Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

MN. MATO 28. nuplö 5 Páratlan arányú építkezés Június közepére várható javulás az építőanyag-ellátásban Az idén minden eddiginél nagyobb méretű építőipari te­vékenységnek lehetünk szem­tanúi. Csupán Pécsett, a II. kerületben 284 építési enge­délyt adtak ki, a III. kerület­ben 460-at — 264-et lakás­építésre —, Hirden az idén már 16 ház építését kezdték meg, a Pécsi Építő Ktsz pe­dig — hogy csak egyet em­lítsünk — 80 lakás, illetve 6 társasház építésére vállal­kozott. Érthető tehát, hogy ekkora igény kielégítése nem­egyszer zavart okoz az építő­anyag-ellátásban. 7 égla A téglagyárak március kö­zepén indultak. Zömében nyersgyártást végeztek, mert a tartalék az őszi hónapok­ban szétfagyott, s nem tud­tak égetni. Mivel mindenek­előtt az állami építőipar igé­nyeit kellett kielégíteni, a TÜZÉP csak 12 millió ége­tett téglát kapott az első ne­gyedévben. Ez kevés volt. A második negyedévre már 20,5 milliót ígértek, de ez is ke­vésnek látszik. A TÜZÉP telepeken hiánycikk a tégla. Pécsett a Nagy Lajos utcai telepen áprilisban 725 ezer téglát adtak el, májusban másfélmillióra lett volna szükségük, de még ez sem fedezi az igényeket. A sziget­vári telepen már május ele­jén elfogyott a lakosság ré­szére szánt 200 ezer tégla. Kétszer ennyire van igény. Hasonló a helyzet Siklóson és Mohácson is. A Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat negyedévi tervében 48 és fél millió tégla égetése szerepel, de a gyárak dolgozói vállalták, hogy terven felül 5 milliót ésetnek, s ezt elsősorban a TÜZÉP-nek szállítják. — A TÜZÉP pedig, hogy a mos­tani nagy hiányt enyhítse, olyan telepeken, ahol a kö­zelben téglaégető van, mu.t Mohácson, már a következő negyedév terhére kér téglát. A becslések szerint tehát j i- nius közepére várható az el­látás javulása. Mész Hiánycikk a mész is. A megye mészszükségletének fe­lét a Baranya megyei Építő- anyagipari Vállalat fedezi. A vállalat az első negyedév­ben nem tudta teljesíteni ter­vét, a szamárkúti mészégető karbantartását a tervezett két hét helyett csak egy hó­nap alatt tudták elvégezni, a bólyi kemence termelését akadályozta a talajvíz, s nem dolgozott a godisad kemence sem. A napokban újra leállt a szamárkúti kemence. Javí­tása folyamatban van, s így a vállalat azt ígérte a TÜ­ZÉP-nek, hogy a májusra esedékes mészszállítást június közepéig, vagyis két heti ké­séssel teljesíti. Nehezíti a helyzetet még az is, hogy egy Tolna megyei mészégető ke­mence is leállt, s nem kapták meg a meszet Dunántúl észa­ki mészégetőiből sem. Cement Cementből a pécsi telepen május közepéig ki tudták elé­gíteni az igényeket. Jelenleg csak 300-as cementjük van. A Beremendi Cementgyár a TÜZÉP-nek májusban szánt cementmennyiséget leszállítot­ta. Júniusban várják az újabb szállítmányokat Beremendről és Tatabányáról. Ebből első­sorban a szövetkezeteket és az építési engedéllyel rendel­kezőket elégítik ki. Előreláthatóan az elkövet­kező hónapokban némi javu­lás várható mész- és tégla­ellátás terén. Cementből azon­ban, ha lesz is elegendő, nem biztos, hogy minőségileg meg­felel az igényeknek. Mivel az ellátási zavarok évről évre visszatérnek, szük­ségesnek látszik a TÜZÉP- telepek raktározási orob lé­máinak megoldása. A termelő üzemek év végén szállítaná­nak több árut, de a TÜZÉP- telepek raktár hiányában nem tudják fogadni. Ha fogadni tudnák, az első negyedév igé­nyeit kielégíthetnék, a továb­bi termelés pedig biztosítaná az ellátás folyamatosságát. Ez esetben természetesen módo­sítani kellene a TÜZÉP kész­letezését meghatározó rend­szabályokat is. Jó volna továbbá, ha a ta­vasszal építtetni kívánók ősz­szel beszereznék az építőanya­got. És talán az sem lenne haszontalan, ha felülvizsgál­nák, hogy az építőanyagter­melő vállalatok milyen kör­zetet lássanak el, hogy az áru ne utazzon keresztül-ka- sul az országban. Ha autó nincs, szamár is kincs (Foto: Erb) Tíz év rivaldafényben Jubilál a Szentlőrinci Irodalmi Színpad Időjárás jelentés Várható időjárás szombat estig: időnként felhősödés, inkább csak szórványosan előforduló esővel. Elénk, helyenként erős északnyu­gati, északi szél. Hűvös idő. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 6—11, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 15—20 fok között. A BaTa*on vízének hőmérséklete Siófoknál U órakor 16 fok. Játszani mindent, ami élet, fölidézni, jeleníteni, érzékel­tetni — a színjátszás gyöke­re valóban itt rejlik. Ezt ku­tathatnánk most odalent a gyökereknél, hogyan, miért, miből nőtt ki a szent lőrinci színjátszás tíz esztendeje, de a sikerek lassan már elfeled­tetik a gyökérzetet, régen volt, beszéljünk másról, in­kább mégis a sikereikről. — Jó! — Bucsky Mihály leveri a hamut a Kossuthról és számokat ír össze a papír­A könyv ünnepe Műsoros est Pécsett — Könyvbál a Zsolnayban Ifjúsági könyvtár Komlón Mindinkább becsüljük az immár két évtizede évről évre megismétlődő meghitt hetet, a könyv ünnepét, mely­re lelkiismeretesen készülnek országszerte a könyvkiadók, könyvtárosok, könyvterjesz­tők, írók, olvasók, köztük a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Központi Könyvtárá­nak hálózatába tartozó mint­egy kétszáz társadalmi mun­kás és függetlenített könyv­táros is. A tizenkét központi­lag szervezett rendezvényen kívül eddig huszonkét helyről jeleztek a letéti könyvtárosok ünnepi megemlékezést. A kilencvenezer kötetes központi könyvtár június 3-án 17 órakor tartandó, jutalma­zással egybeikötött műsoros ünnepére már készül a mű­sor. Látogatásunkkor éppen az irodalmi színpad tartott próbát. Ebben a műsorban lép fel a Nevelők Háza Ka­marakórusa, a közkedvelt Bó­bita Bábegyüttes, valamint Farkas Gabi, a Pécsi Nem­zeti Színház művésznője. Az ünnepségen a hálózat közel félszáz társadalmi munkás könyvtárosa között mintegy nyolcezer forint értékben osz­tanak ki pénzjutalmat, érték­tárgyakat és könyveket. A Beremendi Szakszerve­zeti Művelődési Házban má­jus 30-án este fél nyolc óra­kör kerül sor az ünnepségre. Ott jártunkkor a frissen érke­zett kiállítási anyagot ren­dezte el Zádori elvtárs. a mű­velődési ház helyettesítő igaz- ' tatója. Beremenden vendé­gül látják Szöllősy Kálmánt, a Pécsi Városi Könyvtár igaz­gatóját, aki a pécsi művészek által szolgáltatott színes mű­sor keretén belül a legjelen­tősebb könyvheti könyvekről tart ismertetőt. A könyvheti ünnepséggel egyiűőben megte­kinthetik a látogatók a viet­nami hazafiak harcáról szóló kiállítást is. A Komlói Városi Szakszer­vezeti Könyvtár több helyen is tart műsoros ünnepséget. A bányász munkásszállón való­színűleg Darvas József író lesz a lakók kedves vendége. Ha Darvas József könyvheti baranyai tartózkodásának sű­rű programja a látogatást nem tenné lehetővé, irodalmi vetélkedőt tartanak. Komlón a könyvhét ki­emelkedő színfoltjának az öt­venezer forint értékben ké­szült, új bútorral berendezett ifjúsági szabadpolcos könyv­tár műsorral egybekötött meg nyitója ígérkezik. A körzeti jelleggel működő Zsolnay Művelődési Ház mun­katervében szinte már hagyo­mányosan szerepel az ünnepi könyvhét könyvbálja. Idén május 28-án rendezik meg ezt a színes programmal tarkí­tott táncestet, melyen Vá- rady Géza, a népművelési csoport munkatársa tréfás könyvismertetőt tart. Az est folyamán társastáncbemutató­ra, valamint könyvtombolára is sor kerül. A jó hangulatról a Mackó-együttes gondoskodik. ra, emlékezetből, lassan, meg címeket, kicsit a színháztör­ténet szemelvényeit: Kőszívű ember fiai 3, 7. Fatomyok 8, 2. Shakespeare-est 2, 1. Anna Frank naplója 16, 2. Róka meg a szőlő 43, 5. Egy pohár víz 12, 1. Különleges világnap 14, 2. Lampionok ünnepe 9, 1. Balatoni csetepaté 9, 1. Hamil­ton család 14, 1. Változnak az idők 10, 1. Aztán az egy- fel vonásosok, irodalmi.. _ estek és 51 szentlőrinci és 181 környékbeli bemutató jön ki a számok összeadásánál, nem szólva apróbb műsorokról. Eszembe jut az egykori Thá- lia Társaság története. Ök annak idején a Solness épí­tőmestert mindössze egyszer muttatták be, a Vadkacsát hétszer, az Éjjeli menedék­helyet vagy Hauptmann Hen- schel fuvarosát háromszor. Persze ez egészen más, de azért mégis jó leírni a 232 elő­adást, amit a szentlőrinciek tíz év alatt produkáltak. — Mit jelent a címek utá­ni két számjegy? — Az első a vidéki előadá­sokat, a második a szentlőrin­cieket. Látja, mi sem lehetünk próféta a saját hazánkban, itthon alig egy-két előadást ér meg egy-egy darabunk. Persze Szentlőrincen a Fővá­rosi Operettszínház társulata, Sárdi János és Cyenes Mag­da is játszott már fél ház előtt. — Miért volt olyan nagy sikere a Róka meg a szőlő­nek? — Fuqueiredo úgy írta meg azt a darabot, hogy az embe­ri szabadságvágy van benne, de propagandaíz nélkül, s ügy, hogy nem lehet belema­gyarázni semmit. Három évig játszottuk a megyében, a legtöbb faluban többször is. Még mindig lehetne játszani. Ma is kérik. Elgondolkozunk. „Ma is ké­rik”. Ma, 1966-ban, a televí­zió idején, ma. amikor az ön­tevékeny művészet kétségte­lenül végnapjait éli, ma siker­sorozatot arat egy öntevékeny együttes. Van ebben valami — mondom — a hattyúdalok megrendítő erejéből. — Hattyúdal? — Talán még­sem! — néz fed Bucsky Mi­hály. — No, persze, tudom, 1966-ot írunk, de hallgasson csak meg néhány történetet. És mesél. Gerden egyszer nagyon el­kedvetlenedtek, az előadás előtt negyed órával alig lé­zengett valaki a nézőtéren. — Nem baj — mondta a kultúrház vezetője —, min­den jegyet elvittek, csak tsz- zár számadás van a faluban, meg két lagzi is egyszerre. — Jó, jó. de senki sem néz meg bennünket. — Nyugalom kérem, az elő­adás kezdetekor pontosan el­jönnek, otthagyják a lagzit, a zárszámadást, aztán a da­rab végén visszamennek mu­latni. Ügy is lett. Belvárdgyulára a köd miatt este hét helyett fél tízkor ér­tek ki, mégis telt ház várta őket. Sok kis faluban nyolc- van-kilencven néző- maradt visza, hogy a bemutató után beszélgessen a darabról a szereplőkkel... És úgyszól­ván mindenütt telt ház... — Ezek után azt hiszem, korai még hattyúdalról be­szélni — mondja és a ciga­rettával észrevétlen nagyobb köröket ír le. Nekünk van még hivatásunk A színház nem jut el mindenhova. Mi nem versenyzünk vele, de a „fehér foltok” számára mégis­csak mi jelentjük a színjáték élményét A legtöbb műkedvelő együt­tes mégsem dicsekedhet ez­zel. Nem érzi magát egyedül?! — Én alapítottam, szervez­tem, vezettem, rendeztem, ok­tatom az együttest, de nem vagyok egyedül. A szereplő- gárda egy része tíz éves, te­hát végig kitartott. Aztán mindig jönnek újak is. A leg­fontosabb, hogy nemcsak a színpadon, előadás közben éljük ki magunkat, hanem az együttesen belül belső nevelő munka is van. Rendszeresen klubszerűén, a színháztörté­nettől kezdve a színpadi tech­nikáig, irodalomig minden, s ez ugyancsak kiélést jelent. Aztán a földművesszövetkezel keretébe tartozunk, mert me­cénások mindig voltak, s meg kell mondani, hogy ilyen gaz­dára nehezen lelnénk. Nem­csak a nyugodt anyagi ellátást biztosítják, hanem a szervező munka, a gondosság mindig megnyilvánul náluk is és az irányító ME SZÖV-nél is. Csak egyet mondok: A mi díszleteinket nem a szobafes­tő alkotja, hanem évek óta Vincze Győző festőművész s őt ugyancsak a földműves­szövetkezet révén tarthatjuk' meg magunknak. ' Elhallgat. Lejegyzőm még: „hatalmas energia van ben­ne”, aztán behajtom a noteszt és arra gondolok, hogy meny­nyire igaza van Hont Ferenc színháztörténésznek: „amit be­lül érez, az kívül is legyen”. Valahol, a sámánok, táltosok. — első „hivatásos” színját­szóink — világában is így volt. Igaz, sámánnak is szü­letni kellett Földessy Dénes — A IS. sz. Autóközlekedési Vál­lalat értesíti a fuvaroztatókat, hogy a darabáru házhoz fuvaro­zást június 1-től munkanapokon hétfőtől péntekig 7—18 óráig, szombaton, valamint munkaszit- netes napot megelőző napon 7—15 óráig végzik. Felkérik a fuvaroz- tatókat. hogy -a darabáru átvételt a fentiek figyelembevételével szer­vezzék meg. Együtt a közös célért Az emberi összefogásról Írtak dolgozatot a napok­ban egy pécsi iskolában a hetedikesek. A tanulók pél­dának hozták fel az árvíz, a háború elleni összefogást Egy gyerek dolgozatában azonban ez állt: az üzemek­ben naponta összefognak az emberek, hogy teljesít­sék a tervet. A többiek kissé megdöbbentek, hogy ők erre nem is gondoltak, pedig az élet egyre több példáját nyújtja ennek az összefogásnak, egymás meg­segítésének, csak nem na­gyon kerülnek a nyilvános­ság elé. A Pécsi Bőrgyárban úgy kapcsolódik az egyik mű­hely munkája a másikéhoz, mint a láncszemek. A cse­res nehézséggel küzdött, nem volt elég festőedénye Amikor erről tudomást szerzett a kísérleti műhelv. azonnal felajánlott két fes­tőhordót a cseres részére. Aztán a krómos műhely je­lentette, hogy ő is ad egyet A karbantartók azonnal megjavítottak egy hordót. Azt lehet mondani, órákon belül megoldódott a cseres műhely problémája. A blankos műhelyben az utóbbi időben a talpbőrök mellett több sertésbélésbőrt készítenek, amelyből az ed­diginek a sokszorosát igé­nyelte a kereskedelem. A műhely szárítási kapacitása azonban szűkösnek bizo­nyult. Erre a többi üzem­részek azonnal ajánlkoztak, hogy segítenek a hepateirm és az üveglapos szárítókkal. ' Kevésnek látszott a cse­res munkájának elvégzésé­hez a faragógép és a hasító­gép-kapacitás is. A krómos műhely felajánlotta szabad gépeit és megígérte, hogy a felgyülemlett hasítékbőrt terven felül feldolgozza. Egyre több szakmunkás kell a cseres műhelyben, akik a veszélyes gépeken dolgozni tudnak. A gépen dolgozók többet keresnek a segédmunkásoknál, mégis sokan idegenkednek tőle, s nem is mindenki alkal­mas erre a munkára. — Ha a műhelyben nines elé;: ember, akad a gyár többi üzemrészében — mondot­ták az üzemrészek vezetői. A művezetőt pedig meg­kérték, válogassa ki azokat az embereket, akik vállal­ják a gépi munka megta­nulását, s alkalmasnak lát­szanak ennek elvégzésére. Nem törődtek a többlet- munkával. amivel az új se­gédmunkások betanítása, gyakorlatlansága jár. A krómos műhelyben ki­fogásolták, hogy a bőrökön hasítások jelentkeznek. A meszes műhely művezetője ezen a megbeszélésen el­mondotta, hogy a hiba tő­lük származott, s már in­tézkedett, hogy a gépet azonnal javítsák meg. A karbantartók talán még so­ha nem álltak olyan köz­vetlen kapcsolatban a mű­helyekkel, mint az utóbbi időben. Ha egy gép meghi­básodik, azonnal segítségre sietnek. Alapjában véve minden műhelynek más-más a fel­adata. Ezek sokszor eltér­nek egymástól darabszám­ban és súlyban is. Ezek az eltérések azonban csak pil­lanatnyiak, mert a kész termékeknek a feladatok­kal egyezniök kell. Ennek érdekében fognak össze a műhelyek. Nem egyéni ér­dek, nem egyéni hírnév, hanem a gyér jó hírnevé­nek megőrzése, a feladatok teljesítése serkenti őket. Versenyben állnak egymás­sal. Nem egymás legyőzé­sére, hanem egymás segí­tésére indult a versenv, azért, hogy mindegyik töb­bet és jobbat, a lehetősé­geket legjobban kihasznál­va dolgozzon. (.71 §,Amlt belül, magunkban érzünk, az kívül is legyen, ami elérhetetlen távolság­ban él, a közeibe kerül­jön, múlt és jövő jelen- valövá váljék, elsősorban saját testünkben és ennek megnyilvánulásaiban”. (Hont Ferenc: Az eltűnt magyar játékszín.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom