lépett a visszahódított szigeten. | HARAGGAL, | «jgj ták őket az emberek, nem hitték a jószándékot. Nem is akarták hinni, hogy a javukra, boldogulásukra apelláltak, amikor azt kívánták tőlük, hogy lökjenek el maguktól minden régit, megszokottat A tanyai életet, az olajos lámpát, a patriarchális ősi rendet, amiben ők századokon át éltek, nevelkedtek: — az én tányéromba, az én udvaromba senki ne bámészkodjon — mondták, amikor a bizottságiak előhozakodtak a községe- sítés előnyeivel, a villannyal, a közművesítéssel s a közösségi, közigazgatási rend egyéb javaival. — Legalább ötven évvel maradtak el a szigetiek attól is, amit egy mai értelemben vett falu nyújthat — mondta Völ- gyesi Jenőné. — Elhiszi-e nekem, hogy negyvenkettőben volt olyan tanítványom is, aki csak a Duna-part szigeti oldaláról látta Mohácsot. S elhiszi-e, hogy nyolc évvel ezelőtt a szigetiek közül nem is egy elzavarta az ajtaján kopogtató villanyszerelőket? ..: Mégis hatalmasat fordult a világ az elmúlt tíz év alatt. A mohácsi-szigetiek világa az ötvenéves elmaradottságból száz évet lépett előre. Az első lépés 1956 májusának első napjaiban Ujmohács alapkő- letételével kezdődött, s hogyan folytatódott tovább? Az „egykori” néhány tanya helyén virágzó község és közel 3900 holdas szövetkezeti gazdaság született. Persze vannak, maradtak azért maguknak élő tanyasi gazdák, akik ma is marasztalják, tartják még ami a régiből tartható, de a fiaik, lányaik már megbontják, megszegik a „házi rendet”. Téli napokon nem pénzük, nem kenyerük már a busóálarc-fara- gás, s ilyentájt, tavaszi zsen- düléskor is hátat fordítanak rég' a nyolc-tíz év előtti borra, kártyára tervezett ünnepnapok csábításainak. De miért is ne, hiszen a tanya előtt már megáll az autóbusz, s percek múlva ott szállhatnak le Üjmohácson. 1 üjmohAcson, 1 cukrászda várja őket, s ahonnan egyre nehezebb, egyre lá- zadozóbb szívvel térnek meg esténként a petróleumlámpás, penészleheletű „középkorba”™ Pálinkás György main városka polgármesterével. — Franciaországban egymillió négyszázezer család él szőlőművelésből, s ez is mutatja a szőlőtermelés jelentőségét hazánkban, — mondotta a küldöttség vezetője. — Franciaország a világ harmadik szőlőtermelő és első borfogyasztó országa. Egy lakosra átlagosan 160—170 liter borfogyasztás jut. (Hazánkban ez csak 35 liter.) A franciák általában a száraz bort kedvelik, önöknél viszont sok az édes fehér bar. Mintegy hetvenféle bort kóstoltam meg itt-tartózkodásom alatt, s el kell mondanom, hogy a borvidék vörös borai inkább kedveznek a francia ízlésnek. Eléggé szárazak. i— Milyen szerepe van a bornak a világpiacon? Jó üzlet — Párizsban székel a Nemzetközi Borhivatal (O; L V.). Ennek a hivatalnak Magyar- ország is tagja és magyar al- elnöke van. A székhely elhelyezése, és az, hogy franciák kezdeményezték a hivatal létrehozását, mutatja a francia bor nemzetközi jelentőségét. Nálunk három nagy borvidék van, mely világviszonylatban is jelentős, ez Burgundia, Bordeaux és Champagne. Borexportunk az ország összes devizabevételének 25 százalékát teszi ki — majd tréfásan megjegyzi — a kormányunk a borbevételből fizette ki amerikai adósságait. Exportpiacunk nem mindig attól függ, hogy milyen gazdag és milyen nagy lélekszámú országba szállítjuk a bort Első helyen áll a kis Svájc, aztán Belgium, Luxemburg, Anglia következik, és csak azután az USA. Most jelentkezett az NSZK, ahol fehér bort állítanak elő, s igen keresettek a francia vörös borok. — Milyen az érdeklődés a palackozott és a hordós borok iránt? — Nagyon érdekes, hogy az USA csak palackban veszi át a bort. Ugyanakkor a többi országba hordókban szállítjuk, mert a hordós borokra alacsonyabb a vámtarifa. A gépesítés a termelőhelyektől függ. Az olcsóbb borokat általában jobban gépesített módon palackozzák, ugyanakkor a kényes burgundiai borok nem bírják a nagyfokú gépesítést. Ezek a borok igen drágák. Az árkülönbségre jellemző, hogy találunk öt és ötezer frankos palackbort Franciaországban, — Milyen a termelése a francia borvidékeknek? — A francia szőlőterületek évente 75 millió hektoliter bort állítanak elő, ugyanakkor a híres burgundiai terület csak 250 000 hektolitert. Vagyis kis mennyiségben termelik a kiváló minőségű és épen ezért igen drága bort. — Mi a véleménye a pécsi mecseki., siklós—villányi borvidékről? Kitűnőek a magyar borok — Nagyon jő, kitűnő borvidék, és kitűnő borokat terem. El kell mondanom, hogy sokszor megtévesztik a külföldieket a felelőtlenül terjesztett hírek. Mi azonban saját szemünkkel láttuk, tapasztaltuk, hogy ez nem igaz. Mi tudtuk, hogy van kiváló szőlőtermelés és vannak kiváló borok Magyarország déli részein, de nem gondoltuk, hogy ilyen nagy jelentőséggel bírnak és ilyen korszerűen művelik ezeket. A bőrgyártás különösen meglepett bennünket, és a módszerek hasonlóak a mieinkhez. Mi különösen 1962 óta kísérjük figyelemmel a magyar szőlő- kultúra és bortermelés fejlődését. A vendégek a tegnap délelőtti fogadáson hosszasan elbeszélgettek a város vezetőivel, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének tudományos kutatóival, mezőgazda- sági és szőlészeti szakemberekkel Gáldonyi Béla 7őárőm ember Elkövetkezik egy kritikus pillanat, s minden olyan kicsinek és fölöslegesnek látszik az ember életében. Harminc év a katedrán? Negyven év a vízműveknél? Huszonöt a bányában? Jön egy papír valahonnan az Adminisztrációból, ahol talán el sem tudják képzelni, hogy az ilyen kritikus pillanatokban mi játszódik le az ember lelke mélyén; köszönjük áldozatos munkáját, szíves fáradozásait, mondják udvariasan s átadnak egy oklevelet vagy egy csokor virágot, azután Kész. Úgy tűnik, az ember befejezett valamit, munkának mondják szépen s tisztelettel (mennyivel több ez ennél) s ugyan ki gondol arra, hogy ez a munka menynyire fontos volt, az Egész volt az ember számára. Az első Páldeák Pál, a véméndi postahivatal vezetője. Kedves hivatali ünnepség előkészületeiben találom, éppen kint vannak a pécsi Postaigazgatóság képviselői, ha bejönnek a kézbesítők, felkötik majd szép hivatalosan a nyákkendőt s átadják majd (harmadízben már) a véméndieknek a Kiváló hivatal kitüntetést, ami nem kis dolog, hiszen a megye 118 postahivatala közül csak öt nyerte el ért a címet. Páldeák piál 1927-ben kezdte a postáskodást Szegeden, mint gyakornok, azután Szőreg, Lökösháza, Rimaszombat s Magyarbóly következett, nyelvtudása miatt (a magyar mellett szerbül, románul és németül beszél) általában a határszélen teljesített szolgálatot. 1952-ben helyezték Véméndre. Hatvanéves, a fia éppen most érettségizett le a feleségével együtt a kihelyezett mezőgazdasági technikumban. Páldeák fényképeket s kitüntetéseket szed elő; Csanádi megölelt, megropogtatott, meséli az áprilisi kitüntetés átadásának történetét. Kedves, vidám ember, kiegyensúlyozott, mindennek érzi a helyét a világban, egészséges, egész életében összesen kilenc napig volt táppénzen, art mondja: mert szeretem a természetet. Harminc éve motorozik, most kettő is van neki, „fogkefever* kenegeti, ápolgatja, szabad idejében kirobog a Dunához horgászni; az nekem a mindenem, mondja, nem bánom, ha nem fogok egy halat se, csak ott ülök Azután, mint szokott: a nagv fogások története következik, az öt és fél kilós ponty, amit a Karasicában foeoti azután a vadászatok, a nehéz, zöld erdők, azután a sport, aminek a mai napit: is szerelmese, s persze a portai munka, amihez ann': pontosság, fegyelem, szak tudás, udvariasság és szakismeret kell. — Tökéletesen kell dolgozni — mondja. Hatvanéves múlt. Úgy volt, hogy nyugdíjba megy most, de egy évre meghosz- szabbították a szolgálatát — örül az egy évnek? — Nagyon — mondja s egy kis vidám, horgászos mosoly húzódik szét az arcán. A második Schneider Márton, a véméndi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke. Tizenkét éve elnök Vé- ménden, ismerik, mint a falu fontosabb embereit szokás, de ismerik a barátságos, elhúzódó beszélgetésekből is. Mozgékony kis ember, amolyan „felfedezmel fogadja a 12-es AKÖV kísérletét. Mivel a 40-es járatokon nemcsak az újmecsekaljaiak utaznak, hanem olyan személyek is, akik a 40-es járat hagyományos útvonalának valamelyik közbeeső állomásán akarnak leszállni, a vállalat csúcsforgalmi időben is fenntartja a hagyományos járatokat. Ezek a régi útvonalon közlekednek, s a szokott helyen állnak meg. A változás csupán annyi, hogy a hagyományos járatokat csúcsforgalmi időben csak 10 percenként indítják. A hét első öt munkanapján tehát 16 órától 17 óra 30 percig, szombaton pedig 12 óra 30 perctől 13 óra 45 percig csak 10 percenként indul hagyományos járat Ujmecsefc- aljára, illetve Ujmecsekaljá- ról a Kossuth térre. Bevált | a kapálógép : A napokban szőlőkapáló\ gépet próbáltak ki a mecse> ki szőlőkben. A Vörös Géza S technikus által szerkesztett I gép 45 kilogramm súlyú, < 125 köbcentis motorral mű- j ködik, kézi irányítással. A < bemutatón részt nett AGRO- \ KER-szakemberek és a Pé> esi Gyümölcs- és Szőlőter- i melö Szakszövetkezet kép- '■ viselőinek véleménye sze- 5 rint a kapálógép igen prak< tikus. Egy hold bekapálása ; 10—15 munkanapot vesz igénybe a nehéz terepen. Ugyanakkor a kapálógép naponta két-három holdon S is elvégzi ezt a munkát < fele költséggel. A gép két< féle kapával működik a ta- ? Zaj szerkezetének megfele> lően.
