Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

196«. MÁJUS 29. I ntiplo Beszélgetés g tervezővel Egyedülálló Európában Újszerű építészeti megoldás — Megkapó összhatás Korszerű munka — Nemzetközi érdeklődés Közismert, hogy professzor úr sok épületet tervezett már az országban. Melyek a legjelentősebbek? Mikor adományozták önnek a két Y bl-díjat? Jelentősebb munkáim közé tartozik a budapesti MÉMOSZ székház, a Jászai Mari téri belügyi székház. Pécsi mun­káim a 400 ágyas klinikai tömbön kívül a Jókai utcai élmunkásház még 1948-ban, valamint az Olimpia Étterem épülete Saját tervezés az 1957- es brüsszeli világkiállítás ma­gyar pavilonja is, mely Grand Prix-et nyert. Az utóbbi két évben a Győri Műszaki Egye­tem tervezésével fogla’koztam. E ső Ybl-díjamat az ötvenes évek elején kaptam a Budán, a Vörös Hadsereg útján fel­épített film-szinkronizáló mű­termekért. A második Ybl-dí- iat a brüsszeli magyar pavi­lon tervéért adományozták. Több ezer rajz Azt tartják, hogy a na­gyobb, egészségügyi létesít­mények tervezése a legne­hezebb tervezői munkák közé tartozik. Hogyan zaj­lott le a 11 szintes, 3 óriási épületszárnyból és mintegy 1200 helyiségből álló klini- kai monstrum tervezése? A nagy egészségügyi intéz­mények, különösen klinikák tervezése, valóban nehezebb az átlagnál. A tervezőnek ta­lán sehol sem kell annyiféle igényt összegeznie, kielégíte­nie, mint ezeknél. Ennek tu­lajdonítom, hogy több évtize­des tervezői múltam ellenére is Szorongást éreztem, amikor megbíztak a pécsi klinikai tömb tervezésével. A 400 ágyas klinikai tömb felépítésének gondolata még 1955-ben született meg. Az épület rendeltetésének, terve­zésének alapvető koncepcióit a minisztériumi és egyetemi konzultációk alapján Sándor János, az Egészségügyi Minisz­térium főmérnöke öntötte for­mába. A tervezés több évet vett igénybe. Húsz—huszonöt sta­tikus, gépész, mélyépítő, belső építész és más bontotta rész­letekre, realizálta a gondola­tokat, több ezer rajz készült el. Még a súlyuk is tekinté­lyes volna, ha lemérnénk; Korszerűsítés — menet közben Közismert, hogy a terve­zők erős oldala a fantázia, de még az ő számukra is sokatmondó, ha felépül az, amit megálmodtak. Hogy tetszik önnek a befejezés előtt álló épület? Az épületkomplexum egé­szét, rendeltetését és elrende­zését tekintve, elégedett va­gyok és jóleső érzés fog el, ha a tömbre nézek. Az arányo­dat és részmegoldásokat ille­men már nem nyilatkozhatok yen egyértelműen. Sajnos, az A.eri agy teljesítőképessége a határtalan. A tervezés ;zakában még a legélén- képzeletű ember sem tud iá'ni, a helyére illeszteni ;n fontosabb részmozza­autótervező prototípust azt minden szempont- ipróbálja és csak utána .t a sorozatgyártásra. Saj- az építész nem követheti a gyakorlatot. Egy több- rniLió forintos létesít­ői nincs és nem is lehet ; us. Ott csak egy pél- , an, s az a példány évtizedeken át meg- terv minden erényét . úját. A klinikai tömböt 1966. au- guszíus 29-án adják át, tíz evvel azután, hogy felépí­tését elhatározták. Nem i hosszú ez az átfutási idő? $ Nem fenyegetett az a ve­/Csütörtökön és pénteken százötven olyan mérnök és technikus tartózkodott városunkban, aki egészségüggyel foglalkozik. Az ország minden ré­széből összesereglett szakembereknek Sándor Já­nos, az Egészségügyi Minisztérium főmérnöke, Gá­doros Lajos, egyetemi tanár, a 400 ágyas klinikai tömb tervezője, Lábody András, a klinikai építke­zés vezetője és Forster Miklós, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem műszaki osztályának főmérnöke tartott előadást a klinikai tömb tervezésének és építésének történetéről, tapasztalatairól. Az eseményt felhasználva, az előadások szüneté­ben beszélgettünk Gádoros Lajos tervező mérnök­kel. f szély, hogy mire a tömb > felépül, egyes vonatkozá­st sokban elavul? Tagadhatatlan, hogy a les- fejlettebb országokban néhány évvel megkurtították volna ezt az időszakot. Ettől függet­lenül, még ott is védekezni kell az ilyen veszélyek ellen. Ma, a technika rohamos fej­lődésének korában, idővel még a legtökéletesebb terv is korrekcióra szorul. Én a többi között nagyfokú flexibilitással védekeztem az elavulás ellen. Úgy terveztem meg a traktusok belső válasz­falait, hogy könnyűszerrel át­tervezhetek, illetve áthelyez­hetek legyenek. így amikor a Rön+genklinika bejelentette, hogy új és korszerű radioló­giai berendezések kerültek piacra, s a részleg régi elren­dezése nem megfelelő, gyor­san el tudtuk végezni a szük­séges változtatásokat. Hasonló volt a helyzet a sebészeti kli­nikánál is. Még több módszerről is be­számolhatnék, melyek lehetővé tették, hogy menet közben változtassunk. A klinikai töm­böt tehát a hosszú átfutási idő ellenére: korszerűen adjuk át. Ezt egyébként Sándor Já­nos elvtárs is megállapította másfél órával ez előtt megtar­tott előadásán; Nem drága \ Elhangzottak olyan meg- 5 jegyzések, hogy a klinikai < tömb drága, többe kerül a ! kelleténél. Igen, voltak akik kifogásol­ták, hogy miért borítjuk piro- gránittal az épület falát. Ügy vélték, megtette volna egyszerű vakolat is. Bár a pirogránit-burkolás drágábbnak látszik, bizonyos időtávlatra vetítve olcsóbb. A régi stílusú épületeknél a ri- zalitok, párkányok, ablakke­retek stb.-k miatt sehol sem alakulhattak ki igazán nagy, szabad falfelületek. Ennél a klinikánál viszont vannak olyan részek is, ahol nyolc emelet magasságban, a falon kívül nincs semmi. Vajon mi tartsa meg itt a felső vako­latot, ha az alsó lefagy és megindul? Az egész világon tudják, hogy ilyen nagy falfelülete­ket vakolni annyit tesz, mint szinte minden évben állvá­nyozni. Előnyös volna tudni nálunk is, hiszen az állvá­nyozás nagyon drága. Meg­jegyzem, hogy a pirogránit a Zsolnay-gyár találmánya, s nemcsak ezért célszerű fel­használni, mert egyedül fagy­álló, hanem azért is, mert pécsi. Voltak, akik nehezteltek az öntött drótüvegért is, mond­ván, hogy azért devizát ad­tunk ki. Valóban így történt, elég sajnálatos, hogy idehaza nem gyártottunk. Tény és való viszont, hogy a hatal­mas, T-alakú épület nagyon egyhangú volna minden szí­nezés nélkül, márpedig a fal­festést egykettőre kiszívja a nap. Aki tehát a drótüvegért reklamál, próbálja elképzelni az épületet, vagyis az erké­lyeket a drótüveg élénkzöld színhatása nélkül! Pavilonrendszer helyett Sok külföldi látogat el az egyetemi építkezésre, és mind dicsérő véleményt ír be az emlékkönyvbe. Mi­nek értékeljük ezt: szoká­sos udvariassági gesztus­nak? Szerintem nemcsak udva­riassági gesztusról van sízó. Vagy öt évvel ezelőtt nem­zetközi építész-kongresszus volt Moszkvában, ahol Benjá­min Károly, a BUBÁTI igaz­gatója ismertette a klinikai tömb tervét. A nem túlságo­san hosszú ismertetés után nyolc keleti és nyugati or­szágból kértek dokumentációt. Az igénylők egyike volt a helsinki egyetem orvoskari dékánja is, aki személyesen járt hazánkban. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy Európa-szerte felfigyeltek er­re az építkezésre. Az egyetemi városokban vi­lágszerte az ún. pavilonrend­szer terjedt el. Ez uralkodik Debrecenben, a svédországi Lundban és másutt is. Ennek az a jellemzője, hogy min­den klinika külön épületben van elhelyezve. A -klinikák sokasága nagy területet foglal el, s a viszonylag tetemes távolságokat még az alagutak sem tudják lerövidíteni. Ez a helyzet például Debrecenben. A mi T-alakú épületünket azért nevezzük klinikai tömb­nek, mert ebben 5 klinika foglal helyet. Noha a klini­kák önállósága, sőt viszony­lagos zártsága megmarad, mégis csak egy épületben vannak, s lehetőség nyílt a laboratóriumok, ambulanciák, utókezelők stb.-k koncentrá­lására. Ez rendkívül racioná­lis és főként gazdaságos meg­oldás. Tudomásunk szerint szóba került, hogy a negyedik ötéves tervben újabb, 450 ágyas klinikai tömb épül a jelenlegi létesítmény szomszédságában. Hogyan fogadná, ha Önt bíznák meg a tervezéssel? A 400 ágyas klinikai tömb­től kedvet kaptam a hasonló munkákra. Ezért örömmel fo­gadnám, ha ilyen megbízást kapnék. Bár a tervezés alap­elvein (tömbösítés stb.) nem változtatnék, úgy érzem, hasz­nosítani tudnám a 400 ágyas klinika tervezésének, építésé­nek tapasztalatait. * Sándor János, az Egészség- ügyi Minisztérium főmérnöke ugyancsak azt állította: a pé­csi 400 ágyas klinikai tömb a maga nemében egyedülálló Európában. Hozzátette, hogy most már nem a terveket, hanem a létesítményt akarják megmutatni a külföldi szak­embereknek, ezért három és fél hónap múlva, szeptember 13—15 között nemzetközi épí­tész-konferenciát rendeznek a 400 ágyas klinikai tömb elő­adótermében. M. L. Gépjavítás találomra A Pécsi Járásbíróság a na­pokban hozott ítéletet Masz- ler György lakatos, a Pécsi Betonelemgyár hirdi telepe dolgozójának ügyében, fog­lalkozás körében gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés bűntettében marasztalták el. Nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet mértéke nem olyan súlyos. hogy különö­sebb említést érdemelne. El­lenben az, ami az ítélet mö­gött van. ami egy szinte mindennap előforduló géphi­ba javításának következmé­nye. az már megérdemli a nyilvánosságot. Történt pedig, hogy a Be­tonelemgyár hirdi telepe Olaszországból importált fö- démelemgyártó automatagépet kapott. A gépet Schell József- né kezelte. Egy napon a gép elromlott. Maszler György géplakatos — akinek felada­ta volt a gép javítása — és Makk János kovács akarták a géphibát kijavítani. Munka közben Maszler megindította a gépet, úgy. hogy Makk a csapszeget vissza tudja he­lyezni. Ekkor történt a baj: a gép Makkot a géptesthez szorította és súlyos sérülést szenvedett. Sérülése 36 száza­lékos munkaképesség-csök­kenéssel járt —, ma is táp­pénzen van. Ki a hibás? — ez volt a vizsgálat tárgya. Idézet a jegyzőkönyvekből: Makk János: „Lakatos szak­munkás-bizonyítványom nincs. A gép javítására vonatkozóan semmiféle utasítást nem kap­tam”. Tény, hogy ő csak „szí­vességből” segített Maszler- nek. Schell Józsefné: „Én voltam a gép kezelője, de gépkezelői vizsgám nem volt?’. Szundi György lakatos, mű­vezető: „ ... hiba volt az is, hogy az üzem nem vizsgázott gépkezelőt alkalmazott a gép üzemeltetéséhez... A gép so­kat volt hibás, ilyenkor csak találgattuk, hogy mi lehet a baja. Műszaki leírást nem kaptunk, egy olasz szerelő szereiig össze. A lakatosok balesetvédelmi oktatása az én feladatom volt. Erre a gépre azonban csak általános oktatást adhattam, mert én sem voltam tisztában azzal, hogy ennél a gépnél milyen hibák fordulhatnak elő. Erre engem nem oktatott ki sen­ki”. Kerner György művezető: „A gépkezelők balesetvédelmi oktatása az én feladatom volt, de a gépet én sem ismertem rendesen Somos László üzemvezető: , A gép beindítása a vezér- igazgatói utasításra történt anélkül, hogy a szállító cég képviselője jelen lett volna. Ezzel garanciális jogunkat is elvesztettük. Rövid üzemelés után újabb és újabb hibák Jelentkeztek, a gép állt, a ter­melés nem ment. Tudomásom szerint a gép 13 vagy 23 ezer dollárba került...” Megérkezik egy drága gép, senki nem ért hozzá, üzembe­helyezik és bírósági ügy lesz belőle. Mit mond a vádlott, Maszler György?: — „így nem lett volna sza­bad javítani, — áramtalaníta- ni kellett volna a gépet... Nem vagyok szakember de az árarhtalanításról tudok ... Bűnösnek érzem magam, mert elvállaltam ezt a munkakört, holott a géphez nem értek”. ö elvállalta! De a műve­zető. üzemvezető miért en­gedte? Senki nem magyaráz­ta el a gép működését? Erre a kérdésre feleletül idézzük Somos László üzemvezető val­lomásának egy részét minden kommentár nélkül: „Amikor az olasz szerelő ott volt, el­mondta. hogy mit kell tenni, de olaszul mondta, tolmács nem volt. nem értettük”. A bíróság Maszler György ítéletében értékelte a mun­káltató részéről elkövetett hi­bát, azt. hogy a vádlottat olyan munkakörbe helyezte, amelynek ellátásához szak- képzettséggel nem rendelke­zett. A kapkodó munka — mint legtöbb esetben —, most is megbosszulta magát. S mi a helyzet most a gép körül? „Nagyjavításra került, szét­szedtük, megy folyamatosan”. Bugár Tibor lakatos: „Én is ott voltam a nagyjavításon, értek a géphez, ha meghibá­sodik, megjavítom. Baleseti oktatásban is részesülésm?'ií Kreicz Pétemé, a gép 'koté-' lője: „Elvégeztem a gépkeze­lői tanfolyamot, amennyire lehet, ismerem a gépemet”. Most már a rendeleteknek megfelelően jártak el. Nem lehetett volna ugyanígy a bal­eset előtt? (Garay> ISIegifVcnkéf négx/találalos A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 21. játékhéten öttalá- latos lottószelvény nem érke­zett. Négy találatot 42 foga­dó ért el, nyereményük a nyereményilleték levonása után egyenként 92 281 forint. Három találatot 5257 fogadó ért él, nyereményük a nyere­ményilletéke levonása után egyenként 368 forint. Két ta­lálatot 149 377 fogadó ért el, nyereményük egyenként 16,20 forint. Gyermeknap a gyermekotthonban Ajándékosztást zsákbanfutás, pincérverseny Hetvenegy gyermek ünnepe Zsákbanfutás. Rajt! Egy lan- galéta fiú azonnal orrabukik. Apró termetű, fekete gyerek vezet, mindjárt megnyeri .;. Nem! Elesik. Az egyik ünnep­lőbe öltözött, eddig harsányan drukkoló srác váratlanul ak­cióba lép. Megfogja a picit és zsákostúl bedobja a célba. Mégis győzött. Zsákbanfutás, pincérverseny, kötélhúzás, ki tud gyorsabban cumizni című játék és lepény­evés a délutáni program a Pécsi Állami Nevelőotthon udvarán. Az otthonnak 71 fiatal lakója van, a gyámha­tóságon keresztül kerültek ide... Nem kellettek a szü­leiknek. Az otthon vezetősége első ízben rendezett gyermeknapot. Az ajándékokat már átadták, a gyerekeket felnőttek vették körül és csak elég volt az ar­cokra nézni. Az István-akna előkészítő körletéből Simono- vics Ferenc és Nagy István szocialista brigádja a közös kasszából vásároltak játéko­kat, — ajándékozott a Pannó­nia Sörgyár nőszövetsége, a Keltető Üzem vöröskeresztes szervezete és Kaszap Lajosné szocialista brigádja, a Kesztyű gyár és a Cipész Ktsz dolgo­zói, az Erdőgazdaság szak- szervezete, az Ércbányászati Vállalat nőszövetsége szeretet­tel, de ezt talán fölösleges is mondanom. Ülök az udvaron és úgy erői ködöm, mintha együtt húz­nám a kötelet a gyerekekkel, amikor elém lép egy apró em­berke. — Legyen szíves vegyen — mondja és felém nyújtja a csokoládésdobozt. — Nem, köszönöm — aka­rom mondani, de ránézek; olyan nyílt örömmel adja, hogy el kell fogadni. A gye­rek még megkínál egy-két felnőttet, aztán becsukja a dobozt és gondosan ráírja: Lakatos Kálmán I. osztály. Sohasem ízlett még így cso­koládé. A. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom