Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
196«. MÁJUS 29. I ntiplo Beszélgetés g tervezővel Egyedülálló Európában Újszerű építészeti megoldás — Megkapó összhatás Korszerű munka — Nemzetközi érdeklődés Közismert, hogy professzor úr sok épületet tervezett már az országban. Melyek a legjelentősebbek? Mikor adományozták önnek a két Y bl-díjat? Jelentősebb munkáim közé tartozik a budapesti MÉMOSZ székház, a Jászai Mari téri belügyi székház. Pécsi munkáim a 400 ágyas klinikai tömbön kívül a Jókai utcai élmunkásház még 1948-ban, valamint az Olimpia Étterem épülete Saját tervezés az 1957- es brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja is, mely Grand Prix-et nyert. Az utóbbi két évben a Győri Műszaki Egyetem tervezésével fogla’koztam. E ső Ybl-díjamat az ötvenes évek elején kaptam a Budán, a Vörös Hadsereg útján felépített film-szinkronizáló műtermekért. A második Ybl-dí- iat a brüsszeli magyar pavilon tervéért adományozták. Több ezer rajz Azt tartják, hogy a nagyobb, egészségügyi létesítmények tervezése a legnehezebb tervezői munkák közé tartozik. Hogyan zajlott le a 11 szintes, 3 óriási épületszárnyból és mintegy 1200 helyiségből álló klini- kai monstrum tervezése? A nagy egészségügyi intézmények, különösen klinikák tervezése, valóban nehezebb az átlagnál. A tervezőnek talán sehol sem kell annyiféle igényt összegeznie, kielégítenie, mint ezeknél. Ennek tulajdonítom, hogy több évtizedes tervezői múltam ellenére is Szorongást éreztem, amikor megbíztak a pécsi klinikai tömb tervezésével. A 400 ágyas klinikai tömb felépítésének gondolata még 1955-ben született meg. Az épület rendeltetésének, tervezésének alapvető koncepcióit a minisztériumi és egyetemi konzultációk alapján Sándor János, az Egészségügyi Minisztérium főmérnöke öntötte formába. A tervezés több évet vett igénybe. Húsz—huszonöt statikus, gépész, mélyépítő, belső építész és más bontotta részletekre, realizálta a gondolatokat, több ezer rajz készült el. Még a súlyuk is tekintélyes volna, ha lemérnénk; Korszerűsítés — menet közben Közismert, hogy a tervezők erős oldala a fantázia, de még az ő számukra is sokatmondó, ha felépül az, amit megálmodtak. Hogy tetszik önnek a befejezés előtt álló épület? Az épületkomplexum egészét, rendeltetését és elrendezését tekintve, elégedett vagyok és jóleső érzés fog el, ha a tömbre nézek. Az arányodat és részmegoldásokat illemen már nem nyilatkozhatok yen egyértelműen. Sajnos, az A.eri agy teljesítőképessége a határtalan. A tervezés ;zakában még a legélén- képzeletű ember sem tud iá'ni, a helyére illeszteni ;n fontosabb részmozzaautótervező prototípust azt minden szempont- ipróbálja és csak utána .t a sorozatgyártásra. Saj- az építész nem követheti a gyakorlatot. Egy több- rniLió forintos létesítői nincs és nem is lehet ; us. Ott csak egy pél- , an, s az a példány évtizedeken át meg- terv minden erényét . úját. A klinikai tömböt 1966. au- guszíus 29-án adják át, tíz evvel azután, hogy felépítését elhatározták. Nem i hosszú ez az átfutási idő? $ Nem fenyegetett az a ve/Csütörtökön és pénteken százötven olyan mérnök és technikus tartózkodott városunkban, aki egészségüggyel foglalkozik. Az ország minden részéből összesereglett szakembereknek Sándor János, az Egészségügyi Minisztérium főmérnöke, Gádoros Lajos, egyetemi tanár, a 400 ágyas klinikai tömb tervezője, Lábody András, a klinikai építkezés vezetője és Forster Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem műszaki osztályának főmérnöke tartott előadást a klinikai tömb tervezésének és építésének történetéről, tapasztalatairól. Az eseményt felhasználva, az előadások szünetében beszélgettünk Gádoros Lajos tervező mérnökkel. f szély, hogy mire a tömb > felépül, egyes vonatkozást sokban elavul? Tagadhatatlan, hogy a les- fejlettebb országokban néhány évvel megkurtították volna ezt az időszakot. Ettől függetlenül, még ott is védekezni kell az ilyen veszélyek ellen. Ma, a technika rohamos fejlődésének korában, idővel még a legtökéletesebb terv is korrekcióra szorul. Én a többi között nagyfokú flexibilitással védekeztem az elavulás ellen. Úgy terveztem meg a traktusok belső válaszfalait, hogy könnyűszerrel áttervezhetek, illetve áthelyezhetek legyenek. így amikor a Rön+genklinika bejelentette, hogy új és korszerű radiológiai berendezések kerültek piacra, s a részleg régi elrendezése nem megfelelő, gyorsan el tudtuk végezni a szükséges változtatásokat. Hasonló volt a helyzet a sebészeti klinikánál is. Még több módszerről is beszámolhatnék, melyek lehetővé tették, hogy menet közben változtassunk. A klinikai tömböt tehát a hosszú átfutási idő ellenére: korszerűen adjuk át. Ezt egyébként Sándor János elvtárs is megállapította másfél órával ez előtt megtartott előadásán; Nem drága \ Elhangzottak olyan meg- 5 jegyzések, hogy a klinikai < tömb drága, többe kerül a ! kelleténél. Igen, voltak akik kifogásolták, hogy miért borítjuk piro- gránittal az épület falát. Ügy vélték, megtette volna egyszerű vakolat is. Bár a pirogránit-burkolás drágábbnak látszik, bizonyos időtávlatra vetítve olcsóbb. A régi stílusú épületeknél a ri- zalitok, párkányok, ablakkeretek stb.-k miatt sehol sem alakulhattak ki igazán nagy, szabad falfelületek. Ennél a klinikánál viszont vannak olyan részek is, ahol nyolc emelet magasságban, a falon kívül nincs semmi. Vajon mi tartsa meg itt a felső vakolatot, ha az alsó lefagy és megindul? Az egész világon tudják, hogy ilyen nagy falfelületeket vakolni annyit tesz, mint szinte minden évben állványozni. Előnyös volna tudni nálunk is, hiszen az állványozás nagyon drága. Megjegyzem, hogy a pirogránit a Zsolnay-gyár találmánya, s nemcsak ezért célszerű felhasználni, mert egyedül fagyálló, hanem azért is, mert pécsi. Voltak, akik nehezteltek az öntött drótüvegért is, mondván, hogy azért devizát adtunk ki. Valóban így történt, elég sajnálatos, hogy idehaza nem gyártottunk. Tény és való viszont, hogy a hatalmas, T-alakú épület nagyon egyhangú volna minden színezés nélkül, márpedig a falfestést egykettőre kiszívja a nap. Aki tehát a drótüvegért reklamál, próbálja elképzelni az épületet, vagyis az erkélyeket a drótüveg élénkzöld színhatása nélkül! Pavilonrendszer helyett Sok külföldi látogat el az egyetemi építkezésre, és mind dicsérő véleményt ír be az emlékkönyvbe. Minek értékeljük ezt: szokásos udvariassági gesztusnak? Szerintem nemcsak udvariassági gesztusról van sízó. Vagy öt évvel ezelőtt nemzetközi építész-kongresszus volt Moszkvában, ahol Benjámin Károly, a BUBÁTI igazgatója ismertette a klinikai tömb tervét. A nem túlságosan hosszú ismertetés után nyolc keleti és nyugati országból kértek dokumentációt. Az igénylők egyike volt a helsinki egyetem orvoskari dékánja is, aki személyesen járt hazánkban. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy Európa-szerte felfigyeltek erre az építkezésre. Az egyetemi városokban világszerte az ún. pavilonrendszer terjedt el. Ez uralkodik Debrecenben, a svédországi Lundban és másutt is. Ennek az a jellemzője, hogy minden klinika külön épületben van elhelyezve. A -klinikák sokasága nagy területet foglal el, s a viszonylag tetemes távolságokat még az alagutak sem tudják lerövidíteni. Ez a helyzet például Debrecenben. A mi T-alakú épületünket azért nevezzük klinikai tömbnek, mert ebben 5 klinika foglal helyet. Noha a klinikák önállósága, sőt viszonylagos zártsága megmarad, mégis csak egy épületben vannak, s lehetőség nyílt a laboratóriumok, ambulanciák, utókezelők stb.-k koncentrálására. Ez rendkívül racionális és főként gazdaságos megoldás. Tudomásunk szerint szóba került, hogy a negyedik ötéves tervben újabb, 450 ágyas klinikai tömb épül a jelenlegi létesítmény szomszédságában. Hogyan fogadná, ha Önt bíznák meg a tervezéssel? A 400 ágyas klinikai tömbtől kedvet kaptam a hasonló munkákra. Ezért örömmel fogadnám, ha ilyen megbízást kapnék. Bár a tervezés alapelvein (tömbösítés stb.) nem változtatnék, úgy érzem, hasznosítani tudnám a 400 ágyas klinika tervezésének, építésének tapasztalatait. * Sándor János, az Egészség- ügyi Minisztérium főmérnöke ugyancsak azt állította: a pécsi 400 ágyas klinikai tömb a maga nemében egyedülálló Európában. Hozzátette, hogy most már nem a terveket, hanem a létesítményt akarják megmutatni a külföldi szakembereknek, ezért három és fél hónap múlva, szeptember 13—15 között nemzetközi építész-konferenciát rendeznek a 400 ágyas klinikai tömb előadótermében. M. L. Gépjavítás találomra A Pécsi Járásbíróság a napokban hozott ítéletet Masz- ler György lakatos, a Pécsi Betonelemgyár hirdi telepe dolgozójának ügyében, foglalkozás körében gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés bűntettében marasztalták el. Nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet mértéke nem olyan súlyos. hogy különösebb említést érdemelne. Ellenben az, ami az ítélet mögött van. ami egy szinte mindennap előforduló géphiba javításának következménye. az már megérdemli a nyilvánosságot. Történt pedig, hogy a Betonelemgyár hirdi telepe Olaszországból importált fö- démelemgyártó automatagépet kapott. A gépet Schell József- né kezelte. Egy napon a gép elromlott. Maszler György géplakatos — akinek feladata volt a gép javítása — és Makk János kovács akarták a géphibát kijavítani. Munka közben Maszler megindította a gépet, úgy. hogy Makk a csapszeget vissza tudja helyezni. Ekkor történt a baj: a gép Makkot a géptesthez szorította és súlyos sérülést szenvedett. Sérülése 36 százalékos munkaképesség-csökkenéssel járt —, ma is táppénzen van. Ki a hibás? — ez volt a vizsgálat tárgya. Idézet a jegyzőkönyvekből: Makk János: „Lakatos szakmunkás-bizonyítványom nincs. A gép javítására vonatkozóan semmiféle utasítást nem kaptam”. Tény, hogy ő csak „szívességből” segített Maszler- nek. Schell Józsefné: „Én voltam a gép kezelője, de gépkezelői vizsgám nem volt?’. Szundi György lakatos, művezető: „ ... hiba volt az is, hogy az üzem nem vizsgázott gépkezelőt alkalmazott a gép üzemeltetéséhez... A gép sokat volt hibás, ilyenkor csak találgattuk, hogy mi lehet a baja. Műszaki leírást nem kaptunk, egy olasz szerelő szereiig össze. A lakatosok balesetvédelmi oktatása az én feladatom volt. Erre a gépre azonban csak általános oktatást adhattam, mert én sem voltam tisztában azzal, hogy ennél a gépnél milyen hibák fordulhatnak elő. Erre engem nem oktatott ki senki”. Kerner György művezető: „A gépkezelők balesetvédelmi oktatása az én feladatom volt, de a gépet én sem ismertem rendesen Somos László üzemvezető: , A gép beindítása a vezér- igazgatói utasításra történt anélkül, hogy a szállító cég képviselője jelen lett volna. Ezzel garanciális jogunkat is elvesztettük. Rövid üzemelés után újabb és újabb hibák Jelentkeztek, a gép állt, a termelés nem ment. Tudomásom szerint a gép 13 vagy 23 ezer dollárba került...” Megérkezik egy drága gép, senki nem ért hozzá, üzembehelyezik és bírósági ügy lesz belőle. Mit mond a vádlott, Maszler György?: — „így nem lett volna szabad javítani, — áramtalaníta- ni kellett volna a gépet... Nem vagyok szakember de az árarhtalanításról tudok ... Bűnösnek érzem magam, mert elvállaltam ezt a munkakört, holott a géphez nem értek”. ö elvállalta! De a művezető. üzemvezető miért engedte? Senki nem magyarázta el a gép működését? Erre a kérdésre feleletül idézzük Somos László üzemvezető vallomásának egy részét minden kommentár nélkül: „Amikor az olasz szerelő ott volt, elmondta. hogy mit kell tenni, de olaszul mondta, tolmács nem volt. nem értettük”. A bíróság Maszler György ítéletében értékelte a munkáltató részéről elkövetett hibát, azt. hogy a vádlottat olyan munkakörbe helyezte, amelynek ellátásához szak- képzettséggel nem rendelkezett. A kapkodó munka — mint legtöbb esetben —, most is megbosszulta magát. S mi a helyzet most a gép körül? „Nagyjavításra került, szétszedtük, megy folyamatosan”. Bugár Tibor lakatos: „Én is ott voltam a nagyjavításon, értek a géphez, ha meghibásodik, megjavítom. Baleseti oktatásban is részesülésm?'ií Kreicz Pétemé, a gép 'koté-' lője: „Elvégeztem a gépkezelői tanfolyamot, amennyire lehet, ismerem a gépemet”. Most már a rendeleteknek megfelelően jártak el. Nem lehetett volna ugyanígy a baleset előtt? (Garay> ISIegifVcnkéf négx/találalos A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a 21. játékhéten öttalá- latos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 42 fogadó ért el, nyereményük a nyereményilleték levonása után egyenként 92 281 forint. Három találatot 5257 fogadó ért él, nyereményük a nyereményilletéke levonása után egyenként 368 forint. Két találatot 149 377 fogadó ért el, nyereményük egyenként 16,20 forint. Gyermeknap a gyermekotthonban Ajándékosztást zsákbanfutás, pincérverseny Hetvenegy gyermek ünnepe Zsákbanfutás. Rajt! Egy lan- galéta fiú azonnal orrabukik. Apró termetű, fekete gyerek vezet, mindjárt megnyeri .;. Nem! Elesik. Az egyik ünneplőbe öltözött, eddig harsányan drukkoló srác váratlanul akcióba lép. Megfogja a picit és zsákostúl bedobja a célba. Mégis győzött. Zsákbanfutás, pincérverseny, kötélhúzás, ki tud gyorsabban cumizni című játék és lepényevés a délutáni program a Pécsi Állami Nevelőotthon udvarán. Az otthonnak 71 fiatal lakója van, a gyámhatóságon keresztül kerültek ide... Nem kellettek a szüleiknek. Az otthon vezetősége első ízben rendezett gyermeknapot. Az ajándékokat már átadták, a gyerekeket felnőttek vették körül és csak elég volt az arcokra nézni. Az István-akna előkészítő körletéből Simono- vics Ferenc és Nagy István szocialista brigádja a közös kasszából vásároltak játékokat, — ajándékozott a Pannónia Sörgyár nőszövetsége, a Keltető Üzem vöröskeresztes szervezete és Kaszap Lajosné szocialista brigádja, a Kesztyű gyár és a Cipész Ktsz dolgozói, az Erdőgazdaság szak- szervezete, az Ércbányászati Vállalat nőszövetsége szeretettel, de ezt talán fölösleges is mondanom. Ülök az udvaron és úgy erői ködöm, mintha együtt húznám a kötelet a gyerekekkel, amikor elém lép egy apró emberke. — Legyen szíves vegyen — mondja és felém nyújtja a csokoládésdobozt. — Nem, köszönöm — akarom mondani, de ránézek; olyan nyílt örömmel adja, hogy el kell fogadni. A gyerek még megkínál egy-két felnőttet, aztán becsukja a dobozt és gondosan ráírja: Lakatos Kálmán I. osztály. Sohasem ízlett még így csokoládé. A. G.
